Olvass!

KönyvesBlog

Elment az egyik legkiválóbb kortárs költő - Térey Jánosra emlékezik az irodalmi élet

2019. június 03. .konyvesblog.

Fotó: Valuska Gábor

Negyvennyolc éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey János, halála megrázta a kortárs irodalmi életet. Az írók, költők és a kiadók folyamatosan emlékeznek az oldalaikon, ezekből válogattunk ki párat.

Felfoghatatlan, érdemtelen és igazságtalan - írja Térey János halálára a Jelenkor Kiadó főszerkesztője, Nagy Boglárka. Térey április végén adta le új verseskötetét (Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba), a kiadó szeptemberi megjelenést tervezett: "Nem sejthettük, hogy a könyv alcíme: 2016-2019, valami egészen mást is jelenthet."

Kiadója, a Jelenkor egy verssel búcsúzott:

Grecsó Krisztián azt írja, ma kellett volna írnia Térey Jánosnak, hogy küldjön magáról portrét: "Mert a könyvheti Élet és Irodalomban az ő önéletrajzi esszéprózájának részlete jön. És majd itt, a facebookon ezt reklámozni fogjuk. Mert büszkék vagyunk rá. Hogy nálunk közli. Ezt a levelet ma reggel kellett volna elküldeni. Ehelyett telefonoztam. Nekrológ telefon, ő tudta volna megírni igazán, milyen műfaj ez, az ő szarkazmusa kellett volna hozzá. Terjedelem, határidő. Terjedelem, határidő a halálról. Bementem a gépházba, mondom a lányoknak, csere. Térey János prózája egy héttel előbbre jön. Megnyitottam az anyagot, ami már bő másfél hónapja vár már itt megjelenésre, elfelejtettem a címét. Pedig jó címe van. Térey János: 'Megtudom a halálhírt.'"

Jászberényi Sándor szerint generációkat inspirált egyéni, a magyar líra ezeréves hagyományából kinőtt költői hangja: "Rossz verset szinte egyáltalán nem írt, elképesztő nagy lélekkel, elképesztő nemességgel írta a költeményeit. Nincs olyan kortárs magyar költő, aki a Térey szöveggel nem állna valamilyen viszonyban, aki ilyet állít, hazudik. Ő hozta vissza a közéleti témájú költeményeket a közvéleménybe, és olyan morált képviselt az irodalomban és olyan dühvel, mint senki más".

"Lesz még olyan, hogy felébredek, és eszembe jut egy verssora. Lesz, de már máshogyan lesz" - írta Nyáry Krisztián, aki ugyancsak egy verssel búcsúzott:

"Amilyen tehetséges, annyira szerény is. Akinek mindig volt egy kedves kérdése, dicsérő szava, és aki nehezen fogadta, ha őt dicsérték. Pedig van miért. Nem fair, János" - írta róla Herczeg Szonja:


"Az, hogy nincsenek szavak kevés. De mégsincsenek szavak" - írja Péterfy-Novák Éva, akinek legutóbbi, Apád előtt ne vetkőzz című kötetét alig egy hónapja Térey János jelenlétében és közreműködésében mutatták be az Átriumban (ITT írtunk róla).

Lackfi János az alábbi szavakkal búcsúzott: "Nemzedéktárs. Jelenség, stílus, kölykösség, fanyarság, megszállottság. Címszavak jutnak csak eszembe. Isten veled, János!"

 Alföldi Róbert szerint a generációjuknak annyi:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr5314876158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.