Olvass!

KönyvesBlog

A Szolgálólány már nem mese

2019. november 17. KissOrsi

Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Utóbbi az elmúlt években abszolút meghatározta a könyvpiacot és a politikai közbeszédet is, amit csak erősített, amikor a Hulu leforgatta az azonos című sorozatot, amiből már lement a harmadik évad is. Mindenesetre, ha 2017-et egyetlen könyvvel kellene megjeleníteni, akkor az nagy valószínűséggel Atwood disztopikus regénye lenne. Holott egy olyan könyvről beszélünk, amelynek eredeti megjelenési éve 1985 (csak hogy időben el tudjuk helyezni: ebben az évben Ronald Reagannek hívják az Egyesült Államok elnökét, még áll a berlini fal, az afrikai éhezők megsegítésére egy rakás híresség elénekli a We Are the Worldöt, és a mozikban bemutatják a Vissza a jövőbent). A 2010-es évek politikai és társadalmi változásai ugyanakkor mintha újrapozicionálták volna a Szolgálólányt, mondanivalója pedig minden addiginál jobban rezonált az olvasókban. A nagy kérdés ugyanakkor az volt, mit tud ehhez hozzátenni egy esetleges folytatás, és több vagy kevesebb lesz-e általa az eredeti mű. A Testamentumok a hét könyve. 

Tizenöt évvel azután indít a Testamentumok, hogy Fredé mögött becsapódott a furgon ajtaja. A Szolgálólány utószavának is tekinthető konferencia leiratában persze kapunk valamiféle zárlatot, amelybe aztán végül a tévésorozat készítői kapaszkodtak és abból bontottak ki egy történetet, a Testamentumok ugyanakkor időben mindezeken túllép, cselekményívét pedig inkább a Szolgálólányhoz igazítja. Így egyáltalán nem kell aggódnia annak, aki esetleg nem látta a sorozatot, hiszen a két kötet olyan egységet képez, ami a tévés adaptáció nélkül, önállóan is érvényesnek tekinthető – a Szolgálólány és a Testamentumok alapvetően egymásba kapaszkodik. Míg az első kötet címében meseként jelenik meg a Szolgálólány narratívája (utalva egyúttal az autentikusság kérdésére, valamint az elbeszélés és a rekonstruálás lehetetlenségére – erről az Atwood nőalakjairól szóló cikkünkben írtunk részletesebben), az új könyv többes számban, testamentumokként hivatkozik az abban található elbeszélésekre, és valószínűleg akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha mindezekre egyfajta tanúságtételekként tekintünk.

Margaret Atwood: Testamentumok

Fordította: Csonka Ágnes, Jelenkor Kiadó, 2019, 4499 HUF

 

„Szerzőnk vajon biztonságban eljutott a külvilágba, és új életet kezdett? Vagy ráakadtak rejtekhelyén, a padláson, és letartóztatták, majd a Telepekre küldték, vagy a Jézabelbe, netán kivégezték?” – firtatta az első kötet végén a regény keretsztoriját adó tudományos konferencia egyik résztvevője. Ezen a tudós összejövetelen derült ki az is, hogy Fredé beszámolója hangszalagok formájában maradt fent, és ezek leiratai adják a regény tényleges szövegét. Hasonlóan járt el Atwood a Testamentumok esetében is, az alapvető különbség viszont, hogy itt nem egy, hanem három női narrációban bomlik ki a sztori. Ezek közül kettő tanúvallomásként szerepel (őket 369A-ként és 369B-ként jelölik, személyük csak a cselekmény előrehaladtával derül ki), a harmadik Az Ardua Hall-i holográf címke alatt szerepel. Mindegyikük olyan személy, aki vagy valóságosan, vagy áttételesen szerephez jutott már A Szolgálólány meséjében, az új kötet viszont abszolút a központba helyezi őket. Atwood ráadásul most egy teljesen más szűrőre állította az optikáját, és ezen keresztül enged betekintést Gileád működésébe. 

Tovább

Dudás Gergely „Dudolf”: Mindig is tetszettek a képes feladványok

20191107.jpg

Pár éve karácsonykor a közösségi médiában elképesztő sebességgel terjedni kezdett egy „Hol a panda?” című szupernehéz képrejtvény, amelyen hóemberek között kellett megtalálni a kis fekete-fehér pandát. A feladványt több mint 160 ezren osztották meg, alkotója, Dudolf, azaz Dudás Gergely pedig egycsapásra világhírű lett. A pandás kép sikere teljesen megváltoztatta az életét: nemcsak rengeteg követője lett, hanem számos cikk is megjelent róla, ráadásul több külföldi kiadó is megkereste őt. Azóta Amerikában három könyve is megjelent, amelyeket számos nyelvre lefordítottak, és épp egy izgalmas képregény is készülőben van, amelyen Dudolf a New York Times bestsellerszerző Beth Ferry-vel dolgozik együtt. A magyar olvasók idén ősszel vehették kézbe az első képrejtvényes kötetet, Mackó karácsonyi böngészőjét. Ebben a karácsonyimádó Mackónak kell segítenünk az ünnepi előkészületekben, aki szeretné minden barátját vendégül látni, de jó pár dolgot nem talál, például az ajándékokat és a karácsonyi gyertyát sem. A könyv kapcsán Dudás Gergelyt a pandás kép berobbanásáról, a Harper Collins kiadóval való közös munkáról és készülő képregényéről is kérdeztük, ő pedig azt is elárulta, hogyan szokta elrejteni a tárgyakat a képeken, és szerinte miért az a legjobb szórakozás, amikor mi magunk már megtaláltuk az adott dolgot a rajzon, és aztán megmutatjuk másnak, hogy ő is meglelje.

Dudás Gergely: Mackó karácsonyi böngészője

Fordította: Gyovai Katalin, Naphegy Kiadó, 2019, 32 oldal, 5590 HUF

 

Hogy indult a karriered mint illusztrátor? Mikor rajzoltad az első képrejtvényedet és miért kezdett foglalkoztatni épp a „seek and find” műfaj?

Kiskoromban sokat rajzoltam, a gimnáziumi évek során azonban eléggé háttérbe szorult. Egyetem alatt kaptam rá megint, először csak a saját szórakoztatásomra, aztán létrehoztam a Facebook oldalamat is, ahová feltöltöttem a rajzaimat. Kezdetben képregényeket készítettem, de mindig is tetszettek a képes feladványok, valamint a részletes, aprólékos illusztrációk, mint amilyenek például a keresős képek.

Volt egy pillanat, amikor hirtelen az egész internet rákattant a rajzaidra: amikor a hóemberek között rejtettél el egy pandát, a fél világ azt nézegette, több mint 160 ezren osztották meg. Szerinted miért kezdett el ilyen gyorsasággal terjedni pont ez a feladvány?

Emlékszem, amikor feltöltöttem, egyáltalán nem gondoltam rá, hogy ekkora szenzáció lesz belőle. Közeledett a karácsony, és valami télies hangulatú képet szerettem volna készíteni, ekkor ugrott be az ötlet, hogy rajzoljam meg a hóemberes keresős képet. Amikor aztán megláttam, hogy milyen iramban kezdenek rá özönleni a kedvelések, nem akartam hinni a szememnek, nagyon meglepett, de persze baromira örültem neki. Hihetetlen volt.

1_hoemberek_kozott_panda.png

Mit gondolsz, miért mozgatja meg ennyire az embereket, hogy megtaláljanak valami eldugott, titkos dolgot egy képen? Mennyire ért váratlanul, hogy ilyen sikere lett az ilyen típusú vizuális feladványoknak?

A saját képem sikere meglepett, de maga a műfaj szerintem mindig is népszerű volt és lesz is. Mindenki szeret játszani, még ha csak pár perces kikapcsolódást jelent is. És persze nincs is annál szórakoztatóbb, mint amikor mi magunk már megtaláltuk az adott dolgot, és megmutatva a képet másnak, várjuk, hogy ő is meglelje.

Tovább

Egy atomrobbanás után a túlélők egy zord disztópiába menekülnek

A közeli jövő technológiailag sokkal fejlettebb Amerikájában járunk. Tíz évvel ezelőtt egy atomrobbanást követően Pittsburgh a hamu martalékává vált, a túlélők és az ország többi része pedig egy zord disztópiába menekült, ahol a média és különböző virtuális kiterjesztései befolyásolnak mindenkit, a társadalmat körbelengi a pornográf tartalom és a szexipar, a bűnözők kivégzését pedig élőben lehet nézni bárhonnan.

Tom Sweterlitsch: Angyalok pokla

Fordította: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2019, 384 oldal, 4280 HUF

 

Dominic Blaxton a pittsburghi katasztrófa egyik túlélője, a tragédia során azonban elvesztette a feleségét, aki születendő lányukkal volt terhes. Jelenleg biztosítási kárigényeket mér fel egy magáncégnek: gyilkossági ügyekhez köthető holttesteket keres az Archívumban, a város épületeinek, parkjainak és látványosságainak interaktív rekonstrukciójában, ahol a valaha élt lakosok szimulációi is megtalálhatók. Dominic a virtuális térben történő nyomozás mellett újra és újra átéli a feleségével közös utolsó emlékeit is, a veszteség folyamatos érzete pedig komoly alkohol- és drogfüggőségbe taszítja.

Ráadásul a legújabb ügye meglehetősen furcsa: egy olyan nő feltételezhető meggyilkolásával kapcsolatos, akinek valaki a jelek szerint az összes előfordulását ki akarja törölni az Archívumból. Dominic egyre eltökéltebben próbálja megfejteni a nő kilétét és azt, hogy mi történhetett vele. De miközben követi a nyomokat a virtuális világból a valóságba, ráébred, hogy az illúziók mélyén lappangó igazság nemcsak a józan eszét, hanem az ő és mások életét is veszélybe sodorhatja.

A Letűnt világok időutazással foltozza be az ágról szakadt téridőt

Rendhagyó erdei túrára invitál bennünket új regényében Tom Sweterlitsch, aki beszabadulva a rengetegbe szakadásig rángatja az ágakon fennakadó téridő szövetét. A másodkönyves Tom Sweterlitsch letehetetlenül izgalmas, új regényét olvasva igazából semmi meglepő nincs abban, hogy a 20th Century Fox stúdió már le is csapott a Letűnt világok megfilmesítési jogaira, mivel erősen filmszerű élményt nyújt a befogadása.

Olvass bele a kötetbe:

Tom_Sweterlitsch_Angyalok_p... by konyvesblog on Scribd

Nem találtak könyvet a gyerekeiknek, alapítottak egy kiadót – 18 éves a Pagony

pagony18-37519.jpg

Demény Eszter, Sárdi Dóri és Kovács Eszter (fotó: Valuska Gábor)

Tizennyolc éves lett az ország egyik meghatározó gyerekkönyvkiadója, a Pagony, ami bár kiadónak indult volna, 2001-ben könyvesboltként nyitotta meg kapuit, hogy aztán alig egy év elteltével mégis megjelentesse első gyerekkönyvét. A vállalkozást három baráti házaspár, Kovács Eszter és Banyó Péter, Demény Eszter és Schlesinger Haim, Sárdi Dóri és Gáspár Máté alapította, és a kezdet kezdetén mindent maguk csináltak. A Pagony mára már rég túlnőtte egy családi vállalkozás kereteit, szerte az országban tíz bolttal rendelkezik, és az elmúlt években olyan szerzők köteteit adták ki, mint Berg Judit, Marék Veronika és Dániel András. De mik voltak az elmúlt tizennyolc év fordulópontjai, melyik volt az első saját kiadású gyerekkönyvük, mit gondolnak a Harry Potterről, hogyan élik meg a gyerekeik a könyves környezetet, és hová álmodják tíz év múlva a Pagonyt? Az alapítók közül Kovács Eszterrel, Demény Eszterrel és Sárdi Dórival beszélgettünk.

A Pagony történetének van egy erős személyes és egy könyvszakmai szála, amiket nem is lehet igazán elválasztani egymástól, most viszont próbáljuk meg egy kicsit szétbogozni őket. Idén tizennyolc éves a Pagony, de vissza tudtok emlékezni, hogy pontosan mi volt az a személyes indíttatás, amiből aztán kinőtt a kiadó és a bolthálózat?

Kovács Eszter: A legszemélyesebb indíttatás szerintem az volt, hogy Dórival már megvoltak a gyerekeink, akik akkor nagyon kicsik voltak. Nekik szerettünk volna könyveket venni, és azt éreztük, mintha gyerekkönyvek nem is léteznének.

Sárdi Dóri: Kitoltuk babakocsival a pici gyerekeket a Könyvhétre, a Vörösmarty térre, és könyvet akartunk venni nekik. A Mackóék uzsonnája című könyvet sikerült találnunk, de semmi többet. Elképesztő volt azt látni, hogy nagyon kevés a gyerekkönyv, és azok is nagyon szét voltak szórva. 

KE: Az első gondolatunk akkor az volt, hogy ha nem találunk könyvet, akkor csináljunk egy gyerekkönyvkiadót! Egyrészt bölcsészek voltunk, másrészt könyvkiadós közegből jöttünk. Én akkor már JAK-szerkesztő voltam, a Beszélőnél voltam szerkesztő, és szerkesztettem antológiát a Palatinusnak, tehát benne voltam az irodalmi közegben. 

De ez eddig csak egy gondolat, ami nyilván sokszor sok embernek megfordul a fejében, ám az esetek nagy részében nem valósul meg belőle semmi. Nálatok mégis máshogy történt.

KE: Mai fejemmel nem is tudom, hogy hogyan történt. Egyszerűen nem értem. A Könyvhét ugyanis júniusban volt, októberben pedig megnyílt a Pagony. 

SD: Azt még hozzá kell tenni, hogy akkoriban nagyon tetszett nekünk egy Meg Ryan-film, A szerelem hálójában. Ez egy olyan kicsi könyvesboltról szólt, ami megpróbált túlélni a nagy cég mellett – sikertelenül.

Demény Eszter: Amikor engem Dóriék megkerestek, akkor már elkezdték lebeszélni őket a könyvkiadásról, ennek ellenére mégis nekiálltak utánajárni annak, hogy mi van a könyvpiacon. Végül is arra jutottak, hogy tulajdonképpen vannak gyerekkönyvek, csak szerteszét szórva, és nincs egy olyan könyvesbolt, amely összefogná a gyerekkönyveket. Emlékszem én is, hogy a könyvesboltokban akkoriban még nem voltak gyereksarkok, nem kaptak akkora figyelmet ezek a könyvek.

Tovább

Elizabeth Gilbert New York-i lányai Hollywoodba mennek

(Kép forrása)

Elizabeth Gilbert (korábban ITT interjúztunk vele), az Ízek, imák, szerelmek szerzője új könyvében az 1940-es évek New Yorkjának színházi világába kalauzolja az olvasót. A kalandos életű főhősnő, az immár nyolcvankilenc éves Vivian örömmel és némi megbánással emlékezik vissza élvhajhász és öntörvényű fiatalságára, valamint azokra az eseményekre, amelyek későbbi életét alakították. A New York lányai sok más mellett a női szexualitás, a szabadosság, illetve az igazi szerelem természetét kutatja.

Elizabeth Gilbert: New York lányai

Fordította: Mohai Szilvia, Partvonal, 2019, 448 oldal, 4499 HUF

 

A könyv amerikai megjelenéséről tavaly októberben már mi is írtunk, a napokban pedig Gilbert az Instagramon jelentette be, hogy a regényéből film fog készülni. A jogokat a Warner Bros. vette meg, a forgatókönyvet Michelle Ashford írja. Gilbert a rajongók ki nem mondott kérdésére válaszolva közölte:

Ha esetleg azon gondolkodnátok, hogy miért nem én írom a forgatókönyvet, nos a válasz az, hogy azért, mert nem tudom, hogyan kell. A forgatókönyvírás teljesen más pálya, mint a regényírás. Higgyetek nekem: nem akarjátok, hogy én írjam.

Az mindenesetre kiderült a bejegyzésből, hogy rettentő boldog, de hogy miről is szól a kötet, azt most ti is megtudhatjátok, lapozzatok bele: 

 

Nesbo ismét bizonyította, hogy nem véletlenül van a krimiírók top ligájában

Fotó: Valuska Gábor

Van az a kimondott-kimondatlan írói szabály, hogy ne félj a legnagyobb bajba taszítani a hősödet, és a legváltozatosabb akadályokat gördíteni az útjába. Ha elfogadjuk, hogy valóban létezik ilyen szabály, akkor Jo Nesbo azt piszok jól megtanulta, mert új könyvében (olvass bele ITT) a már eddig is traumatikus életutat maga mögött tudó nyomozóját minden eddiginél mélyebbre löki.

Jo Nesbo: Kés

Fordította: Petrikovics Edit, Animus Kiadó, 2019, 464 oldal, 4290 HUF

 

Harry Holének ebben a részben elsősorban a külső démonokkal kell megküzdenie, amellett persze, hogy fejlett alkoholizmusa, amelyet ideig-óráig el tudott fojtani, ismét benyújtja a számlát. A tizenkettedik HH-kötet, a Kés elején pont egy nagy ivászatból ébredezik: teljes black-out van mögötte, azt sem tudja, hogyan került haza, és miért ázik vérben a ruhája. Amit biztosan tud, hogy Rakel néhány hete kidobta (az előző, Szomjúság című kötetben felvillantott polgári élet kísérlete tehát totális kudarcba fulladt), és megint itt van, egyedül, kiégetten és több kérdés dörömböl a fejében, mint amennyit meg tud válaszolni. Ráadásul felbukkan egy olyan alak is, akivel Harrynak régóta húzódik egy lezáratlan ügye.

„A halottak halottak. Az élők pedig hamarosan halottak lesznek.”

A Szomjúságban bukkant fel először a szadista erőszaktevő és gyilkos, Svein Finne alakja (ebből a kötetből, egy temetői jelenetből van a fenti idézet is), és mit ad isten, a Késben is központi szerepet szánt neki Nesbo. Finne valószínűleg a kortárs krimiirodalom egyik legaljasabb bűnözője, egy pszichopata, aki nőket erőszakol meg, és arra kényszeríti őket, hogy azok megszüljék az erőszakban fogant gyereküket. Ha az áldozatok a rendőrséghez fordulnak vagy elvetetik a magzatot, akkor a biztos halál vár rájuk. Nesbo nem sokáig pihenteti Finnét, rögtön a második fejezetben akcióba hozza, amellyel ripsz-ropsz meg is ágyaz az egész történetnek. Amely összességében tényleg minden eddiginél kilátástalanabb és depresszívebb Harry Hole számára. Piszok hamar rá kell ugyanis döbbennie, hogy van az a helyzet, amiből csak vesztesként kerülhet elő.

A hajtás után spoileresen folytatjuk!

Tovább

Első Ünnepi Könyvvásár a PIM udvarán

librikiado_euk_konyvesblog_banner_300x250px.jpg

Az utóbbi időben egyre többen gondolják úgy, hogy a karácsony az egymásra figyelés, a maradandó élmények, az együtt töltött idő és a személyre szabott, gondosan kiválasztott meglepetések ünnepe, ezért egyre többen választják a könyvet, ha karácsonyi ajándékot keresnek. E gondolat jegyében egyedülálló kínálattal nyílik meg 2019. november 22-én, pénteken az ország Első Ünnepi Könyvvására a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán. A Helikon, a Jelenkor, a Kolibri, a Libri, a Park, a Kalligram, a Scolar és a Jaffa Kiadó könyvújdonságokkal, sikerkönyvekkel és szerzőikkel, diafilmekkel, beszélgetésekkel, felolvasással, családi programokkal és jelentős kedvezménnyel várja az olvasókat. 

Az Első Ünnepi Könyvvásárba látogatók több mint 500 cím közül választhatják ki a tökéletes ajándékot, és találkozhatnak kedvenc szerzőikkel; Bödőcs Tibor és Kőhalmi Zoltán, Kepes András és Gárdos Péter, Bálint György és Bánó András, Náray Tamás, Koltai Róbert, Farkasházi Réka és Dolák-Saly Róbert, Péterfy Gergely és Péterfy-Novák Éva, Mautner Zsófi és Váncsa István, Böjte Csaba és Boldizsár Ildikó, Simon Márton és Varró Dániel, Szabó T. Anna és Szőcs Géza és még sokan mások várják az olvasókat három héten keresztül a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán.  

A vásáron olyan bestsellereket kínálnak akár 30 százalékos árengedménnyel, mint A Szolgálólány meséjének folytatását, Margaret Atwood Booker-díjas Testamentumok című vadonatúj regényét; Elena Ferrante Nápolyi regények-sorozatának rég várt negyedik, befejező kötetét, Az elvesztett gyermek történetét; Bödőcs Tibor több mint 100 ezer példányban elkelt Addig se iszikjét és az idén ősszel megjelent első regényét, a Meg se kínáltakot; Kőhalmi Zoltán skandinávkrimi-paródiáját, A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit címűt; az ország kedvenc kertészének életéről szóló kötetet, Bálint György és Bánó András közös írását, a Bálint gazda. A százéves kertészt; vagy Boldizsár Ildikó új meseterápiás csoporttörténeteket tartalmazó könyvét, melynek címe: A királyné, aki madárnak képzelte magát; Náray Tamás nagy sikerű regénytrilógiájának befejező részét, a Zarah álmát; Péterfy Gergely legújabb nagyregényének – A golyó, amely megölte Puskint – immár harmadik kiadását. Igazi telitalálat lehet az ajándékválasztásnál Sal Endre (az Újságmúzeum alapítója) Mi, magyarok című kötete, ez a különleges sorsokat csokorba gyűjtő album vagy Jamie Oliver Vega-szakácskönyve. A kínálatban szerepel Jakupcsek Gabriella legújabb riportkötete, a Nagy levegő; Tisza Kata súlyos témákat tárgyaló Most című könyve, Karafiáth Orsolya Amikor a mama lelegelte a papa haját című felnövés-történetei vagy Koltai Róbert kabaréjeleneteinek gyűjteménye, Az én kabarém is. Találnak majd olvasnivalót a család legifjabb tagjainak is, hiszen az Első Ünnepi Könyvvásáron beszerezhetik a Kolibri Kiadó újdonságait, A karácsony nagy könyvét vagy a legújabb Geronimo Stilton-kalandot, a Karácsonyi éneket, de számos kiadványt választhatnak azok közül is, amelyek a kicsiket a Disney- és a Marvel-univerzumokba kalauzolják el. Aki diafilmen vetítene mesét, az egyaránt megtalálja a klasszikus és a kortárs meséket, hiszen a 65 éves Diafilmgyártó sikerfilmjei közül is válogathatnak.

Az Első Ünnepi Könyvvásár arra is alkalmat teremt, hogy az olvasók személyesen is találkozhassanak kedvenc könyveik szerzőivel, dedikáltathassanak velük, vagy új kedvenceket találjanak, amikor meghallgatnak egy-egy beszélgetést vagy felolvasást. Hétvégén zenés gyerekprogrammal várják az egész családot.

Az Első Ünnepi Könyvvásáron a szervezők minden megvásárolt gyerekkönyvhöz hozzátesznek még egyet, és az így összegyűlt könyvadományt eljuttatják a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban élő gyerekekhez. Az alapítványt létrehozó Böjte Csaba testvérrel személyesen is találkozhatnak az olvasók 2019. december 4-én, szerdán délelőtt 11 órakor. A közönségtalálkozón Csaba testvér az ünnepvárásról mesél, és dedikálja a Helikon Kiadó gondozásában megjelent köteteit. 

A vásár első száz szerencsés vásárlójának extra ajándék is kerül a kosarába – Bödőcs Tibor Addig se iszik, Barabási Albert-László A képlet című könyve vagy Dr. Seuss A Grincs című klasszikusa közül választhatják majd ki, melyik könyvet szeretnék megkapni tőlünk.  

Erre a néhány hétre a PIM udvarába költözik a nagymarosi V4 bisztró is, amely a visegrádi országok gasztronómiai különlegességeit és a Dunakanyar termelőinek alapanyagaiból készült specialitásait kínálja a betérő vendégeknek.

A legfontosabb praktikus információk az Első Ünnepi Könyvvásárról:

- a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán felállított fűtött sátorban (V. Károlyi utca 16.)

- 2019. november 22. és december 15. között (figyelem! december 7-én ZÁRVA), nyitvatartás: hétköznapokon 11.00–20.00, hétvégén 10.00–20.00 

- ünnepi kedvezmények: 1 könyv = 10% kedvezmény, 2 könyv = 20% kedvezmény, 3 könyv = 30% kedvezmény; 499 Ft-ért Zsákbamacska-könyv kapható; a diafilmek ára egységesen 999 Ft

- extrák: az első 100 vásárló ajándékkönyvet kap; beszélgetések, felolvasások, zene, családi programok


Az Első Ünnepi Könyvvásár teljes programja napi bontásban

Tovább

A nyolcadik résszel búcsúzik az Időfutár

idofutar_szerzok_2018_szollosi.JPG

Jeli Viktória, Tasnádi István, Vészits Andrea és Gimesi Dóra (fotó: Szöllősi Mátyás)

Megjelent az Időfutár-sorozat új, befejező része, amelyben véget ér Hannáék időutazásos története, és végre visszazökken helyére az idő. Addig viszont sok-sok kalandon keresztül vezet az út a könyvsorozat zárókötetében.

Az előző rész végén Hannáéknak majdnem sikerült hazatérniük Budapestre, a 21. századba. De végül mégis Londonban ragadtak, és egy szelíd tekintetű fiatalember és törvényen kívüli barátai vendégszeretetét élvezhetik. No meg I. Erzsébetét. Vajon sikerül találkozniuk Shakespeare-rel is? De persze a nagy kérdés az, hogyan zökkentsék vissza az időt?

Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Tasnádi István és Vészits Andrea: Időfutár 8. - A visszazökkent idő

Tilos az Á Könyvek, 2019, 304 oldal, 3490 HUF

 

A Kossuth Rádió 2012-től sugározta az Időfutár című ifjúsági rádiójátékot, amely villámgyorsan hatalmas rajongótáborra tett szert. A rádiójáték sikere nyomán a négy szerző könyvbe is foglalta a kalandokat: 2013 és 2015 között jelent az Időfutár-sorozat hat kötete. 2015-ben még úgy tűnt, hogy a hatodik lesz a zárókötet, a szerzők ugyanakkor nem engedték el a történetet: tavaly megjelent a hetedik rész (ITT bele is tudtok olvasni), jelen állás szerint viszont a nyolcadikkal végleg lekerekítik az időutazók sztoriját.

Ebben a kötetben Hanna pszichodrámát tart egy Erzsébet-kori törvényen kívülinek, Tekla házi hidegfúziós reaktort igyekszik összeütni, Bujdosóné pedig I. Erzsébettel és William Cecillel kavar, de közben Shakespeare-t kergeti, hogy végül a találkozáskor leessen az álla. Ráadásként még az is kiderülhet, milyen körülmények között született Hamlet nagymonológja.

Bemutató. November 16-án, szombaton mutatják be az Időfutár 8. kötetét a Bartók úti Pagonyban, a szerzőkkel Veiszer Alinda beszélget. Részletek erre>>

Olvass bele a könyvbe:

Borítópornó: Szabó Benedek és a Galaxisok - Cím nélküli ötödik lemez

Pár napja mutatta be a Szabó Benedek és a Galaxisok ötödik lemezének első dalát egy videoklipben, illetve a Cím nélküli ötödik lemez borítóját. A Borítópornó rovatban még soha nem mutattunk lemezborítót, de ezen most változtatunk, mert a legendás Európa Zsebkönyvek sorozatát játékba hozó vizuál úgy működik, mint a félszáraz madeleine süti. Egyszerre idézi meg a puha kötés mögé rejtett gyerekkorunkat, illetve azt az örök titkot, hogy a legizgalmasabb irodalmat valamiért ponyvaformátumban olvastuk. Például így ismertem meg Truman Capote, Boris Vian, Slawomir Mrozek, Csingiz Ajtmatov, Simone de Beauvoir, Ernest Hemingway, Philip Roth, Stefan Zweig, Anthony Burgess és Graham Greene műveit. Szabó Benedek és Balogh Gallusz, a borító tervezője válaszolt kérdéseinkre.

cover_1500px-png.png

Rendhagyó módon a Borítópornó rovatban egy lemezborítót mutatunk be, ami egy könyvborítóval játszik. Hogy jött az ötlet, hogy könyv kerüljön a lemezborítóra?

Szabó Benedek: Az ötlet elég régi. Eredetileg már a 2015-ben megjelent Legszebb éveink borítóját is úgy képzeltem el, hogy a legendás Pöttyös vagy Csíkos könyvek borítóit idézi majd, aztán elsikkadt a dolog. Csak most tudtam meg, hogy a csíkos verziót később megcsinálta a Katatón Bölcsészek, és nagyon menő lett. Feltehetőleg ők is szeretnek olvasni. Én is nagyon szeretek olvasni, sokkal korábbról eredeztethető szerelem ez, mint a zene. Igazán csak a könyvekben tudok elveszni. Hiszek benne, hogy az igazán jó dalszöveg nem lírai, hanem prózai jellegű. Mindig kis novellákként tekintettem a dalszövegeimre, amik persze hol jobban, hol rosszabbul sikerültek. Amikor elkezdtem írni az ötödik lemezt és kiömlött belőlem minden, a düh és a frusztráció mellett a régi emlékek és a régi tervek is, úgy gondoltam, épp ideje valóra váltani ezt az álmot is. Szerencsére pont jókor, mert most először érzem úgy, hogy nincsenek igazán gyenge sorok, béna szakaszok az albumon. Csináltam egy egyszerű vázlatot a borítóból, amit elküldtem Gallusznak, ő pedig megcsinálta sokkal jobban.    

szabobenedek_cimnelkuli_bporno.jpg

Szabó Benedek és Balogh Gallusz

Mit jelent az életetekben az Európa Zsebkönyvek sorozata? Melyik volt a kedvenc?

Szabó Benedek: Nekem a nyarakat, amiket azzal töltöttem, hogy a bajai házunk hosszú könyvespolcai előtt állva válogattam, melyik regényt vagy novelláskötetet olvasom el, miután befejeztem az előzőt. Gyerekkoromban a szüleim és a család barátainak tanácsai mellett elsősorban a borítóra hagyatkozva választottam könyvet, a klasszikus Európa Zsebkönyvek pedig ebből a szempontból is minden idők egyik legjobb magyar sorozata. Az első kettő, amit olvastam, sci-fi volt: a Bradbury-féle Marsbéli krónikák és Stanislaw Lem Kiberiádája, ezek örök kedvencek. Kamaszkoromban az Autóbusz és Iguána című amerikai novelláskötetet olvastam rongyosra, és persze Moraviát, mint a kamaszok általában, később Cortázart is itt fedeztem fel a Nagyítással, aztán már Pesten Ajtmatovot is, tavaly pedig vettem az antikváriumban egy csomó Graham Greene-regényt, a nagy részük szintén ebben a sorozatban jelent meg - az Utazások nagynénémmel borítóját valamiért nagyon szeretem. Szóval sokat jelent, na.

Balogh Gallusz: Főleg gimi alatt olvastam zsebkönyveket, amikor még volt időm könyvtárba járni (és olvasni), de úgy emlékszem, nekem csak a Mesterlövész volt meg otthon ebben a kiadásban.

Tovább

JÁTÉK - Nyerd meg DUDOLF karácsonyi böngészős könyvét!

Dudás Gergely, művésznevén DUDOLF első, karácsonyi mesekönyve végre Magyarországon is megjelenik. Pár éve a „Hol a panda?” című képe 160 ezer megosztást eredményezett, amellyel egy csapásra világhírűvé vált. A Budapesten élő illusztrátor mestere a képrejtvényeknek, a Mackó karácsonyi böngészője sem szűkölködik bennük, oldalról oldalra dolgoztatják meg az olvasók megfigyelőképességét a furfangos feladványok.

Dudás Gergely: Mackó karácsonyi böngészője

Fordította: Gyovai Katalin, Naphegy Kiadó, 2019, 32 oldal, 5590 HUF

 

A legújabb kötet hőse tehát egy karácsonyimádó Mackó, aki szeretné minden barátját vendégül látni, de az előkészületek fárasztóbbak, mint gondolta, és alig maradt ideje, hogy megkeresse és becsomagolja az elveszett ajándékot, a karácsonyi gyertyát és csillagot. Ahhoz, hogy Mackó időre elkészüljön, természetesen az olvasó segítségére is szüksége lesz.

A kötetet most bárki megnyerheti, a Naphegy Kiadóval közösen ugyanis játékot indítunk. Ha szeretnétek megnyerni a könyvet, nem kell mást tennetek, csak válaszoljátok meg helyesen az alábbi kérdést:

A könyv szerint milyen hangszert kell megkeresnie a mackónak a karácsonyi vásárban?

Ha egy kis segítségre van szükségetek, görgessetek lejjebb, és lapozzatok bele a könyvbe!

A válaszokat november 15-e (péntek) déli 12 óráig várjuk a konyvesblog@gmail.com címre, a tárgymezőbe írjátok be, hogy DUDOLF. A helyesen válaszolók között kisorsolunk egy Mackó karácsonyi böngészője című könyvet.

Lapozz bele a kötetbe:

Kim Leine: A grönlandi történelem tele van lehetetlen paradoxonokkal

20191013_konyves_kim_leine_interju-5671.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Kim Leine a fagyos északról utazott a már-már mediterránba hajló budapesti őszbe, hogy a Margó Fesztiválon mutassa be új könyvét, A szellemidéző és a tiszteletest, amely a Grönland-trilógia második része, és egyben az első kötet előzményregénye. A történet ezúttal is Grönlandon játszódik, ám csak a dán kolonizáció kezdeteinél vagyunk, ahol még van remény a küldetés sikerére. A regény több elbeszélőn keresztül, több perspektívából mutatja be az eseményeket, amitől élénk színezetet kap a történet. Az íróval a fejében megszólaló hangokról, a dánok után kiabáló grönlandiakról és a sarkköri Paradicsomról is beszélgettünk.   

Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes

Fordította: Soós Anita, Scolar Kiadó, 2019, 544 oldal, 4750 HUF

 

Az alapötletet a trilógiához, melynek második kötete A szellemidéző és a tiszteletes, egy újságcikk adta önnek, amely a lázongó, „eretnek” grönlandiakról és az oda érkező dán missziós lelkészek munkájáról szólt. Ön mit tudott akkor a dán-grönlandi történelemről és mi keltette fel az érdeklődését?

A dánok nem tudnak szinte semmit Grönlandnak erről a korszakáról, mert a történelemkönyvekben alig tesznek említést róla. Így én sem tudtam sokat, csak annyit, amit épp olvastam róla, valamint láttam, hogy a dánok szégyellik magukat a múltbéli események miatt, amelyekről valójában nagyon kevés információjuk van. Ez a kapcsolat ma is feszültséggel teli, noha egyik fél se tudja igazán, miért. A grönlandi történelem tele van lehetetlen paradoxonokkal és a kapcsolatot Dánia és Grönland között képtelenség vagy legalábbis nagyon nehéz megérteni, mégis meg kell próbálni. Összességében a mechanizmusokat nézem, mert az egész gyarmatosítási folyamat nagyon érdekes: a két nép találkozott, majd összeütközésbe kerültek, aztán egymásba szerettek, közben utálni kezdték egymást, utána gyerekük lett. Mindezek a történések különlegesek, a dán gyarmatosítás pedig egyedi, mert nem volt egyáltalán erőszakos, nem volt harc, nem használták őket rabszolgának, nem kényszerítették a grönlandiakat a kereszténység felvételére, élhettek a saját kulturális buborékjukban, ha akartak. Ennek ellenére el voltak nyomva. Hogy mi módon, azt nehéz meghatározni. Rengeteg gyűlölet van a grönlandiakban a dánok felé, a dánok részéről pedig szégyenérzet a grönlandiak felé. De nem tudják, miért éreznek így. Engem ez a téma nagyon izgatott.

Először A Végtelen-fjord prófétáit írta meg, majd következett A szellemidéző és a tiszteletes, amely ennek előzménytörténete. Miért tartotta szükségesnek, hogy visszafele menjen? A trilógia harmadik részében is ekkorát ugrik majd?

Az első regény az 1780-as években játszódik, de most vissza kellett térnem Hans Egedéhez. Ez, mint kiderült, elkerülhetetlen volt, mert annyira kimagasló alak a grönlandi történelemben. A következő kötetben a jövőről fogok írni, az 1880-as évekről, amikor volt egy expedíció Grönland keleti partividékén, Ammassalikban, amely területet 500 ember lakja, és ott is gyarmatosítani szeretnének. Míg a Prófétákban és A szellemidéző és a tiszteletesben dán szerzetes megy Dániából Grönlandra, itt a szerepek most változnak, mert Johans Hansson, aki grönlandi lelkész, és ugyancsak egy történelmi alak, nyugatról keletre megy a saját pogány népéhez, akiket meg akar téríteni. Csakhogy előáll a dilemma, mert a saját népét kell megtérítenie, és ezt a dán kormány helyett teszi. Erről szól a harmadik kötet. Először nem is gondoltam trilógiára, de az egész téma egyre csak nőtt és rájöttem, hogy túl nagy ahhoz, hogy egy regényben legyen, és ahogy belementem egyre inkább a történetbe, akkor jöttem rá, hogy ennek hely kell, nekem meg idő, hogy átgondoljam ezeket a dolgokat. Ha írok egy trilógiát, az talán 10 év is, mert beszélnem kell emberekkel, például. Megpróbáltam nem megérteni a dolgot, ugyanis íróként nem megérteni kell valamit, hanem bolondnak kell lenni, csak egy magasabb szinten. Ezt akadémikusok mondják. Úgy nézek egy történetre, mint egy gyerek, ez egy más, ártatlan látásmód. Az irodalom új szemüveget ad, hogy azon keresztül nézz dolgokra, az írónak pedig butának kell lennie, hogy azt leírhassa. A regényírók, akik sikeresek, mind buták egytől-egyig, ez az én célom is.

20191013_konyves_kim_leine_interju-5611.jpg

Tovább

A mérgezett nő  – Beszélgetés a női szereplehetőségekről és szerepkényszerekről

konyvklub.jpg

Babarczy Eszter A mérgezett nő című könyve és Szombat Éva fotóművész munkái kapcsán a női szereplehetőségekről és szerepkényszerekről tartanak beszélgetést ma este 18 órától a Mai Manó Házban. Az esemény a Libri Kiadói Csoport és a Mai Manó Ház Könyvek & Képek a Napfényműteremből című új programsorozatának része, amelyet ezentúl havonta fognak megrendezni, és amelyen mindig egy-egy népszerű vagy fontos témát fognak körüljárni a résztvevők, új  könyvek és kortárs fotóművészek alkotásain keresztül. A sorozat házigazdája: Lovász László (műsorvezető, producer, Dumaszínház)

A könyvklub első beszélgetését ma este 18 órától tartják, témája Babarczy Eszter A mérgezett nő (Jelenkor Kiadó) című könyve és Szombat Éva fotóművész munkái, valamint a női szerepek az irodalomban és a fotóművészetben. A téma kapcsán olyan könyvekről is szó esik majd, mint: Melinda Gates: A nő helye – Változtassuk meg a világot a nők erejével!, Malala Yousafzai: Nincs más út és Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Facebook-esemény ITT.   

A könyvklubra belépőjegyet kell váltani (ennek ára 2500 Ft, tartalmazza a beszélgetésen való részvételt, egy pohár bort és látogatható vele a Mai Manó Ház aktuális kiállítása (2020. január 19-ig az Araki: Érzelmes utazás) is. Jegyek előzetesen és aznap este is válthatók a Mai Manó Ház jegypénztárában (1065 Budapest, Nagymező u. 20.).