Olvass!

KönyvesBlog

2019 legjobb könyvei 40-31.

2019. december 10. .konyvesblog.

40-31_2.jpg

Az év vége egyik legszórakoztatóbb tevékenysége a listázás, amikor sorra vesszük, mit szerettünk idén, mi hagyta bennünk a legmélyebb nyomot, melyik könyvről beszéltünk és vitatkoztunk a legtöbbet. Nekünk is nagyon jó ilyenkor végignézni, milyen volt a könyves év, közben óriási dilemma, hogy mi kerüljön fel a listára, amelyen szigorúan csak ötven hely kiadó. Ahogy mindig, most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez nem egy átfogó, hanem szubjektív lista, csupa olyan könyvből válogatva, amelyeket idén olvastunk, és amelyek nekünk valamiért nagyon emlékezetesek. Ráadásul, ahogy eddig is, most is gátlás nélkül keverednek rajta a műfajok, így a mi listánkon a nagyregények, a novelláskötetek és a sci-fik is elég jól megférnek egymás mellett. Így olvastunk mi 2019-ben: 50-41, 40-31, 30-21, 20-11.

40. Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak 

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

Helikon Kiadó, 2019, 200 oldal, 3499 HUF

 

Közel százezer eladott példány, közönségsiker és kedvező kritikák - kevesen indulnak el úgy az irodalmi pályán, mint Bödőcs Tibor az Addig sem iszik című irodalmi paródiakötetével. Az első kötet után idén ősszel jelent meg az első prózakötete a szerzőnek, ami azóta vezeti a Bookline eladási listáját, hogy megrendelhetővé vált. Az már a paródiakötetnél kiderült, hogy tud mesélni, otthonosan mozog a különböző stílusokban és nyelvi regiszterekben, de azt nem tudhatta senki, milyen lesz, amikor a saját hangján kell megszólalnia. A Meg se kínáltak az első regénye Bödőcsnek, amiért még a standupos turnézást is leállította egy időre: Magyar Oszkár szobafestő kétszázoldalnyi monológja rétegzetten meséli el a vidéki magyar sorsot, reflektálva a közéletre és a művészetre is, hiszen Oszkár mindig is képzőművész akart lenni. A prózanyelv sokszor idézi meg Hrabalt, Parti Nagyot vagy Háyt, de mégis bödőcsös. Nemcsak azért, mert a standupokból ismert Ferus-szerű főhős beszél E/1-ben, hanem a társadalmi és közéleti érzékenység miatt is. Újdonságként jelenik meg a prózában a melankólia, mert végeredményben egy keserédes történetet olvashatunk Oszkárról, aki mindennek el tudta képzelni magát, még sem sikerült megvalósítani álmait.  

Kritikánk ITT, interjúnk pedig ITT olvasható. Részlet a könyvből ITT. 

39. Tóth Krisztina: Fehér farkas 

Tóth Krisztina: Fehér farkas

Magvető Könyvkiadó, 2019, 132 oldal, 3499 HUF

 

Tóth Krisztina novelláinak középpontjában a szűk életterek állnak: lakások, liftek, sötét lépcsőházak, állatkerti ketrecek, vagy az út szélén lerobbant autók. A hétköznapi helyszínek azonban lappangó titkokat, lefojtott érzelmeket és traumák nyomait őrzik. A Fehér farkas történeteinek szereplői a maguk módján mind be vannak szorulva, nemcsak ezekbe a nyomasztó terekbe, hanem a saját fejükbe is. Elhallgatott abúzustörténetek, szőnyeg alá söpört bűnök, elveszített gyermekek és rejtett viszonyok lappanganak a múltban. A kötetről kritikánkban ezt írtuk: „Minden lakás másik történet, minden tér őrzi a múltbeli események lenyomatát a falai között. Erre ébreszt rá Tóth Krisztina új novelláskötete, a Fehér farkas, amely olyan, mintha idegenek otthonaiba nyitnánk be sorra, hogy kiolvassuk az élettörténetüket az ott talált állapotokból. Hétköznapi tárgyakból, hangokból, szagokból, apró részletekből áll össze az a kép, amelyet kapunk. Traumák, sebek és veszteségek buknak a felszínre, és közben azon érjük magunkat, hogy többet árul el rólunk, amit ezek alapján másokról gondolunk, mint azokról, akiknek a magánéletébe betörtünk.” Olvassatok bele a Fehér farkasba ITT.  

38. Molnár T. Eszter: Teréz avagy a test emlékezete 

Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete

PRAE.HU, 2019, 208 oldal, 2990 HUF

 

A címbeli Terézt talán pontosabb lenne Terézekként emlegetni, hiszen egy tőről fakadó életútjuk három hasonló, mégis alapvetően különböző alternatívában teljesedik ki. Mindhárman Németországban kötnek ki – gondolataik, belső monológjaik is három nyelven, magyarul, németül és angolul jelennek meg –, Teréz alakja viszont egyszer a lányát egyedül nevelő idősgondozóként, másszor a boldogságot egy arab fiú karjában kereső családanyaként, harmadszor pedig magányosan élő patológusként sejlik fel. A nő évtizedes trauma súlyát hordozza magában, amelynek eredőjét természetesen a gyerekkorban kell keresni, egy olyan abúzusban, ahol a legkevésbé az áldozatnak hisznek. Az erőszak viszont búvópatakként felnőtt korában is a felszínre tör, ezek felidézésében viszont nincs semmi dramatikus. Keményen, már-már szenvtelenül kopognak a szavak, és Teréz monológjai szinte észrevétlenül szívják el az olvasó elől a levegőt. Molnár T. Eszter írásaira a 2016-os Margó-díj óta figyelünk (ifjúsági regényével akkor a top3-ba került), azóta sok műfajban kipróbálta magát, a Teréz vagy a test emlékezete pedig az a típusú regény, amely még azután is sokáig rezonál az olvasóban, hogy már rég befejezte a könyvet.

ITT bele tudtok olvasni a regénybe!

37. R. F. Kuang: Mákháború 

R.F. Kuang: Mákháború

Fordította: Ballai Mária, Agave Könyvek, 2019, 576 oldal, 5980 HUF

 

Rebecca F. Kuang debütáló grimdark fantasy regénye, a Mákháború tavaly a legjobb fantasy-szerzők közé repítette a még csak 23 éves kínai-amerikai származású írónőt, a legfiatalabb szerzőt, aki valaha megkapta a Crawford-díjat. Az erős atmoszférájú és sodró történetvezetésű epikus fantasy ópiumfüsttől terhelt világa a 20. század Kínáját idézi meg, merítve a Szung-dinasztia és a második kínai-japán háború véres történetéből. A  Crawford- és Compton Crook-díjas, valamint Nebula-, World Fantasy-, British Fantasy- és Locus-díjakra jelölt könyvről ezt írtuk: „A Mákháború debütáló regényként nem véletlenül robbant nagyot a fantasy-irodalomban, Kuang remekül építi fel a feszültséget, és nagyon ügyesen egyensúlyoz a mágikus elemek adagolásával, miközben nem fél nagyító alá venni a legbrutálisabb háborús bűncselekményeket sem.” A szerzővel készült interjúnk ITT olvasható.  

36. Jo Nesbo: Kés 

Jo Nesbo: Kés

Fordította: Petrikovics Edit, Animus Kiadó, 2019, 464 oldal, 4290 HUF

 

Egy hosszú évek óta tartó sikersorozat esetén már-már törvényszerű, hogy egy idő után elkezd hullámzani a színvonal, elfogy a nafta meg a lendület, ezért is nagyon jó látni, hogy Jo Nesbo ugyanolyan hidegfejjel képes bonyolítani és csavarni a szálakat, mint amit már megszoktunk, és, az az igazság, el is várunk tőle. A Harry Hole-sorozat már a tizenkettedik résznél jár, Nesbo tehát szépen lépeget a vég felé, amit már jó pár éve megígért, a hátralévő időt viszont arra használja, hogy kicakkozza az eleve labilis Harry Hole idegrendszerét. Kritikánkban ezt írtuk a könyvről: „A Késsel Nesbo mindenesetre ismét bebizonyította, hogy nem véletlenül van ott a kortárs krimiírók legfelső ligájában. (..). A tizenkettedik HH-könyv egy okosan adagolt, dinamikusan építkező folytatás, jó nagy csavarral a végén és egy olyan nyitott végű befejezéssel, ami miatt, ha lehetne, most azonnal elkezdenénk olvasni a tizenharmadik kötetet”.

ITT bele tudtok olvasni a regénybe!

35. Margaret Atwood: Testamentumok 

Margaret Atwood: Testamentumok

Fordította: Csonka Ágnes, Jelenkor Kiadó, 2019, 4499 HUF

 

Az idei év egyik legjobban várt könyve A Szolgálólány meséjének folytatása volt, amely tizenöt évvel azt követően veszi fel a cselekmény fonalát, hogy Fredé mögött becsapódott a furgon ajtaja. Habár egy kiépített és stabilnak tűnő rendszer díszletei adják a hátteret, az egyik elbeszélő flashbackjeinek köszönhetően felvillannak azok a napok-hetek is, amikor Gileád alapítói igazán megvetették a lábukat. Atwood a Testamentumokban a hármas narrációt választotta, és elbeszélői közül ketten - ellentétben például Fredével - kimondottan kivételezett pozíciót élveznek Gileádon belül. Atwood tehát tovább építette az elnyomásra és női kizsákmányolásra épülő univerzumot, és bizonyos szempontból megválaszolta azokat a kérdéseket, melyek A Szolgálólány meséje óta az olvasóban motoszkálhattak, még ha ezzel egyidejűleg másokat továbbra is megválaszolatlanul hagyott. 

Kritikánkat ITT olvashatod!

ITT pedig bele tudtok olvasni a regénybe!

34. Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve 

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve - Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Park Kiadó, 2019, 380 oldal, 4490 HUF

 

A Lányok és asszonyok aranykönyve azt vizsgálja, hogyan tekintettek a nők testére a 19. század végén és a 20. század elején. A rendkívül érdekes és tartalmas kötet az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma történetén és rendelési naplóin keresztül mutatja be, hogy mit tehettek vagy nem tehettek meg a nők a saját testükkel, és milyen szerepe volt a nők külsejének az életben való érvényesülésben. Szisztematikusan írja le, hogyan viszonyultak a korban a lányok, az anyák és asszonyok testéhez, miként vélekedtek a menstruációról, a szűzkultuszról, a szexualitásról, a szépségről vagy épp az egészségügyi problémákról. A könyv bemutatóján Szécsi Noémi azt mondta: a századforduló időszaka nagyon testközpontú kor volt, a nőket sokkal inkább értékelték a testük, a szépségük, a termékenységük alapján. A lányokat úgy nevelték, hogy tisztában legyenek a piaci értékükkel (pl. olyan szép vagy, hogy még hozomány nélkül is el fognak venni), a fiatal nőknek pedig minden tevékenysége (bálok, korcsolyázás) arról szólt, hogy el kell adniuk magukat. A kötet legérdekesebb témafelvetéseiről ITT olvashattok.

33. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint 

Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint

PESTI KALLIGRAM, 2019, 432 oldal, 3990 HUF

 

Hanyatlástörténet, veszteségkatalógus – ezek a fogalmak kerülnek elő lépten-nyomon, ha szóba kerül Péterfy Gergely legújabb regénye, és tény, hogy A golyó, amely megölte Puskint egy olyan letűnt világot állít fókuszba, amely már csak az emlékekben tűnik elő, de a maga fizikai valójában visszatérni nem fog soha. Péterfy Gergely a nyári margós bemutatón beszélt arról, hogy egy ideje a kisiklott életek izgatják. „Mindig is akartam egy olyan történetet írni, amelyben nagyon pórul járnak a szereplők” – tette hozzá. Hőse egy egész életen át egy Olga nevű nőbe szerelmes, és a regényben az ő, valamint szüleik, szerelmeik, gyerekeik, barátaik sorsán keresztül a teljes ország történelme felvillan a harmincas évektől egészen napjainkig. Kritikánkban ezt írtuk: „Egy valaha volt értékrend, az élet kiszámíthatóságába vetett hit, a műveltség és a humánum hanyatlása, csődje követhető végig a kötet lapjain. Egy békebeli világ eltűnése generációról generációra. Ezt a hanyatlást pedig nem más őrzi és mutatja fel, mint az a szerelmes pillantás, mely befogja, strukturálja az egész szöveget. Az a pillantás, mely a huszonéves Olgát látja a hetvenévesben is, mert lehet, hogy mégiscsak van állandóság és hosszútáv ezen a világon, és nem máshol, mint az érzelmekben”.

32. Zadie Smith: Swing time 

Zadie Smith: Swing time - Egymásnak születtünk

Fordította: Dudik Annamária, Helikon Kiadó, 2019, 596 oldal, 4299 HUF

 

Az angol Zadie Smith 2000-ben robbant be az irodalomba Fehér fogak című regényével, ami díjakat és komoly eladási számokat hozott. Ötödik regénye, a Swing Time a fiatalabb éveihez nyúlik vissza, hiszen Zadie Smith táncolt és jazzt énekelt, és ez a regény kifejezetten a táncról szól, Fred Astaire és Michael Jackson tánclépéseiről ugyanúgy szó esik, mint az afrikai falu törzsi táncáról. A könyv mindkét főszereplője vegyes házasságól származik, az elbeszélő fehér apától, Tracey fehér anyától. A tánciskola lesz az a központi hely, ahol találkoznak és a tánc segítségével lesznek barátok, de útjaik szétválnak: Tracey profi táncos lesz, míg az elbeszélő egy híres énekes asszisztenseként dolgozik New Yorkban egy gambiai falu iskolájának elindításán. Olvassatok bele ITT

31. Bodor Ádám: Sehol 

Bodor Ádám: Sehol

Magvető Könyvkiadó, 2019, 150 oldal, 3499 HUF

 

Régóta vártunk új Bodor Ádám-kötetre: a Sehol című novelláskötet hét elbeszélést tartalmaz, és míg az elsőben mormotákat figyelünk meg, az utolsóban atombomba robban. Kis világok teremtődnek valódi karakterekkel, legyen bármilyen játékos-beszédes is a nevük, mint a kedvencünknek, Spináth Jolinak. Százötven oldalba ennyi sorsot és tragédiát beletömni bravúros dolog: a hokiedzés után láncfűrésszel fognak halat, a mostohaanyát eltemetik, a fiatal pár belevág a hajbizniszbe. Bármilyen abszurd helyzeteknek is tűnnek ezek, valójában mintha minden szereplő a maga megismerhetetlenségében lenne ismerős. A történetek az embereket és a helyeket úgy mesélik el, hogy egymást is meghatározzák. Az elbeszélések egy dolgot újra megerősítettek: a körülöttünk lévő világot könnyebb úgy elviselni, ahogy Bodor megteremti. Olvassatok bele a könyvbe ITT. 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr5215345360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.