Olvass!

KönyvesBlog

Előkerült Szabó Magda egy eddig kiadatlan kisregénye

2018. november 21. forgáchkinga

dsc_7301.jpg

Fotó: Asztalos Gábor

Igazi irodalmi szenzáció az a kézirat, amelyet idén nyáron Szabó Magda örökösénél, Tasi Gézánál találtak. Mind ez idáig ugyanis az irodalomtörténet úgy tudta, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, hiszen első megjelent kötete a Bárány volt 1947-ben. A most előkerült mű azonban rácáfol erre, ugyanis ez egy kisregény, mégpedig 1944-ből. A Csigaházat tegnap délelőtt mutatták be a sajtónak a Hadik Kávéházban, a könyv körüli rejtélyekről Juhász Anna kérdezte Jolsvai Júliát, a Jaffa Kiadó főszerkesztőjét. 

Szabó Magda:Csigaház

Jaffa Kiadó, 2018, 162 oldal, 3490 HUF

 

Hogy mégis hogyan került elő egy ilyen izgalmas kézirat, amelynek létezéséről korábban senki sem tudott, arról Jolsvai Júlia mesélt. Elmondta, hogy mint a Szabó Magda-sorozat szerkesztője, szoros kapcsolatot ápol Tasi Gézával, aki nemcsak az író keresztfia, hanem a hagyaték gondozója is. Idén nyáron is meglátogatta őt, hogy fényképeket keressenek, ugyanis karácsonyra meg fog jelenni a kiadónál egy fotóalbum Szabó Magdáról. Ekkor vette észre a polcon azt a dossziét, amelyben a kisregényt találták „Csigaház, 1944, SZ.M.” felirattal. Mint mondta, az előkerült szöveg nagyon meglepte őt, mert egészen addig ő is úgy tudta, ahogy mindenki, hogy Szabó Magda költőként indult, prózai művei pedig csak az 50-es években születtek. A kéziratból azonban egyértelműen kiderül, hogy már korábban is kísérletezett regényírással.dsc_7299.jpg

Hogy miért maradhatott ennyire sokáig kiadatlan ez a történet, az szintén izgalmas kérdés, Szabó Magda ugyanis köztudottan nagyon tudatosan menedzselte a műveit. Jolsvai Júlia szerint valószínűleg azért, mert a regény cselekménye 1939-ben játszódik az Anschluss alatt, és van benne egy erős németellenes szál, ami miatt ’44-ben föl sem merülhetett, hogy kiadják. A szerkesztő szerint viszont ennek ellenére érdekes, hogy Szabó Magda megőrizte, ugyanis azokat az írásait, amiket nem akart megjelentetni, megsemmisítette. Szerinte azért is kímélhette meg a Csigaházat, mert sejtette, hogy a halála után ebből még lehet valami. 

Szabó Magda azért nem vállalt gyereket, mert nem akart a rendszer túsza lenni

Ahogy a legtöbb magyar írónak és költőnek, úgy Szabó Magdának is vannak olyan lappangó írásai, amiket nem ismerünk, mert mindeddig nem jelentek meg kötetben. Amellett, hogy a hagyatékában is lehetnek még olyan kéziratok, amiket nem látott a nagyközönség, sok olyan szöveg is...

A most megjelent kötet azért is különleges, mert nagyon kevés kézirat maradt fenn, többnyire inkább gépiratok formájában van meg az életmű. Ezen a szövegen viszont jól látni, hogy Szabó Magda hogyan javítgatta és milyen sokat foglalkozott vele. Pont emiatt be is került pár oldalnyi fakszimile a Csigaház első kiadásába, így az olvasók is megvizsgálhatják az író kézírását, javításait.

dsc_7309.jpg

Abban Jolsvai Júlia és Juhász Anna is egyetértett, hogy bár elég korai írásról van szó, nagyon kiforrott szöveg, amit részben magyaráz, hogy Szabó Magda korábban is írt, például a Dóczy iskolaújságjába verseket és könyvismertetőket, bár ezeket még nem sikerült megtalálni. Jolsvai Júlia szerint egyébként a Csigaházban erősen megjelennek életrajzi elemek is, ugyanis amikor Szabó Magda 18 évesen elvégezte a gimnáziumot, három irodalmi pályázatot is megnyert, majd kiment Bécsbe, ahogy a kisregény főhőse, Júlia is.

A Csigaház cselekményéről a szerkesztő annyit árult el, hogy a cím egy panzióra utal, ami igazi menedék az ott lakók számára. Mint kiemelte, már ezen a regényen is érezhető, hogy Szabó Magda erőssége a lélektan. Ahogy későbbi regényeiben, úgy itt is kiemelten megjelenik azt az ellentmondás, ami a szereplők érzései és cselekedetei között feszül. A történet középpontjában Júlia áll, aki azért menekül Bécsbe, mert in flagranti rajtakapja apjának feleségét egy másik férfival, akibe történetesen szerelmes. Jolsvai Júlia szerint a történetben nagyon érdekes az apa, Kemenes András figurája, aki elképesztő tartással viseli az eseményeket, és ettől kicsit olyan, mint egy lovag vagy egy mitológiai hős. Magára vállalja a felelősséget és higgadtan keres megoldást a helyzetre, noha nem is ő lépett félre.

dsc_7305.jpg

A beszélgetésen szóba került még az is, hogy miként zajlott a kötet szerkesztése, mennyire lehet belenyúlni egy ilyen értékes kéziratba. Jolsvai Júlia elmondta, hogy a Szabó Magda-sorozatnak ez már a 25. kötete, így bőven volt tapasztalatuk a kérdésben. A kéziratot maximálisan tiszteletben tartották, csak egy-két szöveghely volt, amit nem tudtak elolvasni, valamint lábjegyzettel látták el azokat a szavakat, amiket a mai olvasó már nehezen érthet.

A sorozatban egyébként Szabó Magda ikonikus regényei már megjelentek, de kiadták két novelláskötetét, valamint verseskötetét és naplóját is (utóbbi szintén a hagyatékból került elő). A közeljövőben pedig egy újabb családi szakácskönyv fog megjelenni, valamint egy fotóalbum.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8614383674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.