Olvass!

KönyvesBlog

Bíró Zsófia: A gyerekeknek joguk van tudni, mivel mérgezik őket

2019. október 05. KissOrsi

biro_zsofi_portre.jpg

Fotó: Kaszás Gergely

Azt a korosztályt, amelyik a legnagyobb veszélyben van a táplálékallergiák miatt, leginkább a mesékkel lehet elérni – véli Bíró Zsófia, akinek októberben jelent meg első gyerekkönyve a BOOOK Kiadó gondozásában. A macska mondja meg! hőse egy Rettegett Ivánka nevű szürke cica, aki a környék legkétbalkezesebb, egyben legsegítőkészebb macskája. Így aztán természetesen segíteni akar a Marci nevű szomszéd kisfiún, akit súlyos allergia gyötör, és mindennek tetejébe nem is ehet meg bármit. Ivánkának hamarosan segítői is akadnak, a környékbeli macskák, egy hajléktalanná lett biomérnök és egy amerikaifoci-rajongó idős asszony személyében. Bíró Zsófiát írói motivációkról és étkezési bűnökről faggattuk, közben pedig kiderült az is, hogy a tudatosság jegyében milyen ökölszabályt alkotott meg a kötet illusztrátora, Rátkai Kornél.

Margó. Mi közük a macskáknak a fenntartható, tudatos táplálkozáshoz? Mit csinál a biomérnök, mi a glutén, és hogyan lesz szuperhős egy nagymama? Bíró Zsófia margós könyvbemutatóján minderre fény derül - a szerzővel Szabados Ágnes beszélget, közreműködik a Felelős Gasztrohős. Részletek erre>>

Első regényed, A boldog hentes felesége négy évvel ezelőtt felkerült a Margó-díj rövidlistájára. Azóta társszerzőként jegyeztél egy másik kötetet, de sok év után A macska mondja meg! az első könyved. Mi volt a hallgatás oka?

A GyES. Közben azért írtam Forgács Zsuzsa Bruria és a Drót szerkesztője, Weiner-Sennyey Tibor felbujtására novellákat, és két színdarabot is. A Kurázsi mama a tengerparton címűben Kurázsi a szír tengerparton árulja a menekülőknek a gumicsónakot és a mentőmellényt. A Gertrudis-változat pedig a Bánk bán-történet történelmileg hűségesebb verziója. Két alapvető tényből indul ki: 1. ha Gertrudis rendkívül fiatalon, huszonnyolc évesen lesz a merénylet áldozata, 2. akkor ki neveli az akkor hat-hétéves Bélát és a testvéreit olyan erős helytállásra, hogy meg tudjanak birkózni nemcsak a tatár veszedelemmel, hanem a folyton puccsolni vágyó nagyurakkal is (spoiler: nem az apjuk). Írtam hozzá dalszövegeket is, szóval ez egy történelmi-realista operett.

Bíró Zsófia: A macska mondja meg!, ill.: Rátkai Kornél

BOOOK Kiadó, 2019, 78 oldal, 3490 HUF

 

Négy éve azt nyilatkoztad nekünk, hogy első regényed esetében „eleinte egy véres horrorba hajló krimit" akartál írni – az első gyerekkönyvednél milyen motivációk vezéreltek?

Valójában nem is mesekönyvnek tartom, de azt a korosztályt, amelyik a legnagyobb veszélyben van a táplálékallergiák miatt, leginkább a mesékkel lehet elérni. Legyünk erősek: az élelmiszeripar jelenleg sokszor valóban véres horror az állatok és a növények számára is. És krimi, ami a felelőtlen profitmaximalizálást illeti. Annyi a glutén-, laktóz- és sok más-érzékeny kisgyerek, hogy most már nem lehet szemet hunyni fölötte. Mitől? Lehet bezzegezni, hogy a mi korunkban lavórban törtük reggelente a mesesajtot meg a turista-szalámit, de a valóság sokkal rosszabb: bár nagyon nagy a választék, van egy rétege az élelmiszereknek, amelyeknek a minősége sokkal rosszabb, mint amilyen a mi, egyébként szűkösebb választékú gyerekkorunkban volt. Tulajdonképpen lehetetlen küldetés folyamatosan egészségesen étkezni és egészségesen etetni gyerekeket. Kivéve, ha korlátlan mennyiségű pénz és idő áll a rendelkezésünkre. Nem vadászhatunk egész nap jó minőségű ételeket, főleg a városlakók nem. Ennek a megvalósításához már-már irreális logisztikára van szükség. Azt hiszed, hogy egészséges dolgot veszel a gyereknek uzsira, amikor beteszed a kosárba az erdei gyümölcsös joghurtot? Rátkai Kornél, a könyv illusztrátora megalkotott erre egy ökölszabályt: minél színesebb csomagolása van, annál egészségtelenebb. Olvasd el, mi van benne, erdei gyümölcs valószínűleg nem. Bolygókat kéne erdei gyümölccsel (ami alatt egyébként pontosan mit értünk?) bevetni, hogy fedezni tudjuk az emberiség erdei gyümölcs-szükségletét. Ennek hiányában pedig maradnak  a természetes aromák meg a természetazonos aromák. Amik között földi halandó hogy tegyen különbséget? Nem vihetek magammal minden alkalommal egy biomérnököt vásárolni, hogy eligazítson az élelmiszer-vegyészeti aromagyárak sumákságai közt. Csak az nyugtathatja meg az embert, hogy a fakéreg természetes, amiből az eperaromát nyerik. Ahogy ricinusolaj is, amiből az őszibarack ízt. Ha szerencsénk van.

ratkai_macskagyules.jpg

Emlékszel még, miből bomlott ki A macska mondja meg! története?

Egy macskából, aki olyan végtelen öntudatossággal ment át az utca egyik oldaláról a másikra, hogy bármit elhittem volna neki. És ezt bármelyik macska hozza. Valamit nagyon tudhatnak.

A macska mondja meg! két síkon működik, hiszen van egy erős edukációs szál is benne. Miért érezted fontosnak, hogy a tudatos étkezés fontosságára épp egy meseregény keretein belül hívd fel a figyelmet? Ráadásul ez egy olyan mezsgye, ahol nagyon könnyen el lehet csúszni – mire kellett a leginkább figyelned írás közben?

Arra, hogy a ,,szakmai” rész fogyasztható és érthető legyen a gyerekek számára. A felnőtt társadalom sok esetben nem tudja megvédeni őket a mindannyiunkra leselkedő állományjavítóktól és ízfokozóktól, a gyerekeket is be kell avatnunk, hogy meg tudják védeni magukat, és ne akarják a színes zacskós kőolajszármazékot a pénztár mellett, csak azért, mert hercegnő vagy robot van rajta. Ne kerteljünk, azt, amitől megbetegedhetnek, felnőttek találják ki, felnőttek hagyják jóvá, felnőttek készítik el és teszik ki a boltban a polcra. Gyerekmagasságban. A gyerekeknek joguk van tudni, mivel mérgezik őket.

Hogyan látod jelenleg az étkezési kultúránkat? Mi a legfőbb bűn szerinted, amit fogyasztóként elkövetünk?

Naponta elkövetjük, és igazából nem bűn, csak bűnös jóindulat, de a végén mégis mi szenvedünk érte. Azt hisszük, hogy minden ehető, ami a boltban van. Ráadásul egy bizonyos kereset alatt akkor is rákényszerül az ember arra, hogy a silányabb minőséget vegye, ha tudja, hogy az rosszabb minőségű. Hát még ha nem tudja. Nem vagyunk tudatosak és felelősségteljesek egy olyan kimondatlan szerződésben, ahol nem nekünk lenne ez a dolgunk, hanem az élelmiszeriparnak, sőt a mezőgazdaságnak. Fölvehetem a harcot, és termeszthetek paprikát meg paradicsomot az erkélyen, de búzát már nagyon nehéz lesz. És a tehenet sem fogja engedélyezni a lakóközösség házszabályzata. A jóval kisebb kecskét sem. De hát mért is kéne nekem ezzel foglalkoznom, ha tornatanár vagyok vagy taxisofőr? Föloldhatatlan kényszerhelyzetben vagyunk, mert a háztájizás sem megoldás – ha már tehenünk nem lehet, legalább vidéki rokonaink legyenek −, mivel annyira elszaporodtak az úgynevezett nagyegerek, hogy a betonfalat is kibontják egy kis csirketápért.

ratkai_muzli.jpg

Ha egyetlen kulcsmondatot kellene kiemelned a könyvről, mi lenne az?

Azonnali halált ne okozzon” – ez a mondat konkrétan elhangzott egy nagy élelmiszeráruház vezetőjétől. A virsliről volt szó. Ez igazából a második kedvenc mondatom. Az elsőt kihúztuk Németh Lucával, aki a könyv szerkesztője, de még inkább szellemi vezetője. Petőfi Sándornak a könyv egyik, nagyon öreg macskájához írt verseiről van szó: Egy macskám otthon, A helység macskája, A macskámmal a forradalomban, A macskának megtiltani nem lehet…

Rátkai Kornél vagány macskákkal rajzolta tele a kötetet – megmutatod a kedvenc képedet?

Mindegyiket nagyon szeretem, Kornél rajzaitól sokkal erősebb lett a könyv, szerintem azért, mert eléggé rokon a világunk, de a borítót szeretem a legjobban. Nem csak rajznak szuper, hanem borítónak is, ami már egy speciális műfaj. Olyan, mintha egy macska átölelné a könyvet. És oda ráadásul Kornél saját magát is rárajzolta…

b1_macska.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr2315188824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.