Olvass!

KönyvesBlog

Könyvesblokk: Ondaatje, Pomsel, Rosenberg

2018. november 19. .konyvesblog.

kblog_kblokkfejlec_1_1_2_5_2.jpg

Ezen a héten három olyan könyvet ajánlunk, amelyeknek középpontjában a második világháború áll. Rosenberg  holokauszt túlélő édesapja történetét meséli el, Ondaatje bestsellerében egy fiatal férfi nyomoz kettős életet élő anyja után, Hansal könyvéből pedig Goebbels titkárnőjének sorsát ismerhetjük meg. 

Göran Rosenberg: Rövid megálló az úton Auschwitzból 

Göran Rosenberg: Rövid megálló az úton Auschwitzból

Park Kiadó, 2018, 324 oldal, 3950 HUF

 

„Minden alkalmat megragadok, hogy az Auschwitzból induló utakról érdeklődjem, mert mindegyik egyedi csoda, ellentétben az Auschwitzba vezető út mindenki számára egyforma, kollektív poklával. Az Auschwitzból induló utak a legváltozatosabb pályákat futják be, a legkiszámíthatatlanabb célok felé térnek le, és a legváratlanabb helyeken haladnak keresztül." A svéd író, újságíró Göran Rosenberg holokauszt túlélő édesapja története miatt kezdett érdeklődni aziránt, hogy mi történt azokkal az emberekkel, akik a sok-sok szörnyű megpróbáltatást követően kiszabadultak a haláltáborból és új életet kezdtek. Apja, David Rosenberg 1947 augusztusában, 24 évesen egy svéd kisvárosban szállt le a vonatról az új lehetőségek reményében. Lakást szerzett, párt talált és egy nagy teherautógyárban kezdett el dolgozni, de ennek ellenére egyre inkább eluralkodott rajta a depresszió és pár év múlva öngyilkos lett. A Rövid megálló úton Auschwitzból fiának megrázó, személyes memoárja a túlélés mentális súlyáról. 

Michael Ondaatje: A háború fényei 

Michael Ondaatje: A háború fényei

Fordította: Bíró Júlia, 21. Század Kiadó, 2018, 302 oldal, 3990 HUF

 

1945-ben, a második világháború vége felé a tizennégy éves Nathaniel szülei úgy döntenek, hogy Szingapúrba utaznak és őt, valamint nővérét Rachelt egy Molylepke nevű bizarr figura gondjaira hagyják Londonban. Új pártfogójukban  a gyerekek azonban nem tudnak megbízni, leginkább úgy képzelik, hogy valami bűnbanda tagja lehet. Édesanyjuk csak több hónap után tér vissza, apjukat soha többé nem látják viszont. Ráadásul azt sem árulja el nekik senki, hogy mi történt pontosan és miért. Nathaniel tizenkét évvel később, fiatal felnőttként megpróbálja megkeresni a válaszokat  a kérdéseire. Töredékes emlékei és kitartó kutatásai révén igyekszik összerakni saját múltját, amiről alig tud valamit. Michael Ondaatje kanadai író legismertebb műve Az angol beteg, amelyből kilenc Oscar-díjat elnyert filmadaptáció készült és melyet a Man Booker díj ötven éves története legjobb regényének választottakA háború fényei a hetedik regénye.

Brunhilde Pomsel, Thore D. Hansan: Goebbels titkárnője voltam 

Brunhilde Pomsel, Thore D. Hansan: Goebbels titkárnője voltam

Fordította:Győri László, Európa Könyvkiadó, 2018, 280 oldal, 3999 HUF

 

Brunhilde Pomsel a Harmadik Birodalom propagandaminiszterének, Joseph Goebbelsnek a titkárnője volt. 1911-ben született és tavaly, 106 évesen hunyt el. A náci bürokrácia egyik fogaskereke volt, hiszen Goebbels mellett dolgozott az Endlösung alatt, az egyik fő feladata pedig az volt, hogy meghamisítsa a német katonák halálozási statisztikáit. A birodalom bukása után azonban nem tanúsított megbánást és nem ismerte el felelősségét sem. Csak élete vége fel, 100 éves kora után volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy mit tapasztalt akkoriban, amikor Hitler közvetlen környezetében dolgozott. Azt állította, hogy úgy élt, ahogy a legtöbb német: nem tudott semmiről, mert nem akart tudni arról, ami nem rá tartozott. Pedig Hitler miatt nemcsak szerelmét, hanem születendő gyermekét is elveszítette. Életéből a könyv mellett dokumentumfilm is készült, utóbbinak a címe: Egy német sors

Ma is erős a 44 éves harlemi kultregény

„Nézem magamat a tükörben” – ezzel az egyszerű, már-már banális mondattal kezdődik James Baldwin kisregénye, ez a mondat azonban hamarosan messze túlmutat önmagán. A Ha a Beale utca mesélni tudna fiatal fekete narrátora, Tish, ugyanis a fenti tűéles pillanatban nemcsak egész addigi életével néz szembe, hanem szerelme és családja történetén keresztül metaforikusan szembesít mindannyiunkat egy rendszer igazságtalanságaival és visszásságaival. Baldwin műve (olvassatok bele) az elmúlt 44 évben kultstátuszba emelkedett, sokat idézik és valószínűleg idéznék még akkor is, ha Barry Jenkins nem forgatott volna belőle most filmet. Magyarul a Modern Könyvtár-sorozatban egyszer már megjelent (Ha a néger utca mesélni tudna címmel), a Magvető viszont most Mesterházi Mónika sodró lendületű, mégis lírai fordításában adta ki újra a kisregényt. A magyar cím módosulása is jól mutatja a politikai-társadalmi kontextus változását, miközben nyilvánvalóan vannak dolgok, amelyek az évek múlásával sem változtak semmit.

A Beale Street. A címbeli Beale Street Memphis belvárosában található, ez tulajdonképpen évtizedek óta a blues buliutcája, ahol egymást érik a bárok és a zenés helyek. Nem meglepő, hogy dalaikban rengeteg zenész (Joni Mitchell, Marc Cohn, stb.) is utalt erre az utcára. Az egyik legkorábbi ezek közül W.C. Handy Beale Street Blues című dala, és ennek egyik sorát emelte be Baldwin a kisregény címébe: „If Beale Street could talk If Beale Street could talk,/Married men would have to take their beds and walk/Except one or two, who never drink booze/And the blind man on the corner who sings the Beale Street Blues”.

Klasszikus irodalmi toposzra húzta fel Baldwin az eredetileg 1974-ben megjelent művét: a sztori két központi alakja egy szerelmespár, akik nem lehetnek egymáséi. A harlemi Tish-t és Fonnyt ugyanakkor nem a távolság, haragvó családjuk vagy épp társadalmi státuszuk tartja egymástól távol – hanem egy üvegfal. Igaz, ez az üvegfal nem akárhol húzódik, hanem egy New York-i büntetés-végrehajtási intézet beszélőjében. A 22 éves Fonnyt ugyanis előzetesben tartják: egy Puerto Ricó-i nő azzal vádolja a fiatal fekete férfit, hogy egy lépcsőházban megerőszakolta. Tish és családja viszont hisz a fiú ártatlanságában és minden követ megmozgatnak azért, hogy kihozzák a rácsok mögül. Tish ráadásul egy súlyos titokkal érkezik a beszélőre, melyet először Fonnyval akar megosztani: gyereket vár, hármuk boldogsága pedig azon múlik, hogy fel tudják-e mentetni a férfit a hamis vádak alól.

James Baldwin: Ha a Beale utca mesélni tudna

Fordította: Mesterházi Mónika, Magvető Könyvkiadó, 2018, 193 oldal, 3499 HUF

 

Baldwin szereplői remény és kétségbeesés között hányódnak, amit metaforikusan nagyon jól leképez a börtön (mint valaminek a vége) és a terhesség (mint valaminek a kezdete). Már maga a cím is beszédes, hiszen a Beale utca ebben az értelemben nem egy földrajzi adat: a baldwini GPS-adatbázisban a Beale utca ugyanis egy fogalom, mely a komplett fekete örökséget esszenciálisan magában foglalja. Ha úgy tetszik, Fonny azokat az amerikai feketéket szimbolizálja, akiknek esélyük sem volt a rendszerrel szemben – és ez még akkor is igaz, ha szobrász Fonnyt a művészi ambíciói rántották ki abból a spirálból, amely a jövőkép nélküli fiatal fekete férfiakat a hetvenes években New York közepén csak egyre mélyebbre rántja:

„Fonny talált valamit, amit meg tudott csinálni, amit meg akart csinálni, és ez mentette meg attól a haláltól, ami a mai kor gyerekeire vár. Bár a halál többféle formát választ, bár az emberek különféle módokon halnak meg korán, a halál nagyon egyszerű, és az oka is egyszerű: egyszerű, mint a pestis: a gyerekeknek azt mondják, hogy szart sem érnek, és bármit látnak maguk körül, ezt bizonyítja. Küzdenek, küzdenek, de lehullnak, mint a legyek, és az életük trágyadombja fölött gyülekeznek, mint a legyek. És én talán azért csimpaszkodtam Fonnyba, és Fonny talán azért váltott meg engem, mert ő volt az ismerőseim közül nagyjából az egyetlen srác, aki nem a tűkkel babrált, nem ivott olcsó bort, nem támadott meg embereket az utcán, nem rabolt ki boltokat – és nem egyenesítgette a haját: hagyta csimbókosan.”

Tovább

Más műfajokban alkotott, de a kosztolányiságból kilépni teljesen nem tudott

A Kosztolányi család

Kosztolányi Ádámnak elég volt valahol bemutatkoznia, a kortársak már belehelyezték egy irodalmi skatulyába. Bár lehet, hogy bemutatkoznia sem volt szükséges, hiszen szülei révén ismert volt: apja már pár hónapos korában verset írt hozzá, alakját megörökítette az Édes Annában, és részese volt annak a közéleti irodalmi körforgásnak, amelybe Kosztolányi Dezső révén vetette a sors. Kosztolányi Ádámra jóformán csak apja fiaként emlékezik az utókor, holott ő maga is írt, igaz, első kötete csak 38 évvel a halála után jelent meg. A Keserű nevetés című válogatáskötetben Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész rendezte sajtó alá Kosztolányi Ádám jelenleg fellelhető írásait. A kötet alapján egy rendkívül izgalmas figura alakja sejlik fel: míg a kortársak visszaemlékezései szerint Kosztolányi Ádám meglehetősen labilis személyiség volt, írásaiban egy művelt, szellemes gondolkodó reflektál az őt körülvevő világra. A kötet legemlékezetesebb írásművei az íróportrék (különösen az apjáról szóló), a legszórakoztatóbbak pedig a kiadásra váró kötetekről írott lektori jelentései. A Keserű nevetésben ugyanakkor olvasható még kritika, versfordítás és tanulmány is. A kötet szerkesztőjével, Bíró-Balogh Tamással a kosztolányiságról, az apai hírnév súlyáról és egy immár cenzúrázatlanul olvasható cikkről is beszélgettünk.

Kosztolányi Ádám egész életében írt, mégis most, sok évvel a halála után jelent meg az első kötete – mi ennek az oka? Milyen típusú alkotót feltételez az, hogy az életmű egy kötetnyire rúg?

Van egy Karinthy Ferenchez írt magánlevele, abban van az ő igazi ars poétikája: neki mindig valami lökés, valami impulzus kell az íráshoz. Egy kiváltó ok. Belső késztetése jelen tudásom szerint általában nem mindig volt, magától nemigen írt, de ha felkérték, akkor igen. És éppen emiatt van az életművében nagy arányban reflexió, mások soraira írt válaszcikk: valamivel nem értett egyet, valamit másképp látott, vagy csak valamiről eszébe jutott más valami. Ilyen szempontból nem volt igazi írói alkat. Nem írt regényeket, novellákat, a fikciós műfajok teljesen hiányoznak az életművéből. Ezért is tévhit az, hogy megpróbált az apja nyomdokaiba lépni.

Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés - Összegyűjtött írások

Jaffa Kiadó, 2018, 315 oldal, 3490 HUF

 

Ugyanakkor többen visszaemlékeznek arra, hogy hamar elfáradt. Nem fizikálisan, inkább fejben. Elkezdett beszélgetni, vagy elkezdett egy gondolatmenetet mondani, aztán egy idő után megunta, „elfáradt” – ezért nincsenek hosszabb terjedelmű írásai sem. Két leghosszabb írása két visszaemlékezés: az egyik az apjára, a másik József Attilára, de mindkettő több kisebb fragmentumból áll.

A kötetből az derül ki, hogy nagyon sokféle és sokszínű ez az életmű, de az egyes darabok hol lelhetők fel?

Kosztolányi Ádám életében többféle tudományt és műfajt kipróbált: írt pszichológiai tanulmányt, filozófiai esszét, irodalmi kritikát, politikai cikket, még majdnem szabályos hírlapi tudósítást is. Önálló kötete ugye nem jelent meg – ezeket az írásokat máshol kell keresni.

Kosztolányi csecsemő fiával - a fotó a felirattal ellentétben nem 1911, hanem 1915 őszén készült és Bíró-Balogh Tamás közlése szerint először 1936 novemberében, Kosztolányi halálakor jelent meg a Pesti Naplóban

Csak a két „korai” pszichológiai tanulmánya jelent meg másokkal közös (tanulmány)kötetben, a többi írása folyóiratok, napi- vagy hetilapok oldalain található. Jelentős részük emigráns kiadványban, amiből csak az OSZK-ban van példány. Bibliográfia sem volt persze az írásairól, így elég sokat kellett lapozgatni. Azt sem tagadom, hogy néhány tételnek nehezebben akadtam volna nyomára, ha nincs az Arcanum adatbázis.

A kötetben helyet kapott jópár olyan írás is, amelyek kéziratban maradtak fenn, és csak most először kaptak nyomdafestéket. Ezeket a PIM-ben és az MTA Kézirattárában találtam meg.

Tovább

Nyáry Krisztián összegyűjtötte a legszebb és legfelháborítóbb szerelmes leveleket

nyary_1.jpg

„Fene bánja, megesett. Szerelmes vagyok.” - Móricz Zsigmond Simonyi Máriának - 1923

Nyáry Krisztián összegyűjtötte a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit, majd mára már jól ismert stílusában megírta keletkezésük történetét is. 

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél - 125 szerelmes levél és történet

Corvina Kiadó, 2018, 280 oldal, 4500 HUF

 

Félénk udvarlólevél, pimasz széptevés, szemérmes viszontválasz, írásos erotika, hideg elutasítás, csalódott szakítás, könnyes búcsúlevél: minden, ami a szerelmes levél műfajába belefért 1526 és 1976 között.Csokonai Vitéz Mihály, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Nemes Nagy Ágnes, Kossuth Lajos, Örkény István, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Latinovits Zoltán és még száz név a magyar közel- és régmúltból, akik levélben is megírták, mit gondolnak a szerelemről.

Olvass bele: 

Nyary Levelek2 Ok Nyomda Pages 26 29 by konyvesblog on Scribd

Itt van Jonathan Franzen 10 aranyszabálya regényíróknak!

franzen7.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Bár Jonathan Franzen nemrég azt pedzegette, hogy visszavonul, a tengerentúlon a napokban megjelent új esszékötete, a The End of the End of the Earth. A meglehetősen provokatív szövegek kapcsán a sztáríró azt nyilatkozta, hogy esszéistának lenni olyan, mint amikor egy tűzoltónak az a dolga, hogy belerohanjon a lángokba, miközben a többiek épp oltják azokat. Ő azonban ezt nem bánja, könyvében pedig ezúttal arra kínál megoldásokat, hogy miként élhetnénk humánusabban a világban. Az új kötet egyik írásában szerepelnek az alábbi a szabályok is, amelyeket az írók számára állított fel.

Franzen 10 parancsolata íróknak: 

1. Az olvasó barát, nem ellenfél és nem szakértő.

2. Azt az irodalmat, ami nem az író személyes kalandozása valami rémisztő vagy ismeretlen felé, nem éri meg létrehozni csupán a pénz miatt. 

Jonathan Franzen: Nem fetisizálom a boldogtalanságot

Fotó: Valuska Gábor A Nagy Amerikai Regény címkéjét olcsó fogásnak tartja, a hazug reklámok dühítik, a közösségi médiától rosszul van, viszont imád versenyezni és szenvedélyes madárleső. A 22. Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a kortárs amerikai próza egyik legizgalmasabb művelője és alakítója, Jonathan Franzen, aki a nyitórendezvényen még azt fejtegette, miért az írást tartja a legjobb drognak, a Könyvesblognak adott interjújában azonban gyerekkorról, barátságról és az őt sokáig emésztő haragról is mesélt.

3. Sose használd a then (aztán, tehát) szót kötőszóként, erre a célra ott van az and (és). A then-nel való helyettesítés csak a lusta vagy botfülű írók rossz megoldása arra, ha túl sok and-et használtak egy oldalon. 

4. Írj egyes szám harmadik személyben, hacsak egy nagyon különleges, egyes szám első személyű hang ellenállhatatlanul föl nem kínálja magát. 

5. Ha az információ ingyenes és mindenki számára elérhető lesz, le fog értékelődni a regényekhez végzett kiterjedt kutatómunka. 

6. A legtisztább önéletrajzi szöveg tiszta invenciót kíván. Senki sem írt még annál önéletrajzibb történetet, mint az Átváltozás

7. Többet látsz, ha nyugodtan maradsz, mintha kergeted.

8. Kétséges, hogy bárki, akinek internet hozzáférése van a munkahelyén, jó irodalmat tudna írni. 

9. Az érdekes igék ritkán nagyon érdekesek.

10. Előbb szeretned kell, mielőtt hajthatatlan tudsz lenni. 

Forrás: Lithub

Kollár-Klemencz műanyag kerti székekkel mesél ember és természet kapcsolatáról

kkl.jpg

Kollár-Klemencz László nagy sikerű bemutatkozó kötete (Miért távolodnak a dolgok?, 2015) után újabb természetírásokban mutatja meg, hogyan találkozik az ember a természettel, hogyan működik az ember a természetben, és végső soron azt is: mi a természetes az emberben. 

Kollár-Klemencz László:A műanyag kerti székek élete

Magvető Könyvkiadó, 2018, 155 oldal, 2999 HUF

 

A szabadságot és biztonságot, kalandokat és kihívásokat, válaszokat és felejtést kereső figurák ismeretlenek és ismerősek. Titkuk van, és beszédes hallgatásuk. Mintha ismeretlen lábnyomokat követnénk az erdőben. Balladisztikus históriák, önéletrajzi elbeszélések, költői pillanatképek, abszurd rövidtörténetek váltakoznak a könyv lapjain. És persze műanyag kerti székek.

Olvass bele:  

Kollar Klemencz a Muanyag Reszlet 1 Konyves by konyvesblog on Scribd

Megvan a Horváth Péter Ösztöndíj három jelöltje!

horvath-peter-boritok.jpg

Papp-Zakor Ilka, Az utolsó állatkert, Simon Márton, a Rókák esküvője és Vajna Ádám, az Oda című kötet szerzője lett a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei három jelöltje.

A nettó 6.000 eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, az adott évben új kötettel jelentkező, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. A díjazott a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egy hónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra és az elismerés kiegészül a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) által felajánlott egy hónapos berlini ösztöndíjjal is.

A fiatal magyar szerzők legnagyobb összegű támogatásának számító ösztöndíjat Dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners csoport alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica díjjal és a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre. Az ösztöndíj teljes neve: Horváth Péter Ösztöndíj A Fiatal Magyar Irodalomért (Péter Horváth Stipendium für die junge ungarische Literatur). Az ösztöndíjat első ízben, 2013-ban Krusovszky Dénes, 2014-ben Mán-Várhegyi Réka, 2015-ben Áfra János, 2016-ban Bencsik Orsolya, 2017-ben pedig Závada Péter nyerte el.

Az ösztöndíj kuratóriuma: Parti Nagy Lajos, Keresztury Tibor és Szilasi László.

Az ösztöndíj szakmai együttműködő partnere: az Akademie Schloß Solitude (Stuttgart), a Literarisches Colloquium (Berlin) és a Litera irodalmi portál (Budapest).

Az ösztöndíjat minden év őszén a sajtó jelenlétében adják át – hatodízben 2018. november 23-án (pénteken) 17 órakor az Írók boltjában. A díjátadó ünnepségen közreműködik Márkos Albert (cselló).

A gyakorlat szerint a kuratórium a könyvkiadók javaslatai alapján először összeállít egy Top10-es listát, amit a Litera egy hónappal a díjátadás előtt nyilvánosságra hoz.

A kurátorok az idén a következő tíz könyvet jelölték a díjra:

Balaskó Ákos: Tejsav (Magvető)
Bartók Imre: Jerikó épül (Jelenkor)
Csepelyi Adrienn: Belemenés (Európa)
Fehér Renátó: Holtidény (Magvető)
Németh Gábor Dávid: Banán és kutya (FISZ)
Papp-Zakor Ilka: Az utolsó állatkert (Kalligram)
Simon Márton: Rókák esküvője (Jelenkor)
Szendi Nóra: Természetes lustaság (Kalligram)
Szöllősi Mátyás: Simon Péter (Európa)
Vajna Ádám: Oda (Scolar)

Közülük választotta ki a kuratórium a három – a díjátadásra meghívott, s ott felolvasó – jelöltet, amit a díjazott megnevezése, s a díj átadása követ. A másik két szerző tavaly óta 500-500 Euro elismerésben részesül.

Forrás: Litera 

Máté Gábor: Szeretem, ahogy a színházban az életet újrateremtjük

mateg_final1.jpgFotó: Éder Éva

Egy színészt általában este 7 és 9 között látunk a színpadon, és elsősorban a megformált karakterekeit ismerjük, nem őt, a magánembert. Mi történik a függöny mögött? Mennyi időt, vitát, érzelmet, tanulást kell beletenni egy szerepbe? Hogyan lehet bírni a színház nyüzsgő, érzelmekkel teli világát? Színházi naplók címmel jelenik meg a Katona József Színház igazgatójának, rendezőjének, színészének könyve a Magvető Tények és tanúk sorozatában. Máté Gábor rendszeresen írja feljegyzéseit saját életéről, ami színházakban, színpadokon, próbákon, előadásokon, színházi büfében és szövegközelben zajlik, fel-felvillantva magánéletének eseményei is.  Az interjú készítésekor Varsóban rendező Mátét emailben kérdeztük naplóírásról, öncenzúráról, tanulási folyamatokról.

Ön milyen színész vagy rendező naplóit olvasta? Miben voltak érdekesek vagy emlékezetesek?

Gábor  Miklós naplóit olvastam már a megjelenésükkor. Különösen az újraírt naplói gyakoroltak rám nagy hatást, helyenként briliáns írói teljesítményt véltem felfedezni. A kilencvenes  évek elején az a megtiszteltetés ért, hogy a rádióban részleteket olvashattam fel belőlük, ráadásul az ő kérése volt, hogy én tolmácsoljam a sorait. Megítélésem szerint nem nőttem fel eléggé a feladathoz. 

Színházi naplók - Tények és tanúk

Magvető Könyvkiadó, 2018, 470 oldal, 4299 HUF

 

Miért tartotta fontosnak a főiskolán, hogy naplót vezessen?

Sajnos csak egy-két jellegzetes dolgot jegyeztem fel, ráadásul ezek a papírok el is vesztek gyakori ide-odaköltözéseim során. Az írásukkor arra jöttem rá, hogy a szerepek belső gondolatainak rögzítése jobban elmélyít az alakítások kidolgozásában.

Főiskolás korában határozta el, hogy naplót fog írni. Bemutatná nekünk azt a Máté Gábort, akinek egyszerre volt igénye a közlésre és az önismeretre?

Tartalmas életet éltem, fogékony voltam mindenre, amit a tanáraimtól tanulhattam. Hiszen 11 éves koromtól eltökélten készültem arra, hogy a főiskolára járjak. Az önismeret tudatos elsajátítása az egyik legfontosabb feladata a színésznek, ezt csak szívós munkával lehet elérni, a legnehezebb az, hogy reflexszerűen kell rendelkezni a legkegyetlenebb őszinteséggel, hazudni lehet (néha kell is) mindenféle szituációban, sokszor a színpadon is, de befelé minden körülmények között őszintének kell lenni. Ezt igyekeztem elsajátítani. Ez a dolog önismereti része. A közlés szintén nehéz művelet, hiszen alapkövetelmény egyféle extrovertáltság, és ez különösen egy inkább introvertáltságra hajlamos figurától – mint amilyen én is vagyok, lehettem –, szintén nagy munka.

Tovább

David Lynch ingyenesen elérhetővé tette új kisfilmjét - Nézz bele!

davidlynch_copyrightdeanhurley_1.jpeg

David Lynch új kisfilmje, az Ant Head (Hangyafej) még a tőle megszokott dolgokhoz képest is elég bizarra sikerült. A Twin Peaks, a Radírfej és a Kék bársony rendezője tegnap tette közzé 13 perces alkotását, amelyben egy nagy darab, emberi arc formájú sajtot lepnek el a hangyák. 

A videó alatt Thought Gang című (Angelo Badalamentivel közösen készített) albumáról szól pár szám. A képek és a zajszerű hangok elég jól kiegészítik egymást, a végeredmény szinte megrázó, leginkább Lynch korai korszakára emlékeztet. 

David Lynch negyedik tudatállapota

C David Lynch: Hogyan fogjunk nagy halat? Meditáció, tudat, kreativitás, ford. Gerevich András, Kalligram, Pozsony, 2007. 2000 ft, 133 oldal. A forgalmazó Budapest Film hosszas halogatás után november 15-én végre bemutatta David Lynch legújabb háromórás tripjét, az Inland Empire-t.

Akit egyébként behatóbban is érdekel Lynch lelki világa, annak érdemes kézbe venni rendhagyó életrajzát, ami pár hete jelent meg magyarul . Az Aminek álmodomban volt szerelmei, barátai, munkatársai váratlan nyíltsággal vallanak Lynch életéről és alkotásairól – ő pedig szembesül, és közben szembesít. A saját emlékeit a másokéival, az önmagáról alkotott képet azzal, ahogy őt látják mások. A különös memoárból kiderül többek közt, hogy miben rejlik a Kék bársony című film maradandó művészi ereje vagy, hogy miért volt csúfos bukás a Dűne, közben pedig betekintést nyerhetünk Lynch bonyolult, szürreális, mégis emelkedett világba is.

Nézz bele a Hangyafejbe:  

Forrás: AV News

Vajon álmodnak-e a mesterséges intelligenciák hús-vér emberekkel?

Zachary Mason 2017-es cyberpunk sci-fije már megjelenése idején nagy visszhangot keltett a külföldi sajtóban. Sokan a William Gibson méltán népszerű Neurománcához hasonlítják, de olyan szerzők neve is gyakran felröppen a könyvvel kapcsolatban, mint Neal Stephenson vagy Philip K. Dick. Nem is csoda, hiszen Mason műve mintha az említett szerzők iránti tiszteletből született volna. Kellemesen ismerős érzetet kelt a könyv sötét, neonfényes settingje, aminek természetes módon elmaradhatatlan kellékei az „ős-cyberpunk” toposzok. Transzhumanizmus, önvezető járművek, fejlett mesterséges intelligenciák és hatalmas cégek uralják a Void Star világát, valamint a szociális és vagyoni szakadék is hatalmas a társadalmi rétegek között. Ez az ismerős közeg azonban egyben hátrány is, valamint a könyv nyelvezete sem könnyíti meg a befogadó helyzetét.  

Zachary Mason: Void Star

Fordította: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2018, 384 oldal, 3880 HUF

 

A nem túl távoli jövőben Irina Sunden megbízást kap a világhírű milliárdostól, James Cromwelltől, hogy járjon utána egy, a vállalatánál elszabadult mesterséges intelligenciának. Irina a tökéletes választás a feladatra: memóriaimplantátumának köszönhetően azon kevés emberek egyike, akik eredményesen képesek kommunikálni a számítógépekkel. Nyomozása során rendkívül furcsa dolgokat tapasztal és rájön, hogy az ügy hátterében egy szörnyű titok lappang. Mindeközben Kern, az autodidakta utcai harcos egy olyan telefon tulajdonosa lesz, amely megváltoztatja addigi életét. A vonal túlsó végéről utasításokat osztogató rejtélyes nő talán célt adhat életének és minden képzeletet felülmúlóan gazdaggá is teheti. A harmadik főszereplő, Thales, egy merényletben elveszti édesapját, aki nem mellesleg a brazil miniszterelnök volt. A támadást túlélő fiú egy Irináéhoz hasonló implantátum segítségével képes csak életben maradni, ám közel sem élvezi annak minden előnyét, mint a lány. A három látszólag összefüggéstelen szálon keresztül egy olyan szövevényes thriller bomlik ki, amelyben remek fordulatokon keresztül érnek össze a központi karakterek motivációi. 

Tovább

Ha egy gyilkost kell megtalálnod, akkor keresd meg az anyját

az_otodik.jpg

A negyedik majom folytatásában egy új sorozatgyilkos járja Chicago utcáit, miközben Sam Porter nyomozó egyre mélyebbre ás a Négy Majom Gyilkos sötét múltjában.

J.D. Barker: Az ötödik áldozat

Fordította: Bosnyák Edit, Agave Könyvek, 2018, 528 oldal, 4280 HUF

 

Porter nyomozót és csapatát az FBI eltiltotta a Négy Majom Gyilkos vadászatától. Amikor egy fiatal lány holttestére bukkannak a Jackson park lagúnájának befagyott vizében, a rendőrök pillanatok alatt kiderítik, hogy Ella Reynoldsról van szó, aki három héttel korábban tűnt el. De vajon hogyan került oda? A lagúna vize hónapok óta be van fagyva. Ráadásul nem ez az ügy egyetlen furcsasága. Ella Reynolds egy másik lány ruháit viseli, aki két nappal korábban tűnt el. Miközben a Chicagói Rendőrség nyomozói mindent elkövetnek azért, hogy felderítsék a fordulatokban gazdag ügyet, Porter titokban a Négy Majom Gyilkost üldözi. Pontosan tudja, hogy a legkönnyebben úgy találhat a nyomára, ha megkeresi az anyját. Amikor a kapitány tudomást szerez Porter szabadidős tevékenyéségéről, felfüggeszti a nyomozót, és társainak, Clairnek és Nash-nek egyedül kell megtalálnia az új gyilkost.

A gyilkos halála nem öli meg a feszültséget

Sorozatgyilkosos thrillerben nem könnyű újat mutatni, különösen a nagy true crime-bumm óta, J. D. Barkernek mégis sikerült. Pedig az ő könyvében is akad bőven a zsánerklisékből, a gyerekkori kisállatgyilkosságtól a személyes traumával küzdő zsaruig. A negyedik majom tizedik oldalán sem járunk, amikor a Chicagót évek óta rettegésben tartó Négy Majom Gyilkos (4MGY) kilép egy busz elé.

Porter megszállottan üldözi a célpontját. Egy szemcsés fotót követ Chicagótól egészen New Orleansig, és közben egy olyan sötét világra bukkan, amely minden képzeletét felülmúlja. Arra is rádöbben, hogy csupán egyetlen olyan hely létezik, amely még egy sorozatgyilkos elméjénél is ijesztőbb: az anyja tudata, aki világra hozta őt.

Olvass bele: 

J. D. Barker Az Otodik Aldozat Reszlet by konyvesblog on Scribd

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett az Aranyélet!

aranyelet.jpg

Kép forrása

Mától tisztességes életet fogunk élni” – ez akár a mottója is lehetne az Aranyéletnek, ami az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar sorozata, bár a finn eredeti remake-je. A mondat még az első évad első részében hangzik el, és események egész sorát indítja be, hiszen egy maffia-hálózatból való kilépés mindig rizikós. Az Aranyélet a rendszerváltás után hirtelen meggazdagodó ügyeskedők fényűző világát mutatja be. Az epizódjai tele vannak korrupcióval, mutyival és akcióval, miközben egy egészen átlagosan működő család életét ismerhetjük meg. A sorozat harmadik és egyben utolsó évada október 14. óta végignézhető az HBO GO-n. Ha te is rajongó lettél, mutatunk négy könyvet, ami tetszeni fog!

Katarina Durica: A rendes lányok csendben sírnak 

Katarina Durica: A rendes lányok csendben sírnak

Libri Könyvkiadó, 2018, 313 oldal,3999 HUF

 

A kilencvenes évek maffiauralmáról szóló, Dunaszerdahelyen játszódó regény akár az Aranyélet határon túli változata is lehetne, annyira sok párhuzamot mutat a két történet. A helyszín azonban ezúttal nem a kétes úton meggazdagodott fehér galléros bűnözők terepe, hanem egy nyolcemeletes panelház. Itt lakik az a három nő, akinek bepillantást nyerünk az életébe: a fodrászként dolgozó Júlia, aki bár férjezett, szerelembe esik; a kamasz Hilda, aki külföldi továbbtanulásról álmodik; és a nyugdíjas Erzsi, aki a sorozatokban találja meg a boldogságot, míg fia maffiózónak áll. A regény főleg azért megrendítő, mert olyan valós események ihlették, amik anno megrázták az egész országot. És bár a történetben mindenki tudja, hogy a várost sakkban tartó rettegésért és a szörnyűségekért bizonyos sötét autók és aranyékszeres férfiak a felelősek, a rendőrség nem tesz semmit.

Tovább