Olvass!

KönyvesBlog

Csepelyi Adrienn: Néha elképesztően egyedül éreztem magam írás közben

2018. október 16. .konyvesblog.

csepelyi_adrienn_retus_2_of_6.jpg

Fotó: Kállai Márton

Idén negyedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a Margó-díjat. Immár hagyománnyá vált, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket.Hargitai MiklósFekete JuditCsutak Gabi és Mécs Anna és Frank Márton után most Csepelyi Adrienn mesél a legkülönösebb olvasói reakciókról, a 2016-os futball Eb hatásairól, és az életét megváltoztató könyvekről. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 18-án az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon Művészeti Díj. 

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Az, hogy mennyire más ez a fajta írás, mint amit tíz évig újságíróként műveltem. Egészen máshonnan dolgozom, másak a tempók, különbözik a munkamódszer, más energiákat kell mozgósítanom magamban. Néha elképesztően egyedül éreztem magam közben.  

Csepelyi Adrienn: Belemenés - Futball és egyéb társművészetek

Európa Könyvkiadó, 2018, 306 oldal, 3299 HUF

 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

A 2016-os futball Eb, pontosabban a Marseille-i túráról írott cikkem. Katartikus élmény volt – megírni is. Soha annyi olvasói levelet nem kaptam, mint arra az írásomra, ekkor értettem meg, hogy ki kell írnom magamból azt a húsz évet, ami a ’96-os Eb óta eltelt. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Hogy elhiggyem: képes vagyok megírni egy könyvet. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Mindig találok apróságokat, amiken változtatnék: szórend, kifejezések, van, amit jobban kifejtenék ma, mást meg kevésbé. Biztosan ízekre lehetne szedni a szöveget. De ez a könyv én vagyok, akármilyen tökéletlen is. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Mivel a Belemenés nem fikció, a vonatkozó részeket írás közben elküldtem a szereplőknek. A korábbi kollégiumi lakótársaim szabályos nyomozást indítottak, hogy összeszedjük az emlékeinket, és sok ötletük, tanácsuk is volt. A teljes kéziratot elsőként szerkesztőm, Kelen Károly és az Európa Könyvkiadó vezetője, Kuczogi Szilvia látta. Az első szerkesztett változatot olvastattam el a férjemmel és Gazdag Józseffel – közhelyesen szólva úgy szakmailag, mint emberileg is fontos volt a véleményük. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

„Szia! Amikor először láttalak, a BDSM jutott eszembe rólad, de ezt a könyvet nem tudom letenni.”  De akkor is néztem egy darabig a monitort, amikor egy másik férfi olvasóm küldött néhány képet az új – egyébként nagyon szépen berendezett – olvasósarkáról, amelyben a belemenésen kívül kizárólag Playboy magazinok voltak. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem tudom felidézni, hogy melyik volt előbb, de vagy a Copperfield Dávid, vagy a Robinson Crusoe, sokáig évente újraolvastam őket. A Copperfield Dávidon nagyon sokat sírtam, erre világosan emlékszem, a Robinson Crusoe a játékainkat is meghatározta: állandóan bunkert építettünk meg gyógynövényeket gyűjtöttünk. Az apai nagypapámmal a haláláig kétszemélyes könyvklubot üzemeltettünk, cserélgettük a könyveket, megbeszéltünk minden olvasmányt – mindkét könyvet tőle kaptam. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad? 

Gyermekként sokkal magabiztosabb voltam e tekintetben: már alsós koromban állandóan írtam, hol a családot, hol a tanáraimat nyomasztottam a borzalmas szövegeimmel. Tizenegy lehettem, amikor rátukmáltam az Egy giliszta emlékiratai című novellámat a húgomra, hogy ezzel induljon a helyi prózamondó versenyen. Továbbjutott vele! 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

A 22-es csapdája. Tizenévesen olvastam bele először, és szó szerint megijedtem tőle: azonnal visszaraktam a polcra. Olyan volt, mintha víz alá nyomták volna a fejemet. De mégsem hagyott nyugodni, úgyhogy megadtam magam és alámerültem. Minden túlzás nélkül megváltoztatta az életszemléletemet.

Olvass bele a könyvbe: 

Belemenes Beleolvaso Jav by konyvesblog on Scribd

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr4914295509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.