Olvass!

KönyvesBlog

Szabó Magda újonnan előkerült kisregénye tele van érzelmi feszültséggel

2019. január 28. forgáchkinga

Szabó Magda halála óta sokan találgatják, hogy vajon lehetnek-e a hagyatékában olyan versek, novellák, műkezdemények vagy regények, amelyek korábban nem jelentek meg. Annyit lehet tudni, hogy a műveit keresztfiára, Tasi Gézára hagyta, de hogy pontosan milyen kéziratok maradhattak fenn, az egyelőre nem publikus. A tavalyi évben előkerült Csigaház című kisregény viszont egyértelműen arra utal, hogy akadhatnak még olyan kincsek a hagyatékban, amelyek kiegészíthetik, vagy akár felül is írhatják mindazt, amit mindeddig Szabó Magdáról tudtunk. 

Szabó Magda:Csigaház

Jaffa Kiadó, 2018, 162 oldal, 3490 HUF

 

A Csigaház című kézirat előbukkanása nemcsak azért igazi irodalmi szenzáció, mert korábban soha nem olvashattuk, hanem azért is, mert teljesen új megvilágításba helyezi Szabó Magda pályakezdésének történetét. Eddig ugyanis mindenki úgy hitte, hogy költőként indult a ’40-es években, míg a prózával csak később kezdett el foglalkozni. Ez a kisregény azonban korábbi, mint az első megjelent verseskötete, a Bárány. Szabó Magda mindössze 27 évesen írta, 1944-ben.

A különleges kézirat úgy került elő, hogy a Szabó Magda-sorozat szerkesztője, Jolsvai Júlia tavaly nyáron meglátogatta Tasi Gézát, hogy fényképeket keressenek egy fotóalbumhoz (ez egyébként karácsony körül meg is jelent, ITT tudtok belenézni). Ekkor vette észre a polcon azt a két dossziét, amelyekben a kisregényt találták „Csigaház, 1944, SZ.M.” felirattal. A felfedezés részben azért volt izgalmas, mert Szabó Magda állítólag megsemmisítette azokat az írásokat, amelyeket nem akart nyilvánosságra hozni, (így feltételezhető, hogy ezt szándákosan őrizte meg), másrészt pedig azért, mert elég kevés szöveg maradt fenn tőle kéziratos formában. 

Előkerült Szabó Magda egy eddig kiadatlan kisregénye

Fotó: Asztalos GáborIgazi irodalmi szenzáció az a kézirat, amelyet idén nyáron Szabó Magda örökösénél, Tasi Gézánál találtak. Mind ez idáig ugyanis az irodalomtörténet úgy tudta, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, hiszen első megjelent kötete a Bárány volt 1947-ben. A most előkerült...

Arra viszonylag könnyen lehet magyarázatot találni, hogy annak idején miért nem jelent meg a kisregény: a Csigaház Bécsben játszódik az Anschluss alatt, 1939-ben, és éppen ezért fontos részét képezik a korabeli politikai történések. A németellenes szál miatt eléggé érthető, hogy miért nem merült fel 1944-ben a kiadás ötlete. Az viszont már nagyobb rejtély, hogy később Szabó Magda miért nem akarta megjelentetni. Akár az is elképzelhető, hogy nem tartotta elég jónak ezt a korai írást. A Csigaház ugyanis nagyon izgalmas és fordulatos történet, amin erősen érződik Szabó Magda tehetsége, összességében viszont mégis töredékesnek, kidolgozatlannak tűnik.

A cselekmény helyszíne egy bécsi panzió, a Csigaház, amely – ahogy a neve is jelzi – egyfajta menedéket ad mindazoknak, akik megszállnak benne. A lakók összességében elég szedett-vedett társaságot adnak ki, van köztük mindenféle alak: itt húzza meg magát például egy elszegényedett arisztokrata család utolsó sarja, Edmund von Graff; a szépségéből élő, kihívó Schoberné; vagy a virágtelepet üzemeltető Wachtl úr is, aki előszeretettel fogad a szobájában gyanús vendégeket. A különös panziót és vendégeit mindentudó tyúkanyóként menedzseli Toni, ő fog össze minden szálat és intéz el a maga gyakorlatiasságával minden szükséges ügyet, legyen szó akár anyagiakról, akár érzelmekről. Ebbe a furcsa társaságba csöppen bele a fiatal lány, Júlia is, aki a családi és szerelmi drámák elől menekül Tonihoz a Csigaházba. A helyzete elég kusza és felkavaró, ugyanis pechére in flagranti rajtakapta apjának fiatal feleségét egy másik férfival. A bajt tetézi, hogy ez a bizonyos másik férfi nem más, mint, élete szerelme, Dorner András. A lány úgy érzi, összeomlott az egész élete és úgy dönt, soha többé nem megy haza.

A kisregény felépítése mozaikos szerkezetű: Szabó Magda egyesével skiccelte fel a panzió lakóit és a háttérsztorijukat, a történetszálak váltakozása rajzolja ki a Csigaház atmoszféráját és mindennapjait. Az ötlet nagyon izgalmas, a befogadást azonban eleinte kicsit nehézkessé teszi, mert nincs mihez kötni a rengeteg ismeretlen nevet és szituációt. A történet csak akkor kezd beindulni, amikor felbukkan a panzióban Júlia. Az ő zaklatott beszámolója révén kezd el lassan kibontakozni az a bonyolult szerelmi sokszög, amely a regény központi témája.

Bár a cselekmény indítása kicsit hektikusra sikerült, az erősen érződik, hogy Szabó Magdának már fiatalkorában jó érzéke volt a lélektani drámákhoz, és hogy már akkor is a karakterábrázolás volt az egyik erőssége. Szereplői mind érdekes, színes figurák, akik egyaránt rendelkeznek pozitív és negatív tulajdonságokkal. Az egyik legérdekesebb szereplő az apa, Kemenes András, aki elképesztő méltósággal és belátással viseli, hogy a nála húsz évvel fiatalabb felesége a legjobb barátjával megcsalta őt. A hideg tekintetű, bölcsességet és erőt sugárzó orvosprofesszor emberfeletti tartással kezeli a fájdalmas helyzetet.

Az érzelmi viharok ábrázolását tekintve – a többi Szabó Magda-regényhez hasonlóan – a Csigaház is elképesztően izgalmas. Hangsúlyos témája például, hogy mennyire erős ellentmondások vannak olykor aközött, amit kifelé mutatunk, és amit eközben belül érzünk. Szabó Magda nem ítélkezett a hősei felett, még a hűtlen feleség, Dolly sem bűnösként tűnik fel, hanem csak egy összezavarodott fiatal nőként, aki egyszerre két férfibe szerelmes.

A lélektani mélységeken túl számos más érdekes rétege is van a könyvnek. Például elég erősen megjelenik a politikai szál, a Csigaház lakói között ugyanis akadnak olyanok, akik nem üdvözölik felhőtlen örömmel a nemzetszocializmust és az Anschlusst. Szabó Magda pedig nem félt erős mondatokat adni a szereplői szájába a témával kapcsolatban:

„Neki olyan állás és olyan létforma kell, amelyben azt is elmondhatja, ami más, mint a közvélemény. Ehhez szlávnak kell lenni, gondolta Kotůžek, szlávnak és tanárnak, hogy az ember ezt megértse. Utálatosak az irányított filmhíradók és az állami támogatás alatt álló hivatalos lapok.”

Az előkerült kisregény tehát egészen sok szempontból izgalmas, és valóban szenzációszámba megy. Annak ellenére, hogy milyen rövid terjedelmű történetről van szó, nagyon sok társadalmi és lélektani dráma sűrűsödik össze benne. Viszont előfordulhat, hogy azért nem jelent meg korábban, mert nem egy teljesen kész mű. A Csigaház problémafelvetései ugyanis annyira sokrétűek és szerteágazók, hogy kitennének egy alaposan kidolgozott nagyregényt is.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8514580830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.