Olvass!

KönyvesBlog

Bradbury disztópiájában érzéki gyönyört okoz a könyvek elégetése

2018. május 08. .konyvesblog.

fahrenheit-451_preview.jpeg

Május 19-étől kezdi vetíteni az HBO Ray Bradbury klasszikusának, a Fahrenheit 451-nek a legújabb filmes adaptációját. A rendező, Ramin Bahrani azt mondta, mindig is szerette Bradbury profetikus írását, de aztán két évvel ezelőtt, „ahogy körülnéztem az engem körülvevő világban, úgy éreztem, eljött az idő egy modern interpretáció elkészítésére”.

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

Fordította: Loránd Imre, Pék Zoltán, Török Krisztina, Agave Könyvek, 2018, 256 oldal, 3280 HUF

 

Ray Bradbury kultikus műve eredetileg 1953-ban jelent meg, korábban ezt írtuk róla:

„A papír gyulladáspontjáról elnevezett, 1953-as disztópia egy Gutenberg-galaxis-fóbiás totalitárius diktatúráról szól, ahol a humanista életmodellnek befellegzett, a könyvégetők – a Tűzőrök – nagyra becsült mesterségével a náci múlt idéződik fel. A főhős, Guy Montag, aki előtte tűzoltó volt, és hivatása szinte érzéki gyönyörűséget okoz számára, a regény folyamán átlátja a hatalom manipulációit, a konformizmus gúzsába tekert lélektelen jelent, és a Tűzőrből Könyvemberré lesz: az ő feladatuk, hogy a könyvek által közvetített értékeket átmentsék az utókornak. Bradbury sötét utópiájának beigazolódását egyesek közeli időpontnak vélik, a lángoló emberi szellemet kioltó hatalmat a médiával azonosítva: nem alaptalanul, hiszen az író maga is hangsúlyozta viszolygását a tévéképernyőkből áradó információ-cunamitól.”

Az eredeti megjelenés hatvanadik évfordulóján nagy cikkben elemeztük a könyvet, melyet gyakran összevetnek George Orwell 1984 című művével. Akkor ezt írtuk róla:

„Bradburynél a karhatalom alattomosabb, manipulatívabb, és látszólag nagyobb szabadságot engedélyez a polgároknak. A könyvek ugyan be vannak tiltva, mint egymásnak ellentmondó, zavaros és értelmetlen, a boldogság útjában álló kártékony elemek (az ún. tűzőrök égetik el őket, a sztori egyikükre, Guy Montagra koncentrál, aki fellázad a rendszer ellen), de azon túl a média és a fogyasztói társadalom ereje terelgeti birkanyájként a népet. Nem erőszakkal, hanem normákkal, sugallatokkal, szórakoztatással. Az autók száguldanak, a fiatalok szórakozásból ölik egymást, egyik sportprogram éri a másikat (nagyjából ez lehet a szociális kapcsolatok netovábbja), a tévénézők a semmitmondó műsorok dialógusaiba kapcsolódnak be – minden gyors és felszínes, a lényeg, hogy ötletei és gondolatai ne legyenek senkinek. És ebben az ember a hibás, aki zokszó nélkül fogadja magába ezt a szép új, gondok nélküli világot – míg Orwell a hatalomról írt, addig Bradbury az elnyomottról. Az elnyomó maga olyannyira irreleváns, hogy nem is tudunk meg róla semmi konkrétumot, messze nem egy mindenütt jelenlévő Nagy Testvér, sőt. Totalitarizmus? Nem, a Fahrenheit 451 akár demokráciában is játszódhat, és ez az igazán ijesztő.”

A mostani HBO-adaptációban Guy Montagot Michael B. Jordan játssza (Fekete párduc, Drót, Tiszta szívvel foci), a másik főszerepben pedig Michael Shannon látható (A víz érintése, Éjszakai ragadozók, Boardwalk Empire - Gengszterkorzó).

Olvassatok bele a könyvbe:

Ray_Bradbury_Fahrenheit_451_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr4513897332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.