Olvass!

KönyvesBlog

10 kötelező olvasmány, amit meg tudsz nézni színházban

2019. május 21. .konyvesblog.

a-pal-utcai-fiuk-original-91927.jpg

Forrás: Vígszínház/ Gordon Eszter

Akár könnyen, akár nehezen birkózik meg az ember a kötelező olvasmányokkal, érdemes utánajárni, hogy milyen adaptációi léteznek az adott könyvnek. Egy jó filmes vagy színházi feldolgozás ugyanis rengeteget segíthet abban, hogy megértsünk vagy egyenesen megszeressünk egy történetet (még annak ellenére is, hogy kötelező). A magyar színházakban szerencsére egy csomó ilyen előadás fut, ezek közül ajánlunk most tízet, amit szerintünk nem érdemes kihagyni. 

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – Vígszínház

Molnár Ferenc kultikus regényének zenés feldolgozásában olyan alkotók vettek részt mint Dés László, Grecsó Krisztián vagy Geszti Péter. Az eredmény egy szuper előadás lett, amely új eszközökkel mutatja meg a fiataloknak, hogy mi mindent jelent a grund. A darabot Marton László rendezte, Bokát Medveczky Balázs/ Wunderlich József, Nemecsek Ernőt Vecsei H. Miklós, Áts Ferit pedig Józan László alakítja. A zenés darabról szóló interjúnkat Grecsó Krisztiánnal ITT tudjátok elolvasni. 

Arany János: Toldi – Szkéné Színház

Arany János híres elbeszélő költeményét a Forte Társulat úgy vitte színre, hogy az előadás során a teljes mű szóról szóra elhangzik és közben mozgás, tánc, zene kíséretében elevenednek meg Toldi kalandjai a malomkőtől egészen a cseh vitézzel való találkozásig. A nemzetközi hírű színházi társulat a klasszikus darabot Dresch Mihály zenéjével kísérve mutatja be. A rendező és a koreográfus Horváth Csaba volt. 

ithaka.jpg

Homérosz: Odüsszeia (Ithaka) – Katona József Színház

Odüsszeusz a héroszok hérosza, férfiideál, apa, férj, politikus, felfedező, filozófus, womanizer. Húsz éven keresztül vágyik Ithakába, de a legrövidebb útnál mindig jobban érdekli, hogy mi várja a szomszédos szigeten. Lehet-e a bolyongás életforma, vagy előbb-utóbb muszáj hazamenni? – teszi fel a kérdést a mű, amelyet Závada Pál és Szabó Székely Ármin írt az Odüsszeia alapján. A Székely Kriszta által rendezett előadásban Odüsszeuszt Nagy Ervin alakítja. 

Lev Tolsztoj: Anna Karenina – Madách Színház

A női nem erejének, szépségének és kiszolgáltatottságának eposza Tolsztoj regénye. Az Anna Karenina az író egyik legtökéletesebb alkotása, a szerelem, a szenvedély és a házasságtörés legizgalmasabb műve. Anna Karenina a világirodalom női hősei közül talán a legjelentősebb. A Madách Színház musicalje Kocsák Tibor zenéjével meséli el Tolsztoj történetét, melynek főszereplőjét Halas Adelaida/ Polyák Lilla játssza. Rendező: Szerednyei Béla. 

Gárdonyi Géza: Egri Csillagok – Nemzeti Színház

Gárdonyi Géza klasszikusa az egyik legismertebb magyar történelmi regény, mivel azonban nem könnyű színpadra vinni, eddig nem sokszor láthattuk színházban. A Nemzeti Színház előadása gyerekszemszögből mutatja be Gárdonyi történetét, de fontos szerepet kapott az adaptációban a zene és a tánc is. A színpadi átiratot Zalán Tibor készítette el a színház számára. Az előadásban Vicuskát Barta Ágnes, Bornemissza Gergelyt Berettyán Nándor, Dobó kapitányt Horváth Lajos Ottó, Jumurdzsákot Schnell Ádám, a török szultánt pedig Bodrogi Gyula formálja meg. A művet Vidnyánszky Attila állította színpadra. 

Fjodor Mihajlovocs Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés – Vígszínház

Dosztojevszkij az emberi lélek mélységének legnagyobb ábrázolója. Világhírű krimije egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Van-e olyan helyzet, amikor megengedhető, sőt szükségszerű az emberölés? Michal Dočekal, a Cseh Nemzeti Színház igazgatója, és Iva Klestilová dramaturg a Vígszínház számára készítette el a mű új színpadi változatát. A magyar szöveg Térey János munkája. Az előadásban Raszkolnyikovot Orosz Ákos, Porfirijt Stohl András játssza. Rendező: Michal Dočekal. 

a-ket-lotti-original-128468.jpg

Erich Kästner: A két Lotti – Vörösmarty Színház

Erich Kästner A két Lottija az egyik első kötelező olvasmány, amellyel az iskolásoknak meg kell birkózniuk. Lotte és Luise története szerencsére elég emlékezetes: egy nyári táborban találkoznak és jönnek rá, hogy ikertestvérek. A kaland persze csak ezután kezdődik, a tervük pedig elég vakmerő: helycserés támadás. A két Lottit két ikerpár játssza felváltva A Budaörsi Latinovits Színház és a Múzsák Társulat közös előadásában. Nádudvari Sárát és Lucát, valamint Kalovits Katát és Rozit láthatjuk a főbb szerepekben. Az előadás rendezője Tasnádi Csaba volt. 

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – Karinthy Színház

Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik. A viharban Szent Péter egy piros esernyőt borít kishúgára, Veronkára. Ezzel megindul Glogova felvirágzása. Megújul a paplak. Veronkához francia nevelőnőt szerződtetnek. 17 év múlva Veronka eladósorba kerül. Megismerkedik Beszterce híres ügyvédjével, Wibra Gyurival. A fiatal, feltörekvő jogász és a Szent Péter esernyőjének áldásával felnőtt papkisasszony azonnal egymásba szeret. Közéjük áll azonban Wibra Gyuri öröksége, amelyet megboldogult apja egy esernyő szárába rejtett. Megindul a harc a vagyonért. Mikszáth Kálmán regényéből Deres Péter dramaturg és Karinthy Márton rendező készített színpadi játékot, amely ragyogó szerepekkel ruházza fel Pogány Juditot, Egri Katit, Vándor Évát, Pusztaszeri Kornélt, Klem Viktort és a többieket.

mester.jpg

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita  – Ódry Színpad

A Mester és Margarita rendkívül összetett, különös világú alkotás. Alapszinten a szovjet rendszer metsző élességű, szellemes szatírája, főként a kulturális élet leleplezése és kipellengérezése. Ebbe illeszkedik bele Jézus keresztre feszítésének parafrázisa, továbbá egy remekmű és alkotójának története. Alapkonfliktusa a humánum és a hatalom között feszül, az örök emberi értékeket szembesíti a múlandó sikerekkel, a kicsinyes gyarlóságokkal és bűnökkel. Bulgakov történetét a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves fizikai színházi koreográfus szakos hallgatói keltik életre, a rendező és az osztályvezető tanár Horváth Csaba. 

Moliére: A fösvény – Pesti Magyar Színház

Harpagon a világ legzsugoribb embere. Egész élete kuporgatásssal telik, pedig nagy vagyonnal rendelkezik. Ráadásul a vén fösvény már a fiatalok szerelmi életébe is beleszól. Ugyanis a lánya, Èlise és a fia, Clèante is szerelmesek, csakhogy Clèante épp Mariane-ba, Harpagon választottjába. A színháztörténet egyik leghíresebb, és legviccesebb komédiájának főszereplőit a Haumann család alakítja, Harpagon szerepében Haumann Pétert láthatjuk, színdarabbeli gyerekeit pedig a fia és lánya, Haumann Petra és Máté alakítják. Rendező: Lengyel Ferenc. 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr4414748789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.