Olvass!

KönyvesBlog

Radnóti Miklóst tiszta költőnek szeretjük

2019. február 12. forgáchkinga

radnotigyarmati.jpg

Radnótinak már jó ideje kitüntetett helye van a magyar líratörténetben, versei mögött meghúzódó sorsa és magánélete elképesztően izgatja a közvéleményt. Ma is hatalmas az érdeklődés minden olyan információmorzsa iránt, ami vele, vagy a feleségével, Gyarmati Fannival kapcsolatos. A róla szóló könyveket elkapkodják, a vele foglalkozó beszélgetések mindig teltházasok, vannak azonban olyan társadalmi csoportok is, amelyekből Radnóti ma, 75 évvel a halála után is indulatokat vált ki. Erre a jelenségre, „Radnóti Miklós nyugtalanító jelenlétére” kínált lehetséges magyarázatokat tegnap este Ferencz Győző irodalomtörténész, a Radnóti-hagyaték gondozója, aki a Holokauszt Emlékközpontban tartott előadást a kutatás jelenlegi állásáról. Az ő munkájának köszönhető, hogy az elmúlt években több fontos Radnótival kapcsolatos dokumentum is megjelenhetett. Például a naplója, amelynek minden eddiginél pontosabb szövegét tavaly adta ki a Magvető, vagy a Bori-notesz – Abdai dokumentumok, amely a Helikonnál jelent meg nemrég és az utolsó verseit, valamint az abdai tömegsír exhumálásakor megtalált dokumentumokat tartalmazza. 

Radnóti Miklós: Napló

Magvető Könyvkiadó, 2018, 480 oldal, 4299 HUF

 

Radnóti teljesen különálló jelenség volt – mondta bevezetőjében Ferencz Győző. Már egészen fiatalon azon háborgott a naplójában, hogy a többi költőhöz képest őt nem futtatják eléggé, pedig – nem kis öntudattal – úgy gondolta, hogy az ő nemzedékének „Radnóti-nemzedéknek” kéne lennie. Akkoriban olyan jelentős költőink voltak, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán vagy Kálnoky László, Radnóti azonban valahogy mindig is külön téma volt.

Az irodalomtörténész szerint az iránta tanúsított fokozott érdeklődés részben magyarázható halálának tisztázatlan körülményeivel, amelyek olyanok, mint egy gótikus rémregény.  Ahogy utolsó verseinek fennmaradása is regénybeillő: egy részük a tömegsírban megtalált véráztatta dokumentumok között maradt fenn olvashatóan, öt kéziratot pedig barátjának, Szalai Sándornak adott át a munkatábor felszámolásakor, aki ezeket átadta Gyarmati Fanninak, amikor hazajutott. Az ilyen történetek szerinte természetes módon mindenkinek a képzeletét megragadják, ugyanakkor Radnóti sorsa nem volt teljesen egyedülálló, hiszen más költők is haltak meg hasonló körülmények között, mégsem foglalkoznak velük annyit, mint vele. Példaként Lukács Lászlót említette, aki szintén magyar költő és műfordító volt és szintén 1944-ben, a bori munkatáborban halt meg, a nevét és sorsát mégis kevesen ismerik.

Radnóti gyengéd hangot tudott megütni verseiben, nemcsak a szerelmi költészetében, hanem a tájlírában is – vetette fel ezután Ferencz Győző. Úgy vélte, részben annak is köszönhető az iránta tanúsított kiemelt érdeklődés, hogy nagyon vonzó a kép, amely kialakult róla: ő lett a gyengéd szavú költő a gyönyörű feleséggel és a csodaszép hitvesi verseivel. Emellett szerinte az is sokat számít, hogy idézhető sorokat írt. Mint mondta, a költészete nagyon fókuszált volt, legtöbbször két témát érintett, az életszeretetet, az idillt és annak fenyegetettségét a háború miatt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Radnóti kifejezései, szókapcsolatai mennyire beépültek a közbeszédbe. A sajtóban például rendszeresen használják a sorait, sokszor jelennek meg olyan cikkek közéleti témákban, amelyek címében Radnóti-idézetek köszönnek vissza. Neki egy egész gyűjteménye van ilyenekből, például: Orbán gépen száll fölébe; Járkálj csak, halálraítélt. Úgy vélte, a magyar költők közül talán csak Petőfi és Arany volt az, akinek a sorai olyan mértékben átmentek a közbeszédbe, mint neki. 

Gyarmati Fanni kizárólag Radnótinak írt, naplóját azonban ő soha nem olvashatta

Ferencz Győző (Fotó: Valuska Gábor) Ha létezik napló, melyet nem az utókornak írtak, akkor Gyarmati Fannié ilyen. Naplóját Radnóti Miklóssal kötött házassága előtt, 1935-ben kezdte el írni, majd 1946-ban, férje újratemetését követően fejezte be. A bejegyzéseket kezdetben többnyire késő éjjel, elalvás előtt, az ágyban vetette papírra, majd a végén már bujkálás közben, az ostrom alatt, zaklatott körülmények között.

Arról is beszélt, hogy érdekes módon Radnótinak elég kettős a megítélése. Szinte mindig jelen voltak a személyével és a költészetével kapcsolatban elutasító vagy egészen dühös hangok is, mások viszont már-már túlzott szentimentalizmussal viszonyulnak hozzá. Példaként azt említette, hogy amikor annak idején kiderült, hogy az első és a második munkaszolgálata között viszonya volt Beck Judit festőművésszel, az elképesztő felhördülést váltott ki. És bár nyilvánvalóan nem ő volt az egyetlen olyan magyar költőnk, aki megcsalta a feleségét, az ő esetében ennek valahogy nagyobb súlya volt, az irodalomtörténész szerint azért, mert őt tiszta költőnek szeretnénk látni. Hogy Radnóti olykor még ma is elképesztő indulatokat vált ki, arra egy 2013-as esetet említett, amikor Miskolcon egy szélsőséges szervezet tagjai egy „tisztító szertartás” keretében elégették Radnóti kötetét

Árnyékban éles fény vagy - Fényképeken elevenedik meg Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni közös élete

A 14 éves Gyarmati Fanni. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „Gyarmati Fanny 1926". „Kicsiny ajtót tár és egy eddig jóformán ismeretlen világba enged bepillantást Radnóti Miklósné naplója, egy olyan világba, melynek központi alakja egyértelműen a férje volt.

Az előadás végén Ferencz Győző arra jutott, hogy Radnóti Miklós erős és nyugtalanító jelenlétének leginkább a „Radnóti-enigma” lehet az oka. Ez alatt azt értette, hogy sokak számára kényelmetlenséget okoz, hogy a költő milyen különös, összetett személyiség volt. Zsidó származásúnak született, de katolizált és az utolsó leheletéig magyarnak vallotta magát, közben viszont baloldali gondolkodású volt. Ez a négy elem nem igazán egyeztethető össze, és igazából ez az a rejtély, amellyel az utókor nem nagyon tud mit kezdeni. Az irodalomtörténész szerint ez a kérdés főként arról szól, hogy mennyiben volt (és van) valakinek joga megmondani, hogy ő mi vagy ki szeretne lenni. Radnóti a Bori-noteszbe öt nyelven írta bele, hogy ez a könyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Benne tehát megvolt a szabad önmeghatározás igénye, erre azonban brutális választ kapott, az állam ugyanis őt csak és kizárólag zsidónak látta. Ferencz Győző szerint tehát a Radnóti-enigma és az identitás szabad igényének meghatározása az, amely a társadalomból torz, olykor szélsőséges reakciókat vált ki. A szentimentalizálás azonban éppúgy nem segíti elő, hogy megértsük sorsának és tragédiájának súlyát, mint azok a hangok, amelyek elutasítják őt.

Ferencz Győző az előadáson több izgalmas dokumentumot és fényképet is mutatott Radnótiról és feleségéről, ezek kapcsán pedig érdekességeket is elárult a költőről:  

  • a valódi neve nem is Radnóti, hanem Radnóczi Miklós volt. Az köztudott vele kapcsolatban, hogy Glatter Miklósként született és ezt a nevet magyarosította a ’20-as években, de azt már kevesen tudják, hogy hivatalosan csak a Radnóczi név használatát engedélyezték neki. 1945-ben Gyarmati Fanni elintézte az újabb névváltoztatást, hogy már Radnótiként térhessen haza. A költő azonban ekkor már nem élt, így hivatalosan maradt Radnóczi.
  • fennmaradt egy vers diák korából Nem volt anyám címmel. Ezt akkor írta, amikor apja halála után megtudta, hogy vérszerinti édesanyja a születésekor meghalt és az őt felnevelő asszony, Molnár Ilona valójában nem az igazi anyja, és testvére, Ágika pedig valójában csak a féltestvére.
  • kamaszként, 1924-ben írt olyan balladát, amely a numerus claususra reagált. Az idegen című versben szereplő fiú kénytelen Párizsban tanulni, mert „hazája egyetemére nem vették fel”, majd ott tüdőbeteg lesz.
  • bár zsidó származása miatt hurcolták el, nem tartotta magát zsidó költőnek, nem is vett részt a Komlós Aladár-féle antológiában.
  • nem őrizte meg a versei piszkozatait, szinte csak tisztázatok maradtak fenn. Egy-két kézirat van csak, amelyen nyomon lehet követni hogyan dolgozott, milyen javításokat végzett.
  • Radnóti és Gyarmati Fanni között nagyon erős szövetség volt. Ezt jelzi, hogy például a Beck Judit-ügy után Radnóti az Októbervégi hexameterek című versével kért bocsánatot feleségétől, amelyet levélben küldött haza neki. Gyarmati Fanni aznap gondosan feljegyezte a naplójába, hogy Miklós küldött egy szép verset, a végéről még beszélni kell. Ez azonban nem konfliktust jelentett, hanem csak azt, hogy nem találta retorikailag megfelelőnek a vers végét, és ezt Radnóti később át is írta.
  • a férj és feleség között szoros együttműködés volt, több versnek is Gyarmati Fanni adta a címét.
  • Radnóti gondolkodására nagy hatással volt fiatalkori barátja, Reinhold Alfréd költő, aki a buddhizmus, a kereszténység és a baloldaliság egyfajta különös egyvelegében hitt.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr114622132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.