Olvass!

KönyvesBlog

Három kívánság: Kushner, Dean, Hurston

2018. augusztus 10. Kiss Orsi

A világon egy évben kétmillió könyv jelenik meg a Wikipédia szerint, ebből Magyarországon tizenkétezer. Ennek a töredékét sem vagyunk képesek elolvasni, de hogy még tovább nőjön az elolvasásra váró könyveink listája, választunk három könyvet, amit nagyon szeretnénk magyarul is kézbe venni.

kushner.jpgRachel Kushner: The Mars Room: A Novel

Scribner, 352, $17.70

2003-ban járunk és Romy Hall éppen megkezdi kétszeres életfogytiglani börtönbüntetését (plusz hat évet) egy kaliforniai női börtönben. Nem épp egy szende szűz alkat, nem is ártatlan, igaz, az őt elítélők nem is vettek minden – esetében enyhítő – körülményt teljes mértékben figyelembe. Kushner regénye tehát ott kezdődik, amikor egy élet 100 százalékosan lesiklik az addigi jól megszokott vágányról – még ha ez a vágány nap mint nap egy lepattant bárba is vezetett, ahol hősünk táncosnőként kereste a pénzt a mindennapokra. Fiát mostantól más neveli, Romy pedig nekivág abszurditásokkal, erőszakkal, klikkesedéssel és különös szövetségekkel teli új életébe.

Miért olvasnánk? Mert a klausztrofób terekbe – bennük egy jól felépített antihőssel – kódolva van a feszültség és a jó sztori.

Michelle Dean: Sharpmihelle_dean.jpg

Grove Press, 384, $19.29

A girl power-típusú könyvek nemcsak az ifjúsági irodalomban hasítanak, erre jó példa a Sharp, ám be kell vallanom, ennek a kötetnek először az alcímébe szerettem bele: Nők, akik művészetet csináltak abból, hogy volt véleményük. A könyvben szereplő tíz nő (Dorothy Parker, Rebecca West, Hannah Arendt, Mary McCarthy, Susan Sontag, Pauline Kael, Joan Didion, Nora Ephron, Renata Adler és Janet Malcolm) kivétel nélkül mind klasszikus írástudók, azaz költők, írók, újságírók, filozófusok, kritikusok, és mindannyian birtokában voltak, illetve  vannak, annak a tulajdonságnak, melyet Michelle Dean a könyv címében összegzett. A sharp itt egyszerre jelent eszességet és vibráló intellektust, ami nem véletlen, hiszen ezek a nők egy jellemzően férfi dominanciájú kulturális közegben alkottak a maguk területén kiemelkedőt.

Miért olvasnánk? Mert életkortól függetlenül mindenkinek kellenek a példaképek.

hurston.jpgZora Neale Hurston: Barracoon: The Story of the Last Black Cargo

Amistad, 208, $14.99

Eléggé meglepett, amikor kiderült, hogy a fekete nőirodalom megteremtőjeként is emlegetett Zora Neale Hurston egyetlen könyvét sem fordították le eddig magyarra. Az amerikai író, novellista, folklorista, antropológus nagyságát jól mutatja, hogy sírkövén – az őt újrafelfedező Alice Walkernek köszönhetően – ennyi áll: a Dél géniusza. Legújabb, posztumusz megjelent könyve igazi irodalmi szenzáció, hiszen a kézirat évtizedekig egy archívumban lapult. A kötet az utolsó ismert rabszolga történetét meséli el: Cudjo Lewis 86 éves volt, amikor Hurston 1927-ben először felkereste alabamai otthonában. A férfi mesélt neki az afrikai életéről, arról, hogyan kapták el és hurcolták a tengerentúlra, valamint az amerikai rabszolgaévekről is. Ezt a találkozást több is követte, ennek eredménye lett a kézirat, mely közel hatvan évvel Hurston halála után végre megjelenhetett.

Miért olvasnánk? Hurston munkássága önmagában is elég jó ok lenne, de itt a könyv tárgya és alanya is van annyira érdekes, hogy azonnal felkerüljön a kívánságlistára.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/2. számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr9214111567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.