Olvass!

KönyvesBlog

Girl power – Mesék a nőkről, akik megváltoztatták a világot

2018. július 30. Kiss Orsi

girl_power.png

A varázsvilág, a vámpírok és a disztópiák után új trend hódít az ifjúsági irodalomban, melynek hőseit – bármilyen sablonosnak hangozzék is – az élet adja. Pedig az Esti mesék lázadó lányoknak kiötlői, Elena Favilli és Francesca Cavallo annak idején nem gondolták túl a dolgot, egyszerűen csak sorra vették, kik azok a lányok, asszonyok, akik a történelemben, a tudományos és művészeti életben vagy a politika területén nagyot alkottak. Hogy a kötet tarolni fog, azt már akkor sejteni lehetett, amikor a közösségi finanszírozás mellett döntő szerzőpáros rekordösszegű támogatást szerzett a kiadás költségeire. Azóta megjelent a folytatás, de ami még ennél is fontosabb, a lázadó lányok újabb és újabb köteteket inspiráltak, az Ünnepi Könyvhétre például több olyan is megjelent, amely a maga területén áttörést elérő, sikeres magyar nőket mutatja be.

És boldogan éltek, amíg meg nem haltak – a tradicionális befejező mondat mindig boldog véget sejtet. A herceg legyőzi a sárkányt, megkapja a fele királyságot és hetedhét országra szóló lakodalmat ül a királylánnyal. Csakhogy ma már a királylányok sem unatkoznak a sarokban napestig, nem hímeznek meg hámoznak: egy mai mesében még az is előfordulhat, hogy íjat ragadnak és maguk veszik kezükbe a sorsukat. Mint például Merida, akinek személyében Brenda Chapman rendező egy új, erős és önálló hercegnőfigurát alkotott. Chapman épp a Disney-nél dolgozva jött rá arra, hogy a filmekben miért olyan tehetetlenek a hercegnők – mert jellemzően férfiak alkották őket. Ez volt az a pont, amikor a rendezőben megérett az elhatározás, hogy egy egészen új lánytípust állítson saját filmje középpontjába.

Brenda Chapman egyike annak a száz nőnek, akinek történetét és munkásságát példaként állította az olvasók elé az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet. Az olasz szerzőpáros, Elena Favilli és Francesca Cavallo közösségi finanszírozásban jelentette meg a könyvet: a tervezett 40 ezer helyett végül közel egymillió dollár gyűlt össze, amivel rögtön történelmet írtak. A könyv azóta számtalan országban megjelent, és egy olyan trendet indított el, amely hosszú távon a teljes gyerekirodalomra kihathat. 

A gyerekirodalom középpontjában: a girlpower

A bolognai könyvvásár a tavasz egyik legfontosabb rendezvénye a gyerekkönyvkiadók számára: itt találkoznak a külföldi partnerekkel, kiadókkal, ügynökökkel, itt gyűjtik a címeket, az inspirációkat, és itt mutatják meg saját könyveiket is a világ legfontosabb és legizgalmasabb kiadóinak.

Pedig Favilli és Cavallo szigorúan nézve nem is csinált semmi különöset, csak Kleopátrától Amelia Earhartig, Frida Kahlótól Jane Goodallig viszonylag ismert női történeteket mesélt újra, a könyvben szereplők portréit pedig egy-egy női illusztrátorral készíttette el. A projekt nagyszerűsége éppen egyszerűségében rejlik. Ráadásul a szerzők nem elégedtek meg annyival, hogy egy lexikonszerű összeállítást készítsenek a híres nőkről, hanem törekedtek arra is, hogy minden egyes történetben megkeressék azt a momentumot, ami új irányba terelte a szóban forgó lány életét,  vagy megerősítette abban, hogy helyes az út, amelyen végig kíván haladni. Holott ezek a nők nem nagyon akartak nagyon mást annál, mint ami a férfiaknak teljesen természetes volt: matematikusok akartak lenni meg regényírók, szavazni akartak, esetleg versenyautót vezetni, ha éppen abban voltak tehetségesek. A lázadásuk teljesen hétköznapi lázadás volt, amennyiben vágyaik is azok voltak. Sokuk viszont eleve nehezített pályán mozgott, eredményeik ennek fényében (is) kiemelkedőek. Nem volt könnyű dolga az ötletgazdáknak sem: Elena Favilli és Francesca Cavallo 2012-ben San Franciscóban alapították meg a saját médiavállalkozásukat, de sokszor falakba ütköztek, és többször a szemükre vetették azt is, hogy „két lány egyedül” sosem lesz képes összeszedni a projekt indulótőkéjét. Nem így lett.

Lázadó és szabad

Azóta már elkészült az Esti mesék lázadó lányoknak második része is, amely olyan híres nők történeteit meséli el, mint J.K. Rowling vagy Oprah Winfrey, sokkal fontosabb viszont, hogy a két kötet hatása messze túlmutat önmagán. Ez nagyon jól látszott az idei bolognai gyerekkönyvvásáron is, melynek kínálata tobzódott a girlpower-kötetekben. Ezek jellemzően olyan, akár szépirodalmi eszközöket is felhasználó tényirodalmi könyvek, melyek a tudomány, a művészetek, a sport vagy politika területén tevékenykedő nők történeteit mesélik újra. De miért pont most robbantak be ezek a könyvek? Mi lehet az oka annak, hogy ennyire keresettek az önálló, tevékeny női karaktereket felvonultató kötetek?

Hermann Veronika, az ELTE adjunktusa szerint a gyerek- és ifjúsági irodalomban már a 20. század második felében szabadabban jelentek meg az erős, vagy legalábbis a kor normái szerint független női karakterek. Mivel kívül estek az úgynevezett elit- vagy magasirodalom hatósugarán, szabadabban lehetett kísérletezni a figurákkal is.

„Jelenleg a nyugati kultúrában olyan változások történnek a nők reprezentációját illetően, amelyek kedveznek ezeknek a lázadó, önálló, szabad női karaktereknek. A feminizmus kezd a mainstream kultúra részévé válni, többek között az olyan, láthatóságot és népszerűséget hozó mozgalmaknak köszönhetően, mint a Time's Up, a HeForShe, vagy maga a Me too. Magyarországon még mindig rendkívül patriarchális a kultúra, másként szólva, Magyarország azon kevés európai országok egyike, ahol még nem ciki szexistának lenni, pedig a feminizmus nem szitokszó, a szexizmus pedig rendkívül kínos. A Lázadó lányok-típusú könyvek azért népszerűek, mert egyre több ember kezd erre rájönni, és egyre nagyobb igény van arra – főleg a fiatalabb generációk tagjai körében –, hogy ne régi, elavult mintákat kényszerítsenek a fiúkra és a lányokra, hanem mindenki szabadon határozhassa meg az érdeklődési körét, a vágyait és a jövőbeli céljait.”

Hogy itthon is elindult valami, azt jól mutatja, hogy egymástól függetlenül két olyan kötet is kijött az Ünnepi Könyvhétre, ami kimondottan a magyar nők teljesítményére összpontosít.

Magyar mesék lázadó lányoknak – 25 nő története (szerk. Szlukovényi Katalin)

Móra Könyvkiadó, 2018, 118 oldal, 2990 HUF

 

A Móra Kiadó gondozásában megjelent Magyar mesék lázadó lányoknak abban is hasonlít Favilli és Cavallo kötetére, hogy részben ez is közösségi finanszírozásban, a Könyvmecénás programban látott napvilágot: a kötet megjelenését több mint háromszázan támogatták, ami a program történetében eddig a legmagasabb támogatói szám. A magyar könyv kronológiailag halad, és Árpád-házi Szent Erzsébettől a most egyetemista Király Szilviáig mutatja be a figyelemreméltó magyar női sorsokat. A kötet szerkesztője, Szlukovényi Katalin elmondta, hogy a történetek válogatásánál a minél nagyobb változatosságra törekedtek, így a bemutatott  nők „történelmi koruk, életük színterei, szakmájuk, valláshoz való viszonyuk, anyanyelvük, etnikumuk, állampolgárságuk, szexuális orientációjuk, családi körülményeik, gazdasági helyzetük és politikai nézeteik tekintetében is éppoly sokfélék, mint a mai nők”. A kiadó részéről tudatos döntés volt az is, hogy az irodalmat elsősorban ne a szereplők, hanem a szerzők képviseljék, hiszen – ahogy Szlukovényi fogalmazott – „a könyv hat írójának és tizenkét illusztrátorának pályája szakmailag éppoly hiteles és izgalmas példát kínál az olvasók számára, akárcsak azok a kiváló nők, akiket ábrázolnak”.

Magyar mesék lázadó lányoknak – 25 nő története - A könyvben szereplő nők:

Árpád-házi Szent Erzsébet, Zrínyi Ilona, Czinka Panna, Brunszvik Terézia, Wesselényi Polixéna, Bányai Júlia, Hugonnai Vilma, Jászai Mari, Bédy Schwimmer Rózsa, Sclahta Margit, Molnár Mária, Vendl Mária, Kol Erzsébet, Pécsi Eszter, Karády Katalin, Gobbi Hilda, Ata Kandó, Polcz Alaine, Ország Lili, Mészáros Márta, Monspart Sarolta, Péterfy Bori, Polgár Judit, Hozleiter Fanny, Király Szilvia.

Elszántak és elsők

A Bookline gondozásában megjelent 50 elszánt magyar nő című kötet egyik társszerzője, Fodor Marcsi elmondta, hogy a könyvben szereplők végleges névsora a kutatás során csiszolódott.

Fodor Marcsi, Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő

Bookline Könyvek, 2018, 208 oldal, 3990 HUF

 

„Végül úgy döntöttünk, hogy az elsőség legyen a hívószó. Ki az, aki valamiben első volt: az első operaénekesnő, az első pilóta, az első költőnő, az első világbajnok, az első haditudósító. Mert elsőnek lenni nagyon nehéz, és különösen sok elszántság, merészség kell ahhoz, hogy egy járatlan útra merészkedjen az ember, pláne, ha folyamatosan azt hallja, hogy >>erre egy nő képtelen<<. Ezek a nők egytől-egyig komoly akadályokkal találkoztak életük során – azon szimpla okból, hogy nőnek születtek.”

50 elszánt magyar nő - A könyvben szereplő nők:

Sarolt, Piroska császárné, Szent Erzsébet, Mária királynő, Szilágyi Erzsébet, Aragóniai Beatrix, Ráskai Lea, Kanizsai Dorottya, Zrínyi Ilona, Czinka Panna, Molnár Borbála, Brunszvik Teréz, Déryné Széppataki Róza, Jósika Júlia, Kossuth Zsuzsanna, Veres Pálné, Lebstück Mária, Torma Zsófia, Sass Flóra, Hugonnai Vilma, Jászai Mari, Orczy Emma, Vészi Margit, Schwimmer Rózsa, Kronberger Lili, Steinschneider Lili, Pécsi Eszter, Dienes Valéria, Telkes Mária, Kovács Margit, Banga Ilona, Lomb Kató, Kertész Erzsébet, Amrita Sher-Gil, Fischer Annie, Szenes Hanna, Ungár Margit, Dévény Anna, Reigl Judit, Székely Éva, Mészáros Márta, Illés Erzsébet, Váradi Katalin, Ürge-Vorsatz Diána, Dr. Orsós Zsuzsanna, Lubics Szilvia, Polgár Judit, Pásztory Dóri, Makai Erika, Wynnes Hughes Veronika.

Fodor Marcsi sokkolónak nevezte, amikor felfedezték, mennyi szuper, ám teljesen ismeretlen magyar női történet van, hiszen olyan tudósaink vannak, akiknek a nevét se hallottuk soha, miközben egy másik országban igazi sztárok. Példaként említette Telkes Máriát, akinek nevét Amerikában tucatnyi iskola viseli, és az általa tervezett desztillátor a második világháborúban minden amerikai repülőgép elsősegélydobozába bekerült, de jó példa Orczy Emma is, aki a Vörös Pimpernel figurájával megalkotta a világ első szuperhősét. „Elképesztő, hogy ezek a nők milyen óriási dolgokat értek el, miközben a nevük teljesen idegenül cseng. Ezen akartunk változtatni.” 

Girl power, azaz vagány lányok a gyerekirodalomban

Míg Grimméknél a királykisasszonyok a kastély legfelső tornyában pihegtek, a sanyarú sorsú lányok meg a hamuban válogatták a lencsét - és persze mindannyian kitartóan várták, hogy rájuk találjon végre az igaz szerelem -, addig a kortárs gyerekirodalom szerencsére már tele van talpraesett, vicces...

Fodor Marcsi szerint a női történelem felfedezése már a hetvenes évektől megkezdődött Nyugat-Európában és Amerikában. „Ma is fényévekkel járnak előttünk a női hősök, művészek, történelmi figurák életrajzának szakmai feldolgozásában”, ami azért is fontos, mert ez a tudás szépen lassan beszivárgott a tankönyvekbe, gyerekkönyvekbe és az érdeklődő olvasók tudásába is. Ezzel szemben nálunk ezek az alapkutatások még gyerekcipőben járnak, és az ezzel foglalkozó tudományos művek nem nagyon jutnak el a nagyközönséghez. „Nálunk ezért most úgy tűnhet, hogy egy hirtelen robbanást látunk, noha valójában ez egy nagyon hosszú idők óta érlelődő folyamat szerves része: egyszerűen leszivárgott a gyerekkönyvekbe az az óriási mennyiségű tudás, ami az elmúlt 50 évben a nőkkel kapcsolatban felgyülemlett, és amit nyilván visszatartani sem lehet már.” A kötet másik szerzőjével, Neset Adriennel már évek óta terveztek hasonló könyvet, de szerinte ahhoz, hogy ez valósággá váljon, szükség volt arra, hogy a magyar társadalom egészéhez eljusson az információ, hogy

„létezik egy alternatív történelem, amiben a nők is benne voltak, és felébredjen bennük egy olyan mértékű kíváncsiság, amire alapozva már egy könyvet is ki lehet adni”.

„A világban ugyanis jelenleg egy óriási, nőközpontú forradalom zajlik, amit már Magyarországról sem lehet ignorálni. Elég, ha megnézzük az elmúlt évek nagy filmsikereit, és nyilvánvaló, hogy azokban is egyre több az olyan női főhős, akit már nemcsak a nők, hanem mindkét nem érdekesnek találhat. Ray, a Star Wars-univerzum új hősnője már olyan szereplő, akinek nem a nőiessége a fontos, hanem az, hogy megmenti a világot, és ugyanez érvényes Wonder Womanre, vagy Katnissre az Éhezők viadalából. Ezek a jelentős női alakok kulturálisan is megkerülhetetlen ikonok lettek, akikért már a fiúk is őszintén rajongani tudnak. Ennek pedig egyenes következménye, hogy nem elégszünk meg azzal, amit a globalizáció mutat nekünk: meg akarjuk találni a saját, magyar hősnőinket is. A saját gyökereinket, akikre büszkék lehetünk, akik a mi múltunkhoz tudnak kapcsolódni. Már csak azért is, mert valóban itt vannak körülöttünk, és mind ismerjük a nevüket – ott szállunk át a >>Jászain<< és hallottuk Veres Pálné nevét, és tudjuk, hogy >>Szilágyi Erzsébet levelét megírta<< – de nem tudjuk, hogy mennyi olyan nőalak van, akik valóban fordítottak Magyarország sorsán.”

Kik a gyerekirodalom legnagyobb női hősei?

Emlékezetes, vagány, önálló, jól megformált női szereplőkből szerencsére nincs hiány, mi olvasmányélményeink és rögtönzött közvélemény-kutatásunk alapján végül tízet választottunk ki közülük. Ikonikus női hősöket kerestünk, akik mintha mindig is az életünk részei lettek volna, és másokat is nagyban inspiráltak. Olyanokat, akik kalandvágyók és talpraesettek, képesek a változásra, és céljaik eléréséért akár saját magukat is legyőzik.

Alíz – a kíváncsi Alíz a nyuszi nyomába eredve hamarosan egy olyan világban találja magát, ahol a csoda hétköznapi, a bizarr átlagos, a különös pedig megszokott.

Cecey Éva – a széltől is óvott lány Bornemissza Gergely feleségeként és anyaként emberpróbáló feladatra vállalkozik: a török katonákat kijátszva, egy titkos alagúton jut be az ostromlott egri várba.

Harisnyás Pippi – a gyerekirodalom legvagányabb hősnője, aki az elvárásokkal mit sem törődve keveredik a legkülönfélébb – hétköznapi és déltengeri – kalamajkákba és kalandokba.

Hermione Granger – vitán felül a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola egyik legintelligensebb és legolvasottabb diákja, Harry Potter és Ron Weasley barátja és élő lelkiismerete.

Katniss Everdeen – az Éhezők viadala íjász-amazonja, a szeretteiért kiálló és a zsarnokság ellen küzdő erős, független lány – egyszerre túlélő és rettenthetetlen harcos.

Lotti – akiből rögtön kettő is van, igaz, ez csak egy nyaraláson derül ki, ahol véletlenül találkoznak, hogy aztán hamarosan megszülessen a Terv a nagy családi helycseréről, ami az ikrek áldozatos tevékenységének köszönhetően persze happy enddel zárul.

Mary Lennox – a szeretetet legfeljebb csak hírből ismerő önző és gazdag lány elárvul és Angliába kerül egy birtokra, melynek elzárt, titkos kertje szinte észrevétlenül nyitja fel szemét és teszi fogékonnyá nemcsak a hétköznapok csodái, hanem az emberek iránt is.

Matilda – hanyag, nemtörődöm szülei miatt Matilda akár hátránnyal is indulhatna az életben, tudásvágya és a könyvek iránti rajongása viszont kiemeli azátlagból, és új szövetségeseket is szerez neki.

Momo – az időt ellopó szürke uraknak egyetlen ember okoz igazán nagy fejtörést: egy bölcs kislány, a borzas hajú Momo, aki úgy tudja meghallgatni az embereket, mint senki más, és aki Hora mester segítségével szembeszáll az időtolvajokkal.

Nancy Drew – eredetileg a fiúknak szánt Hardy Boys-sorozat párjaként indították útjára a kimondottan lányolvasókat célzó nyomozós könyveket, amelyek címszereplője amatőr detektívként bogozza ki a rejtélyes bűnesetek szálait.

Szlukovényi Katalin a girlpower-típusú könyvek népszerűségét két különböző trend találkozásával magyarázza. Egyrészt szerinte a feminizmus eljutott abba a fázisba, amikor néhány általános cél már megvalósult, sok esetben épp a Magyar mesék lázadó lányoknak című könyvben szereplő nőknek köszönhetően. Ezek közé tartozik például az általános választójog megszerzése vagy a nők hozzáférése az oktatáshoz, miközben bizonyos problémák, például az üvegplafon vagy a családi munkamegosztás kérdése a mai napig megoldatlanok. „Azaz mostanra vannak női példaképek, akikre felnézhetünk – nem véletlen, hogy hősnőink többsége a tizenkilencedik századtól jelenik meg, hiszen a feminizmus előtt egy nő teljesítménye jobbára láthatatlan maradt –, és vannak nők, akik nyilvánosan szóhoz jutnak. Ebben a fázisban viszont a célokat egyre nehezebb egy-egy általános fogalom mentén megragadni, inkább konkrét élethelyzetekkel érzékeltethetők. Másrészt az oktatás széleskörűvé válása, a mobilitás növekedése, a globalizáció, illetve a közép-kelet-európai régióban a rendszerváltás, mind olyan változások voltak az utóbbi évtizedekben, amelyek nyomán a >>kötött pályákat<<, a jobbára születéskor determinált sorsokat felváltotta az egyre növekvő egyéni szabadság és felelősség. Az emberek sokkal több döntési helyzettel és alternatívával szembesülnek, mint mondjuk a dédnagymamájuk, tehát érthető módon keresik a mintát. Ez indokolhatja a rövid, dokumentarista alapon hiteles műfajok – például a blogbejegyzések – vagy a mi könyveinkhez hasonlóan a több szereplőt kisebb terjedelemben bemutató könyvek népszerűségét is.”

Az inspiráló magyar nőket bemutató ifjúsági próza amúgy nem teljesen új műfaj, hiszen a hatvanas évektől megjelenő úgynevezett csíkos könyvek között is – nem ritkán kimondott nevelő szándékkal – akadtak magyar női életrajzok, például Zrínyi Ilonáról vagy Teleki Blankáról. Ebben a sorozatban jelent meg Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony című regénye is: a kötet Hugonnai Vilma kihívásokkal és buktatókkal teli életét meséli el, aki a családi és társadalmi elvárásokra fittyet hányva Zürichben szerzett diplomát, majd itthon rengeteg akadályt leküzdve elérte, hogy az első magyar orvosnőként gyógyíthassa a betegeket.

Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni

Naphegy Kiadó, 2018, 48 oldal, 2800 HUF

 

Hugonnai Vilma alakja a Magyar mesék lázadó lányoknak és 50 elszánt nő című könyvekben is megjelenik, sőt, ő a hőse Kertész Edina A lány, aki orvos akart lenni című kötetének is, amely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg, és a 6-10 éves olvasóknak meséli el a céltudatos, az akaratát tűzön-vízen keresztül is érvényesítő grófnő történetét. A Naphegy Kiadónál korábban már megjelent A fiú, aki imádta a matekot című képeskönyv, amely Erdős Pál matematikus életét mesélte el. „A kiadóval régóta beszélgettünk arról, hogy ezt egy sorozat első darabjának tekintve folytatnánk a témát, korszakalkotó magyar személyiségekről, kisiskolásoknak szóló képeskönyvekkel, ami egyelőre nem annyira ismert műfaj nálunk, pedig szerintem van létjogosultsága. Nagyon szerettem volna, ha  a második kötet egy kiemelkedő nőről szól, így esett a választás Hugonnai Vilmára. Kertész Erzsébet könyvére most az anyaggyűjtéskor újra rácsodálkoztam. Bár felnőttkoromra elfelejtettem, hogy kislányként olvastam, biztos, hogy nagy hatással volt rám annak idején” – hangsúlyozta Kertész Edina.

Nem csak lányoknak

Favilli és Cavallo szerint jelenleg jelenleg egy tényirodalmi forradalom zajlik, amit szerintük jól mutat az is, hogy a gyerekolvasókat nem csak a sárkányok meg a hercegnők érdeklik. Pedig nem ártana egy szépirodalmi forradalom sem, hiszen elég csak a magyar kötelező olvasmányok listáján rendszeresen szereplő köteteket végigpörgetni, hogy rájöjjünk: túl sok önálló, tevékeny női szereplő nem jelenik meg bennük. 2011-ben az amerikai Dartmouth College szociológiaprofesszora, Janice McCabe több mint 5600 amerikai gyerekkönyvet vizsgált át, és hatalmas nemi egyenlőtlenséget talált. Míg a vizsgált kötetek 57 százalékában férfiak vagy fiúk voltak a főszereplők, a lányok csak a könyvek 31 százalékában játszottak központi szerepet. Hogy mennyire nem egyedülálló jelenségről van szó, azt bizonyítja a The Observer elemzése, amelyben a 2017-ben száz legnépszerűbbnek tartott angolszász gyerekkönyvet vizsgálták. A felmérés egyik legerősebb konklúziója, hogy a fiú karakterek kétszer akkora eséllyel játszottak főszerepet a vizsgált gyerekkönyvekben, ráadásul, amikor szót kaptak a történetben, 50 százalékkal nagyobb volt az esélye annak, hogy egy hímnemű szereplő szólaljon meg. Mindez csak erősítheti a sztereotípiákat, viszont ezek leküzdésében pont a Lázadó lányok-típusú könyvek segíthetnek. Favilli és Cavallo ugyanis többször kijelentette, hogy történeteiket nem kizárólag a női olvasóknak szánják, és egy Telegraph-interjúban nem győzték hangsúlyozni, milyen fontosnak tartják, hogy a fiúk is olvassák a könyveiket, hiszen ez segíthet megértetni velük azt, hogy miért dolgozik az édesanyjuk, vagy elfogadtatni, ha felnőttként történetesen egy nő lesz a főnökük. Az Esti mesék lázadó lányok második kötetére már itthon sem kell sokáig várni, a tervek szerint ősszel jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában.  

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/2. számában jelent meg. 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr7414118481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.