Olvass!

KönyvesBlog

A 21. századi Antigoné bármit megtenne, hogy megmentse testvérét az Iszlám Államtól

2018. november 25. forgáchkinga

het_konyve_1.jpg

Szophoklész Antigonéja sok írót megihletett már, hogy csak egyet említsünk a közelmúltból: Dragomán György írt egy nagyon izgalmas modern átiratot (A hangár), amelyben a főszereplő még a sugárfertőzést megkockáztatva is bátyja keresésére indul. Kamilla Shamsie brit-pakisztáni író szintén ugyanennek a tragédiának az alapmotívumaihoz nyúlt, amikor megírta legújabb regényét, ráadásul olyan kontextusba helyezte a történetet, amely egyszerre gondolatébresztő és megrázó: egy Nagy-Britanniában élő muszlim testvérpárt ábrázolt, akik közül az egyiket behálózza az Iszlám Állam, hogy dzsihadistát faragjon belőle.  A fiúk hazatérnek nagyon árnyaltan és komplex módon kezeli a bevándorlás, a rasszizmus, a terrorizmus, a politika és a vallási különbségek témáját. Shamsie regényét a tengerentúlon és Angliában is elképesztő elismeréssel fogadták. Megjelenésének évében többek közt a Guardian, az Observer és a New York Times is az Év Könyvének választotta, idén pedig elnyerte a rangos brit Women’s Prize for Fiction irodalmi díjat.

Kamila Shamsie: A fiúk hazatérnek

Fordította: Gy. Horváth László, Park Kiadó, 2018, 292 oldal, 3450 HUF

 

A fiúk hazatérnek a 2010-es évek Londonjában játszódik, ahol három árván maradt pakisztáni-brit testvér él egy fedél alatt: Isma, Aneeka és Parvaiz. Szüleiket már régen elvesztették, dzsihadista múltú apjukat jóformán nem is ismerték, csak annyit tudtak róla, hogy épp Guantánamóra szállították, amikor utolérte a halál. Mivel édesanyjuk és nagyanyjuk is hamar meghalt, magukra maradtak, és az ikreket a legidősebbnek, Ismának kellett felnevelnie. A család azonban megküzdött minden nehézséggel és így vagy úgy, de idővel sikerült kikecmeregniük a lelki és anyagi nehézségekből. Csak származásuk az, ami azóta is napi szinten gondot okoz számukra, muszlim vallásuk és apjuk múltja miatt ugyanis gyanúsak az állam szemében, így sok megkülönböztetésben van részük, amit nehezen dolgoznak fel.

A regény elején az életük egy új fejezethez érkezik, ugyanis Isma úgy dönt, Amerikába megy, hogy elvégezze a doktori iskolát és csodával határos módon még a vízumot is megkapja, bár a repülőtéren azért elég megalázó kihallgatáson kell részt vennie. A fiatal felnőtt ikrek így egyedül maradnak Londonban, ahol meg kell próbálniuk önállóan eltartani magukat. A gyönyörű Aneekát nem rázza meg az új helyzet, a jogi egyetemre jár és elég aktív szociális (és szexuális) életet él. Parvaiz viszont magányosabb és érzékenyebb, mint valaha. Ezt használja ki egy ismerőse, Farooq, aki meglátja a lehetőséget a sérülékeny és befolyásolható fiúban, és addig mossa az agyát, amíg az mindent hátrahagyva vele nem tart, hogy az „igazságért” harcolhasson és hogy „méltóvá válhasson” apja emlékéhez.

„Most már van egy ilyen hely, és mi elmehetünk oda. Egy hely, ahol a migránsok, akik csatlakozni akarnak, több juttatást kapnak, mint a helybeliek, annak elismeréséül, hogy mi mindent hagytak hátra. Egy hely, ahol a bőrszín nem számít. Ahol az iskola és a kórház ingyenes, a gazdagoknak és a szegényeknek ugyanazok a lehetőségeik. Ahol a férfiak férfiak.”

A regényben Shamsie több szálon keresztül, több szemszögből mutatja be ugyanazokat a problémákat, így lehetővé teszi, hogy minden lehetséges nézőpontot megismerhessünk a bevándorlás témájával kapcsolatban.  A könyvnek öt elbeszélője van és a narrátor személye fejezetenként változik. Először Isma amerikai kalandjait ismerjük meg és rajta keresztül az új barátját, Eamonnt. Aztán a történetet ez, a szintén pakisztáni származású, de vallásától eltávolodott férfi meséli tovább. Majd bepillantást nyerünk Parvaiz motivációiba és beszervezésének történetébe. Aztán ikertestvére, Aneeka szemszögéből látjuk a kibontakozó tragédiát. Végül pedig Eamonn apja, a nagybefolyású brit-muszlim politikus cselekedeteinek belső indíttatásairól szerzünk tudomást. 

A szeretet és a politika összeférhetetlenségéről írt a Woman's Prize idei nyertese

Fotó: Zain MustafaOktóberben végre magyarul is megjelenik a brit-pakisztáni regényíró, Kamila Shamsie díjnyertes könyve, A fiúk hazatérnek. A könyvet itthon a Park Kiadó adja ki, a fordító Gy. Horváth László. A regény az idén elnyerte a Woman's Prize-díjat. A harmincezer...

A fiúk hazatérnek nemcsak utal az Antigoné alapkonfliktusára, hanem teljesen tudatosan játszik a görög tragédia szereplőivel. A regényben így megvannak a főbb szereplők alteregói: Kreónnak a politikus Karamat a megfelelője, Polüneikésznek Parvaiz, Iszménének Isma, Teiresziasznak pedig Karamat felesége, Terry. A dráma főhőse, Antigoné pedig a regényben az emberségért és az istenek íratlan törvényeinek betartásáért küzdő Aneeka.

„A gonosz zsarnokokról szóló történetekben száműzetéssel büntetnek férfiakat és nőket, a holttesteket nem adják ki a családoknak – fejüket karóra tűzik, tetemüket jelöletlen sírba vetik. Mindezt törvényesen tehetik, de az igazsághoz semmi köze sincsen. Én azért jöttem ide, hogy igazságot kérjek. A miniszterelnökhöz fordulok: engedje hazavinnem a fivéremet!”

Shamsie regényében az a legizgalmasabb, ahogy ütközteti egymással a nézőpontokat és a véleménykülönbségeket. Szereplői mind más igazságban hisznek, és mindannyiuknak meg is van a maga igaza. A fő törésvonal Aneeka és Karamat között jön létre, ami tágabb értelemben az isteni és emberi törvények csatája is. A regény szereplői ugyanis mindannyian egy helyről származnak, mindannyian muszlimok és mindannyian bevándorlók Nagy-Britanniában, mégis teljesen mást gondolnak az identitásukról és a feladatukról.Az egyik szélsőséget ebben a kérdésben Parvaiz képviseli, aki az iszlám gyökerek megtalálása végett még családját és hazáját is képes feladni. A másikat pedig a frissen kinevezett belügyminiszter, Karamat, aki azt a nézetet képviseli, hogy a muszlimoknak valamelyest asszimilálódni kell, és kérdés nélkül ki kell taszítani maguk közül azokat, akik radikálisan gondolkodnak.

A fiúk hazatérnek elsősorban az ideológiai különbségekről szól, másodsorban viszont a szerelemről és a családi kötelékek szerepéről. Közben pedig nagyon nehéz kérdéseket feszeget, például, hogy a bevándorlóknak milyen előítéletekkel kell megküzdeniük Angliában, hogy hol vannak a kompromisszumok saját identitásunk és vallásunk tekintetében, hogy mennyiben vagyunk felelősek a családtagjaink által elkövetett hibákért, és hogy mennyire számít vétkesnek az, aki befolyásolhatósága és sérülékenysége miatt követ el bűnöket.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr1514387186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.