Olvass!

KönyvesBlog

Spiró minden viccéből dől a keserűség

2019. április 29. .konyvesblog.

spiro1_1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A hétvégén a Könyvfesztiválon mutatták be Spiró György új humoreszkgyűjteményét, az Egyéni javaslatot. Az íróval Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett. Szó esett a a magyar humor lényegéről, a nemzeti idiotizmus kifigurázásáról és a kötetben szereplő abszurd törvényjavaslatokról is. 

A Millenáris D-csarnokában már jóval a meghirdetett 16:30-as kezdés előtt sorba kellett állnia annak, aki Spiró György új kötetének, az Egyéni javaslatnak a bemutatójára be akart jutni. Kis helyszínváltoztatással, de pontosan kezdődött az esemény, ahol a szerzővel Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett. Már a legelején leszögezték, hogy a könyvbemutató kisebb része lesz a beszélgetés, nagyobb része pedig a második blokk, a felolvasás, hogy önmagáért beszélhessen a szöveg. 

Spiró György: Egyéni javaslat

Magvető Könyvkiadó, 2019, 208 oldal, 3499 HUF

 

Szegő elsőként a kötetben szereplő szövegek műfajáról kérdezte az írót, humoreszkeknek nevezve a rövid írásokat. Spiró György elmondta, hogy a könyv anyaga öt-hat év felolvasásra szánt írásainak gyűjteménye. Beszélt arról, hogy a szóbeliség, az előadott szöveg mennyiben működik másként, mint az írott, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy 10-15 éve nagyon népszerűek lettek az „irodalmi esztrádműsorok”, a felolvasások, és ennek okát kereste. Elmondta, hogy a felolvasásra szánt szövegek tulajdonképpen egy külön műfajt jelentenek, egészen máshol vannak bennük a hangsúlyok, mint a novellák esetében, hiszen nincs például valódi cselekmény, nincsenek karakterek, viszont a jeleneteknek, párbeszédeknek nagyon kell működniük. Hogy ez mennyire sikerül, azt a közönség visszajelzései azonnal mutatják. Szerinte ezekben a visszajelzésekben pedig ma már nincs különbség vidéki és pesti hallgatóság között, egy évtizede még volt, de mára már egységesedett a humor. Szegő János ezek után arról kérdezte, miben tudná megfogni a magyar humor lényegét, miben más, mint a többi kelet-közép-európai nép humora. A lengyeleknek például egyáltalán nincs – mondta Spiró, náluk a maró gúny a jellemző, a csehek humorát mi szeretjük, de ők a miénket nem, leginkább a szlovák és a horvát humor hasonlítható a magyarhoz.

A humor azért kapott központi szerepet a bemutatón, mert Spiró könyve a „nemzeti idiotizmus kifigurázása”, de ezen túlmenően, mivel egy globalizált világban élünk, az egész világ abszurditásának görbe tükre is. A szerző elmondta, hogy elsősorban a bürokrácia, az „állami hülyeségek” kaptak helyet a kötetben, elsősorban abszurd törvényjavaslatok formájában. Például: 

Egyéni képviselői javaslat a nyugdíjasok évi vizsgájának rendjéről

Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársak, magától értetődik, hogy mi igenis szívünkön viseljük nyugdíjas honfitársaink jólétét és egészségét. Ezért indítványozom, hogy a nyugdíjkorhatárt szállítsuk le egységesen 55 évre, előzzük meg Európát és Ázsiát, Amerikáról nem is beszélve.

Ötvenöt éves korában az ember már elég idős ahhoz, hogy a fiatalokkal ne legyen képes szót érteni, a fejlődésüket mindenáron gátolja, de még túl fiatal ahhoz, hogy tétlenkedjen. A mozgáshiány elhízáshoz, infarktushoz, agyvérzéshez, valamint csökkent társadalmi érdeklődéshez és haszontalan, élősdi életélvezéshez vezet. Az idős ember ne akadályozza a friss erők feltörekvését, minél előbb adja át a helyét, ugyanakkor azonban a lakásából vagy a menhelyéről mozduljon ki.

(A teljes szöveg ITT olvasható.)

A Magvető szerkesztője megjegyezte, hogy ezekben az írásokban a színpadi, az esszéíró és a prózaíró Spiró egyszerre köszön vissza, és a szövegek humora nagyon hasonlít Örkény humorára, aki egyébként is fontos szereplője volt Spiró életének, hiszen az első publikációját is neki köszönhette. Ezek után még arról beszéltek, hogy a szójátékok, a nyelvi humor nagyon kidomborodik az Egyéni javaslatban, Spiró elmondása szerint ez az úgynevezett lingvisztikai megközelítés őt mindig is érdekelte, de sokáig lebeszélték ezekről a szójátékokról. Végül Szegő feltette a záró kérdését, hogy mitől kell tartanunk legjobban a világon. Erre Spiró nagyon egyszerűen válaszolt: az emberiségtől.

Ezek után a szerző elképesztő színészi tehetséggel négy szöveget olvasott fel, a közönség reakciója egyértelmű volt, hangos nevetés kísérte szinte minden mondatát. Csak azt az utolsó választ volt nehéz feledni. Mert Spiró minden vicce mögül csak úgy dől a keserűség.

Szerző: Kolozsi Orsolya

Olvass bele az Egyéni javaslatba: 

Spiro Gyorgy Egyeni Javaslat Reszlet Konyves by konyvesblog on Scribd


A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3314791544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.