Olvass!

KönyvesBlog

Mi közünk nekünk ahhoz, hogy Knausgård hogyan szedi fel a nőket?

2018. november 05. .konyvesblog.

Karl Ove Knausgård hatkötetes önéletrajzi regénysorozata, a Harcom (Min Kamp) 2009 és 2011 között jelent meg Norvégiában. Bár a korábban kiadott két könyve, az Ute av verden (Ki a világból) és az En tid for alt (Mindennek rendelt ideje), is kedvező kritikai fogadtatásban részesült, igazán ismertté ez a mű tette hazájában és külföldön. A Harcom-ciklus 450 ezer példányban kelt el – ami az 5 milliós Norvégiában rendkívüli teljesítménynek számít. Knausgård az összesen mintegy 3600 oldalnyi szöveg minden kötetében egy téma köré szervezve írt az életéről. A magyarul 2016 végén megjelent első kötetben, a Halálban apja alkoholizmusa, majd halála volt a vezérmotívum. A magyarul tavaly december óta olvasható második kötet középpontjában a szerelem áll – itt Svédországba költözésének, a második feleségével való megismerkedésének, párrá, majd szülővé válásuknak történetét meséli el. 

Karl Ove Knausgård: Szerelem - Harcom 2.

Fordította: Petrikovics Edit, Magvető Könyvkiadó, 2017, 588 oldal, 4999 HUF

 

Knausgård a legapróbb részletekig beavat minket a hétköznapjaiba. A Szerelemből megtudjuk, milyen konfliktusai vannak az orosz szomszédjával, hogyan zajlik egy svéd gyerekzsúr, mi a következménye, ha az ember nem szedi össze időben a megszáradt ruhát a ház közös használatú mosókonyhájából, hogy hogyan kell szakszerűen rákot főzni, hogyan kívánja meg a kávézóban a pincérlányt, majd lesz úrrá ezen a kísértésen, milyen napilapokat olvas, hetente mit és mennyiért vásárol antikváriumban, és így tovább. 

Könyörtelenül szabad regény a Harcom

"A szív számára az élet egyszerű: ver, ameddig bír" - így kezdődik Karl Ove Knausgård (KOK) Harcom című hatkötetes regényfolyama, aminek első részét, a Halált idén adta ki a Magvető Petrikovics Edit fordításában (portrénk a KOK-ról, részlet a regényből, illetve az agysebészeti riportja - a szerk.)....

Kezdetben talán nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy Knausgård azért ír több ezer oldalt saját magáról, mert nincs más ötlete, témája, de végül be kell látnunk, hogy amit leír, ugyanannyira univerzális, mint amennyire egyedi: a szerelem érzésével való megküzdés, a féltékenység, a másik ellenszenves vonásainak elfogadása, a szakítás fel-felmerülő gondolata, az új családba való (sikeres vagy sikertelen) beilleszkedés mindenkit érintő problémák.

Akadhatnak olyan olvasók, akik nemcsak a leírt helyzeteket érzik ismerősnek, de azok kezelését is, így pedig a szerző tulajdonképpen nem magáról ír, saját tapasztalatait csupán valami önmagánál nagyobb modellezésére használja fel. Ez a megközelítés ráadásul részben felmenti az írót annak morális felelőssége alól, hogy 3600 oldalon keresztül családtagjai, közeli és kevésbé közeli barátai magánügyeit fejtegeti – mindezt az előzetes megkérdezésük, beleegyezésük nélkül.

Az első kötet olvasásakor is, de a Szerelem kapcsán különösen felmerülhet az olvasóban a kérdés: mégis miért érdekes ez? Tényleg nincs jobb dolgunk, mint egy saját bevallása szerint is átlagos, középosztálybeli norvég író ügyes-bajos dolgairól olvasni? Különösen, ha a borítón hatalmas betűkkel a „szerelem” szó szerepel, ami önmagában sem ígér sok jót. Mi közünk nekünk ahhoz, hogy ez a norvég pasas hogyan szedi fel a nőket, ki az esete, ki nem? Vagy hogy milyen gátlásai vannak szex közben?

Nehéz nem azt gondolni, hogy leginkább saját voyeurizmusunkat éljük ki a szöveg olvasásakor. Hogy a Harcom egy kicsit Barátok közt, egy kicsit Való Világ. Hiszen mások életének alakulását kívülállóként figyelemmel kísérni, néha magunkra ismerni, máskor önérzetesen elhatárolódni, olykor szurkolni, majd kárörvendeni, de ami biztos: tét nélkül belesni az ablakon, széleskörű emberi igény, amelyet számos kulturális termék szolgál ki. Knausgård eredeti célja is ez lehetett: felismerte a korszellemet, és egy igen magas színvonalú, sokrétű olvasóközönséget megszólító termékkel válaszolt rá.  

Karl Ove Knausgård lesz a 2019-es könyvfesztivál díszvendége

Karl Ove Knausgård lesz a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 25. és 28. között - ezt az író magyarországi kiadója, a Magvető írta ki Facebook oldalán. Knausgård az egyik leghíresebb norvég író. Hatkötetes életrajzi regényének első kötetét, Halál - Harcom 1. címmel 2009-ben...

Akad azonban valami, ami a könyvvel kapcsolatban talán még a fentieknél is izgalmasabb. Knausgård nem győzi hangsúlyozni, mennyire nehezére esik megfelelni a társadalmi elvárásoknak, különösen az után, hogy apa lesz. Szereti ugyan a gyerekeit, mégis már születésük pillanatától arra vágyik, hogy elmehessen hazulról és az írásra koncentrálhasson. Linda, a felesége, bele is egyezik, hogy fél éven keresztül alig járjon haza a város másik végében lévő albérletből, ahol következő regényén dolgozik. Knausgård arról is részletesen beszámol, hogy akárhányszor vendégek vannak náluk, mindig ő főz: nem mintha örömét lelné benne, sokkal inkább azért, hogy minél kevesebbet kelljen a vendégek társaságában lennie, de legalább is minél többször legyen miért felállnia az asztaltól és hosszabb-rövidebb időre eltűnnie a konyhában. Továbbá úgy tűnhet, Knausgård kizárólag azért dohányzik, mert a felesége nem engedi, hogy ezt a lakásban tegye, így ha rá akar gyújtani, legalább arra a néhány percre lemehet a ház elé vagy ki a teraszra, vagyis máshol lehet, mint ahol lennie kell – az egész szöveget a kívülállás és a saját életéből való kivonulás efféle vágya hatja át. Mégis hogy lehet, hogy valaki, akinek szinte egyetlen kívánsága, hogy ne kelljen részt vennie saját életében, éppen arról ír? Nem azt várnánk, hogy egy ilyen valaki egyik fikciót írja a másik után?

Persze a Harcomnak már a címe is provokáció. A Min Kamp a Mein Kampf norvég megfelelője, az utolsó kötet ennek megfelelően Hitlerről szól. Ennek magyar fordítására valószínűleg még jó pár évet várni kell, és egyelőre nehéz elképzelni, hogyan illeszkedik majd a sorozat logikájába. Ami biztos, a kortárs irodalom egyik legérdekesebb projektjéről van szó. Amellett, hogy komoly morális, irodalomelméleti és pszichológiai kérdéseket vet fel, olvasható kulturális és szociológiai kislexikonként is: megtudjuk belőle például, mit esznek a norvégok, vagy éppen milyen az ottani iskolarendszer és a lakáspiac. Átfogó és őszinte, bizalmas képet kapunk a skandináv hétköznapokról, miközben alig lehet letenni a könyvet. A sorozat harmadik részére viszont szerencsére már nem kell várni, a Játék ugyanis a napokban jelent meg a Magvetőnél Patat Bence fordításában.

Szerző: Szijártó Rita

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr2114331717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.