Olvass!

KönyvesBlog

A homoszexualitást „gyógyító” iskolákban a fiatalokkal meggyűlöltetik önmagukat

2019. március 11. .konyvesblog.

cameron_post1.jpg

Képek forrása

Érdekes módon a homoszexualitás gyógyításával kapcsolatos viták éppen mostanában éledtek fel Magyarországon, holott az USA-ban tavaly mindenhol betiltották a reparatív, vagyis helyreállító terápiás módszert. A köztévén két hónapja adtak le egy műsort, amelyben azzal foglalkoztak, hogyan lehet gyógyítani a melegeket. A magyar könyvpiacon pedig komoly olvasáscsata alakult ki a homoszexualitás megértéséért, az idén két könyv is megjelent a témában. Az egyik Garrard Conley visszaemlékezése, Az eltörölt fiú, amelyben saját exmeleg terápiájának történetét írta meg (a könyvről bővebben ITT írtunk). A másik pedig Emily M. Danforth regénye, amely egy kamaszlányról szól, akit az Isteni Ígéret bentlakásos keresztény iskolában akarnak heteroszexuálissá változtatni.  A Cameron Post rossz nevelése című könyvről most Ritter Andrea pszichológus gondolatait olvashatjátok. 

Nem tudom, ez a könyv valóság-e vagy fikció, mindenesetre nagyon valóságosnak tűnik. Tulajdonképpen két történetet olvashatunk: egyfelől egy identitásregényt, a melegség tudatosulásának, lassú elfogadásának és megszilárdulásának stációit, másfelől a társadalom egyik erre adott válaszát és annak következményeit.

Cameron Post 13 évesen csókolózik a legjobb barátnőjével. Másnap autóbalesetben meghal az anyja és az apja. A két dolog a lány fejében hosszú évekre összekötődik és alapja lesz a bűntudatnak, amely egyébként is ott rejtőzik a mindennapi nevelésében, az őt körülvevő kisvárosi vallásos közegben. Egyfajta beavatásnak lehetünk tehát tanúi: a pubertáskorba érve elindul a szexuális érése, illetve óriási veszteség is éri: mindkettő hamar felnőtté érleli a kamasz lányt. 

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése

Fordította: Todero Anna, Athenaeum Kiadó, 2019, 440 oldal, 3999 HUF

 

Homoszexuális identitásának elfogadása a jól ismert stációkon halad: szenzitizációval kezdődik (amikor már motoszkál benne a másság tudása), ennek tudatosulása után próbál ellene harcolni, majd lassan elfogadja magát olyannak, amilyen.

A regény társadalomrajz is: a másság megjelenése nem mindegy, milyen közegben történik. A regény a '90-es évek Amerikájában játszódik, amikor a feminista és meleg mozgalmak már régóta virágoznak, a melegség elítélése csak kisebb szigetekben van még jelen – mint amilyen a kisváros is, amelyben Cameron él és ahol mintha megállt volna az idő: a vallástól átitatott kisközösségben a normától eltérőt elítélik. 

Olvasáscsata alakult ki a homoszexualitás megértéséért!

A kép a Cameron Post rossz nevelése című filmből vanKönyvekkel temetik be a mélyen kiásott árkot? Az egyik oldalon a homoszexualitásról lenevelő táborról szóló regény, a másik oldalon egy tudós, aki a könyvében alapvetően azokon szeretne segíteni, akik nem tudnak megbirkózni homoszexualitásukkal....

A regény második felében vagy az írónő táltosodott meg, vagy a fordító kapott új erőre, de az nyelvileg sokkal megkomponáltabbnak, cizelláltabbnak tűnik. A történet is felélénkül, mintha az amerikai kisváros poros levegőjét az izgalom szele csapta volna meg. Itt kezdődik el számunkra is a kuriózum: egy olyan terápiás eljárásba kapunk bepillantást, amelyről általában megrémülve hallunk, de amelybe valószínűleg kevesek láthatnak bele. Cameront az Isteni Ígéret bentlakásos keresztény iskolába küldik, az intézmény missziója pedig nem más, mint hogy a meleg fiatalokat kigyógyítsa a melegségükből az úgynevezett reparatív helyreállító terápia segítségével. Az eljárás alapját a vallás képezi; hirdetői a bűntől való megszabadítást, az Istennek nem tetsző homoszexuális viselkedés heteroszexualitásba fordítását ígérik. Mindezt úgynevezett személyes és spirituális fejlesztéssel érik el, amelynek segítségével az érintett fiatalok a szexuális bűn és eltévelyedés béklyóját lerázva befogadják az életükbe Jézus Krisztust. Tanulságos az a modell, ami alapján az úgynevezett gyógyítást végzik: a jéghegy-modellben, ahogy ők nevezik, a látható csúcs a betegség, vagyis az azonos neműek iránti tudatos vonzódás, a hajó a család, a barátok, a segítők, és ami a víz alatt van, az ismeretlen démon, a bűnt előidéző okok, traumák, amelyet meg kell ismerni és meg kell változtatni.

cameron_post.jpg

Az intézményben nagyszerű dinamika zajlik az erőszakszervezetet fenntartó nevelők és a tanulók között. „Mi itt úszunk az őrületben” – mondja az egyik szereplő, míg a nevelő attitűdje: „A meleg fiatalokban a melegség csupán mítosz, amely a melegjogi mozgalmak hatására erősödött fel. Meleg identitás nincs, nem létezik, csak küzdelem van a bűnös vágyakkal, amelyeket mindannyiunknak meg kell vívnunk”. Az intézetben barátságok, elfojtások, egyéni küzdelmek zajlanak a melegségből való kigyógyulásért, vagy épp a meleg identitás megszilárdulásának lehetünk tanúi a reparatív terápia reakciójaként. Tragédia is történik, az egyik legigyekvőbb, Istent kereső fiú szörnyű öngyilkosságot követ el, mert minden igyekezete ellenére a lelkész apa elégedetlen marad az eredménnyel, pedig a fiú mindent megtett az elismerésért.

Egyszerre kell tehát hinni a módszerben és Istenben ahhoz, hogy változást remélhessen bárki is. Ahogy a főhős mondja, „minél régebben voltam az Ígéretben, annál több dolog kezdett rám ragadni abból a sok mindenből, amit ránk dobáltak… lehet, hogy elengedtem ezeket az intelmeket a fülem mellett, vagy még nevettem is magamon, milyen idióta vagyok, de azért csak ott volt a hangja a fejemben, ahol korábban nem volt”. A küzdő azt éli meg, mintha az Ígéretben valamiféle felfüggesztett időben lettek volna, ahol az addigi én megszűnik, és „elfelejted önmagad” . Végül a tragédia ébreszti rá a lázadókat, mi történik velük: „ennek a helynek az a célja, hogy meggyűlöltesse velünk saját magunkat, mert ez kell a változáshoz. Gyűlölnünk kell azt, amik vagyunk, meg kell vetnünk. ”

Könnyen egy átnevelő táborban találhatja magát, aki nem az elvárt módon szeret

Amikor a tizenéves Cameron Post szülei autóbalesetben váratlanul meghalnak, a lány első, sokkoló reakciója a megkönnyebbülés. Az suhan át az agyán, hogy hála az égnek sosem fogják megtudni, mit tett pár órával korábban: a legjobb barátnőjével csókolózott a szénapadláson.Emily M. Danforth:...

A módszer tehát pszichologizálás vallási keretben. A jéghegy-modell keretében a nevelők isteni alapon feszegetik a vélt okokat, a kisgyermekkori traumákat, hogy kiderítsék: azok hogyan vezettek az azonos neműek iránti vonzódáshoz, ami – eszerint – Istentől kapott erőfeszítéssel legyőzhető. Ha a terápia vallásos részétől elvonatkoztatunk, a modell hasonlít a pszichológia azóta meghaladott melegségmagyarázó, traumaközpontú megközelítéséhez, amely szerint minden ilyen érzet egy elszenvedett trauma következménye. A „másság” egyben tehát kóros eset is, aminek megregulázására való a történet szerint az Isteni Ígéret Keresztény iskola. Nem árt tudni, hogy az USA-ban 2018-ban mindenhol betiltották a reparatív, vagyis helyreállító terápiás módszert.

cameron_post2.jpg

A közelmúltban Magyarországra is eljutott a reparatív terápia amerikai nagymestere, Joseph Nicolosi, aki ugyanúgy, mint a könyvben, lelkészként hirdette az igét a melegségtől való megszabadulás érdekében. A lelkész azóta meghalt, de a fia folytatja a papa tevékenységét, és pár hónapja ő is járt Magyarországon. (Óhatatlanul felmerül, hogy a módszer a hit mellett üzleti alapon is működik; ennek nyomai egyébként a könyvben is fellelhetőek.) Érdekes módon a magyar vallásos pszichológusok örömmel fogadták őket, még konferenciát is szerveztek a módszer megismertetésére.

Hasznosak az ilyen történetek, hogy belelássunk, mennyire lehetetlen vállalkozás a melegség ilyen formájú megközelítése. A regény jó példa arra, milyen erőszakot követhet el ember ember ellen egy ideológia nevében.

Szerző: Ritter Andrea 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr9514682104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.