Olvass!

KönyvesBlog

Géphuszárok, testcsere meg transzhumánok - egy kötetben a sci-fi legjobbjai

2019. november 28. .konyvesblog.

Élő, repülő szigetek, ősi tudást kutató idegenek, istenné váló transzhumánok, géphuszárok, übermenschek, interdimenzionális kártevőirtók, és öntudatra ébredő mesterséges intelligenciák. A felsoroltak csak egy kis szeletét képesek érzékeltetni annak az elképesztő ötletparádénak, ami a Gardner Dozois által összeválogatott A legjobbak legjobbjai novelláit jellemzi. A monstre kötet 38 irományából a zsáner rajongói minden bizonnyal meglelik majd a kedvenceiket, de a science fictionnel csak most ismerkedők talán jobban teszik, ha máshol kezdik a barátkozást.

Gardner Dozois (szerk.): A legjobbak legjobbjai. Két évtized legjobb science fiction novellái

Gabo Kiadó, 2019, 896 oldal oldal, 6990 HUF

 

Dozois szerkesztői munkásságának jelentőségét talán semmi sem mutatja jobban, mint a science fiction legrangosabb elismerésének számító Hugo-díjak, amit legjobb szerkesztőként nem kevesebb, mint 15 alkalommal nyert el az Asimov’s Science Fiction magazinnál töltött ideje alatt. Az általa közszemlére bocsájtott művek összesen 44 Hugo-, 41 Nebula- és 32 Locus-díjban részesültek, amik szintén tanúskodnak a szerkesztő éleslátásáról, előremutató zsáneralakító szemléletéről. A 2018-ban elhunyt szerkesztő utolsó gyűjtése elsősorban az általa szerkesztett magazinok 2002-2017 között megjelent műveiből szemezget, de akadnak olyan novellák is, amelyek megjelenéséhez korábban nem volt köze. Így az összeválogatott kisprózák remek betekintést nyújtanak Dozois személyes ízlésébe. Az írások nagy többsége részletes világépítéssel rendelkezik, viszonylagos rövidségük ellenére mégis megállnak a saját lábukon. A történetekben persze nem csak a gazdag környezet és világkép bemutatása a fontos, hanem a sztorikban megbúvó tartalom is. A technológiai szingularitás, a háborúk pokla, kényes bioetikai, gender-, ökológiai kérdések, poszt- és transzhumanizmus vagy éppen a túlcsorduló érzelmek mind központi elemmé válnak egy-egy írásban. A könnyed űrkalandokat keresők, vagy éppen a szórakoztatóbb ponyvákért rajongók így némileg csalódottak lehetnek, de a szövegek gondolati gazdagsága hosszú időre képes lehet meghatározni eszmecseréket.

Ahogy a novellák tartalma, úgy formájuk és elbeszélésmódjuk is meglehetősen változatos, valamint számos alzsáner és zsánerhatárokon táncoló (vagy azokat jóindulatúan figyelmen kívül hagyó) mű is szerepel. A fantasy, a tündérmese vagy éppen a weird irodalom felé kacsintgató írás ugyanúgy előfordul, mint hard sci-fi, clock- vagy steampunk. De az olyan klasszikus sci-fi toposzok is előkerülnek, mint a disztópiák, első kapcsolatfelvételek és a Mars meghódítása. A grandiózus, nagy ívű történetek mellett ugyanúgy előfordulnak minimalista darabok, vagy kamaradrámák; a sodró lendületű, akciódús írásokat pedig bensőséges, érzelmekben dúskáló novellák váltják. Szerencsére Dozois úgy rakta sorrendbe a novellákat, hogy az esetek többségében – ha kis mértékben is, de – tematikában, tónusban, esetleg kulcsszavakban vagy környezetben kapcsolódnak egymáshoz. Laza kapcsok ezek, de éppen elég kapaszkodót nyújtanak ahhoz, hogy kellemes élmény legyen átlendülni egyik szövegről a másikra.

A kötetben szereplő szerzők között az itthon is jól ismert, mára a sci-fi klasszikusaiként emlegetett alkotók mellett feltörekvő ifjak, és kevésbé előtérbe tolt írók is megtalálhatóak. Míg Alastair Reynolds, Greg Egan, Ian McDonald, Robert Charles Wilson és Charles Stross az előbbi, Sam J. Miller, Yoon Ha Lee, Ken Liu, Aliette DeBodard, Rich Larson, és a James S. A. Corey név alatt alkotó páros az utóbbi tábort erősíti egy-egy írással. Tekintve, hogy minden novella kiemelkedő a maga nemében, kifejezetten nehéz ügy olyanokat említeni, amelyek a mezőny fölé kerekednek. Az általánosításoktól elrugaszkodva azonban mégis vannak olyan sarokpontjai a kötetnek, amik jól jellemezhetik a kötetet.

Alastair Reynoldstól az A szánkészítő lánya a szerzőre jellemző ütőképes prózával mesél egy fiatal lányról, akit folyamatos szexuális erőszak fenyeget egy posztapokaliptikus jövőben. A Hol aranyalma is terem Kage Bakertől két szögesen eltérő családi körülmények között felnövő marsi fiú történetét meséli el, akiknek a sorsa úgy fonódik egybe, hogy szinte szerepet cserélnek. Baker szikár, egyszerű szövege remekül adja vissza az eltérő szociális környezetből érkező gyerekek világszemléletét. David Moles Finisterra című írásában a repülő földrészek szó szerint megelevenednek. A zaratán nevű monumentális repülő lényekre vadászó társaság sztorija közben Moles olyan aktuális kérdéseket boncolgat, mint az anyagi haszonszerzés miatt elkövetett környezetkárosítás, és annak ökológiai hatásai. A Robert Charles Wilson által írt Utriusqe Cosmi – Mindkét kozmosz egy furcsa, pszichedelikus látomáson keresztül fedi fel központi témáját, hogy végül egy pszichológiai parabolává alakuljon az elme traumákkal való megküzdéséről. Daryl Gregory a Lord Grimm illusztrált életrajzában pedig egy szürreális világba helyezi háborús cselekményét, ahol mindennaposak a halemberek, géphuszárok, lépegetők. A szuperhősök és szupergonoszok összecsapásában pedig az ártatlan civilek leírhatatlan borzalmakkal néznek farkasszemet.

De a műfaj ünneplése sem marad el: Allen Steele az A Mars császárában a sci-fi gyógyító erejéről mesél meghatóan szomorú, de végül mégis katartikus, felemelő módon. Ken Liu és Sam J. Miller írásai érzékenyebb húrokat pengetnek, legyen szó akár eltérő kultúrából származó házastársakról (Egy teherszállító zeppelin útjának krónikája), vagy éppen egy titkokkal övezett apa-fiú kapcsolatról (Jégtömbök). A testcsere, vagy tudatátültetés több novellában is előfordul, mint például James S. A. Corey-tól az A változás foka című letaglózó testhorrorba hajló brutális írásában, ami mélyen belenyúl a poszthumanista identitásválságba is. És ha már testhorror: Peter Watts Dolgok című novellája a méltán népszerű John Carpenter-film, az A dolog című film cselekményét dolgozza fel az alakváltó monstrum szemszögéből.

A kötet fordítói. Galamb Zoltán, Hári Katalin, Huszár András, Juhász Viktor, Kemenes Iván, Kleinheincz Csilla, Márton Zsófia, Miks-Rédai Viktória, Pék Zoltán, Pétersz Tamás, Roboz Gábor, Tamás Gábor, Varró Attila, Vitális Szabolcs.

A humoros írások némileg alulreprezentáltak ugyan, de Charles Stross és Pat Cadigan művei (A kóborló farm; A lánylény, aki átment szusiba) képesek lehetnek mosolyt csalni az olvasók arcára.

A legjobbak legjobbjai valódi erénye tehát a nagyfokú, minden területre kiterjedő diverzitásában rejlik. A befogadás élményét ezért nagyban befolyásolhatja a személyes ízlés – mint ahogy a keletkezését is az alakította. Akinek kicsit is fontos a fantasztikus irodalom, minden bizonnyal akkor jár a legjobban, ha nem megy el csendben a kötet mellett. A Dozois által válogatott novellafüzér nemcsak remek keresztmetszetét adja a kortárs sci-finek, de az írásokban felbukkanó progresszív gondolatok, nyitva hagyott kérdések, spekulatív tűnődések, de akár az írástechnikai fogások is tartalmas beszédtémával szolgálhatnak.          

Szerző: Laki Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr9215325344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.