Olvass!

KönyvesBlog

A kínai sci-fi szerzők mindenbe beavatkozó államapparátust látnak a jövőjükben

2019. április 30. .konyvesblog.

kinaiscifi.jpeg

Kép forrása

Kínában nem csupán a gazdaság és tudományok vannak mai napig is rohamos fejlődésben, de az országból származó tudományos fantasztikus művek is egyre inkább bizonyítják létjogosultságukat a határokon kívül. Cixin Liu A Háromtest-probléma című könyve első ázsiai, és első fordításban megjelent műként nyerte el a sci-fi legrangosabb elismerésének számító Hugo-díjat regény kategóriában 2015-ben. Azóta a kínai szerzők több rangos nemzetközi díjat is bezsebelhettek (például a kötetben is szereplő Összecsukható Peking novella kategóriában nyert Hugo-t), vagy a jelölésig eljutottak, és Cixin Liu egyik írásából nagyszabású, nemzetközi terjesztésre szánt film is készült The Wandering Earth címmel. A kínai zsánerművek terjesztésében egy másik Liu, az íróként már itthon is bemutatkozott Ken Liu jár az élen. Ken Liu maga is mesteri történetmesélő, de az Egyesült Államokban fordítóként és szerkesztőként kiemelt szerepe van abban, hogy a kínai írók művei eljussanak az angolszász, majd onnan közvetve pedig más nyelvterületekre. Így most Magyarországra is.  

Ken Liu: Láthatatlan bolygók - Kínai kortárs science fiction antológia

Fordította: Pék Zoltán, Benkő Ferenc, Huszár András, kiskádár tamás, Molnár Berta Eleonóra, Bosnyák Edit, Juhász Viktor, Agave Könyvek, 2019, 339 oldal, 3780 HUF

 

A Láthatatlan bolygók című antológiában, azon túl, hogy kínai szerzők írásai szerepelnek, más különösebb rendező elv nem fedezhető fel, így igen változatos és izgalmas kép alakulhat ki az ország spekulatív irodalmáról. Ám Liu szerint sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni ebből az alig tucatnyi novellából, egy valóban reprezentatív válogatás sokkal nagyobb merítést kívánna.

A kötetben szereplő művek között nem találni két egyformát, talán még hasonlót sem. A science fiction és fantasy több alzsánere is képviselteti magát, és zsánerhatárokon egyensúlyozó írások is előfordulnak. Ami talán mégis közös a novellákban, hogy a felépített világ, a felvázolt társadalmi kérdés vagy a kozmikus léptékű történetek mögött is mindig a humánumot, az emberi tényezőt keresik. Fontos szerepet játszanak így a különböző minőségű emberi kapcsolatok, legyen szó akár bajtársiasságról vagy éppen családi kötelékekről. Bár Liu óvva inti a nyugati kultúrában szocializálódott olvasókat, hogy mindenáron a Kínai kormány bel- vagy geopolitikai ügyeinek kritikáját olvassa rá egy-egy műre, azért nem minden esetben egyszerű megtenni azt az egy lépést hátra. 

Az egyik ilyen Ma Po-jung A csend városa című írása, ami egy megtestesült orwelliánus disztópia a mindent látó, mindent cenzúrázó és mindenbe beavatkozó államapparátusról. Az állami bürokráciában elrejtett jeleket megfejtő alkalmi társaság titkos gyűléseken vesz részt, ahol szabadon hódolhatnak társas igényeiknek – és furcsa szexuális szokásaiknak. A borús képet festő, de fekete humorral átszőtt történetben az internetet szigorú szabályok irányítják, csakúgy, mint a társas érintkezéseket és a nyelvhasználatot. Orwell műve, az 1984 konkrét utalásokban is megjelenik, és az sem lehet véletlen, hogy 2046-ban játszódik a cselekmény (a hongkongi rendező, Wong Kar-wai rendezett filmet azonos címen).  

Ken Liu: Olyan világban élünk, ahol a Google-t tartják az igazság alapkövének

Fotó: Wikipedia A kínai származású Ken Liu generációjának egyik legeredetibb novellistája. Fantasztikus történeteiben egyedi módon keveredik a kínai mitológia a transzhumanizmussal, a mágikus realizmussal és a steampunkkal. A Papírsereglet és más történetek című kötetében a legjobb novelláit gyűjtötte össze, ebben többek közt szerepel az a történet is, amellyel (a világon elsőként) egyszerre nyerte el a Nebula-, a Hugo- és a World Fantasy-díjat.

Az Összecsukható Peking Hao Csing-fangtól egy munkás történetén keresztül ábrázolja a szegényebb társadalmi rétegek megélhetési küzdelmeit egy napszakonként átalakuló városban. A különböző napszakokban a három térre osztott város lényegesen eltérő vagyoni helyzetű és megbecsültségű lakói váltják egymást, de a társadalmi mobilitás gyakorlatilag nem létezik. 

Az újabb generációt képviselő Csen Csiu-fan szociális érzékenysége szépirodalmi igényességgel párosul gazdagon rétegzett, a post-cyberpunk világával is kacérkodó novelláiban. A Patkány éve a military sci-fi eszközeit használva ugyanúgy megfogalmazza a kínai oktatási rendszer, mint a propaganda kritikáját. Az egyetemről frissen kikerült katonák egy több értelemben véve is kreált ellenség ellen küzdenek, ám a célok és indítékok legjobb esetben is homályosak. A Licsiang halai pedig egyszerre hívja fel a figyelmet a fejlődő és fejlett országokat fenyegető túlhajszoltságra, valamint a régi értékek és modern igények szembenállására. 

A keleti kultúrákban a halálhoz való viszonyulás más formákat ölt, mint amit megszokhattunk. Élet és halál csak ellentétes végpontjai egy szakasznak, és mindkettőt ugyanolyan természetesnek kell felfogni. Egy kis képzavart alkalmazva ugyan, de a halál után sem áll meg az élet. Hszia Csia szívszorító fantasyjében, a Száz szellem esti parádéjában járja körül a témát, míg a Tungtung nyarában az elmúlásra való felkészülés, az elöregedő társadalmak képe jelenik meg. És vajon mit gondolnak a gépállatok az életről? Erre a kérdésre pedig a furcsa poszt-apokaliptikus környezetben játszódó A sárkányló éji útjában keresi a választ.  

Természetesen a zsáner legnépszerűbb kínai sztárírója sem maradhatott ki a válogatásból, így Cixin Liu két novellája bekerült a kötetbe. Érdekes környezetben, az ókori Kínában játszódik A kör, ami a megidézett korszak ellenére is keményvonalas sci-fi egy kezdetleges, hadi célra alkalmazott emberekből álló számítógépről (pontosabban számítóalakzatról). Az Isteni gondviselésből pedig kiderül, hogy mit tettek értünk az isteneink, és vajon mi mit tennénk meg értük (vagy inkább velük), ha hirtelen űrhajókkal érkeznének a Földre. 

Habár az összegyűjtött művek nagy része globálisan is érvényes emberi értékeket közvetít, a sajátos kulturális beágyazottság miatt a kontextus jobb megértéséhez több esszé is szerepel a kötetben. A személyesebb hangvételű, anekdotázó írások mellett Hszia Csia Mitől lesz kínai a kínai science fiction? című értekezése tárja fel leginkább azokat a szociokultrális, történelmi folyamatokat, egyedi sajátságokat, amelyek olyanná formálták az ország zsánerirodalmát, ahogy annak egy szeletét most a magyar olvasók is megismerhetik. 

Számos egyedi szerzői hang, hangulat, gazdag tradíciókon alapuló motívumrendszer, erős érzelemvilág, érdekes emberi kapcsolatok és égető társadalmi problémákról felvetett kérdések szövik át az érzékletes fordításokban megjelenő, több alzsáner elemeit felhasználó novellákat. Így egy valóban sok színben pompázó, ínyenc válogatást olvashat, aki szeretne ízelítőt kapni a kortárs kínai science fictionből.

Szerző: Laki Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr9214793622

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.