Olvass!

KönyvesBlog

Idegesítő rokonok ihlették Maurice Sendak klasszikusának szörnyeit

2018. március 05. Kiss Orsi

sendak1.PNG

Az Ahol a vadak várnak című Maurice Sendak-kötet hatalmas gyerekklasszikus, mégis kereken ötvenöt évet kellett várni arra, hogy magyarul is megjelenjen. A mese egy Max nevű farkasjelmezes kisfiúról szól, aki egy este egyszerűen nem bír magával, örökké csak rosszalkodik, mire vacsora nélkül küldi ágyba az anyukája. Max szobájában viszont egy fantasztikus erdő nő, ő maga pedig elhajózik a vadak földjére, akik a királyukká teszik. Végre lehet rosszalkodni, ugrabugrálni, fára mászni, ám Max egy idő után azt kívánja, bárcsak ott lenne, ahol őt mindennél jobban szeretik. Sendak műveiről már többször írtunk mi is (ITT és ITT lehet böngészni), a magyar megjelenés kapcsán viszont most összeszedtünk tíz érdekességet róla és a könyvéről.

Maurice Sendak: Ahol a vadak várnak

Fordította: Pék Zoltán, Kolibri, 2018, 48 oldal, 2499 HUF

 

1. A kötetnek eredetileg teljesen más címe volt: Sendak a vadlovakról akart írni, de nem tudott lovat rajzolni, és a szerkesztője javaslatára változtatta a címet a sokkal kétértelműbb dolgokra (az eredeti címe ez: Where the Wild Things Are).

2. Kiskorában Sendak anyja gyakran nevezte a fiát „vilde chayának”, ami egy jiddis kifejezés, és szó szerinti fordításban „vad állatot” jelent, de igazából a rosszcsont gyerekeknek mondják. Mindenesetre a könyvben ezt a gyerekkori emléket idézi meg az a jelenet, amikor Maxra rászól az édesanyja: „Te fenevad!”.

3. Sendak nem akart hagyományos, sztereotip szörnyeket, ezért a saját rokonairól mintázta azokat. Ezek a nénik és bácsik mindig vasárnapi ebédre gyűltek össze náluk, és gyakran mondták a gyerek Sendaknak, hogy olyan édes, meg kéne zabálni.

4. Maxhoz hasonlóan Sendakkal is előfordult, hogy vacsora nélkül kellett lefeküdnie, ám egészen más okból – ki nem állhatta az anyja főztjét.

5. A 2009-es adatok szerint a könyvből világszerte több mint 19 millió példányt értékesítettek, ebből csak 10 milliót az Egyesült Államokban.

6. Az animációs filmtől kezdve az operáig számos feldolgozása létezik, 2009-ben Spike Jonze rendezett belőle filmet. Hogy mást ne mondjunk, 1997-ben a Metallica is előállt egy azonos című számmal:


7. A Spike Jonez-féle filmhez – a rendezővel közösen – Dave Eggers írta a forgatókönyvet, melyet Eggers később regényesített. Ez ugyancsak Ahol a vadak várnak címmel jelent meg, nálunk a Park Kiadó adta ki, az erről szóló kritikánkat olvasd el ITT.

8. A siker nem volt garantált: a megjelenést követően Sendak fanyalgó kritikákat kapott, és volt olyan pszichológus, aki azt mondta, hogy a kötet könnyen traumatizálhatja a gyerekeket. El kellett telnie egy kis időnek, mire a szülők, könyvtárosok, nevelők észrevették, hogy a gyerekek vissza-visszatérnek a kötethez, és előszeretettel lapozgatják azt. Az amerikai gyerekkönyvtárosok 1964-ben Sendaknak ítélték az előző évben megjelent legjobb amerikai gyerekkönyvnek járó Caldecott-medált.

9. Bár a könyv népszerűsége azóta is töretlen, Sendak nem akart folytatást írni hozzá. Nem sokkal a halála előtt, amikor Stephen Colbert humorista felvetette a folytatás lehetőségét, Sendak azt az elképzelhető legunalmasabb ötletnek nevezte.

10. Az Ahol a vadak várnak egyik leghíresebb rajongója Barack Obama, aki még hivatali idején, a Fehér Ház kertjében tartott húsvéti tojáskeresések alkalmából többször is felolvasott a könyvből:

Az összeállításhoz a Guardian, a Spin, az SLJ anyagait használtuk fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8513717130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.