Olvass!

KönyvesBlog

Fehér farkas és más történetek - Tóth Krisztina írásai filmeken

2019. június 16. .konyvesblog.

feherfarkas2.png

Fehér farkas és más kisfilmek címmel vetítik le ma este a Margón azokat a rövidfilmeket, melyek Tóth Krisztina novelláin alapulnak. Erős atmoszférával rendelkező, néha fájdalmas, ezzel együtt viszont nagyon is ismerős élethelyzeteket mutatnak meg ezek a filmek, melyekből most kedvcsinálóként bemutatunk néhányat.

A vetítés. A filmeket megnézhetitek június 16-án a Margón. Mikor? Június 16-án 19.30-kor. Hol? A PIM Dísztermében. Részletek erre>>

Baranyai Gábor Benő: Hol a nyuszi?

A Hol a nyuszi? akár egy felnőtteknek szóló Piroska és a farkas parafrázisnak is elmenne, amelyben a helyes ösvényről való letérés a szüzesség elvesztésének feleltethető meg (egyébként vannak olyan értelmezések, amelyek így fejtik meg a mesét.) Egy fiatal pár kutyát sétáltatni indul az erdőbe, de aztán a fiú javaslatára letérnek az útról és bemásznak egy árokba, a kutyust pedig fent hagyják a fák között. A történet során a főhős lány végül ugyan ki tud mászni a gödörből, de azzal kell szembesülnie, hogy miközben odalent volt, több mindent is elveszített.

Szilágyi Fanni: Fehér farkas

Az empátiáról és a kiszolgáltatottságról szól a Fehér farkas története, amely nagyon izgalmas és jelképes helyszínen, egy állatkertben játszódik. Niki sok időt tölt a bezárt állatok között, a rácsokon, üvegfalakon túlról figyeli őket. A legizgalmasabb és legszimpatikusabb számára egy magányos fehér farkas, aki iránt valamiért nagyon erős kötődést és szimpátiát érez. Bármit megtenne, hogy bejuthasson hozzá, hogy ne csak a ketrecen kívülről nézhesse őt, hanem a közelébe férhessen. Mindeközben ő maga is mintha be lenne zárva az állatkertbe, folyamatosan ki van téve az ott dolgozó férfiak tekintetének és szexuális vágyának. A film során világossá válik, hogy bár a farkast tekintik félelmetes vadállatnak, valójában az emberek a kegyetlen állatok.  

Idegenek (A pálya őre, Tetkó, Ágy, asztal, Verset állva)

A Budapesti Metropolitan Egyetem 2018-ban végzett kreatív producereinek diplomafilmje Tóth Krisztina Párducpompa című novelláskötetét veszi alapul, és - ahogy a címe is mutatja - az idegenséget, a legszorosabb emberi kapcsolatainkat is szétfeszítő kommunikációképtelenséget teszi meg vezérfonalává. A pálya őre címszereplője csepp hatalmát kihasználva mutat ajtót a szorult helyzetbe került törzsvendégnek: nem hatja meg sem az észérv, sem a kérlelő tekintet; az empátia szabályai itt egyáltalán nem érvényesek. A Tetkóban egy kétségbeesett nagymama kíséri be két unokáját az orvosi rendelőbe, akik a nyári szünet unalmát némi félresikerült kreatívkodással akarták feldobni. Bár, ahogy az elképedt orvos megállapította, lehet, hogy nem ártott volna, ha egy szemet is a hátukra applikálnak. Az Ágy, asztalban egy fel nem vállalt kapcsolat ígéretei és csalódásai váltakoznak, míg a Verset állva egy költő és a költészetet valamiféle emelkedett, merev előadásmódként értelmező iskolaigazgató finom egymásnak feszülését mutatja be.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr8414894732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.