Olvass!

KönyvesBlog

Sissel-Jo Gazan látszatkrimijében a múlt titkai jelenthetik a kulcsot a jelen rejtélyeire

2019. szeptember 24. .konyvesblog.

Sissel-Jo Gazan negyedik könyve, A dinoszaurusz tolla alapozta meg a dán írónő nemzetközi hírnevét. Az eredeti megjelenés évében a Danish Broadcasting Company az évtized krimijének titulálta, míg a 2013-as angol nyelvű debütálása után a The Wall Street Journal top tízes listájára is felkerült. Az alaposan és részletesen kidolgozott karaktereket mozgató regény azonban csak egyfajta keretként használja a krimi stílusjegyeit: elsősorban komplex társadalom- és korrajz.

Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla

Fordította: Sulyok Viktória, Jaffa Kiadó, 2018, 467 oldal, 3990 HUF

 

A főszereplő Anna Bella Nor a kislányát egyedül nevelő anyuka, aki éppen a biológussá válás küszöbén toporog, amikor szörnyű tragédia rengeti meg a Koppenhágai Egyetem Sejtbiológiai és Összehasonlító Zoológia tanszékét. Anna témavezetője, az egyesek által kedvelt, mások által viszont gyűlölt tanszékvezető, Lars Helland hirtelen, szinte minden gyanús előjel nélkül meghal. Ráadásul örökös szakmai riválisa, aki minden érv ellenére elveti a dinoszauruszok és a madarak rokonságát, Clive Freeman is Dániába tartózkodik egy konferencia miatt. Halála körül több a furcsaság, mint azt a természetes okokra visszavezethető eset indokolná, ezért a fiatal, de kiemelkedően tehetséges Søren Marhauge vezetésével nyomozás indul. A tanszék több dolgozója, és a Helland professzorral szorosabb kapcsolatot ápoló személyek között Anna is a gyanúsítottak listájára kerül, így különösen szorongatott helyzetében saját maga is nyomozásba kezd, hogy minél hamarabb lezárhassák az ügyet. A jelen rejtélyeinek megoldásához azonban minden szereplőnek részt kell vennie egy mentális időutazáson is, mert könnyen lehet, hogy a múlt titkai sok mindenre magyarázattal szolgálnak.

Margó. A dán Sissel-Jo Gazan a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár vendége lesz, a szerzővel Kadarkai Endre beszélget. Mikor? Október 13-án 14.30-kor. Hol? A Várkert Bazárban. Részletek erre>>

Nagyon egyszerű, és akár kézenfekvő is lehetne egyszerűen tudományos krimiként jellemezni Sissel-Jo Gazan regényét, de ez semmiképpen sem fedné a teljes igazságot. A dán szerző ugyanis mintha csak arra használná a krimik hatáskeltő eszközeit, hogy eredményesebben adja át kőkemény társadalomábrázolását. Központi szerepbe kerülnek a társas kapcsolatok, a múlt már-már homályba vesző titkainak személyiségbefolyásoló (vagy egyenesen torzító) hatásai, és a fejlett társadalmakat érintő komplex családszociológiai minták is. Ehhez Gazan nagyon részletesen kidolgozott háttereket ad még a legjelentéktelenebbnek tűnő szereplőknek is, hogy aztán ezeken keresztül magyarázza meg a regény jelenidejében zajló történéseket. Søren nyomozói hitvallása így metaszinten is jól párhuzamba állítható a könyv egészével:

„ – Tudod milyen volt mindig az életem?
– Háát… nem.
– Úgy gondoltam, ha valami kinéz valahogyan, akkor az úgy is van. Az A elvezet a B-hez, aztán a C-hez, D-hez, E-hez és így tovább.
– És ez nem így van?
– Nem – rázta a fejét Søren. – Néha az van, hogy a valóság kinéz valahogyan, és az embernek fogalma sincs, mi és hogyan vezetett el odáig, mert csak a végpontot látja, az E-t, és még a kiindulópontot, az A-t, a maradékról meg elképzelése sincs. A két pont közötti utat nem lehet kivenni.
– Søren – sóhajtott fel Henrik. – Nem tudlak követni.
– Én úgy működöm – folytatta Søren –, hogy muszáj látnom, mi vezetett el mihez. Vissza akarok menni és megérteni a lépéseket. Muszáj megértenem! – csapott a kesztyűtartóra. – De ez nem mindig lehetséges. És tudod, hogy ez mit jelent? – Meg sem várva Henrik válaszát tovább beszélt. – Azt jelenti, hogy a dolgok nem mindig olyanok, amilyennek kinéznek. Gyakran igen, de nem mindig.”

A főszereplők, Anna és Søren torokszorító részletekben bővelkedő, személyes tragédiákkal sújtott sorsa kerül leginkább nagyító alá. Érzelmi világuk mélylélektani feltérképezése alkotja a regény nagy részét, így aki sodró lendületű, mindenen átgázoló bűnügyi hajszát vár, az némiképp csalódni fog. Mint ahogy azok az olvasók is, akik egy dinoszauruszokkal foglalkozó krimire számítanak. Bár kétségtelenül megbújnak a szövegben ezek az elemek is, A dinoszaurusz tolla mégsem egy tipikus skandináv krimi. Helyette inkább egy olyan karakterközpontú irodalmi diskurzusba csatlakozik be, ahol minden apró részlet fontos a szereplők pszichológiai profiljának felállításához és tetteik értelmezéséhez. Ugyanakkor a társadalomképében sincsenek tabuk: teljesen hétköznapiak az extrém szubkultúrák, a homoszexuális kapcsolatok, a csonka családok, az érzelmi kihasználás vagy éppen a melankóliával átszőtt düh és az elköteleződéstől való félelem.

A karakterek hátterét taglaló epizódok így sajnos képesek megtörni a cselekmény addigi lendületét, és ami talán nagyobb problémát okozhat, hogy a regény narratív ívét is. Nehézséget okozhat újra felvenni a fonalat egy-egy múltbéli esemény után és újra összeilleszteni a puzzle egyes darabkáit. A könyv jócskán tartogat meglepő fordulatokat, a krimiszál mégis könnyen felfejthető egy tapasztaltabb olvasó számára. A hosszan monologizáló tettes/gyanúsított/hozzátartozó klisészerű toposza sem marad el, és a sokszor túl hosszúra nyúló leírások, részletezések némelyike is úgy tűnhet, hogy sehová sem vezet.

A dinoszaurusz tolla tehát leginkább azoknak jelenthet remek szórakozást, akik el tudják engedni, hogy elsősorban nem egy tudományos ármánykodást középpontba állító, cselekményközpontú bűnügyi sztorit kapnak, hanem egy különösen rétegzett karakterek életútján keresztül ábrázolt társadalomrajzot.

Szerző: Laki Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr9415160504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.