Olvass!

KönyvesBlog

Mi marad Shakespeare-ből, ha kilúgozzuk belőle a költészetet?

2019. december 20. .konyvesblog.

20191118_konyves_polgar_csaba-38083.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A nyitójelenetben belép Shakespeare, aztán lehugyozza a kukákat. Bodó Viktor rendező jobban nem is készíthetné fel nézőit arra, ami rájuk vár. A Rómeó és Júliából kiinduló Kertész utcai Shaxpeare-mosó Závada Péter átiratában, az Örkény Színház társulatának improvizációi alapján készült. A Mercutiót játszó Polgár Csabával és a darab egyik dramaturgjával, Gábor Sárával beszélgettünk.

Rögtön miután végzett a dolgával, William Shakespeare-t elkezdik levetkőztetni. Tetőtől tökig megmossák, mint autómosóban az autót. A tisztogatás közben Máthé Zsolt körgalléros reneszánsz alakja hamar hétkerbeli figurává, Csupivá változik át. A mackónadrágos Csupi narrátori szerepében elreppeli, mire számítsunk – és főleg, hogy mire ne. „(...) ugyanaz a sztori, csak mi nemes volt: proli, szöveghűség nulla, Nádasdy, sorry.” A budapesti Kertész utca autómosójába kerülő Shakespeare-ből valóban nem marad sok, mint egyik drámájának, a világ legismertebb szerelmes történetének csontváza. 

„Előadásunk egyik célja, hogy egy nagyrabecsült klasszikus újra-, át-, feldolgozásán keresztül megragadjuk a mai magyar valóság, illetve ezen belül a történet szereplőinek bizarr, sötét, abszurd, undorító, groteszk, zavaros, szánalmas, döbbenetes, riasztó és ellentmondásos oldalait, és mindezt lehetőleg amolyan költői realizmus formájában tárjuk a kedves néző elé - bármit is jelentsen ez” – írják az alkotók az Örkény oldalán. Aki elolvassa a színlapot, azt is megtudja, hogy számolhat majd stroboszkóppal, hangos zenével, hányással, köpéssel, művérrel, hullákkal, szexszel, droggal, zajjal, kosszal. De ki számítana egy Eiffel-torony jelmezes Páriszra (Ficza István), aki a darab egy katartikus nagyjelenetében a Házibuli betétdalát énekli karaokén? Vagy a díler-bicajos és egyben hobbizenész Lőrinc barátra (Mácsai Pál)? Vagy a felismerhetetlenségig sminkelt, latexbe bújtatott Kapuleknéra (Hámori Gabriella)?

20191118_konyves_polgar_csaba-38123.jpg

 Williamnek jó a humora

Shakespeare-t mindenki ismeri. Lehet elit, de rengeteg adaptációval a mainstream popkultúra is magáénak érezheti. A Rómeó és Júlia-történet ezerféle feldolgozásából az egyik leghíresebb Zeffirelli klasszikusa 1968-ból, Baz Luhrmann elszállós verziója a Lovefoollal és a Titanic előtti DiCaprióval 1996-ból, de óriási siker lett az ‘50-es évek New Yorkjába kerülő West Side Story is. Miközben több adaptációra is utal saját rendezésében, Bodó Viktor úgy döntött, a lehető legközelebb hozza a híres történetet. Budapest VII. kerületébe, a kisstílű félbűnöző Montágok és Kapulekek közé.

„Mácsai Pál kereste fel Viktort, hogy rendezzen az Örkényben. Én itt jöttem képbe, épp akkoriban szerződtem le a színházhoz” – mondja a darab alakulásáról Gábor Sára, aki Turai Tamással közösen dolgozott a Shaxpeare-mosó dramaturgjaként. A VII. kerület Kertész utcai autómosójába kerülő Rómeó és Júlia-szöveg alakítására Závada Pétert kérték fel. Mikor azt kérdezem, a munka során végig ott lebegett-e a fejük felett Shakespeare szelleme, Gábor Sára azt mondja, folyamatosan. „Mint egy kis démon, mindig akkor ütötte fel a fejét, mikor valamit pont megoldottunk volna. Peti gyakran jelezte a kételyeit: vajon megmarad-e bármi is a darabból, ha kivonjuk a költészetet? Mi pedig mondtuk, hogy igen-igen, marad, persze mi se tudtuk, mégis mi marad. Ez a kísérlet része.”

20191118_konyves_polgar_csaba-38102.jpg

A Mercutiót hatalmas energiával, lila susicuccokban játszó Polgár Csaba – aki párhuzamosan az amúgy zseniális Hamlet címszereplője is –, hasonlóan fogalmaz a szöveggel kapcsolatban. „Az volt a kérdés, hogy ez a líranélküliség, ez a hiány létrehozhat-e egy másik minőséget? Kialakul-e valami a trash-ből?” Mercutióról azt mondja, számára az volt érdekes, hogyan alakul át ebben a helyzetben az eredeti Shakespeare-karakter? Hol lehet megtalálni Mercutio VII. kerületi megfelelőjét? „Mercutio szélsőséges, az életet a végsőkig szeretné megélni. Nálunk a hétkeres verzióban drog-lakmuszpapír, sokat utazik. Az a kérdés, hogy mit rejteget ez az életforma, a folyamatos menekülés? Megmarad-e a költészete, mikor be van állva?

Gábor Sára még a bál- és az erkély-jelenet klasszikus példáját hozza fel, mikor arról beszélünk, hogyan kerülhet egy Shakespeare-dráma közelebb a mai viszonyokhoz. „A báli jelenetet olvasva a kiragadott találkozás-pillanat elevenedik fel, az erkély-jelenetnél csak a szerelmes párbeszéd. A bálból kialakuló diabolikus jelmezes parti részletei, és az, hogy a szerelmesek első találkozása közben zajlik az élet, strázsálnak az őrök, már egy rendezői olvasat. Mind a fiatalokat körülvevő romlott társadalom és kísértő életveszély motívumait erősítik. Ezek lényeges aspektusai a shakespeare-i szövegnek, de nem feltétlen tudott volna eljutni olyan érzékletesen a közönséghez abban a korban, azon a nyelven tartva” – mondja.

20191118_konyves_polgar_csaba-38089.jpg

 A szerelem nem valami kényelmes ügy

Polgár Csaba azt mondja, különösebb kötődése nincs Shakespeare-hez, de szeret vele dolgozni, szerepei mellett korábban többször rendezett is tőle (például a HOPParttal a Korijolánuszt). „Sok időt töltöttem már Wiliammel és mindig jó volt” – mondja. „Nagyon jó a humora és látszik az is, hogy színészekre írt, színházvezető volt. Nem mindig jó a dramaturgiája, néha nem következetes, de jó érzés vele dolgozni. Mindig van nála egy erős központi gondolat, amit körbejár, ki- és befordít, mindenhonnan megnéz.” Polgár Csaba szerint ez a központi gondolat a Rómeó és Júlia esetében az, hogy kell-e a szerelem?

„Megúszható-e? Nem pusztít-e el ez az erő? A szerelem valójában nem annyira kényelmes dolog, mint ahogy arról az emberek általában vélekednek. A szerelem, ahogy itt megjelenik, végzetes, görög isteni súly az ember vállán. Nálunk az a kérdés, ez a végzetesség működne-e ma is, megtörténne-e ugyanúgy, ahogy azt William régen elgondolta.” Az eredetiben szereplő star-crossed lovers kifejezést, ami a negatív külső erőket és a végzetességet is magába foglalja, Bodó darabjában egy Massive Attack-szám találja el szuper pontosan. Az Angel az, amire a jelmezbál / technóbuli jelenetben Rómeó és Júlia egymásra talál (és Guy Ritchie sem választhatott volna jobb zenét a Blöff karavánégető jelenetéhez). A „soundtrack” amúgy is zseniális: a Qualitonstól Spice Girlsön keresztül egészen a Barackfáig kapunk kizökkentő vagy asszociatív dalokat.

20191118_konyves_polgar_csaba-38072.jpg

Gábor Sára is kiemeli a nagy szerelem toposzt. „A kanonikus szerelmi tragédiákat könnyen eltávolítjuk. Hozzám akkor került közelebb ez a történet, amikor az előkészítés során elhangzott: ez a lány azért érdekes, mert tilos. A drámában Rómeó eleve egy másik lány miatt megy a buliba, kóborszerelmes. Nálunk az előző szerelem helyett lép be a drogfüggőség. Közös elem a kettőben: a veszély. Ez már behozza a halálközeliséget, a halandóságot, és az ezzel való szembesülést. Így kúszik be a látványos, pörgős, varietés első felvonás után haránt irányból a tragédia.” Gábor Sára az agresszió megjelenését kapcsolja még bele ugyanebbe a láncba. „A családok folyamatosan harcolnak, a harcnak pedig áldozatai vannak. Ez a típusú agresszió egy mai elit kontextusban – ahogy Shakespeare-nél volt – értelmezhetetlen lenne. Egy nonstop autómosóban sokkal életszerűbbé, hihetőbbé válik az eredetiben megjelenő fizikai erőszak.”

A cikket a kulturális élet függetlenségét veszélyeztető új törvényjavaslat megjelenése előtt készítettük elő, a darabot december 8-án láttuk. A tapsrend után Mácsai Pál beszélt a helyzetről, Bodó Viktor pedig a nézőkkel közös tiltakozó képet készített.

Szerző: Balkányi Nóra

NARRÁTOR (CSUPI, W. SHAKESPEARE): Máthé Zsolt
GERI: Jéger Zsombor
ÁBRAHÁM: Dóra Béla
TYBALT: Nagy Zsolt
MERCUTIO: Polgár Csaba
KAPULEKNÉ: Hámori Gabriella
KAPULEK: Csuja Imre
HERCZEG: Gálffi László
MONTÁG: Felhőfi-Kiss László m.v.
MONTÁGNÉ: Takács Nóra Diána
BENVOLIO: Vajda Milán
PÁRISZ: Ficza István
PÉTER: Novkov Máté
DAJKA: Csákányi Eszter
LŐRINC: Mácsai Pál
PATIKUS: Kákonyi Árpád
JÚLIA: Kókai Tünde
RÓMEÓ: Patkós Márton

VALAMINT: Ács Krisztina, Barabás Bíborka, Beregszászi Aletta, Berzeviczy Attila, Bognár Dániel, Bósz Tamás, Csapody Ágota, Csire Zoltán, Csoboth Viktória, Dömötör Anna Viktória, Fedor Bálint, Garai Dóra, Herpai Áron, Horváth Éva, Izer Ágnes, Józsa Anna, Kende Ádám, Kertész Virág, Mózer Zsolt, Novák Flóra, Olesiák László, Pusztai Kitti, Sulyok Máté, Tajti Boglárka Roberta, Tragor Péter, Vereckei Kata

díszlet: Schnábel Zita
jelmez: Nagy Fruzsina
világítás: Bányai Tamás
szöveg: Závada Péter
dramaturg: Gábor Sára, Turai Tamás
zene: Keresztes Gábor, Kákonyi Árpád
sound design: Keresztes Gábor
Mozgás: Duda Éva
súgó: Horváth Éva
ügyelő: Dávid Áron, Mózer Zsolt

rendező munkatársa: Szabó Julcsi, Laky Diána

A buli jelenet jelmezeinek és maszkjainak tervezésében és elkészítésében a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakának BA2 osztályos hallgatói vettek részt Nagy Fruzsina irányításával: Csoma Gabriella, Erős Hanna, Juhos-Kiss Csenge, Kerékgyártó Dorottya, Tóth-Király Betti , Mák Petra, Nádházi Eszter Mónika, Ocskó-Kü Kata, Viszolajszky Kíra Alexandra, Velki Eszter, Zatykó Borbála

Külön köszönet: Bartek Zsolt, Epres Attila, Hargitai Péter, Kertész utcai autómosó

Rendező: Bodó Viktor
Bemutató: 2019. szeptember 28.

A bejegyzés trackback címe:

https://konyves.blog.hu/api/trackback/id/tr3315359544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.