Olvass!

KönyvesBlog

Borítópornó: Benjamin Balint – Kafka utolsó pere

2019. április 17. forgáchkinga

boritoporno_3.jpg

Borítópornó című rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Tabák Miklóssal beszélgettünk Benjamin Balint Kafka utolsó pere című könyvének borítójáról.

Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit. Ezért a hagyatékért kezdődött nyolcvan évvel később Izraelben egy hosszan elhúzódó pereskedés Izrael Állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával és akinek kalandos úton került birtokába ez a felmérhetetlen értékű kincs. Kié Kafka? Izraelé, mert zsidó volt, annak ellenére, hogy sosem járt ott, és még egy utca sincs róla sehol az országban elnevezve? Vagy Németországé, mert német nyelven írt, annak ellenére, hogy húgai a hitleri rezsim áldozataiként haláltáborokban tűntek el? Miképpen lehet biztosítani, hogy valóban mindenki számára hozzáférhető legyen? Benjamin Balint egy oknyomozó újságíró és egyben egy értő irodalomkritikus szemével tárgyilagosan, többféle nézőpontból tárja fel egy prágai születésű, a németet anyanyelvének tekintő izraeli nő és két olyan ország jogvitáját, amely saját viharos múltjának feledtetésére is próbálja felhasználni egy olyan író irodalmi hagyatékát, aki egyetlen szépirodalmi művében sem jelölt meg konkrét helyszínt. A könyv széles képet nyújt a második világháború előtti Prága szellemi életéről, a születőben levő Izrael Államról és megismerjük Max Brodot, a hihetetlenül termékeny, a maga korában közismert, ám kevéssé tehetséges, Izraelbe kivándorolt prágai írót, akire ma már senki nem emlékezne, ha valóban megtette volna, amire barátja kéri. 

Hogyan készült el a borító, miből indultál ki a tervezéskor? 

Kafkáról, ahogy a legtöbb ikonikus művészről, mindenkiben él egy képi emlék. A szerző portréja erős vizuális üzenet az olvasók felé, könnyen és gyorsan beazonosítható „brand”, ami fontos szempont egy könyvborítónál, szóval úgy éreztem, kár lett volna lemondanom róla. Ugyanakkor el akartam kerülni, hogy a végeredmény közhelyes vagy épp unalmas legyen, ezért a borítót valamilyen módon egyedivé kellett tennem. A „kiről szól” kérdés után ezért továbbléptem a „miről szól” irányába, elkezdtem a másik fontos grafikai elemet, Kafka kéziratát keresni. Miután a megfelelő motívumokat megvoltak, indulhatott a tervezés. A portrét mindenképp át akartam alakítani és valamilyen módon össze szerettem volna dolgozni a kézirattal, hogy egy egységben működjenek, ezért döntöttem a vektorizálás mellett. A vektoros és a fotó elemek kombinálása mindig izgalmas játék, rengeteg inspirációval találkozik az ember nap mint nap, élvezetes volt tehát a munka. Utolsó fázisnak a tipográfia maradt, úgy döntöttem, hogy ellensúlyozandó a kissé formabontó portré használatot, klasszikus betűtípust, visszafogott tördelést alkalmazok. A kiadóval végül még a háttér színeit variáltuk, egy-két próbálkozás után közösen elvetettük a harsány, túlszaturált színeket, és a kézirathoz passzoló régies papír színét választottuk. 

balint_kafka_utolso_pere_borito_nezokep.jpg

Az első ötletekhez, változatokhoz képest mennyire lett más a végeredmény?

A tervezés elején az ember olykor csapong, ahogy az látszik is a fiókban maradt vázlatokon, keresi a megfelelő formát, technikát, tipográfiát, arányokat. Ezeket a kezdeti terveket meg sem mutattam a kiadóban, igazából a munka első fázisait mutatja, amikor már eldőlt, hogy vektoros portrét használok majd, de minden más még képlékeny volt. Az egész folyamat ebből a David Carson-féle avantgard hangulatú vonalból indult és tisztult le, míg végül át nem küldtem a kiadó vezetőinek a végleges tervet. 

kafka.png

Mennyiben hatott rád az eredeti borító? 

Be kell vallanom, rá kellett gyorsan keresnem a neten, annyira nem hagyott mély nyomot bennem. Ez ritka eset, a munka megkezdése előtt ugyanis mindig megnézem a különböző külföldi kiadásokat, és ezek az esetek többségében valamiféle támpontot vagy épp inspirációt tudnak nyújtani. Ennél a kötetnél ilyen szempontból a nulláról kellett elindulnom.  

Igazi kafkai perré vált az író kéziratai kapcsán kialakult jogi hercehurca

Max BrodA 20. századi írók hagyatéka közül Franz Kafka kéziratai járták be talán a legkülönösebb utat, a fennmaradt írások, levelek és jegyzetek kapcsán ugyanis olyan sokéves jogi csatározás alakult ki, amit még A per főhőse, Josef K is megirigyelhetett volna. Ez a bonyodalmas és összetett...

Melyik friss külföldi megjelenés az, aminek a borítóját különösen izgalmasnak tartod, és miért? 

Egy izgalmas borító olyan, amilyet még korábban nem láttam, ami formabontó, ami miatt meg akarom szerezni a könyvet. A példaként választott borító számomra megfelel ennek a kritériumnak, ugyanakkor egy borítótervezőnek meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy általában más hozza őt izgalomba, mint az olvasót. Ez minden kreatív szakma velejárója. Ennek a könyvnek nehezen olvasható a címe, még csak az sem tudható elsőre, miről is szól, egy széles közönségnek dolgozó kiadó marketingese nem biztos, hogy örülne neki. Mégis, én kézbe akarom venni, és minthogy a kérdést nekem címezted, ezúttal ez a fő szempont.

izgalmas_borito.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3314751161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.