Olvass!

KönyvesBlog

Dr. Seuss - Kezdetben nem hittek benne, ő mégis mindent elért a gyerekirodalomban

2018. július 30. KissOrsi

(Kép forrása)

Dr. Seuss Rókamókája lett a Szívünk rajta programban a hónap könyve, ami jó alkalmat adott arra, hogy összeszedjünk öt olyan érdekességet az amerikai szerzőről, amit talán nem tudtatok, de mindig is tudni akartatok róla.

Dr. Seuss: Rókamóka

Fordította: Szabó T. Anna, Kolibri, 2018, 2499 HUF

 

1. Theodor Seuss Geisel több mint 60 gyerekkönyvet írt Dr. Seuss írói álnév alatt. A Dr. előtagot az édesapja miatt vette fel, aki azt remélte, hogy a fiából egyszer orvos lesz. A kiejtése többször gondot okoz, mondják szjúznak és szösznek, az író viszont a zúsz (Soose) kiejtést preferálta – állítólag azért, mert az rímelt a Mother Goose-ra (hogy utóbbi micsoda, azért érdemes fellapozni a Lúdanyó meséi című könyvet, amit Tótfalusi István fordított magyarra).

A fordítás amúgy Dr. Seussnál is kulcskérdés, a játékos nyelvi leleményekre, kifacsart szóösszetételekre épülő szövegvilágát egy másik nyelven visszaadni igazi bravúr, magyarul Szabó T. Anna végzett többször is egészen fantasztikus munkát. Korábban ezt írtuk a Rókamókáról:

„A Dr. Seuss életmű-sorozatában minden eddiginél nehezebbre vállalkozott a címszereplő Róka (és ami azt illeti, a fordító, Szabó T. Anna is): nyelvtörőket tanítana Glokninak, de ami kezdetben ártatlan játéknak indul, az szédítő nyelvi vircsaftba csap át, amelyben Glokni hiába mondogatja, hogy a nyelve nem jár rókaszóra, nincs kímélet, és a hasslafrokot varró agg sastól kezdve a plusz kis plüss-sünön át eljutunk a folyton bokszoló kokszokig. Ezek után nem csoda, ha hébe-hóba megbicsaklik Glokni nyelve is.”

2. Dr. Seuss apja sörfőző mester volt, New Englandben az egyik legnagyobb sörfőzde volt az övé, de az alkoholtilalom miatt le kellett húznia a rolót. Ezután az apa egy helyi állatkertet vezetett, amit a kis Theodor is gyakran látogatott, a látogatások után pedig otthon előszeretettel lerajzolta az állatokat. Az elpusztult állatok agancsaiból, szarvaiból, csőreiből a harmincas években sajátos szobrokat készített, melyek már akkor elképesztő kreativitásról árulkodtak – lent mutatunk egy képet, a többiért katt ide! Seuss amúgy Dartmouth-ban végezte el a főiskolát, a végzősök pedig egy szavazáson úgy vélték, valószínűleg ő fog a legkevésbé boldogulni az életben. A mindenkori károgóknak ajánljuk figyelmébe összeállításunk 5. pontját.

3. Dr. Seuss azért kezdett gyerekkönyveket írni és rajzolni, mert akkori munkahelyén, egy reklámügynökségnél, ez volt az egyike azon kevés kreatív tevékenységeknek, amiket nem tiltott a szerződése. A The Pocket Book of Boners volt az első olyan könyve, amely Dr. Seuss név alatt jelent meg – 1945-re már 1,34 millió példányban elkelt belőle. Az első nyomtatásban megjelent könyve amúgy az And to Think That I Saw It on Mulberry Street című kötet volt – igaz, a megjelenésig vezető út nem volt egyszerű, mert a kiadók 27-szer utasították el.

4. Dr. Seuss nem szerette a tömeget és utált szerepelni – köszönhetően annak, hogy egyszer Theodore Roosevelt amerikai elnök csúnyán megalázta a színpadon. Seuss német bevándorlók unokája volt, akik az első világháború kitörésekor nagyon szerették volna bizonyítani, hogy lojálisak az új hazájukhoz. A kis Theodor akkor cserkészként hadikötvényeket árult, a nagypapája pedig ezer dollár értékben be is vásárolt nála. Seuss 1918-ban így abban a megtiszteltetésben részesült, hogy magától az elnöktől vehetett át egy emlékérmet. A színpadon tíz fiú sorakozott fel (Seuss volt az utolsó a sorban), ám az elnöknek csak kilenc érmet adtak. Mire Seusshoz ért, elfogytak az érmek, és a kellemetlen helyzetet Roosevelt csak tovább fokozta, amikor felkiáltott: „Mit keres itt ez a fiú?” Ahelyett, hogy tisztázták volna a helyzetet, a fiatal Seusst lezavarták a színpadról, innentől kezdve pedig irtózott minden nyilvános szerepléstől. Állítólag erre az incidensre vezethető vissza az a mondása is, hogy

A person's a person, no matter how small.

(azaz mindegy, milyen kicsi, mindenkit emberszámba kell venni).

5. Ő volt az első, aki gyerekirodalmi munkásságáért nyert Pulitzer-díjat (1984). Csillaga van a hollywoodi hírességek sétányán, és 2010-ben a Life Books beválasztotta azon száz ember közé, akik megváltoztatták a világot.

Forrás: CBC, New England Historical Society

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3814150345

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.