Olvass!

KönyvesBlog

Thomas Edisont a saját fegyverével győzték le az áramháborúban

2019. október 22. .konyvesblog.

Az átlagember unalmasabb dolgot aligha tud elképzelni, mint a bürokratikus terhekkel megvert jogi csatározások, nünansznyi különbségeken lovagló szabadalmi perek, vagy a nehezen követhető tudományos viták. A Kódjátszma Oscar-díjas forgatókönyvíróját azonban erről senki sem tájékoztatta. Graham Moore új regényében ugyanis szabályosan a lapokhoz bilincseli olvasóját, amiben annak is jelentős szerepe van, hogy az Egyesült Államok egyik legizgalmasabb korszakát állítja középpontjába. Történelmi fikciójában a Thomas Edison és George Westinghouse között zajlott áramháború elevenedik meg, miközben a kulcsszereplőkön keresztül olyan örökérvényű emberi tulajdonságokkal is foglalkozik, amelyek nagyban befolyásolhatták a háború végkimenetelét.  

Graham Moore: Az éjszaka fénye

Fordította: Orosz Anna, Agave Könyvek, 2019, 416 oldal, 4480 HUF

 

A nagy feltalálók, tudósok és iparosok csatájában a kevésbé ismert, fiatal ügyvéd, Paul Cravath kerül az események középpontjába. Egyfajta összekötőként működik, de nemcsak a perben érdekelt felek, hanem a gazdasági nagyravágyás és a hétköznapi egyszerűség között is. Az ügy azonban sokkal nagyobb hatással lesz rá, mint elsőre gondolná. A puszta szakmai siker mellett később már a személyes bosszú vezérli, miközben az intelligens, innovatív feltalálókkal töltött idő a kreativitására és személyiségére is hatással van, de az ügy megoldása közben még a szerelem is rátalál. Cravath és Westinghouse minden reménye a csodabogár szerb feltalálóban, Nikola Teslában rejlik, aki hatékony módszert dolgozott ki a váltakozó áram megzabolázására. Westinghouse kezébe így olyan szabadalom kerülhet, amivel könnyedén keresztbe tehet Edison egyenáramának. Habár a viszály végkimenetele már régóta ismert, és Edison vagy Tesla munkásságáról is rengeteg mű szól, az odáig vezető út, és ahogyan Moore papírra vetette azt, rengeteg meglepő, érdekes és izgalmas csavart tartogat. 

„Regényem a történelmi tényeknek, valószínűsíthető feltevéseknek, az események dramatizálásának és a teljes sötétségben tapogatózásnak a gordiuszi csomója” 

– írja a szerző a könyv záró jegyzeteiben. A főbb szereplők mind valós személyek és az események nagy hányada valóban megtörtént – még a leghihetetlenebb fordulatok is. Azonban a könyv ritmusának és szórakoztató értékének fenntartásához szükség volt néhány történés sorrendjének megváltoztatására, a hézagok spekulatív kitöltésére, vagy a karakterjegyek jobb kidolgozására. Moore szerencsére nagyon jól megragadta a karakterek eltérő tulajdonságait és következetesen, éles ecsetvonásokkal varázsolta őket igazi élő, lélegző, a cselekményt aktívan alakító szereplőkké.  

Aki perben állt Thomas Edisonnal az elektromos fényért

1888, New York. Ugyan az utcákat még gázlámpák világítják meg haloványan az éjszakában, de az elektromos fény csodája már megszületőben van. Hatalmas vagyon ütheti annak a markát, aki elsőként fog egész városokat fényárba borítani, a verseny pedig igencsak kiélezett. Paul Cravath, a Columbia...

Edison gátlástalan üzletemberként jelenik meg, aki bár tehetséges feltaláló, aljas módszereivel és hatékony manipulációs technikáival sokakat képes maga mellé állítani, még ha technikailag nem is az ő találmánya a jobb. Tesla ezzel szemben a született, meg nem értett, ösztönös zseni, aki a nyelvet nehezen érthetően használja, furcsa szokásai és rigolyái pedig csak erősítik komikus jellegét. Neki csak addig fontos egy találmány, ameddig az ki nem pattan a fejéből. A megvalósításban segítheti George Westinghouse, akinek jó iparosként pont kapóra jönnek a feltaláló ötletei. 

De náluk is bővebb és érdekesebb kifejtést kapott az ifjú ügyvéd, akinek a családi háttere, átalakuló motivációi, sorozatos személyes küzdelmei fontos részét képzik a történetnek. Kortársaihoz hasonló problémákkal küszködik, de mindennél jobban próbál felnőni a szerephez, amit némileg meggondolatlanul vállalt. Így a siker érdekében szüksége van némi ügyeskedésre is. A Tesla és Westinghouse látásmódja által a saját szakmájában is alkalmazható munkafolyamatot dolgoz ki a hatékonyság növelése érdekében, Edison dörzsölt módszerei pedig az ügy sikeres megoldásában lehetnek segítségére – legyenek azok bármennyire is etikátlanok. A szerző rengeteg forrásból táplálkozva aprólékosan építette fel szereplőit, ahol pedig nem állt rendelkezésére elég információ, ott káprázatos fantáziájára támaszkodott. Ahogy például Agnes Huntington esetében is, aki kezdeti mellékszerepéből jelentős kapoccsá válik Paul és a gazdagok világa, vagy éppen a tudomány emberi között, miközben ő is számos titkot rejteget. 

Az éjszaka fénye nemcsak a nagyszerűen megírt karakterek, de a mesterien ívelt és felépített cselekmény miatt is lebilincselő. Moore érdekes párbeszédek segítségével vezeti a történetet, egymást követik a hullámhegyek és völgyek. Folyamatosan változnak a peres felek erőviszonyai, miközben a szerző jó ritmusérzékkel adagolja, vagy éppen hallgatja el a kulcsfontosságú információkat (ebben valószínűleg nagy szerepe van Moore forgatókönyvírói tapasztalatainak). Ez az infócsepegtetés a megfelelő feszültség megteremtésében és megtartásában is fontos, amit a szerző időnként finom humorral, leginkább helyzetkomikummal lazít. 

Az olvasó többek között bepillantást nyerhet a ma már mindennaposnak számító technológiák megszületésének körülményeibe, de a történet során egészen aktuális kérdések is előkerülnek. Legyen szó akár a nagyhatalmú oligarchákkal szembeni szélmalomharcról, vagy a tömegkommunikációs eszközök és véleményvezérek manipulatív használatáról a tudományos érvekkel szemben. 

„Paul és Westinghouse megpróbálták felvilágosítani az embereket a váltakozó áram tudományos hátteréről, igyekeztek elmagyarázni, hogy a váltakozó áram valójában miért kevésbé veszélyes, mint az egyenáram. Westinghouse személyesen fogalmazott véleménycikkeket arról, hogy az általa forgalmazott rendszerek teljességgel biztonságosak. Ám az emberekre mind ez idáig nem gyakoroltak akkora hatást a tudományos érvek, mint Brown drámai hazugságai.” 

A tudományos vagy a korszak iránti érdeklődés szerencsére nem alapkövetelmény a könyv teljes élvezetéhez, Graham Moore regénye bárkinek képes remek szórakozást nyújtani. Az alapvetően száraznak és unalmasnak gondolt jogi viaskodás meglehetősen érdekesen és izgalmasan van tálalva. A dramatizált, némileg átírt történelmi események és figurák pedig egy ügyesen vezetett történetben elevenednek meg, ahol folyamatosan kerülnek elő a fontosabbnál fontosabb információk, és a tétek is egyre nagyobb méretet öltenek.  

Szerző: Laki Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3015245994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.