Olvass!

KönyvesBlog

Martha Wells világában még egy droid is lehet sorozatfüggő

2018. december 04. .konyvesblog.

olvasonk_szerint_2_4_12.JPG

Felsorolni is nehéz, mennyi jelölést kapott a Kritikus rendszerhiba: a Hugo-díj, a Nebula-díj és a Philip K. Dickről elnevezett díj döntősei között is ott volt. 2018 ráadásul különösen jó év azoknak, akik megszerették a történetet, angolul ugyanis még idén megjelenik három folytatása.

Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Fordította: Tamás Gábor, FUMAX KFT, 2018, 151 oldal,2890 HUF

 

A kisregény főszereplője egy biztonsági droid, aki egy csapat tudóst kísér el egy bolygóra, ahol az a feladata, hogy a testi épségükre vigyázzon. Hozzá van szokva, hogy az emberek átnéznek rajta és tárgyként kezelik, ennek megfelelően ő sem veszi túl komolyan a feladatát, helyette az ideje nagy részét sorozatnézéssel tölti és azzal, hogy igyekszik kerülni az emberi társaságot. A bolygón állomásozó másik kutatócsapattal azonban hamarosan megszakad a kapcsolat, és ez rákényszeríti őt arra, hogy szembenézzen mind az emberekkel, mind azzal a láthatatlan fenyegetéssel, ami valamennyiük életébe kerülhet.

A rövid terjedelem kifejezetten jót tett a könyvnek. Egyetlen felesleges mondat sincs benne, a cselekményvezetés letisztult és az alig több mint százötven oldal ellenére rengeteg információt kapunk a világról, a robotok társadalomban elfoglalt helyéről és arról, hogyan törekednek a nagyvállalatok bármi áron a lehető legnagyobb profit megszerzésére.

Ha őszinte akarok lenni, ezt a könyvet nem egészséges olvasni: az oldalaiból árad az igazságtalanság, a szkepticizmus és a depresszió, mindez némi humorral enyhítve, hogy az olvasó azért ne adja fel teljesen a reményt, miután letette. Ugyanakkor nagyon fontos kérdéseket feszeget. Az egyik ilyen, hogy fennmaradhat-e egy olyan rendszer, ahol a pénz és az emberélet közül a pénz válik elsődlegessé. Martha Wells világában ugyanis a nagyvállalatok egy kis túlzással mindenek felett állnak. Hiába vásárolják fel a legolcsóbb alkatrészeket és állítanak elő megbízhatatlan, rosszul működő gépeket, mégis van kereslet az árujukra. Bolygóközi küldetést ugyanis csak akkor lehet indítani, ha a küldetés résztvevői leszerződnek a vállalattal, ami ellátja őket biztonsági droidokkal és minden egyéb felszereléssel. Mindenki tudja, hogy bármikor meghibásodhatnak, de mindenki reméli, hogy ez nem pont nála történik meg.

A másik fontos kérdés, hogy hol kezdődik az ember. Csak azok tartoznak ide, akik teljes egészében emberek, vagy beleférnek a kategóriába a módosított emberek is? És a biztonsági droidok hová tartoznak? Lehetnek jogaik, vagy nem számítanak és bármit meg lehet tenni velük? És még egy kérdés: mihez kezdünk egy olyan rendszerrel, ahol embernek számít az, aki kínzásra használja ki a szabályt, miszerint a robot köteles engedelmeskedni a tulajdonosának, de nem számít embernek az a biztonsági droid, aki a saját megsemmisülését kockáztatva megmenti a kutatócsapata tagjait?

A könyv ezeket a kérdéseket a biztonsági droid szemszögéből tárgyalja, végig az ő narrálását halljuk. A saját magát Öldöklőnek nevező droid nagyon érdekes személyiség, egyszerre kíméletlenül őszinte és szeretné homokba dugni a fejét, hogy soha többé ne kelljen szembesülnie az emberek jelentette problémával. A menekülési útvonalat az ő esetében a sorozatok jelentik, Öldöklő ugyanis lényegében sorozatfüggő, képes heteket tölteni azzal, hogy a kedvenc történetének részeit darálja. Innen próbálja megtanulni, hogyan viszonyuljon az emberekhez, hogyan viselkedjen a jelenlétükben. 

Martha Wells nevét érdemes megjegyezni. A Kritikus rendszerhiba egyszerre éles társadalomkritika és utolsó figyelmeztetés a jövőnket illetően, kriminek is beillő nyomozás az eltűnt kutatócsapat után és egy olyan biztonsági droid bemutatkozása, aki a CSI valamennyi spin-offjának összes részét látta és akivel még sok kalandban lehet részünk. 

Szerző: Csoma-Lőrincz Tamara 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8714406262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.