Olvass!

KönyvesBlog

Megfejtették, hogy mitől lesz egy könyv New York Times bestseller

2018. szeptember 18. forgáchkinga

barabasi.jpg

Barabási-Albert László

Közel hárommillió könyv jelenik meg minden évben, de csak kevesebb mint 500-ból lesz New York Times bestseller. Ráadásul nagyon kevés olyan író van, aki egy hétnél tovább szerepel a világ egyik legnagyobb hatású sikerlistájának élén. Nemrég a magyar származású Barabási-Albert László és kutatótársai nagyszabású adatelemzést végeztek, hogy megvizsgálják a bestsellerek tulajdonságait és értékesítési görbéit. Arra jutottak, hogy vannak olyan elemek, amelyekből megjósolható, hogy valamiből sikerkönyv lesz-e vagy sem. Az eredmények alapján úgy tűnik, egy könyv sorsára a legnagyobb hatással a megjelenés előtti marketing van, de a népszerűség szempontjából a műfaj sem elhanyagolható. Barabási-Albert Lászlónak egyébként éppen a napokban jelent meg A képlet című könyve, amelyben hasonló módszerekkel vizsgálja a sikeres emberek titkát. 

Az írók többségének az a legnagyobb álma, hogy egyszer fölkerüljön a könyve a New York Times bestseller listájára. Egy kutatásnak köszönhetően most már meg lehet mondani, hogy miből lesz valóban sikerkönyv, és miből nem. Barabási-Albert László és kollégái közel 4500 Times-bestsellert analizáltak, hogy bepillantást nyerjenek abba, mi a közös azokban a könyvekben, amik felkerültek a listára. Emellett kidolgoztak egy olyan modellt is, ami a korai eladási adatok alapján megjósolja, hogy mennyit fognak eladni egy adott könyvből. Az eredményeket áprilisban publikáltak az EPJ Data Science nevű folyóiratban. 

Barabási-Albert László 1967-ben született Erdélyben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát a Bostoni Egyetemen szerezte meg. A komplex hálózatok elméletének kutatásával vívott ki magának nemzetközi elismerést, és ma már az egyik legsikeresebb magyar kutatóként tartják számon. A legrangosabb tudományos folyóiratokban publikál. Legújabb könyve, A KÉPLET mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. 

A kutatók arra jutottak, hogy a bestseller listán található könyvek hasonló eladási mintákat követnek. A példányok túlnyomó többségét rendre a könyv kiadásának első néhány hetében adták el, tíz hét elteltével viszont az értékesítés drámaian csökkent. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden Times bestseller az első heti eladások által születik meg. Ha tehát nincs jól előkészítve egy könyv megjelenésének pillanata, akkor is el lehet adni jó pár példányt, de nincs esély arra, hogy felkerüljön a Times listájára. (A legtöbb könyv egyébként csak egy hétig szerepel rajta.)

A vizsgálatok szerint az eladási mintázat minden műfaj esetében hasonló. Ugyanakkor az a szám szezononként változik, hogy egy szerzőnek hány példányt kell eladnia a könyvéből ahhoz, hogy fölkerüljön a listára. Például februárban csak 3000 volt, míg tavaly decemberben – amikor az emberek egyébként is sokkal több könyvet vásárolnak – 10000-ig felment. A létrehozott modellt a jövőben szerzők és kiadók is használhatják majd arra, hogy megjósolják a jövőbeli könyveladásaikat, ha rendelkezésre állnak megfelelő adatok a heti eladások számáról.

A kutatók egyébként felfedtek egy különös egyenlőtlenséget is a szépirodalom és az ismeretterjesztő irodalom közt. Meglepő módon a fikció területén rendszerint ismétlődnek ugyanazok a szerzők. 2008 és 2016 között 2468 irodalmi mű szerepelt a listán, de csak 854 szerző (a legtöbbüknek még két könyve rajta volt). Úgy tűnik, számos olyan termékeny szerző van, aki folyamatosan bestsellereket ír, például James Patterson, aki 51 bestsellert adott ki 8 év alatt.

Az ismeretterjesztő irodalomban ugyanakkor kevés az ismétlődés, leszámítva néhány olyan szerzőt, akik sorozatokat jelentettek meg. Ilyen például Billy O’ Really, aki 9 nonfiction bestsellert írt különböző hírességek meggyilkolásáról. A kutatás azt is megállapította, hogy az ismeretterjesztő irodalom bestseller listáján kevés a női szerző. Miközben a fikció esetében megvalósul a nemek közötti egyensúly, addig ez nem mondható el a nonfiction könyvekkel kapcsolatban.

A vizsgálatok szerint egyébként bizonyos műfajok jobban reprezentáltak a betseller listán, mint mások. Fikció esetén a thrillerek a legnépszerűek, míg az ismeretterjesztő könyvek között az életrajzi írások és a memoárok hasítanak a leginkább. Ez az információ még jól jöhet azoknak a szerzőknek, akik arra vágynak, hogy egyszer viszont lássák a nevüket a listán.

Forrás: Norteastern

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr914244865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.