Olvass!

KönyvesBlog

Boszorkányok, betyárok, szerelmesek - 5 kortárs regény, melyek főhőse: Szeged

2019. március 05. .konyvesblog.

Szegeden játszódik Grecsó Krisztián legújabb regénye, a Vera (ITT írtunk a bemutatóról, ITT pedig a könyvről írt kritikánkat olvashatjátok), a cselekménynek pedig fontos városi helyszínei lesznek a színház, az akkor újnak számító nagyáruház és a Tisza-part is. Az elmúlt években több olyan regény is megjelent, melyekben kulcsszerepet játszott a csongrádi város, most ezek közül válogattunk ki párat.

Szilasi László: A harmadik híd

Szilasi László: A harmadik híd

Magvető, 2014, 352 oldal, 3490 HUF

 

Szilasi László eleve nehéz helyzet elé állít, hiszen ebbe a válogatásba bekerülhetett volna legutóbbi könyve, a Luther kutyái is, mi viszont most A harmadik híd című regényét választottuk, ami alulnézetből, egy hajléktalan szemszögéből villantja fel a város mindennapi díszleteit. Szilasi egy érettségi találkozóval indít, ahol összeérnek az emlékek és a híresztelések, a folytatásban pedig az utca lesz az a terep, ahol hőseinek más vágya nincs is, minthogy túléljék a napokat, egyiket a másik után. Kinek a regénye ez? – tettük fel a kérdést kritikánkban, és az egyik lehetséges válasz természetesen nem más, mint maga Szeged, „ahol ezúttal a melegedők, a ferencesek ingyenkonyhája, a privilegizált kapualjak, a szélfútta hidak és a város által kivetettek bokortanyái között vezet az út”.

Darvasi László: Taligás

Darvasi László: Taligás

Magvető Könyvkiadó, 2016, 336 oldal, 3490 HUF

 

„Szeged visszatérő témám” – mesélte egy korábbi interjúnkban Darvasi László. A Taligásban a szegedi boszorkánypert tette meg fókuszpontnak, noha ő maga fontosnak tartotta leszögezni, hogy regényét nem szabad a per krónikájaként olvasni, hiszen a borzalmakból nem lehetett volna irodalmat írni. A Taligás mindenesetre Szeged történetének egy nagyon sötét időszakát idézi fel, amikor a várost sújtó sorscsapásokért az összefogdosott és tömlöcbe vetett bábákat, füvesasszonyokat tették felelőssé. Boszorkánysággal vádolták, majd megkínozták és végül máglyára küldték őket. „A boszorkányper (…) csak látszólag az ördög szajháinak és földi helytartóinak pere, mindamellett kiváló ürügy egy kis lokális leszámolásra is. A Taligás pedig csak látszólag ez utóbbi krónikája, valójában több pici – időnként széttartó – történetfoszlányból felépített, műfaji zsánerelemeket keverő, A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók hangulatát megidéző történet. Egyszerre nyomozás és döccenőkkel teli belső utazás, melynek legnehezebb stációin csak az írott szó és a szerelem erejébe vetett hit segíti át a Taligást” – írtuk kritikánkban.

Temesi Ferenc: 49/49

Temesi Ferenc: 49/49

Scolar Kiadó, 2018, 432 oldal, 3999 HUF

 

Ismét Porlód, azaz Szeged a helyszíne a magát Budapesten élő szegedi íróként jellemző Temesi Ferenc 49/49 című regényének, melynek két szerelmes hőse, Márk és Ilona sok-sok év után találkoznak ismét, a nagy kérdés viszont az, hogy annyi külön töltött év után vajon feléledhet-e még a szerelmük. Temesi – még a megjelenés előtt – egy szegedi olvasótalálkozón így foglalta össze a lényeget: „Az egyik része Szegeden, egész pontosan Porlódon játszódik 1967-1968-ban, ez a tiniláv, a másik pedig a 2010-es évek elején, a nyuggeramúr. Negyven évig nem tudnak egymásról semmit, majd újból feltámad a szerelem. A két év ismét két év, mint egy zárójel”.

Cserna-Szabó András: Sömmi.

Cserna-Szabó András: Sömmi.

Magvető, 2015, 208 oldal, 2990 Ft

 

Cserna-Szabó András easternjében fontos dolgok mondatnak ki a szegedi Páva vendéglőben: a hely a magyar gasztrotörténetben is fontos helyszín, hiszen itt főzött annak idején a legendás Rézi néni, akinek a Szegedi szakácskönyvet is köszönhetjük (mindezt a bemutatóról tudjuk, a beszámolóért katt IDE). A Sömmi. egy lendületes, zúzós regény Rózsa Sándorról és a betyárvilágról, tele természetesnek tűnő kegyetlenkedésekkel, zabálásokkal és imádni való naivitással. Kritikánkban ezt írtuk róla: „Cserna-Szabó elszabadult, lapról-lapra többet vállal, nincsenek már határok, amiktől megriadna: ha valakinek felnyitják a koponyáját, akkor biztosak lehetünk benne, hogy utána bele is kóstolnak, mert a Sömmi. világában egyszerű szabályok uralkodnak, még ha a maga módján Rózsa Sándor is egy vívódó nagy életű antihős, akit a boldogság keresése és a bosszúszomj egyaránt motivál”.

Kolozsi László: Mi van a reverenda alatt?

Kolozsi László: Mi van a reverenda alatt?

Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 308 oldal, 2012, 2542 HUF

 

Kolozsi László krimijében Szeged-Csanád egyházmegye püspökét egy vasárnap holtan találják a gyóntatófülkében, a gyilkosság szálai pedig egészen a Vatikánig vezetnek. A 2012-es bűnügyi regényről a következőket írtuk: „Regényei alapján nincsen helyszín, mely reménytelenebbül fuldoklana a bűnben, mint a dél-alföldi nagyváros a Tisza partján. Nem akármilyen közeg, Chicago elbújhat mellette: a véráztatta várost törvényenkívüliség árnyékában meglapuló figurák, kis- és nagystílű bűnözők, extrém életvezetési technikákat gyakorló csodabogarak népesítik be”. A bűnesetet egy oknyomozó újságíró páros igyekszik felderíteni, az eseményeket egyikük, Novák Gábor elbeszéléséből ismeri meg az olvasó. Kolozsi interjúnkban így beszélt erről: „Küzdök azzal, hogy a protagonistám ne én legyek, távolítani próbálom magamtól, de persze sok a közös”.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8414667587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.