Olvass!

KönyvesBlog

Mindig lesznek olyanok, akik Lovecraft művészetéért rajonganak és nem a csápokért

2019. október 17. .konyvesblog.

H.P. Lovecraft

A rémirodalom egyik legjelentősebb alakjának tartott író, Howard Phillips Lovecraft itthon viszonylag kis létszámú, de annál elhivatottabb és lelkesebb rajongótáborral büszkélkedhet. Ezt jelzik a folyamatosan érkező kiadványok, a kapcsolódó társasjátékok megjelenése, valamint az egyre élénkebbé váló online jelenlét és diskurzus is. Habár a leginkább csápos rémségeivel azonosított alkotó mostanában a rasszizmusát pellengérre állító irodalmi parafrázisok és kritikák kapcsán kerül előtérbe, a horror és weird irodalomra gyakorolt hatása máig megkérdőjelezhetetlen. A Magyar H. P. Lovecraft Társaság október 19-én rendezi meg az I. Országos H. P. Lovecraft Találkozót (OHPLT), ahol a rengeteg szakmai program mellett koncertek és grafikai kiállítás is várja az érdeklődőket. A társaság elnökével, Tomasics Józseffel interjúztunk.

Lovecraft neve egy ideje már brandként, címkeként is funkcionál. Ott van nagyon sok mindenen, a plüssöktől kezdve a mémekig. Emellett rengeteg kulturális termékre is rásütik a lovecrafti jelzőt, akár jogos, akár nem. Miért lehet most ennyire népszerű? 

Az elmúlt években volt Lovecraftnak egy hatalmas felfutása, a popkultúra rátalált és „felemelte” magához. 2015 és 2018 közt szinte nem volt olyan hét, hogy ne jelent volna meg egy új társas-, kártya- vagy szerepjáték, kiegészítő, ne indult volna el egy új crowdfunding kampány, képregények, rövidfilmek készültek sorban. Nyilvánvalóan ezek egy része már korábbról indult és ebben az időszakban léptek a nyilvánosság elé, azonban érezhető volt, hogy a projektek egy része hirtelen ötlet alapján született; mondhatjuk, hogy felszálltak arra a bizonyos Lovecraft-vonatra, csak a következő állomásig már nem jutottak el. Ez azt eredményezte, hogy még a csapból is HPL folyt, mindenhol felbukkantak véleménycikkek, beszámolók, bemutatók; tény, hogy ezek egy része kizárólag a WFA (World Fantasy Award) körüli kvázi botrány miatt állt be a sorba. Igazából lehet azt mondani, hogy a piac reagált, és boldog boldogtalan beszállt az üzletbe; gyanítom, hogy a Cthulhu dildó ötletgazdáját nem Lovecraft személye és művészete iránt érzett tisztelete vezérelte. Azonban én úgy látom, hogy ez az erős hype már lecsengőben van és kezd kicsit letisztulni a színtér. 

Ugyanakkor mindig is ott volt – van és lesz – az a rajongói közeg, amely HPL művészetéért rajong és nem a csápokért. Ennek a közösségnek a létrejötte még Lovecraft életében megtörtént, hiszen már akkor volt egy olyan réteg, akit megérintett a kozmikus rettenet irodalmának eszenciája, és HPL személye. Halála után volt egy kétesnek ítélhető korszak, amely Derleth és Wandrei, az Arkham House alapítóinak olykor nem éppen etikus tevékenységéhez kötődik, de idővel kialakult a valódi rajongói közeg és felépítette magának a saját színterét, majd 1975-ben elindult a WFC (World Fantasy Convention), ahol átadták az első WFA-díjakat is. A szobrot, ami HPL-t ábrázolta. Tehát mindig is volt egy erős szakmai közeg, amelynek tevékenysége által megismerhettük és megérthettük Lovecraft munkásságát, életét, személyét.

Nyilvánvalóan nem lehet, és nem is szabad különválasztani két csoportra a közösséget, nem erről van szó, csupán az elmúlt pár évben érezhető volt ez a különbség. Volt ennek jó és nem annyira jó oldala is, de az mindenképpen hasznos volt, hogy sokkal többen ismerték meg Lovecraft nevét; mi pedig azon dolgozunk, hogy bemutassuk a közösségnek valódi személyiségét és munkásságát.

Milyen út vezetett a Magyar H. P. Lovecraft Társaság megalakulásához?

2015-ben elindult az H. P. Lovecraft – Hungary Facebook-csoport, majd ugyanabban az évben a The Black Aether online lovecrafti magazin/hírportál is. Magyarországon egészen addig nem volt olyan összefogott közösségi felület, ami kifejezetten HPL-lel foglalkozott volna. Létezett a Magyar H. P. Lovecraft Portál, ami még az ezredfordulón indult el, azonban ott az aktivitás megszűnt az évek alatt, és egyfajta archívumként funkcionált, illetve volt még Molnár András nagyszerű Zothique blogja. Szükség volt egy olyan felületre, ahol a közösség tagjai egymásra találnak, illetve napi szinten értesülhetnek a nemzetközi színtér eseményeiről. Ez volt a The Black Aether.

Egy idő után világossá vált, hogy a TBA lehetőségei ezen a téren korlátozottak és mindenképpen szükség lesz egy olyan szakmai alapokra épülő egyesületre, amely hatékonyabban tudja képviselni a közösség érdekeit, és szervezeti formája miatt Magyarországon több irányba is el tud indulni. 2016 végén fogalmazódott meg bennem az ötlet, először, mint mindig, Vígh Dáviddal, az egyesület jelenlegi alelnökével beszéltem a dologról, majd Molnár András általam mindig is nagyra tartott véleményét kértem ki. Nagyjából egy nap alatt el is dőlt, hogy lesz egyesület. Maga az alapítási folyamat elég nehézkes volt, a hazai jogrendszer malmai lassan őrölnek, de végül 2017. augusztus 9-én bejegyzésre került az egyesület. 

Mik a társaság elsődleges célkitűzései?

Az már a legelején biztos volt, hogy az egyesületre igencsak sok munka fog várni, hiszen lemaradásban vagyunk a nemzetközi színtérhez képest. Felállítottunk egy feladatlistát, amely tartalmazta a célkitűzéseinket és erre építve indítottuk el az egyesület működését. Elsődleges célkitűzésünk természetesen az, ahogy az alapszabályban is szerepel, hogy megismertessük a magyarországi közösséggel H. P. Lovecraft munkásságát, művészetét. Tesszük ezt annak érdekében, hogy a magyar köztudatban letisztult és reális kép alakuljon ki személyiségéről, életéről, irodalmi és szakmai munkásságáról, a világirodalomban betöltött pozíciójáról. Nagyon sok a tévhit és félreértelmezés HPL-el kapcsolatban, ami leginkább személyét érinti. Nyilvánvalóan nem másítunk meg tényeket, nem mismásolunk el semmit, de felszínre hozzuk azokat a köztudatban nem igazán ismert információkat is, amelyekből kiderül, hogy úriemberhez méltó személyisége, az amatőrizmus felé nyújtott önzetlen segítsége hozzájárult a weird irodalom felvirágzásához, és hatást gyakorolt a 20. századi horrorirodalomra is.

Kik alkotják jelenleg az egyesület magját? 

Az aktív mag alkalmanként változik, hiszen mindannyian társadalmi munkában, mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezzük munkánkat. Jelenleg Vígh Dávid, Sütő Fanni, Dr. Schubert István, Fodor András (Fekete I. Alfonz), Molnár András, Dr. Szabó István Zoltán, Csikós (Vidra) Gyula és jómagam vagyunk, akik az egyesületet működtetjük.

Mindenképpen ki kell emelnem, hogy nem csupán mi vagyunk azok, akik munkát végzünk az egyesületen belül, hiszen az elmúlt időszakban számos új tag csatlakozott hozzánk, akik kiveszik részüket a célkitűzések megvalósításából. Nem is bírnánk ennyi munkát, ezért is volt nagy öröm számunkra, mikor egyes felhívásainkra jelentkeztek segítők, mint például a Lovecraft: Fear of the Unknown című dokumentumfilm feliratának elkészítése. Nagyon sok munka áll még előttünk, ezért különösen fontos, hogy minél többen csatlakozzanak az egyesülethez, amit meg lehet tenni online is, kötelező tagdíj nélkül.

Milyen jelenleg is futó projektjei vannak a társaságnak?

Jelenlegi célkitűzéseink pontos listája elérhető az egyesület honlapján, ez egy folyamatosan alakuló, leginkább bővülő lista, a folyamatban lévő projektjeink egy része pedig ehhez a listához kapcsolódik. 

Több fordítási projektünk is fut párhuzamosan, talán kiemelném a két könyvfordításunkat, melyeket S. T. Joshi egyesületünk mentora és tiszteletbeli tagja, illetve szerzőtársa, David E. Schultz ajánlott fel közösségünk számára. A Dreamer and a Visionary: H.P. Lovecraft in his Time és a Visible World: An Autobiography in Letters két nagyon fontos kötet lesz ahhoz, hogy a hazai közösség részletesen, hiteles forrásból ismerje meg Lovecraft személyiségét és munkásságát. A fordítások a lehetőségekhez képest jól haladnak, egyesületünk önkéntes tagjai végzik, hamarosan elkezdjük a könyvek közlését részletekben a honlapunkon.

Nagyon büszkék vagyunk az Interkatív H. P. Lovecraft Biográfiára, amely egy folyamatosan bővülő idővonal. Molnár András, a biográfia szerkesztője rendszeresen frissíti az adatbázist, amelyben Lovecraft életéhez és művészetéhez kapcsolódó információk, érdekességek, rövid bejegyzések találhatók. Szívből ajánlom mindenkinek a biográfiát, mert tényleg nagyon érdekes infókat lehet benne megtalálni.

Előkészítései fázisban van a Magyar H. P. Lovecraft Enciklopédia, amely egy online enciklopédia lesz. Csikós (Vidra) Gyula az enciklopédia szerkesztője rengeteg energiát fektetett már a projektbe, szeretnénk még idén elindítani. Egy Wikipédia jellegű felület van készülőben, amelyben hatalmas mennyiségű információs anyagot fogunk elérhetővé tenni, megfelelő keresési lehetőséggel és minden egyébbel, amire egy enciklopédiának 2019-ben szüksége van. Ez némileg szinkronban van az interaktív biográfiával, lesz minimális átfedés, de a teljes tartalmat nézve elkülönül, és jól kiegészíti egymást a két projekt.

Sütő Fanni Lovecraft utazási beszámolóit rendszerezi, amelynek a végeredménye egy ugyancsak interaktív térkép lesz. Sorba vesszük azokat a helyeket, ahol HPL megfordult, és minden egyes helyszínhez csatolunk egy rövidebb – vagy éppen hosszabb – leírást, képeket, videókat, hangfájlokat… Nagyon érdekes és hangulatos lesz a végeredmény.

Illetve készülőben van a klasszikus alapokra épülő fórumunk is. Jelenleg a Facebook a központi közösségi felületünk, azonban az előnyei mellett megvannak a hátrányai is, ezért gondoltuk úgy – a közösség véleményét kikérve –, hogy elindítunk egy fórumot, amely könnyebben nyomon követhető, visszakereshető lesz. Nem fognak elveszni az érdekes beszélgetések az üzenőfalak alján. Van egy olyan elképzelés is, hogy ez nem csupán lovecraftiánus fórum lesz, hanem teret adunk a hazai fantasztikum egyéb rajongói közösségeinek is, ezzel kapcsolatban még egyeztetnünk kell az érintettekkel.

Létrejött-e már szorosabb együttműködés külföldi szervezetekkel, egyesületekkel?

A folyamat elindult, a kapcsolatfelvétel megtörtént, azonban 2019-ben minden energiánkat az OHPLT szervezése és lebonyolítása veszi el, ezért a nemzetközi kapcsolatok megerősítését 2020-ra tervezzük. Jó kapcsolatban vagyunk Németországgal, Lengyelországgal, az Egyesült Államokkal, felvettük a kapcsolatot Franciaországgal, Olaszországgal, hamarosan „elindulunk” az északi régiók felé is. A 2019-es OHPLT a nemzetközi kapcsolatok szempontjából nagyon fontos rendezvény lesz, hiszen alapvető tervünk, hogy idővel nemzetközivé bővítjük a konferenciát.

Azt bizton mondhatom, hogy eddig bármerre is indultunk el, mindenhol tárt karokkal vártak minket. Olyan jellegű egyesületből, mint az MHPLT, nemzetközi szinten sincs sok, sőt, szinte nincs is. Ezért a mi szervezett működési formánk, célkitűzéseink és eddigi jelenlétünk mindenhol sikert aratott, nagyon sok elismerést és gratulációt gyűjtöttünk be eddig.

Hogyan látod jelenleg a nemzetközi lovecrafti színteret?  Hogyan viszonyul, hol helyezkedik el ehhez képest a magyar közösség? Miben látod a különbségeket?

A nemzetközi színtéren, akárcsak Magyarországon is ugyanazok a folyamatok zajlottak le az elmúlt években, mint amit az interjú elején felvázoltam. A különbség talán ott szokott mutatkozni, hogy Lovecraft személyének és művészetének megítélése sokkal megosztottabb. Markánsabbak, erősebbek és eltérőbbek a vélemények, kis túlzással még azt is lehet mondani, hogy egy időben két részre szakadt a nemzetközi színtér, de a HPL körüli hype egyértelműen enyhülőben van.

A magyarországi közösség – de arányaiban nézve a globális közösség is – relatív kicsi. Annak ellenére, hogy az MHPLT feladata „megmutatni” a magyarországi közösséget, szeretek úgy gondolni rá, mint egy underground közösségre, amely egy lépéssel mindig távol tartja magát a mainstream színterektől. Szoktam mondani, hogy évtizedes lemaradásban vagyunk, de valójában ez a „távolság” egyre csak fogy és mind közösségi tevékenységben, mind egyéb területeken beérjük a nemzetközi színteret. Sőt, merem mondani, hogy egyes területeken, mint például, hogy van egy Lovecraft örökségét őrző egyesület, előrébb is járunk már. Jó irányba haladunk, ez egyértelmű.

Mit tart az eddigi legnagyobb eredményének az egyesület, és mi az, amit mindenképp szeretne még elérni?

Erre a kérdésre csak a magam nevében tudok válaszolni. Személy szerint én már azt egy hatalmas eredménynek érzem, hogy Magyarországon létre tudott jönni, mondhatni a semmiből, egy olyan kulturális egyesület, amely folyamatosan fejlődik és bővül. Mindig is hittem a közösség erejében és a mai napig minden egyes alkalommal büszkeséggel tölt el, hogy felhívásainkra reagál a közösség. Összefog és összetart, a felszínre hozza rejtett képességeit. Ilyet eddig még soha nem mondtam egyetlen interjúban sem, de azt hiszem, a mi közösségünk létezése és működése példaértékű lehet mások számára is.

Amit mindenképpen szeretnénk elérni, az a működésünkhöz szükséges anyagi háttér folyamatos és stabil biztosítása. Az egyesület tagjai önkéntes munkát végeznek, anyagi juttatásban senki nem részesül és nem is részesülhet. Azonban egy egyesület fenntartásának vannak bizonyos költségei, legyen az a havi számlavezetési díj, vagy a honlaphoz szükséges tárhely és domainnév költsége, amelyek folyamatos biztosítása mondhatni a legnehezebb feladat. Természetesen bárki, aki úgy érzi, hogy támogatná munkánkat és a hazai közösséget, annak adott a lehetőség, de nem csak támogatásokból tervezzük fenntartani az egyesületet. Hamarosan különböző megvásárolható ajándéktárgyak fognak felkerülni a honlapunkra, illetve természetesen nem feledkezünk meg a pályázatokról sem.

Több rendszeres és alkalmi kiadvány is megtalálható az itthoni lovecrafti közösséghez kapcsolódóan. Mit kell ezekről tudni? Várható-e portfolió-bővülés, esetleg újabb kiadványok? 

Nyomtatott kiadványból jelenleg kettő van a hazai piacon, az egyik az Azilum magazin és különszámai, továbbá a Black Aether magazin, és az abból kinőtt antológia sorozat. Ezeknek a kiadványoknak most már egy kiadója van, a TBA Könyvek, illetve tavaly elindult az első – és eddig egyetlen – hazai lovecraftiánus webshop a Dunwich Market.

Az Azilum a Magyar H. P. Lovecraft Portál vadhajtásaként 2016-ban induló, nyomtatott lovecraftiánus magazin, elsősorban irodalmi kiadvány, amely természetesen nem csak Lovecraftról szól, hanem a lovecraftiánus stílusról és szubkultúráról. A magazin ismeretterjesztő írásokat, irodalmi cikkeket, eddig magyar nyelven még meg nem jelent műveket tartalmaz, emellett filmismertetéseket, interjúkat is lehet olvasni benne. A magazint önkéntesek készítik társadalmi munkában. Somogyi Gábor főszerkesztő mindig várja az új tagokat csapatába, akinek van saját esszéje, novellafordítása, ismeretterjesztő cikke, küldjön emailt a magazin részére. Kétségtelen, hogy az Azilum magazin legnagyobb értéke, hogy olyan eddig magyar nyelvre le nem fordított rémirodalmi műveket tartalmaz, amelyekre nem egy esetben több mint száz évet kellett várnunk. Blackwood, Machen, Dunsany, Ligotti – olyan értéket tarthat kezében az olvasó, ami pénzben nehezen kifejezhető.

Az Azilummal egyidőben indult el a Weird Tales mintájára készülő Black Aether magazin, a The Black Aether nyomtatott kiadványa, amelyben amatőr és már tapasztalattal rendelkező hazai szerzők novellái és költeményei kapnak helyet. A Black Aether átalakult az évek folyamán, 2019-ben elhagyta a magazin formátumot és ma már könyvként jelenik meg. A TBA volt az 2015-ben, amivel elindult a hazai közösség szervezése, de idővel ezt a feladatot átadta az egyesületnek. A The Black Aether és a TBA Könyvek sorozat kizárólag a weird irodalomra koncentrál, ma már a tehetséggondozás, az amatőr szerzők segítése a legfontosabb feladata. Minden évben van egy nyílt pályázata, a legutóbbi A mítosz elszabadul! Cthulhu-mítosz novellapályázat augusztusban zárult le, amelynek pályaműveiből még idén érkezik a kiadvány. A TBA a pályázatokon kívül is folyamatosan várja a hazai szerzők műveit, tehát ha valaki lemarad az éppen aktuális pályázatról, az is elküldheti a novelláját, hiszen a TBA évente több kiadvánnyal jelentkezik.

Az Azilum 2020-tól évente háromszor fog megjelenni, azonban a lapszámok terjedelme arányosan növekszik, 120 oldal helyett 160 oldal lesz a magazin. Még idén érkezik egy hiánypótló Arthur Machen-kötet, amelynek megjelenéséről a TBA Könyvek fog megosztani bővebb információt. Az éppen aktuális Azilum #15, október elejéig előrendelhető a Dunwich Market vegyesboltban.

Az augusztusban megjelent Aether Atrox antológia, korlátozott példányszámban még elérhető ugyancsak a DM-ben. 14 darab novellát és 3 költeményt tartalmaz a kiadvány, amelyben, ahogy említettem, szárnyaikat bontogató és profi szerzők művei találhatók meg. Az egyetlen olyan magyarországi kiadvány, amely kifejezetten a lovecrafi rémirodalommal, a weird irodalommal foglalkozik, többek közt olyan szerzők műveivel, mint Erdei Lilla, Farkas Balázs, Fekete I. Alfonz vagy Veres Attila. 

Végül pedig a TBA-nak van egy nagyon izgalmas projektje, amelyben ugyancsak hazai szerzőket kértünk fel egy-egy folk-horror novella megírására. A szerzőknek magyar mondákat, népmesei elemeket, legendákat kell vegyíteniük lovecrafti elemekkel. Kalamóna, harmatszedés, busómaszk, halászdisznó, tejhaszon, Igfon-erdő, nyomólidérc, Hany Istók, vastuskó, pákászok, táltosok és boszorkányok, Shub-Niggurath, az Erdők Fekete Kecskéje, ezer ivadékkal, Nyarlathotep a Kúszó Káosz, Azathoth a Démonszultán, a Nukleáris káosz… Ilyen kiadvány még nem volt a hazai színtéren, egészen extrém tartalom várható.

Szerző: Laki Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr6215226104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.