Olvass!

KönyvesBlog

Ez a tíz könyv esélyes a 2019-es Aegon-díjra!

2019. február 11. .konyvesblog.

Összeállt az Aegon Művészeti Díj rövidlistája, mutatjuk, ki az a tíz szerző, aki esélyes arra, hogy áprilisban elnyerje a hárommillió forint díjazású elismerést.

Költő legelső regényével, író tizenöt évnyi novellával, vagy egy hatszáz oldalas verseskötet szerzője lesz a díjazott? Összeállt az Aegon-döntősök listája. Prózai művekben erős a mezőny: öt regény és két novelláskötet is szerepel a díjesélyesek között, mellettük három verseskötet versenyez. A díjazott hárommillió forintos elismerést kap, művének sikerét további több millió forint értékű média-megjelenéssel támogatja a díjalapító Aegon Biztosító.

Több mint nyolcvan kötetet jelöltek a könyvkiadók a 2019-es díjra – a shortlist a hétfős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok. Miközben a kiadói jelölésekből válogatnak, nem tudnak egymásról, és ez egészen addig így van, amíg elkészül a tízes lista, a shortlist. Jelöltjeikre titkosított online felületen szavaznak, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek. Névsorukat a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.

A 2019-es Aegon Művészeti Díjra esélyes tíz könyv:


Dragomán György: Rendszerújra, Magvető Kiadó

Garaczi László: Hasítás, Magvető Kiadó

Kemény István: Nílus, Magvető Kiadó

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Magvető Kiadó

Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy, Magvető Kiadó

Márton László: Két obeliszk, Pesti Kalligram

Simon Márton: Rókák esküvője, Jelenkor Kiadó

Szvoren Edina: Verseim, Magvető Kiadó

Takács Zsuzsa: A Vak Remény, Magvető Kiadó

Tolnai Ottó: Szeméremékszerek (A két steril pohár), Jelenkor Kiadó

A tíz könyvről

„Reménykedünk-e még? – kérdezik, s eszünkbe
jut a koldus a Petőfi Sándor utca sarkán, a fiatal
nő, aki Auschwitzba jött velünk, a Duna-deltába
vagy Vorkutára.”

Magyar nyelvű költemény ritkán fut be akkora netes karriert, mint Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan című verse. Közel nyolcvanezren olvasták el pár hónap alatt, több ezer lájkot kapott és természetesen bekerült a Vak Remény című könyvbe is. A szerző teljes költői életműve ez a gyűjtemény, élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a könyv lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel.

Még két verseskötet került a shortlistre: az egyik Kemény Istvántól a Nílus. Korábban ezt írtuk a kötetről:

Kemény István minden új verseskötete nemcsak eseményszámba megy, de meg is határozza, hogy az adott évben mit gondolunk a költészetről vagy akár magunkról. A Nílus egyáltalán nem hurráoptimista, két hosszabb versben is az öregedés, a csalódottság és a szomorúság a téma. A Patai második énekében saját generációjáról tesz megállapításokat a lírai hang az igazságon túli világban, a Hipnoterápia egy emberről szól, aki átadja magát a szomorúságnak: szomorú a gépek, az életkora, a gyermekei, az ifjúmarxisták, a centrum és a periféria és a művészet miatt is. Kemény versei nem közéletiek, de jól lemérhető rajtuk a közhangulat, illetve a közéleti viszonyok is.

A másik Simon Mártontól a Rókák esküvője, aki interjúnkban így vallott a címadó motívumról:

„A rókák esküvője egyébként egy népszerű motívum a japán folklórban. Két jelentése is van. Az egyszerűbb, ami magyarul úgy hangzik, hogy “veri az ördög a feleségét”, vagyis esik, bár süt a nap. Nekem a másik jelentése tetszett igazán: a mocsári, vízparti lidércfényeket nevezték a rókák esküvőjének. Ez valami olyasmit jelöl, ami mindig messze van, épp csak megpillantod, misztikus, elérhetetlen, titok.”

Bár Verseim a címe, Szvoren Edina új kötete novellák gyűjteménye. Nálunk a hét könyve is volt, akkor ezt írtuk róla:

Legújabb kötete, a Verseim is fullasztó atmoszférájú írások, nehéz sorsok gyűjteménye. A feszültséget – amely az egész könyvet jellemzi – már a címből fakadó ellentmondás is megalapozza, mivel versek helyett tizenhárom nagyon is prózai novellát kapunk, s csak fokozatosan válik érthetővé, hogy milyen láthatatlan versek bújnak meg a sorok között.

Novelláskötettel került a döntősök közé Dragomán György is, a címe: Rendszerújra. Ez a második novelláskötete, az első az Oroszlánkórus, ez szintén shortlistes volt, 2016-ban. Interjúnkban az író a következőket mondta az új kötet kapcsán:

(...) szerintem minden viszony hatalmi viszony. A mi dolgunk pedig az, hogy ne hatalmi viszonyokban határozzuk meg saját magunkat, mert csak akkor vagyunk szabad emberek. Ez a mániám, az írásaim valószínűleg ezért szólnak mindig erről akarva-akaratlanul. Az emberi viszonyokat hatalmi viszonyként tudom leírni. Persze amikor leülök dolgozni, nem az a célom, hogy megírjak egy újabb hatalmi viszonyt, hanem olyan dolgok érdekelnek, hogy például mi van akkor, ha egy angyal alkoholista.

Az Aegon-díjra esélyes kötetek fele regény, köztük egy regényciklus első darabja: Tolnai Ottó Szeméremékszerek /A két steril pohár/ című könyve egy nagyszabású pályaösszegző vállalkozást harangoz be. Főhőse a szerb-magyar határon lófrálva megidézi ennek a térségnek a kulturális kevercsét, azt a szellemi hálózatot, amely Tolnai műveinek indulása óta meghatározó anyaga.

Tolnai Ottó Szeméremékszerek című tervezett regényfolyamának első kötetében, A két steril pohárban az elbeszélő ugyan konkrét céllal indul el Palicson – nevezetesen vennie kell két steril poharat, amikkel másnap az urológiai vizsgálatra kell jelentkeznie –, de a rövid, célirányos séta helyett, végeláthatatlan tekergésbe kezd Szabadkán, a tengernél, a határsávban, Jugoszlávia múltjában, Bartók és Csáth szellemi örökségében, a múltban és a korrupcióval, gyanakvással teli jelenben

- írtuk a kötetről.

Garaczi László Hasítás című könyve a már kultikussá vált önéletrajzi vállalkozás, a lemur-vallomások ötödik része. Kamaszkorába, illetve a fiatal és már nem olyan fiatal felnőttkorába hív meg minket az elbeszélő ebben a kötetben, mely a korábbiakhoz hasonlóan végtelenül mulatságos és szívszorítóan érzékeny epizódokból, töredékekből áll össze.

Márton László Két obeliszk című regénye alapos kutatásra támaszkodó, kultúrtörténeti csemegéktől hemzsegő történelmi regény. Főhőse a Karl Krausról mintázott Karl K. bécsi újságíró, kikeresztelkedett zsidó, aki egy arisztokrata nővel folytat évtizedeken átnyúló szerelmi viszonyt. 

Márton László legújabb regénye – mint az szerzőjétől már megszokott – bűvészmód pörgeti-forgatja valóság és fikció ezerféle viszonyát (...), de e fölényes nyelvművészeti alkotás mélyén egy szörnyeteg lapul, kinek neve: ember

- írtuk kritikánkban.

Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy című könyvében három nő és egy férfi szemén keresztül nyerünk bepillantást az ezredforduló egyetemi-tudományos világába, s az ő kivételes lélektani érzékenységgel megrajzolt történetükön keresztül új fénytörésben láthatjuk a rendszerváltás sok szempontból elherdált örökségét.

Azt csak én tudom, és csak nekem fontos, hogy ebben a regénybeli Békásmegyerben összemosódnak az életem mindenféle más helyszínei, sőt visszatérő álmaim helyszínei, és a végeredmény mindezek egyvelege. Mindig aszerint változott, hogy éppen mit akartam megírni

- hangsúlyozta interjúnkban Mán-Várhegyi Réka, a könyvről szóló kritikánkat pedig ITT tudjátok elolvasni.

2019 Aegon Művészeti díjas szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója az április 8-i ünnepi gálán veszi át elismerését a Katona József Színházban.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr7814619904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.