Olvass!

KönyvesBlog

Az észt Janikovszky elmeséli, valójában milyen gyereknek lenni

2018. október 19. KissOrsi

Janikovszky Éva világához hasonlítja az észt Anti Saar könyvének (Így mennek nálunk a dolgok) hangulatát kiadója, és a párhuzam abszolút megállja a helyét. Saar ugyanis azt tudja, amit nagyon kevesen, képes lemenni abba a gyerekpózba, amit a többség a kamaszkorba lépve teljesen maga mögött akar tudni. Emiatt van aztán az, hogy egy idő után a felnőttek többsége teljesen el is felejti, milyen volt rácsodálkozni a leghétköznapibb történésekre is. Még szerencse, hogy vannak, akik emlékeznek rá.

Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok

Fordította: Patat Bence, Cser Kiadó, 2018, 136 oldal, 2995 HUF

 

Saar könyvében ugyanis nem történnek nagy dolgok, csak egyszerű mindennapi kalandok. Hőse, Villu, aki az anyjával, az apjával és a kistestvérével, a „fél hároméves” Janekkel él egy nagy piros házban, és a maga keresetlen gyerekhangján elmeséli, hogyan esznek, autóznak, veszekednek, hogyan mesélnek mesét és rémtörténeteket. Egy jó gyereksztori persze mindig a felnőttek világáról is állít valamit, miközben ügyelnie kell arra is, hogy ne legyen didaktikus, és ne is kacsintgasson erősen a felnőtt olvasókra. Saarnak ez nagyon jól sikerült, a legszemléletesebben talán abban a karácsonyi manós történetben, amikor Villu kettesben marad otthon az apjával (az anyukája és a testvére vidékre utazik), és – hogy, hogy nem – a manó aznap reggel elfelejt ajándékot tenni az ablakban hagyott papucsban.

Villu az a típusú mesélő, aki végtelen asszociációra képes, mindenről eszébe jut valami tökéletesen más dolog (a főzéstől például sima út vezet a legókockákig), csak azért, hogy a végén aztán szépen lekerekítse a sztorit. Hangja néha kicsit mintha felül lenne kalibrálva – a másik lehetőség az lenne, hogy egy végtelenül okos és filozofikus hajlamú ovissal van dolgunk. Ez sem kizárt, mindenesetre a sok sztori között ilyen részek is felbukkannak:

„Furcsa dolgok a szavak. Ha nem külön-külön gondolok rájuk, akkor bármit mindenféle gond nélkül el tudok mondani. Ha viszont minden szónál megállok és megkérdezem tőlük, mit jelentenek, kisül, hogy sok szó ugyanazt jelenti, vagy egyszerre több mindent is jelent, vagy egyáltalán nem jelent semmit.”

Villuban pont az a jó, hogy rengeteg olyan dologra csodálkozik rá, amelyek annyira a napi rutinunkba olvadtak, hogy soha nem is gondolunk rájuk. Kinyit egy olyan ablakot, amiről azt hittük, hogy már réges-rég beragadt. Abban, hogy ennyire jól gördülnek magyarul is a mesék, hatalmas szerepe van a fordítónak Patat Bencének, aki szuper munkát végzett. A rajzokat Alvaar Jakson készítette.

Margó. Szombaton a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz Anti Saar. Az észt gyerekdélelőttön lesz a könyv alapján készült flipper, a kisebbeknek színező, valamint észt finomságok kóstolója. Részletek erre>>

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr6814310587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.