Olvass!

KönyvesBlog

Hallgatással és humorral nyerték meg a Libri-díjat

2018. május 16. KissOrsi

libri_di_j_2018-1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Harmadik alkalommal adták át kedden este a Budapest Music Centerben a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A szakmai zsűri idén Tompa Andrea Omertáját díjazta, az olvasók pedig – a tíz döntősre összesen tizenötezren szavaztak – Bödőcs Tibor Addig se iszik kötetét szerették a legjobban.

Most, hogy az irodalmi Nobel-díj botrányba keveredett, megnőtt a jelentősége a Libri-díjnak – von rögtön egy aktuális párhuzamot a gálaest házigazdája, Kepes András, 2017 Libri irodalmi közönségdíjasa, a kedd esti átadón, emlékeztetve arra, hogy olyan esetekben, amikor a politika bizonyos díjak odaítélésénél érvényesíteni akarja a hatalmát, akkor a hiteles és független díjaknak megnő a jelentősége. Ezen az estén is két díj vár gazdára, az öttagú szakmai zsűri által kiválasztott Libri irodalmi díj, és az olvasók által megszavazott Libri irodalmi közönségdíj. A nevek kihirdetéséig azonban még sok idő van hátra, az est forgatókönyve az eddigiekhez képest ugyanakkor némi változáson esett át. Ezt felvezetendő Kepes András elmeséli, hogy 1982-ben meginterjúvolta Esterházy Pétert az Ottlik Géza születésnapjára készített Iskola a határon-átiratról, de a kérdései akkor rendre lepattantak az íróról azzal, hogy „ez nem érdekes”. Kepes akkor rájött, hogy felesleges zavarni egymást ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel, és az újságírói zavarás ezúttal is elmarad, színpadi villámkérdések helyett ugyanis a szerzők fognak felolvasni. Hiszen bár az irodalom szemérmes műfaj, az írók műveikben kitalált hősökbe, alteregókba bújva mégis mindig szemérmetlenül feltárulkoznak.

A képre kattintva megnyílik a galéria - nézegessetek még több fotót az estről!

Egy ilyen szemérmes-szemérmetlen irodalmi kitárulkozásnak leszünk a következőkben szem- és fültanúi, amit Parti Nagy Lajos indít a létbüfés Dumpf Endrével, majd Spiró folytat a polgármesternek jelölt hülyegyerek Kálmánkával. „Unalomból születnek a viszályok” – hangzik el Spiró szájából a Kőbéka egyik sokáig rezonáló mondata, de unalomról szó sincs, az irodalmi spektrum más ágára és bogára akaszkodó szövegek ugyanis egyetlen harmonikus egésszé simulnak az este folyamán. A 42-ből felolvasó Peer Krisztiánnak például Kepes András szerint a költészet volt az a struktúra, amibe belekapaszkodhatott társa elvesztése után, az egyetemről ismert Földényi F. László pedig az 1992-es Melankóliával testesítette meg azt a személyt, akivel diákkorukban mindenképp ismeretséget akartak kötni: Író lett, aki Könyveket Ír. Földényi most A melankólia dicséretével esélyes, és miközben felolvas a könyvből, felsejlik egy Guadalupéba tartó buszút meg egy melankolikus dal, ami idegenszerűségével is otthonosságot varázsolt az utazó köré.

A tíz döntős könyv:

BÖDŐCS TIBOR: Addig se iszik
FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ: A melankólia dicsérete
KEMÉNY ISTVÁN: Lúdbőr
NÁDAS PÉTER: Világló részletek I-II.
PARTI NAGY LAJOS: Létbüfé
PEER KRISZTIÁN: 42
SPIRÓ GYÖRGY: Kőbéka
TOLNAI OTTÓ: Nem könnyű
TOMPA ANDREA: Omerta
VIDA GÁBOR: Egy dadogás története

Idén megint csak egyetlen női író van a döntőben, ismétli Kepes András az elmúlt hetekben sokszor emlegetett mondatot, de rögtön vitába is száll a kategóriaállítókkal: „Mintha létezne női meg férfi író… Valószínűleg csak író van”. Az Omerta – Hallgatások könyve írója, Tompa Andrea viszont ezúttal nem olvas föl, helyette Albert Csilla és Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei idézik meg a férfigerjedelemre panaszkodó széki asszony és a nagypolitikai protokoll nyűgeit magára rántó rózsanemesítő alakját.

Tompa Andrea: A hallgatás mindig akkor a legérdekesebb, amikor megtörik

Fotó: Valuska Gábor„Azt terveztem, hogy a Fejtől s lábtól után egy százoldalas kis könyvet írok, de rá kellett jönnöm, hogy nem tudok rövid könyvet írni" - mondja Tompa Andrea, aki ezúttal az ötvenes, hatvanas évek romániai diktatúrájából választott hősöket. Az Omertában egy széki cseléd, egy...

Nádas Péter felolvasása előtt egy gyors családállításra is sor kerül, már amennyiben kiderül, hogy az író öccse Kepes András tejtestvére is volt egyben. Ezzel az információval egy interjúegyeztetésen nemcsak az írói komfortzónájából sikerült kizökkentenie Nádast, de az említett rokonisággal, tekintettel arra, hogy a tejtestvére testvére mégiscsak Nádas Péter, sikerült bekerülnie a világirodalomba is. A Világló részletekből ezúttal egy ártalmatlannak tűnő fasírtkészítés emléke sejlik fel, aminek korai lefekvés lesz a vége, de ami sokkal rosszabb, egy akkor még nem sejtett betegség, agyhártyagyulladás, amiről a nagyszülők először azt gondolják, hogy majd kialussza a gyerek.

A döntőbe jutottak között három határon túli szerző van, de Kepes szerint ezt számon tartani olyan, mintha azt számolgatnánk, hány női író van. Tolnai Ottó felolvasásában mindenesetre a szétégett könyökcső, Vida Gábornál pedig egy lepontozott tanulmányi versenyszereplés nyit meg új irodalmi távlatokat. 

A szakmai zsűri tagjai: Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba.

Kemény Istvánnál egy fotó lesz az a tárgy, ami túlmutat önmagán, majd felsejlik egy vers, a Búcsúlevél, amely az egyik leghíresebb lett, ám a Lúdbőrből kiderül, hogy a vers sikerének mégsem tudott teljes szívvel örülni, azon egyszerű okból, hogy az nem jókedvében született. Bödőcs Tibor könyvcímét saját apjától kapta, az abban szereplő történetek pedig Kepes szerint elsőre irodalmi paródiáknak tűnnek, holott Bödőcs magáról ír irodalmi maszkokban. Ezen az estén Móricz Zsigmond maszkját ölti magára, hogy aztán nyakig merüljünk a NER-lovagok közbeszerzés-kompatibilis mulatságába.

Bödőcs Tibor: Nem voltam olvasó, de A Pál utcai fiúkon sírtam

Fotó: Valuska Gábor Az irodalmi paródiáknak komoly hagyományai vannak hazánkban, ehhez a hagyományhoz teszi most hozzá a saját értelmezéseit Bödőcs Tibor. A búcsúszentlászlói standupos stílusparódiákon keresztül lép párbeszédbe az írói nyelvekkel Addig se iszik című kötetében. A Sorstalanság egy futballakadémián, Krasznahorkai a százholdas pagonyban. Bödőcsöt irodalmi ugrópontokról, maszkokról és ledöntött szobrokról kérdeztük.

 Az irodalmi közönségdíjat – az olvasók képviseletében – végül Kovács Péter vezérigazgató adja át. Összesen 15 ezren adták le a szavazatukat, a győztes pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik kötete lett, melyet Kovács Péter az olvasásnépszerűsítés mintapéldájaként emlegetett, olyan kötetként, mely egyszerre emel és dönt le szobrokat. A szakmai zsűri díját az a kötet nyerte el, amely Károlyi Csaba irodalomkritikus szerint szenvedélyesen beszél, és ehhez a szenvedélyességhez erős nyelvet használ. Nem is egyet, hanem négyet – ejt el egy szándékos spoilert ezen a ponton, és innen nem is kérdés, 2018 Libri irodalmi díjasa: Tompa Andrea és az Omerta.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr6213963982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.