Olvass!

KönyvesBlog

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs között életre szóló szövetség volt

2019. február 06. forgáchkinga

nemeslengyel.jpg

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs (forrás: Fortepan)

Lengyel Balázs kritikus és esszéíró életében kétszer járt Rómában. Először harmincévesen 1948-ban, Nemes Nagy Ágnessel az oldalán mint a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa. Másodszor pedig negyvenöt évvel később a második feleségével, Kerek Verával. Az első utazás annyira meghatározó élmény volt számára, hogy azután évtizedekig kerülte a várost. Vitte mindenfelé a családját Olaszországban, csak épp Rómába nem akart menni. Nemes Nagy Ágnes halála után azonban mégis visszatért. Az emlékeit, érzéseit és az élettörténetét keretező két utazást végül egy személyes esszében, a Két Rómában írta meg. Ezt a különleges könyvet, valamint a Nemes Nagy Ágnes interjúit összegyűjtő A gyufaskatulyától Prométheuszig című kötetet mutatták be és olvasták egymásra tegnap este a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol az emlékezés fókuszában a magyar irodalom két meghatározó alakjának, Nemes Nagy Ágnesnek és Lengyel Balázsnak a kapcsolata állt. 

Lengyel Balázs: Két Róma

Jelenkor Kiadó, 2018, 272 oldal, 2999 HUF

 

A két életművet és két könyvet bemutató est kiindulópontja a Két Róma volt. Kelevéz Ágnes irodalomtörténész először arról kérdezte a résztvevőket, hogy szerintük hogyan lehetne meghatározni az írás műfaját. Ferencz Győző költő (és a Nemes Nagy Ágnes-életműkiadás szerkesztője) azt mondta, hogy talán leginkább esszémemoárnak, vagy emlékezésnek lehetne hívni, mert mindenképp több, mint egy átlagos esszé: egyrészt mert Lengyel Balázs életművében egészen kiemelkedő helyet foglal el, másrészt pedig azért, mert Lengyel szépírói eszközökkel is élt. Például vibráló és izgalmas módon váltogatta az idősíkokat és vetítette egymásra a két római utazást.

Schein Gábor is úgy gondolta, hogy a Két Róma egyértelműen mestermű és a korszak magyar esszéirodalmának az egyik legjobb darabja, amely többek közt azért különleges, mert az ismétlés eszközével játszik. Mint mondta, Lengyel Balázs életének két legfontosabb kapcsolata jelenik meg a szövegben, amelynek írásakor újraépítette és újra is gondolta az életét. Éppen ezért szerinte a Két Róma egyszerre stiláris bravúr és őszinte, filozofikus mű, mert nemcsak az élettörténetében szállt alá, hanem magára a létezésre is reflektált közben. Szlukovényi Katalin költő, műfordító a Róma-képet emelte ki az írásból, mert szerinte az olasz főváros az irodalmunk egyik sajátos toposzává vált, és egyfajta különös áhítat kapcsolódott hozzá (ld. Utas és holdvilág). Hozzátette azt is, hogy a Két Róma sokkal személyesebb, mint Lengyel többi esszéje, és van benne egyfajta összegző szándék is.

100 éve született Lengyel Balázs, aki nem hitt az álságos irodalmi kategóriákban

(Kép forrása: Fortepan) „Van valami mérsékelt, valami lefogott abban, ahogy ír; magyarul: elegáns" - ezt a mondatot Nemes Nagy Ágnes Vas Istvánhoz intézte egy olyan levélben (is) folytatott vitában, melynek harmadik szereplője a költő egykori férje, Lengyel Balázs volt.

„Tudtam, hogy Rómába nem szabad elmenni. Többé nem. Soha” – így kezdődik maga a szöveg, amelyről az este első fele szólt. A beszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy a kötet – amellett, hogy emlékezés – portrék sorozata is, felvonulnak benne a korabeli fiatal magyar irodalom legjelentősebb képviselői, de legerősebben persze maga Nemes Nagy Ágnes jelenik meg, akinek az első római utazáskor éppen születőben volt a költészete. Schein Gábor úgy gondolta, érdemes figyelembe venni, hogy ez az esszé Nemes Nagy halála után íródott, mert emiatt nemcsak a fiatalkori szerelem érzése itatja át, hanem a gyászé is. Emellett pedig annak a felismerése is megjelenik benne, hogy Nemes Nagy költészetének kibontakozása Lengyel előtt zajlott. „Balázsban még rontatlanul élt a nagy irodalommal szembeni megrendültség.” Ahogy mondta, izgalmas az is, hogy az ő esetükben a magyar irodalomban megszokott szereposztásnak az ellentéte valósult meg, náluk éppen fordítva volt a férfi-nő leosztás, és ilyen könyv, amely a „társa voltam, de mégsem voltam a társa” ellentmondást ebben a formában ragadja meg, talán csak ez az egy van a magyar irodalomban. 

Szlukovényi Katalin arról beszélt, hogy a közös római utazásuk nemcsak azért volt különleges, mert a fiatalság és a szerelem kivételes mozzanata volt, hanem azért is, mert egy olyan történelmi pillanatban utaztak el, amelynek különös jelentősége volt. A második világháború utáni felszabadultságot érezték, külföldre mehettek és részesei lehettek a megtermékenyítő olasz kultúrának. Ráadásul éppen akkoriban indult el az Újhold folyóirat is. 

Nemes Nagy Ágnes: A gyufaskatulyától Prométheuszig - Összegyűjtött interjúk, beszélgetések

Szerkesztette: Nemeskéri Luca, Jelenkor Kiadó, 2018, 710 oldal, 4999 HUF

 

Kelevéz Ágnes ezután Nemes Nagy Ágnesről mesélt, mert ő maga volt az, aki az utolsó interjút készíthette vele. (Többek közt ez a beszélgetés is bekerült A gyufaskatulyától Prométheuszig című kötetbe.) Mint mondta, az interjú életének legutolsó időszakában készült és csak a halála után jelent meg, így egyedül kellett sajtó alá rendeznie. Nemes Nagy akkor már nagyon beteg volt, de amint bekapcsolták a magnót, felélénkült és lenyűgöző dolgokat mondott el.

„Nemes Nagy Ágnes nemcsak nagyon nagy költő volt, hanem nagyon nagy olvasó is” – ezt már Schein Gábor mondta az interjúk kapcsán, hiszen köztudott, hogy Nemes Nagy milyen szívesen elemezte a saját költészetét is ezekben a beszélgetésekben. Szerinte ez bizonyos értelemben megkönnyítette a verseinek megértésért, mert nagyon sok szempontot adott hozzájuk, másrészről viszont meg is nehezítette, mert a saját olvasatai évtizedekre egy irányba terelték a versek értelmezését. Szlukovényi Katalain ehhez még annyit tett hozzá, hogy az interjúk többek közt éppen azért izgalmasak, mert sok műhelytitok derül ki belőlük.

Nemes Nagy Ágnes nem külön kategória

Objektív líra, mértani pontosság, hűvös távolságtartás és megingathatatlan erkölcs: ezek az eposzi jelzői a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb költőjének, a 95 éve ezen a napon született Nemes Nagy Ágnesnek. A kemény, szikár felszín alatt egy végletekig érzékeny női lélek lakozott, aki...

Ferencz Győző végül arra mutatott rá, hogy érdekes különbség volt a pár két tagja közt, mert míg Lengyel Balázs a személyességre törekedett az esszékben, addig Nemes Nagy Ágnes a tárgyilagosságot választotta a verseiben. Szerinte az utóbbi oka az lehetett, hogy neki nemcsak a kor politikájával, hanem a feudális nőképpel is szembe kellett mennie, ezért is rejtette el az érzelmeit. Elmondása szerint egyébként Balázs és Ágnes között ritka, életre szóló szövetség volt. Sok mindenen mentek keresztül együtt, sokszor megsebezték egymást és végül a válásra is sor került, de a szellemi együttműködés mindvégig érintetlen maradt közöttük. 

A Nemes Nagy Ágnes-életműkiadás 2016-ban az Összegyűjtött versek megjelenésével kezdődött el. A gyufaskatulyától Prométheuszig című interjúkötet a sorozat második darabja. A következő években várhatóan a nagyobb tanulmányok fognak megjelenni, majd a kisebb esszék és végül a Babitsról szóló írások. De elképzelhető, hogy egy levelezés-kötetet is kézbe vehetünk majd. 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr1114610354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.