Olvass!

KönyvesBlog

Greta Thunberg magányos klímasztrájkolóból hamar 2019 ikonjává vált

2019. december 12. .konyvesblog.

A Time magazin nem túl meglepő módon idén az év emberének választotta Greta Thunberg klímavédelmi aktivistát. Az elmúlt hetekben-hónapokban rengeteg könyv jelent meg a svéd kamasz életéről és tevékenységéről (a kimondottan gyerekeknek szóló kötetről például ITT írtunk), a családjával közösen jegyzett könyve pedig igazi kortárs látlelet, de nem irodalmi szempontból. Az Ég a házunk egy 21. századi svéd családot mutat be: szülők és lányaik küzdenek az elemekkel naponta szembenézve a klímakatasztrófa tényével.

Az Ég a házunk részletesen mesél Greta Thunberg mára történelemmé rögzült útjáról. Ha valaki az ismert sztori hátterére kíváncsi, ugyanúgy szeretni fogja a könyvet, mint az, akit a tágabb összefüggések mozgatnak meg. Az Ég a házunk egyszerre szól mentális nehézségekről, családi kapcsolatokról, társadalmi mozgalmakról, kompromisszumokról, a klímakatasztrófát kiváltó okokról és arról, hogy mindez hogyan függ össze.

Kiáltsanak többen tüzet

Tavaly nyár óta új löketet kapott a globális környezetvédelmi mozgalom. Egy svéd diák, Greta Thunberg magányos iskolasztrájkba kezdett, majd rövid idő alatt ikonná vált. #FridaysForFuture néven mozgalmat indított, bejárta a világsajtót, díjak sorozatát adták át neki és mára hollywoodi sztárok is beálltak mögé. A figyelem nem csökken iránta, sőt, alakját mostanra az Oroszországból terjedő propaganda is célba vette. Greta nemrég áthajózott az Atlanti-óceánon, hogy december elejére eljusson az ENSZ COP25 klímakonferenciára, amit Chile helyett Madridban tartottak meg. Az FFF legutóbbi megmozdulása november 29-én volt, amihez Magyarország tíz várossal csatlakozott. Greta Madridban azt mondta, hiába nőtt meg a klímasztrájk-mozgalom, nem ért el semmit. „Nem csinálhatjuk ezt tovább; nem fenntartható, hogy gyerekeknek ki kell maradnia az iskolából, ezt nem szeretnénk folytatni – nagyon szeretnénk látni valamilyen konkrét lépést most már azoktól, akiknek hatalma van. Az emberek most szenvednek, most halnak meg. Nem várhatunk tovább” – mondta.

Greta Thunberg, Svante Thunberg, Beata Ernman, Malena Ernman: Ég a házunk

Fordította: Harrach Ágnes, Corvina Kiadó, 2019, 284 oldal, 3500 HUF

 

A klímaaktivistává váló tinédzserről időközben rengeteg írás született. Magyarul ősztől két olyan gyerekkönyv olvasható, ami az ő történetével magyarázza el a környezeti válságot (A jövőnk most kezdődik, Greta vagyok). Greta maga nem írt még könyvet. A családjával közösen jegyzett Ég a házunk a leginkább az édesanyja szempontjából írt Scener ur hjärtat – magyarul körülbelül „szívünk jelenetei” – bővített verziója (a Scener először az első sztrájkkal egy időben, 2018 augusztusában jelent meg). Az Ég a házunkban Greta egyes szám első személyben először a 86. oldalon beszél, a könyv ezelőtt és ezután is leginkább Malena Ernman (Greta és Beata anyja, Svante Thunberg felesége) hangján szólal meg. 

Az Arnold Schwarzenegger, Ferenc pápa, Angela Merkel, illetve Sir David Attenborough által is ajánlott könyv fülszövegének utolsó mondata jól foglalja össze a család szándékát:

„Reméljük, hogy – részben e könyv olvastán is – egyre többen kiáltanak majd tüzet, mielőtt még túl késő lenne.”

A közel 300 oldalas kötet négy nagyobb részre és száznyolc rövid fejezetre oszlik, itt-ott betoldott irodalmi-közéleti idézetekkel kiegészítve. A megjelenés előtt álló angol verzió alcíme – Scenes of a Family and a Planet in Crisis – azzal is képbe hoz, milyen a könyv hangulata. A négyfős Thunberg-Ernman család személyes tapasztalataiból kiindulva amellett érvel, hogy a Föld tönkretételével magunkat is tönkretesszük. Az Ég a házunk így a – joggal – csökönyösen ismételt tudományos tények ismétlése mellett elgondolkodtat a 21. századi élet visszatérő problémáiról is. 

Hiába élünk sokan egészségben és békében, ha a Globális Észak kizsákmányolja a Globális Délt, a kapitalizmus pedig fenntarthatatlanná vált. Hiába futunk okosórával, ha a természetközeli élet elhagyásával, a mesterséges anyagok szervezetünkbe juttatásával folyamatosan romboljuk az egészségünket. Hiába egyre nyitottabb a világ, ha a jobb életet ígérő helyek a saját határaik mögé húzódnak. Hiába a #metoo mozgalom, ha sok kislány mentális nehézségeit sokszor máig nem ismerik el. A sort sokáig lehetne folytatni optimistább és pesszimistább állításokkal. „Az ember a természet része, így háborúja a természet ellen szükségképpen háború önmaga ellen” – idézi a család például a 20. században élt amerikai Rachel Carson tengerbiológust, ökológust és írót. Carson írásait a nemzetközi környezetvédő mozgalom beindításához szokták kötni.

Greta-idővonal

  • A nyolcéves Greta az iskolában hall először a klímaválságról. Képeket lát éhező jegesmedvékről és az óceánban úszó műanyagról. Társaival ellentétben nem tud mindezen túllépni.
  • Három évvel később depresszióssá válik, nem eszik és nem beszél többet. 12 éves korára többféle pszichés zavart, Asperger-szindrómát, szelektív mutizmust és OCD-t (obszesszív-kompulzív zavar) állapítanak meg nála.
  • Greta igyekszik legközelebbi környezetét rávenni a változtatásra. A Thunberg-Ernman család életébe bekerül a veganizmus, a fogyasztás csökkentése és repülőre sem ülnek többé. Utóbbi Malena számára azt is jelenti, hogy feladja nemzetközi operaénekesi karrierjét.
  • Gretával a családban bekövetkezett változások elhitetik, hogy ő is tehet valamit a klímakatasztrófa ellen.
  • 2018 májusában egy svéd lap környezetvédelemmel foglalkozó cikkpályázatának egyik nyertese. Az írás megjelenése után kapcsolatba kerül más aktivistákkal. Kialakul benne az iskolasztrájk ötlete.
  • 2018. augusztus 20-án leül a svéd országház lépcsőjére a „Skolstrejk för klimatet”, vagyis „Iskolasztrájk a klímáért” felirattal. Akciója a közösségi médián keresztül hamar elterjed.
  • Három hét folyamatos sztrájk után péntekenként folytatja a tüntetést. Példáját diáktársak utánozzák, megalakul a #FridaysForFuture mozgalom.
  • Greta szerte Európában beszédeket kezd mondani, újságoknak nyilatkozik, közben hétfőtől-csütörtökig iskolába jár. 2018 decemberére több mint 20 ezer diák tüntet a klímakatasztrófa ellen, legalább 270 városban.
  • Egy évvel az első akciója után, 2019 augusztusában Észak-Amerikába utazik. Az USA-ban és Kanadában sok tüntetésen és eseményen vesz részt, beszédeket mond. Egyik leghíresebbé a szeptemberi, New Yorkban tartott ENSZ klímacsúcson elmondott szenvedélyes szövege válik, amiben szépítés nélkül vonja felelősségre a világ vezetőit.
  • 2019 novemberében visszaindul Európába az ENSZ következő nagy klímaválsággal foglalkozó eseményére, a COP25-re.

Disszonancia

Az Ég a házunk elolvasása után jobban értjük, kicsoda Greta és miért különbözik erősen kortársaitól. Segít, hogy lássuk: nem az Asperger-szindrómája ellenére lett világhírű aktivista, hanem éppen amiatt. Mivel másként gondolkodik, nem tud együtt élni a mindannyiunk számára ismert kognitív disszonanciával: a bolygó a mai nemzetközi tudományos konszenzus szerint rohamosan halad a pusztulás fel, mégsem állnak meg az autók, nem zárnak be a repterek. Angol vécéinket továbbra is iható vízzel húzzuk le, majd boltban vesszük a palackozottat. Gretának az Asperger abban is segített, hogy ilyen fiatalon megismerje a klímaválság tudományos hátterét.

Az Ég a házunk elmeséli, hogy Gretát kisgyerekként csúfolták mássága miatt, így sok jó élménye nem alakult a vele egykorúakkal. Fiatal aktivistaként sok fórumon nyilatkozott már arról, hogy a legtöbb emberrel ellentétben nem is szociális lény. A 16 évesek általában csoportokhoz képest határozzák meg magukat, ő viszont – miután elmondása szerint társait nem igazán érdekelte az iskolasztrájk ötlete – gond nélkül ült le egyedül a svéd Országház épülete elé. Pontosabban a gondot nem az egyedüllét jelentette. 

„Őszintén szólva azt hittük, hogy ebéd előtt hazajön. Ha egyáltalán elindul reggel. De nem így lett” – kezd bele Malena a híres nap leírásába. A szülők kétsége több mint megalapozott volt. Gretát 12 évesen diagnosztizálták mentális zavarokkal. A diagnózis megállapítása körül Greta a családon kívül nem beszélt másokkal, alig hagyta el a házat és enni sem akart – ez az időszak a Thunberg-Ernman család számára pokoli volt. Nagyon hosszú út vezetett addig, míg Greta a sztrájkja alatt beleevett egy Greenpeace-aktivista által neki kínált tésztába és készséggel válaszolt az újságírók kérdéseire is.

Az Ég a házunk olvasása közben a magyar olvasók számára talán nem is a klímakatasztrófa körüli tények a legmegdöbbentőbbek. Ezekről bárki rengeteget olvashat, akit érdekel a téma. Az viszont, hogy egy kortárs svéd család társadalmi problémákkal és politikai rendszerekkel küzd, Kelet-Európából nézve különösen aggasztó. A mentális zavarok kezelése körül – melyek Greta húgát, Beatát és Malenát is érintik – hasonlóan hibás rendszert ismerünk meg a könyvből, mint ami a klímakatasztrófa tényét is körülveszi. Itthonról az az ember érzése, hogy ha Svédországban is ilyen nehéz, akkor tényleg nagyon nagy baj van. Az Ég a házunk befejezése után így vidámabbak biztosan nem leszünk, de 2019-et jobban fogjuk érteni.

Könyvformában Greta Thunberg nyilvános beszédeit lehet még elolvasni a május óta elérhető No One Is To Small to Make a Difference című kötetben. A beszédek közül az egyik leghíresebb címe megegyezik az Ég a házunk címével: az Our House is on Fire-t Greta a davosi Világgazdasági Fórumon mondta el idén januárban.

Szerző: Balkányi Nóra

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3515348708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.