Olvass!

KönyvesBlog

Még a dzsinnek belpolitikája is tele van ármánykodással és rasszizmussal

2019. április 23. .konyvesblog.

S.A. Chakraborty első regénye, a Bronzváros 2017 egyik fantasztikus irodalmi meglepetése és sikertörténete volt. A World Fantasy díjra is jelölt műben hemzsegnek a mitológiai lények, világát teljes mértékben átszövi a mágia, és természetfeletti szereplői ellenére nagyon is emberi viselkedési formákat, érzelmeket közvetít.  

S.A. Chakraborty: Bronzváros

Fordította:Benkő Ferenc, Agave Könyvek, 2019, 528 oldal, 5480 HUF

 

Nahri egy különös képességekkel megáldott, ám rejtélyes múltú fiatal szálhámos lány, aki a 18. századi Kairó utcáin különféle módszerekkel próbálja megszerezni a mindennapi túléléshez szükséges anyagiakat. Nagy tervei vannak, ugyanis tanulni szeretne, amihez még több pénzt kell előteremtenie. A piti jósolgatások és kuruzslás mellett így jövedelmezőbb bevételi források felé fordul. Különleges képességei közé tartozik, hogy átlát a bábeli zűrzavaron: szinte minden nyelvet megért és számára is érthetetlen módon egy olyan elfeledett nyelvet érez anyanyelvének, amit rajta kívül senki más nem beszél a környezetében. Ezt a tudást hívja segítségül az egyik jól fizető zár-szertartáson, amelynek célja, hogy egy rosszindulatú démont, vagyis ifrítet kiűzzön egy kislányból. A szemfényvesztésnek induló szélhámosság azonban véresen komolyra fordul és sorsfordítóvá válik, amikor Nahri számára is bebizonyosodik, hogy valami tényleg megszállta a lányt – ő maga pedig véletlenül megidéz egy dzsinnt, amikor egy dalocskát kezd énekelni állítólagos anyanyelvén. 

Nahrinak fenekestül fordul fel az élete a szertartást követően és a megidézett harcossal, Dárával az oldalán az életéért menekül. Veszélyesebbnél veszélyesebb kalandok után igazi biztonságot csak az nyújthat számukra, ha elérik Dévábádot, a Bronzvárost, amiről sokan úgy hiszik, hogy csak a mesékben létezik. A lány bizonytalan és rejtélyes múltja bőven tartogat még meglepetéseket, valamint Dára sem biztos, hogy az az őrangyal, akinek Nahri gondolja. 

A Bronzváros legnagyobb vonzereje és egzotikuma a felépített világban rejlik. Az arab és iszlám mondavilág lényei elevenednek meg egy nagyszabású, eposzi ívű, fantasy történetben (az író saját szavaival történelmi fan fiction-ként jellemezte művét). A nyugati olvasó számára sem válik teljesen idegenné a Chakraborty által használt eszköztár, ugyanis az 1001 éjszaka meséiből, vagy az olyan népszerű feldolgozásokból is találhatóak ismerős elemek, mint az Aladdin.

Dévábádba érkezve egy egészen varázslatos világot ismerhet meg Nahrival együtt az olvasó is. Nem csak Nahri és Dára élete változik meg, de egész Dévábád felbolydul a jövevények érkezésekor. A városban mégsem a mágiáé lesz a főszerep, sokkal inkább előtérbe kerülnek a dzsinn törzsek között fellelhető vallási, politikai, vagy éppen etnikai ellentétek. A dzsinn szó maga is egy emberek által használt, pejoratív jelzőként indult, amivel a tűz lényeit, a déveket illették, de aztán néhányan törzsből elkezdték magukra alkalmazni. A konzervatív, tisztavérű dévek nem mindenkivel ápolnak jó kapcsolatot, az ember-dév félvérekkel (safítokat) való együttélést pedig egyenesen sértőnek találják. A többi törzs is inkább csak megtűri a safítokat, míg ők pedig több jogot szeretnének. A Kahtáni család által irányított városban látszólag béke honol, ám a ki nem mondott feszültségek miatt egy hajszálnyira van attól, hogy a konfliktusok nagyobb méretet öltsenek. Így talán aktuális, valós problémákat sem nehéz a történetre olvasni. 

Az ármánykodás, konspirálás mellett a karakterek és a köztük munkálkodó dinamika is erősen működik. Senki és semmi sem fekete vagy fehér, mindenki megalapozott motivációk alapján cselekszik, és ennek tükrében viharosan változnak a szereplők közötti viszonyok. A fő karakterek rendre megtörik a szociális és erkölcsi normákat, lényegében kívülállóknak, lázadóknak számítanak. Nahri és Dára kapcsolatán keresztül a régmúlt eseményei és a lehetséges jövőképek szembenállása is egy jól kiaknázott konfliktusforrássá válik. A sztori részben felnövéstörténet is, így a folyamatos küzdelmek nemcsak fizikai értelemben vannak jelen, de az újabb és újabb akadályokon, sérelmeken keresztül az elismerésért is rendszeresen harcolniuk kell a szereplőknek. Egy frappánsan megalapozott, lassan kibontakozó szerelmi háromszög is a sztori részét képezi, ami mindenféle szentimentális csöpögéstől mentes, ezért nagyon természetesnek hat. A változatos történet folyamán rengeteg súlyos, valódi következményekkel járó döntést kell hozniuk a szereplőknek, aminek köszönhetően a regény nemcsak fordulatos eseményekben, de érzelmekben is rendkívül gazdag. Egy trilógia nyitódarabjáról van szó, de ennek ellenére sem finomkodik, nem riad vissza, ha a főbb szereplőkkel szembeni károkozásról van szó. 

A Bronzváros kedves, igazán szerethető humorral rendelkezik, viszont időről időre a horrorisztikus elemek is felbukkannak benne, amikhez kell az edzettebb gyomor és idegrendszer. Chakraborty első könyve remek stílusérzékkel vegyíti a népmesei, eposzi és vallási elemeket a modern fantasyből ismerős udvari összeesküvésekkel, hogy a végeredmény egy minden szempontból lenyűgöző, egzotikus kalanddá váljon.     

Szerző: Laki Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr4614674965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.