Olvass!

KönyvesBlog

Fehér Boldizsár: Amit legközelebb írok, abban benne lesznek ennek a könyvnek a tanulságai 

2019. október 07. .konyvesblog.

feher_boldizsar-31482kicsi_1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Idén már ötödik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy a Könyvesblogon interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketNemes Péter,  Novics JánosMesterházy BalázsJassó JuditMucha Dorka, Vass Norbert, Pungor András, Forgács Péter és Moesko Péter után most Fehér Boldizsár mesél boldogságkutatásról, inspiráló párizsi utazásáról és arról, hogy miért nem szabad túl jót írni elsőre. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 10-én az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban.

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Párizsba mentem tanulni, amikor huszonkét éves voltam, előtte sosem éltem egyedül, és a nyakamba szakadt egy csomó felnőtt probléma. Ez az ingergazdag környezet alkotóilag is inspiráló volt.  

Fehér Boldizsár: Vak majom

Magvető Könyvkiadó, 2018, 196 oldal, 2999 HUF

 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Egy 2010-ben készült interjú Dr. Derek Bokkal, az akkor még újonnan megjelent, A boldogság politikája: mit tanulhat a kormány a jóléttel foglalkozó új kutatásokból című könyvéről. Derek Bok egy amerikai jogászprofesszor, aki húsz évig a Harvard elnöke volt. A különböző területekhez tartozó jóléti indexek a szociológiában régóta léteznek. A kérdés, hogyan tudják a kormányok felhasználni a boldogságkutatás eredményeit számos igazgatási szférában, javítva az élet minőségét a polgárok számára. 

Mit vártál az első könyvedtől?

Szerettem volna, ha kiadják, nem voltak nagy reményeim kereskedelmi vagy szakmai sikerről. Az, hogy a Magvetőhöz kerültem, aztán meg a Margó-díj shortlistjére, még most is túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nem hiszem, hogy lenne türelmem átdolgozni. Amit majd legközelebb írok, abban már benne lesznek ennek a könyvnek is a tanulságai. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A családomnak, amikor készen lettem. Előtte titokban tartottam az egészet, és csak saját magamra hallgattam. Nem akartam elhíresztelni, hogy egy könyvön dolgozom, mert féltem, hogy kínos lesz, ha esetleg nem tudom befejezni. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Tanulságos volt, hányféleképpen tudják értelmezni az emberek azokat a dolgokat is, amiket én írás közben félreérthetetlennek gondoltam.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Az első igazi regényem a Monte Cristo grófja volt. Monte Cristo grófja mindenhová nagyon pontosan érkezik meg, én pedig elkezdtem megszállottan próbálkozni ugyanezzel. Ha három órára mentem valahová, akár az ajtó előtt várakoztam egy darabig, hogy másodpercre pontosan akkor lépjek be, amikor a mutató a hármasra ugrik. Nem hiszem, hogy ezt valaha is észrevette volna bárki. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Tízévesen írtam egy harmincoldalas történetet, amire én kisregényként tekintettem. Azt gondoltam, ki fogják adni, és szerettem volna tudni, mennyit kaphatok érte. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

A 22-es csapdája szerintem minden idők legjobb debütáló kötete. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy nem szabad túl jót írni elsőre. Szegény Hellernek utána minden könyvére azt mondták, hogy „Jó, jó... de azért nem annyira, mint az első.” Ez valószínűleg bosszantó.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr9815201822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.