Olvass!

KönyvesBlog

Szabó Magda azért nem vállalt gyereket, mert nem akart a rendszer túsza lenni

2018. július 06. forgáchkinga

unnamed.jpg

Ahogy a legtöbb magyar írónak és költőnek, úgy Szabó Magdának is vannak olyan lappangó írásai, amiket nem ismerünk, mert mindeddig nem jelentek meg kötetben. Amellett, hogy a hagyatékában is lehetnek még olyan kéziratok, amiket nem látott a nagyközönség, sok olyan szöveg is van, amelyek eredetileg különböző időszaki kiadványokban – például a Nők Lapjában vagy az Élet és Irodalomban – jelentek meg. Ezeket a feledésbe merült írásokat kezdte el összegyűjteni és kiadni Urbán László irodalomtörténész.

A Nekem a titok kell című kötetbe eddig ismeretlen novellák, tárcák, vallomások és korai versek is bekerültek, amelyekből Szabó Magdának olyan oldalait is megismerhetjük, amik korábban kevésbé voltak előtérben. Például kiderül, hogyan szerette volna megreformálni az oktatást, milyennek látta a szocialista brigádok életét, vagy hogy miért nem vállalt soha gyereket. Néhány szövegben felfedezhetjük későbbi műveinek – például az Ókútnak – az előzményét is, levelezéséből és interjúiból pedig azt is megtudhatjuk, hogy milyen személyes gondokkal küzdött idősebb korában. A felfedezett kincsekről Urbán Lászlót, a könyv szerkesztőjét kérdeztük, aki azt is elárulta, hogy a közeljövőben folytatása is meg fog jelenni a kötetnek.

Hogyan talált rá Szabó Magda eddig kiadatlan írásaira?

Az első kötetben húsz évnyi gyűjtés munkája van benne. Én magam is debreceni vagyok, ismertem Szabó Magda nénit, de akkoriban valahogy nem fogott meg, pedig kétszer is voltam író-olvasó találkozóján. Aztán olvastam a Nők Lapjában egy nagyon szép novelláját, amire rávetettem magam. Elkezdtem gyűjteni az írásait a régi időszaki kiadványokból és rengeteg izgalmas szöveget találtam. Például kiderült, hogy már egészen fiatalon is publikált, 16-17 évesen a Kisdednevelésben jelentek meg pedagógiai témájú szösszenetei.

Szabó Magda: Nekem a titok kell

Jaffa Kiadó, 2018, 244 oldal, 3490 HUF

 

De egy olyan szöveget is felfedeztem, amit 1935-ben, még gyerekkorában közöltek. Az elkészült kötet szépen kirajzolta pályájának ívét, mert minden életkorából kerültek be írások, amikből kitűnik, mennyire jó pszichológus volt, hogy milyen jól értett a nők és a férfiak lelkéhez is. Elsősorban tárcák, vallomások és versek olvashatók a kötetben, de beletettem két interjút is, és egy megemlékezést Szabó T. Annától. Szabó Magda egyébként nagyon jó riportalany volt, könnyen ki tudott tárulkozni, és sok fontos dolgot elmondott az életéről.

Urbán László irodalomtörténész több mint negyven éve gyűjti az elkallódott huszadik századi magyar irodalmi műveket. Az országban kevesekkel együtt foglalkozik azzal, hogy a legkülönbözőbb időszaki kiadványokban megkeresse a klasszikus írók, költők homályba veszett írásait. Többek között Karinthy Frigyes, Tamási Áron, Nadányi Zoltán, Krúdy Gyula, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső és Szép Ernő elkallódott műveit rendezte kötetbe az utóbbi négy évtizedben, és eddig csaknem száz kötetet adott ki. A tavalyi évben Tömörkény István, Móricz Zsigmond, Lázár Ervin és Emőd Tamás lappangó írásait jelentette meg, az idén pedig a Szabó Magda műveiből összeállított Nekem a titok kell című kötettel jelentkezett, amelynek folytatását is tervezi. Társával, Bíró Erzsébettel országszerte tart ingyenes irodalomtörténeti előadásokat, emellett további könyvek kiadására is készül, többek közt Kodolányi János és Tersánszky Józsi Jenő novelláinak, és Csoóri Sándor feledésbe merült műveinek publikálását is tervezi.

 Melyik szövegeket tartja a legnagyobb kincsnek a felfedezések közül?

Talán meglepő, de a verseket. Tóth Árpád műveihez tudom hasonlítani őket a leginkább, nagyon finom, női lélekre valló költemények. Egy kamaszkorból kinövő fiatal lánynak, egy huszonkét-huszonhárom éves költőnek a versei. Kevesen tudják, hogy Szabó Magda nem csak író volt, én sem ismertem korábban a verseit, ezek viszont nagyon megfogtak. De nagyon szépek a novellái is az öregedésről és az asszonylélekről. Emellett különösen érdekes a levelezése, amiből kiderül, hogy ennek a Kossuth-díjas írónak milyen gondokkal teli magánélete volt. Például, hogy milyen nehezen élte meg azt, hogy a bátyját megműtötték, valamint, hogy a férje, Szobotka Tibor sokat betegeskedett.

Szabó Magda és Szobotka Tibor - Egymásnak voltak szolgái, királyai, zsoldosai és szeretői

Ha vannak legendás házasságok, akkor Szobotka Tiboré és Szabó Magdáé az volt. Szellemi és lelki egységük mégis két különböző stílusú alkotót rejt magában. Egyvalami azonban közös volt bennünk: az örökös olvasás és írás. Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának Jaffa Kiadó, 2018, 352 oldal, 3990 HUF Szobotka Tibor már tizenkét évesen elhatározza, hogy író lesz, tizenöt évesen novellát publikál.

Volt olyan írás vagy Szabó Magdával kapcsolatos információ, ami meglepte?

Ebbe a könyvbe bekerült egy nagyon érdekes nyilatkozat, amiben Szabó Magda elárulja, hogy miért nem lett gyereke. Ezt eddig sokan nem értették, hiszen hihetetlenül gyerekcentrikus volt. Annak ellenére, hogy az apja azt szerette volna, hogy színész legyen, az anyja pedig azt, hogy író, ő a tanári pályát választotta. Tizenegy évig tanított, és mindig rajongva mesélt a pedagógiai korszakáról. De amikor az Újholdat betiltották, akkor úgy döntöttek, nem vállalnak gyereket, hogy ne lehessenek a rendszer túszai. Nem is lett utódja egy újholdasnak sem, se Nemes Nagy Ágnesnek, se Pilinszkynek, sem pedig Szabó Magdának. Egész életében szenvedett a gyermektelenségtől, de cserébe nagyon szépeket írt a gyerekeknek.

Bekerült a kötetbe egy elég különös szöveg is, az Utazás a hazában, ami a kábelgyári tekercselők munkásnőiről, a Zrínyi Ilona brigádról szól. Lehetséges, hogy vannak Szabó Magdának olyan lappangó írásai, amik a szocializmus eszméihez illeszkedtek?

Szabó Magdáról többen is úgy tartják, hogy bedőlt a Kádár-korszaknak, de ez nem igaz. Elfogadta ugyan, mert tizenegy évig szilenciumra volt ítélve az ötvenes években, sokáig csak az íróasztalnak írhatott. Utána viszont teljesen megérdemelt sikereket aratott, az elismerést furcsa lett volna visszautasítani. Nem találkoztam olyan írásával, ami kifejezetten a korszak politikai direktíváit hírdette volna, nem hódolt be senkinek. A Zrínyi Ilona brigádról szóló szöveg is gyönyörű írás. Nincs abban semmiféle pártpropaganda, arról szól, hogy összejönnek a munkásnők és közösséget alkotnak, amiben nincs semmi rossz.

Szabó Magda sokszor lebegtette, hogy mi az igazság és mi a fikció

Fotó: Valuska Gábor„Életem egyik nagy ajándéka, hogy megismerhettem az idős Szabó Magdát" - kezdte Háy János rendhagyó tárlatvezetését tegnap este a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol rengeteg kedves és humoros történetet osztott meg az író különös játékairól és inspiráló személyiségéről. Tavaly...

A kötet egyik izgalmas hozadéka, hogy a pedagógus Szabó Magdát is megismerhetjük. Mit lehet erről tudni, milyen tanár volt?

Nagyon szerette a gyerekeket, és a gyerekek is nagyon szerették őt. Szomorú, de amikor  elvitték a kitelepítettek gyerekeit az iskolából, szinte minden diák Magda néninek üzent, hogy segítséget kérjen. Erre olyan büszke volt, mint a Kossuth-díjára. Szinte minden írása, amit a gyerekekről írt, szívbe markoló. Olyan iskolát szeretett volna létrehozni, ahová a diákok örömmel térnek vissza a vakáció után. Ha észrevett egy gyerek kezében valami rossz bulvárponyvát, akkor nem kivette a kezéből, hanem megszerezte és elolvasta, majd leült vele beszélgetni róla. Voltak reformelképzelései az oktatásról. Több helyen azt írja, ha nem csak tizenegy évig maradt volna a pályán, akkor ma az ő tervei alapján tanítanának a középiskolákban. Olyan iskolát képzelt el, – a rideg-hideg Dóczyval szemben – ami az alkotó lelkeknek segít kibontakozni.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr1014094545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.