Olvass!

KönyvesBlog

Családi kör vasárnapi házi terrorra hangszerelve

2019. április 26. .konyvesblog.

Pungor András első kötete hat novellából és egy kisregényből áll össze, melyekben tűpontos és kíméletlen pszichológiai és szociológiai érzékenységgel enged bepillantást sorsfordító határhelyzetekbe. A szövegek éppolyan sodró lendülettel haladnak előre, ahogy a történetek szereplői sodródnak az elkerülhetetlen felé.

Pungor András: A hetedik nap a papáé

Scolar Kiadó, 2019, 184 oldal, 2990 HUF

 

Rálátás nyílik a személyiségre ható erőkre: mitől válik végzetessé egy találkozás, egy szülő-gyerek viszony, egy konfliktus két ember között. Bár a szövegek világa legtöbbször kegyetlen és nem kecsegtet túl sok reménnyel, mégis szívesen időzik bennük az ember, mert tele vannak líraisággal, és mert a legmélyebb empátia hatja át ezeket az írásokat.

Bemutató. A kötetet április 27-én este 7-től mutatják be a könyvfesztiválon. Zenél a Magácska zenekar. A szerzővel a kötet szerkesztője, Györe Bori beszélget. Részletek erre>>

Olvass bele a kötetbe:

Pungor_A_hetedik_nap_a_papa... by on Scribd

Knausgard: El kellett búcsúznom az irodalomtól, hogy újra beléphessek az életbe

20190425_kok_laudacio-32601.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Kevés író kap olyan könnyen tapsot a közönségétől, mint Karl Ove Knausgard, akinek a könyvfesztivál díszvendégeként a pódiumbeszélgetésen először a saját nevét kellett kimondania. Beszélgetőpartnere, Bősze Ádám ugyanis ezt kérte tőle elsőként, mondván, hogy a magyarokat hetek óta lázban tartja, vajon hogyan is kell kiejteni helyesen a nevét. Akik élőben követték az eseményt, hamarosan be is lettek avatva a titokba (aki kíváncsi a rejtvény megoldására, az egyébként a KOK-ról szóló podcastunkból kiderítheti). 

Karl Ove Knausgard: Élet - Harcom 4.

Fordította: Patat Bence, Magvető Könyvkiadó, 2019, 480 oldal, 4999 HUF

 

A következő kérdés már komoly volt, arra irányult, hogyan birkózott meg a sikerrel, a Harcom-sorozat megjelenése után. Mint kiderült, Knausgard-t nem igazán zavarta a siker, hiszen íróként ez volt az álma, ráadásul egyáltalán nem sejtette, hogy ennyire nagyot fog durranni a könyve. Éppen ellenkezőleg, azt gondolta, hogy annyira személyes, amit írt, hogy mások számára unalmas lesz, senki nem fogja megvenni. Bevallotta viszont, hogy amikor befutott a könyv, érzett egyfajta nyomást amiatt, hogy ennyire sokan olvasták, nehéz volt megbirkóznia az elvárásokkal, félt, hogy nem tud újat mondani és kudarcot vall. 

Knausgard magáról írt, hogy közel kerüljön a világhoz

1920 - ez nem valami emlékezetes évszám, hanem eddig összesen ennyi oldal jelent meg magyarul a norvég Karl Ove Knausgard Harcom-sagájából. A négy kötetet az elkövetkező években követi még kettő, így lesz teljes a széria, amelyben a középkorú, felső-középosztálybeli, magánéleti válsággal és...

A siker első szelét egyébként akkor érezte meg, amikor a könyv megjelenése előtt újságírók keresték fel. Mint mondta, szinte sosem irodalomról kérdezték őt, hanem az életéről, és ekkor szembesült vele, hogy gyakorlatilag mindent tudnak róla és a családjáról. „Rájöttem, hogy eladtam a lelkem az ördögnek” – mondta, de aztán hozzáfűzte, hogy rögtön akkor úgy döntött, ezzel nem foglalkozik többet, megpróbál túllépni rajta. Szerinte a könyv negyven évnyi nyomás és mások elvárásainak való megfelelés hatására született meg. Nagyon intenzív volt a magánélete abban az időszakban, amikor írta, három gyerekkel és az ezzel járó teljes káosszal, ami jelentős frusztrációval járt. Ahogy az is, hogy úgy érezte, íróként megbukott. Ezért határozott úgy, hogy egyszerűen megírja azt, ami van, és minden érzését. A Harcom-sorozat így tulajdonképpen az életközépi válságának eredményeként jött létre.

Tovább

Megmutatjuk a legjobb gyerekprogramokat a könyvfeszten

feszt2019.JPG

Bár már csütörtökön megnyitotta kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, a legtöbb gyerekprogramot érthető okokból hétvégére időzítették a kiadók és a szervezők. Mi ezek közül választottunk ki párat - összeállításunkban a kronológiára fittyet hányva a kisebbektől haladunk a nagyobbaknak szóló kötetek és programok felé, a végén pedig néhány érdekes, inkább felnőtteknek szóló beszélgetést is ajánlunk.

Agócs Íriszt eddig főleg az illusztrációiról ismertük, az utóbbi időben viszont már szerzőként is több könyvet jegyez. Április 28-án 10 órakor Mia nem álmos és Masa és az eső című lapozóit mutatják be. Ugyancsak ekkor mutatkozik be Czernák Eszter legújabb könyve, a legkisebbek hétköznapjait bemutató Sári és Berci otthon, melyet Mayer Tamás illusztrált.

Agócs Írisz illusztrálta amúgy Varró Dániel legújabb verses meséjét is: a Csütörtök, a kisördög április 28-án 12 órakor mutatkozik be az olvasóknak, az eseményen levetítik a Csütörtök, a kisördög és az ördöngös molnár című diafilmet is.

A Csimota Kiadónak a könyvfesztiválra időzítve három új Papírszínház-meséje is megjelent (Sipirc!, Oroszlán úr sörénye, Bújócska), melyeket április 28-án 13 órától mutatnak be; a mesélő: Zsigmond Tamara.

Egy egész napos családi kirándulás ihlette Gryllus Vilmos legújabb kötetét, a Biciklizős dalokat, melyet Timkó Bíbor illusztrált. A könyvet április 27-én 16.30-kor mutatják be, ahol Gryllus Vilmos részleteket ad elő a kötet dalaiból.

Folytatódnak Furda borz kalandjai: Petr Stancik mesehőse ezúttal filmet forgat, a gyerekek pedig ehhez kapcsolódóan április 26-án 10 órától egy workshopon vehetnek részt.

Bosnyák Viktóriának több kötete is megjelenik a könyvfesztre időzítve: az Unikornis égen, földön egy Kornélia nevű egyszarvú mindennapjaiba enged bepillantást. Az illusztrátor Rippl Renáta – vele és a szerzővel április 27-én 16 órától közösen készíthetnek majd unikornist az olvasók.

Bosnyák Viktória másik kötete a Pacák a pácban, melynek rajzait Dudás Győzőnek köszönhetjük. Ebben a verses mesében a tintásüveg felborul, a tócsából pedig fura lények kelnek életre. Aki szeretne közös mesét írni az alkotókkal, annak április 28-án, 16.30-tól nyílik erre lehetősége.

Igazi cicás program várja az olvasókat április 27-én 14 órakor: ekkor mutatják be ugyanis Arisztotelészt, a puha, bundás kandúrt, mégpedig egy zenés-mesés, interaktív könyvbemutatón. Anette Herzog Na de ki kérdez egy kandúrt? című kötetének hőse egy olyan macska, akinek akkor fordul fel fenekestül az élete, amikor kiderül, hogy kis gazdája, Anna egy kutyát szeretne kapni a születésnapjára.

Tovább

Scalzi pénzfeldobással döntött a sci-fi mellett, világsztár lett

Forrás: Gage Skidmore / Wikipedia

Az egyik legmenőbb sci-fi író, John Scalzi is szerepel a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az Agave Kiadónál megjelent Vének háborúja regénysorozattal berobbant szerző jelentőségét jól mutatja, hogy írásaiért számos rangos díjat is bezsebelt (köztük a Hugo-, Locus- és John W. Campbell díjakat), de ő az, aki egy tízéves, tizenhárom könyvről szóló 3,4 millió dolláros szerződést kötött kiadójával. Röviden elmondjuk, miért is kedveljük őt.

Találkozz John Scalzival a Könyvfesztiválon!

Április 27., szombat 13:30 Millenáris, D csarnok. Facebook-esemény>>

A kezdetek

Scalzi 1969. május 10-én született a kaliforniai Fairfieldben és jelenleg az ohiói Bradfordban él. A Chicagói Egyetemen végzett filozófia szakon és már egyetemi évei alatt is foglalkozott írással. Előbb a The Chicago Maroon egyetemi lap főszerkesztője lett, majd szabadúszóként írt a Chicago Sun-Times nevű helyi napilapnak. Az egyetem elvégzése után vállalati tanácsadóként is dolgozott, de a Fresno Bee-nek is írt publicisztikákat, filmkritikákat. Washingtonba költözve az AOL-nél kötött ki íróként és szerkesztőként, de a mai napig is foglalkozik újságírással, például a Los Angeles Times-nak is ír.

Science fiction és krimi olvasóként nőtt fel, nehéz döntés előtt találta magát, amikor kedvenc műfajai között kellett választania:

„Amikor eldöntöttem, hogy regényeket fogok írni, olyan műfajt akartam választani, amit már olvasóként jól ismertem és szerettem. Úgyhogy maradt a science fiction és a krimi. Feldobtam egy érmét. A fej volt a sci-fi. Az írás a krimi. A fej győzött.”

Whatever

Újságírói és fikciós munkái mellett nagy szerepe van életében az 1998-ban indított blogjának, a Whatevernek. A Whatever jóval megelőzte a nagy blogrobbanást és az egyik legrégebb óta folyamatosan frissülő blogok egyike. A névválasztás pedig hűen tükrözi az online felület színességét. Scalzi nem korlátozza egy témára a blogon megjelenő írásait. Ugyanúgy előfordulnak rajta a fantasztikus irodalom aktualitásaival foglalkozó bejegyzések, novellák, mint személyesebb témák vagy éppen a politika.

Tovább

Ezeket a külföldi könyveket keresd a Könyvfesztiválon!

kblog_kblokkfejlec_1_1_2_5_1_4.jpg

Tegnap már megmutattuk, hogy milyen magyar könyveket érdemes beszerezni az idei könyvfeszten és készítettünk nektek egy programajánlót is. Most a friss külföldi megjelenések közül szedtük össze a legizgalmasabbakat nektek. 

Karl Ove Knausgård: Élet 

Karl Ove Knausgard: Élet - Harcom 4.

Fordította: Patat Bence, Magvető Könyvkiadó, 2019, 480 oldal, 4999 HUF

 

Mivel idén Karl Ove Knausgard a könyvfesztivál díszvendége, mi már jó pár cikkben foglalkoztunk vele és a Harcom-sorozat negyedik részével, az Élettel, amely magyarul most jelent meg (olvassatok bele ITT). Az Élet volt a hét könyve is, ezt írtuk róla:  „Karl Ove Knausgård (KOK) első pillantásra nem is csinált mást, mint hiperrealisztikusan elkezdte megírni az életét, és a Harcom-sorozat köteteiben bátran/gátlástalanul/szégyentelenül (kívánt rész aláhúzandó) tette közzé a saját és a legszűkebb környezetében élők mindennapjainak legbagatellebb részleteit, miközben olyan univerzális témákban is tudott újat mondani, mint a halál vagy a szerelem. Knausgård prózája ugyanakkor rövid időn belül hivatkozási ponttá vált, a sajtó szenzációt és irodalmi jelenséget emlegetett vele kapcsolatban, és persze kijutott a botrányokból, miután rokonai beperelték, és még halálos fenyegetéseket is kapott.” A Knausgard-ról készült portrécikkünket ITT, a Harcom-sorozatról szóló podcastunkat pedig ITT találjátok. 

Margaret Atwood: MaddAddam-trilógia 

Margaret Atwood: MaddAddam-trilógia 3. - MaddAddam

Fordította: Varga Zsuzsanna, Jelenkor Kiadó, 2019, 599 oldal, 4499 HUF

 

Margaret Atwood legnagyobb szabású disztópiája a MaddAddam-trilógia, amely egy posztapokaliptikus korban, a civilizáció romjain játszódik. A sorozat most a könyvfesztiválra egyben, új köntösben jelent meg: a Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban érhető el, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul. A trilógia utolsó részében Zeb és Toby sorsát követhetjük nyomon, akik megpróbálnak új életet kezdeni az elpusztult világ romjain. A táborukba érkeznek a mindent túlélő génmódosított guvatkák, akiknél épp kezdődik a párzási időszak. A Guvat és Gazellában megismert Hóember súlyos sérüléséből lábadozik, így Tobyra hárul a feladat, hogy átvegye a próféta szerepét. A járvány előtti világról szóló történeteiből lassan kiderül, mi és hogyan okozta valójában az emberiség pusztulását. A trilógia gyönyörű borítóját Féder Márta tervezte, vele Borítópornó rovatunkban olvashattok interjút. 

S. A. Chakraborty: Bronzváros 

S.A. Chakraborty: Bronzváros

Fordította:Benkő Ferenc, Agave Könyvek, 2019, 528 oldal, 5480 HUF

 

S. A. Chakraborty első regénye, a Bronzváros 2017 egyik fantasztikus irodalmi meglepetése és sikertörténete volt. A World Fantasy-díjra is jelölt műben hemzsegnek a mitológiai lények, világát teljes mértékben átszövi a mágia, és természetfeletti szereplői ellenére nagyon is emberi viselkedési formákat, érzelmeket közvetít.  A könyvről szóló kritikánkban ezt írtuk: „A Bronzváros legnagyobb vonzereje és egzotikuma a felépített világban rejlik. Az arab és iszlám mondavilág lényei elevenednek meg egy nagyszabású, eposzi ívű, fantasy történetben (az író saját szavaival történelmi fan fiction-ként jellemezte művét). A nyugati olvasó számára sem válik teljesen idegenné a Chakraborty által használt eszköztár, ugyanis az 1001 éjszaka meséiből, vagy az olyan népszerű feldolgozásokból is találhatóak ismerős elemek, mint az Aladdin.”

Tovább

Borítópornó: Margaret Atwood – MaddAddam-trilógia

boritoporno_3.jpg

Borítópornó című rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Margaret Atwood MaddAddam-trilógiájának gyönyörű borítóiról ezúttal Féder Mártával, a Libri Kiadói Csoport grafikusával beszélgettünk.

Az üszkös romokkal borított, mégis furcsán paradicsomi, posztapokaliptikus tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a guvatkák. Ez a génmódosított faj túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül.Hóember végtelen magányában emlékeibe menekül, így ismerjük meg a tehetős Kampuszokra és a nyomortól, bűnözéstől és betegségektől sújtott plebsztelepekre szakadt világ történetét, ahol mindenki sorsa az elvtelen Vállalatok és a központi biztonsági szolgálat embereinek kezében van. Kirajzolódik előttünk Hóember gyermekkori barátja, a zseniális géntechnológus, Guvat sorsa, aki arról álmodott, hogy létrehozza az embernél tökéletesebb fajt. Bármi áron.Margaret Atwood egyik legnagyobb szabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.

maddada.JPG

Hogyan készültek el a MaddAddam-trilógia borítói, miből indultál ki a tervezéskor? 

A Libri Kiadói Csoport grafikusaként nagy öröm volt számomra, hogy a Jelenkor Kiadó az Albert Camus könyvek borítóinak tervezése után újabb sorozatterv készítésére kért fel. Teljesen szabad kezet kaptam a tervezéshez, csak a kiadónál eddig megjelent Atwood-kötetek (A Szolgálólány meséje, Alias Grace, A vak bérgyilkos) formátumának és kivitelének megtartását kérték. A sorozat tervezését megelőzte a háromkötetes mű olvasása, illetve egy hosszabb információ és inspirációgyűjtő szakasz. Megnéztem a hazai és külföldi MaddAddam-borítókat, illetve elolvastam a sorozatról megjelent elemzéseket, kritikákat is. Teljesen magával ragadott a szöveg, nagyon erős a képi világa. Szerettem volna a szerző által teremtett disztópikus világ hangulatát megjeleníteni a kötetek borítóin, klasszikus és modern, valós és fikciós elemek ötvözésével. Nem az egyes részek történetét vagy szereplőit akartam megidézni, hanem egységes vizuális hatásban gondolkodtam, ennek megfelelően gyűjtöttem a borítókhoz képanyagot. Ezt a koncepciót követve készítettem három tervvariációt, egy grafikus, egy fotómanipulációs és egy digitális kollázs technikát alkalmazó képi világgal. Végül az indonéz Fajar P. Domingo szürrealista digitális kollázsaival készült sorozatterv lett a befutó, ezt mind a kiadó, mind a jogtulajdonos lelkesen támogatta. 

atwoodm_maddaddam_vedoterv.png

Tovább

Rubin Eszter új regényében a házzal együtt omlik atomjaira két ember kapcsolata is

Lehet vajon hazugságokból is otthont építeni? Ha engem is megcsalnak, kevésbé vagyok csaló? Mi indítja el egy házasság erózióját? Az olvasó olyan könyvet tart a kezében, mely választ ad ezekre a lélektani kérdésekre. Az Árnyékkert fordulatos, nagyívű családregény, amely finom iróniával vezet végig a Stark-ház harminc évet felölelő krónikáján.

Rubin Eszter: Árnyékkert

Jaffa Kiadó, 2019, 341 oldal, 3490 HUF

 

Az 1980-as években kezdődő és napjainkig ívelő történet két főhőse, Gyuri és Lia kamaszkori szerelemből lép át a házasságba. Eleinte jól alakul az életük, a rendszerváltás lehetőségeit megragadva igyekeznek előrejutni. Gyermekeik születnek, karriert és házat építenek, ám az otthonuk falán egy napon repedés jelenik meg. Ezt követően, rejtélyes módon, a kapcsolatuk és az életük is repedezni kezd. A házuk mintha önálló életre kelne, a dolgozószoba külső fala eltűnik, sűrű borostyánból nőtt függöny zárja el a nappaliba nyíló ajtót. A különös hely mindenkit megbabonáz és hatalmában tart.

A szereplők szélsőséges érzelmek rabjaivá válnak, egyre inkább az elemi ösztönök és nyers érdekek vezérlik őket, még a lelki bántalmazástól sem riadnak vissza. Titkokat rejtegetnek, megcsalnak és megcsalatnak. A romlás feltartóztathatatlannak tűnik, és felfal mindent, ami útjába kerül.

Bemutató. Rubin Eszter Árnyékkert című regényét április 27-én 18 órakor mutatják be a Könyvfesztiválon. A szerzővel Oláh Andrea beszélget. Részletek erre>>

A regény fejezetei az évszakok változását követve, fokozatosan tárják fel a családtagok közti kapcsolatok mélyrétegeit, az önsorsrontás és élethazugságok széles skáláját. Egyszerre lebilincselő és hátborzongató, amint a harmonikus együttélés lépésről lépésre hullik szét, a katartikus végkifejlet felé haladva. A szerző mindezt Budapest közelmúltbeli és jelen valóságába helyezi, kiváló arányérzékkel vegyítve a racionálisan érzékelhetőt a szürreálissal.

Olvass bele a kötetbe:

Rubin-Eszter-Arnyekkert-bel... by on Scribd

Az Agathe hősei csak arra vágynak, hogy elkezdhessenek végre élni

Fotó: Diana Juncher

Csak miután befejezte és újraolvasta Agathe című könyvét, jött rá, mennyi mindent beleírt a saját szorongásaiból és tapasztalataiból – meséli Anne Cathrine Bomann, aki a hétvégi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége lesz. Pedig a fiatal dán szerző a felületes szemlélő számára nem is különbözhetne jobban a saját protagonistájától: az Agathe című debütáló regény hőse ugyanis egy olyan öregedő pszichiáter, akit már fárasztanak a páciensek, és számolja a még nyugdíjig hátralévő napokat. A sivár terápiás látogatásokat egy Agathe nevű német asszony felbukkanása borítja fel, akit először nem is akar elvállalni. A doktor végül enged, és egy idő után azon kapja magát, hogy szinte már várja a nő felbukkanását. Az Agathe az idős pszichiáter és az asszony kapcsolatán keresztül a magányról, a kiüresedésről és a társadalmi láthatatlanságról is mesél. Anne Cathrine Bomann írásban válaszolt a kérdéseinkre, válaszaiból pedig kiderül, hogy miért esett a választása Párizsra, írás közben mit hasznosít a pszichológiai tapasztalataiból, mint ahogy az is, hogy milyen könyvek voltak rá a legnagyobb hatással.

Anne Cathrine Bomann a könyvfeszten. A dán elsőkönyves szerzővel Winkler Nóra beszélget, a regényből részleteket olvas Kerekes Viktória színművész. Mikor? Április 27-én 17 órakor. Hol? A Millenárison, a Votisky Zsuzsa teremben. Részletek erre>>

A cím (Agathe) ellenére a műve főszereplője egy idős pszichiáter, akinek lassan kezd elege lenni a betegeiből. Nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, mintha a könyvbe a saját félelmeit írta volna bele. Ha ez így van, akkor mik ezek a félelmek: félelem a kiégéstől, az öregedéstől, netán a magánytól?

Igen, kétségkívül van ebben valami. A vicces az, hogy az elején nem is volt ilyen szándékom, és fogalmam sem volt róla, míg csak be nem fejeztem a könyvet, és némileg eltávolodva újra nem olvastam. Akkor láttam, valójában mennyi van belőlem benne; azokból a félelmekből, melyeket pszichológusként tápláltam, valamint az olyan egzisztencialistább gondolatokból, melyekkel emberként viaskodom. Én magam is tűnődtem már azon, hogyan segíthetnék jobban a klienseimnek, ismerem az érzést, amikor az ember alig várja valamelyik páciense látogatását, és már-már reménykedik abban, hogy a másik viszont aznap nem fog feltűnni, és igen, ismerem a szorongást és a mélységes magányt. Ugyanakkor felemelő volt számomra felismerni azt, hogy egy olyan könyvet írtam, amely azt üzeni, hogy értelmet lehet találni egy szemlátomást értelmetlen világban, ha kapcsolatba lépünk a körülöttünk lévő emberekkel. Ez egy olyan üzenet, melyben – mielőtt megírtam volna az Agathe-ot – nem tudtam, hogy hiszek, most viszont igenis így van – számomra legalábbis működött az, hogy a szeretteimmel való szoros kapcsolat értelmet hozott az életembe.

Anne Cathrine Bomann: Agathe

Fordította: Petrikovics Edit, Jelenkor Kiadó, 2019, 148 oldal, 2699 HUF

 

A könyvbeli pszichiáter az, akinek segítenie kellene Agathe-nak, viszont úgy tűnik, hogy végül a nő az, aki öntudatlanul is valamiféle megoldást kínál a férfi legsúlyosabb problémáira. Különleges kapcsolat szövődik kettejük között, de ön hogyan jellemezné ezt a kapcsolatot?

A könyv eléggé rövid, és egy bizonyos pontig nem adok túl sok információt az olvasóknak Agathe-ról. Így aztán nem is tudunk túl sok mindent arról, hogy milyen hatással van rá a doktor, ám a vége felé az asszony elmondja, milyen sokat segítettek neki a beszélgetéseik. Ami a doktort illeti, Agathe nyilvánvalóan fontos szerepet játszik az életében. Úgy vélem, kettejükben van valami közös, egy olyasféle tapasztalat, amely a kívülállásukból fakad, illetve abból, ahogyan mások könnyűnek tűnő életét szemlélik. Az élet nem könnyű sem Agathe, sem pedig a doktor számára, mindketten arra vágynak, hogy beléphessenek a játékba, hogy valóban elkezdhessenek élni, ám egyszerűen nem tudják, hogyan. Számomra a különleges kapcsolatot az is jelenti, hogy látják egymást. A doktor látja Agathe-ot, meghallgatja őt, és igyekszik megérteni a szenvedéseit, ahelyett, hogy valami gyógyszert adna neki és beutalná egy intézetbe. Cserébe Agathe is látja a doktort, szembesíti a férfit a reszkető kezével és a szomorúságával, és én azt mondanám, hogy egy igazi kapcsolatnak ez az egyik alapja, mégpedig, hogy az ember megpróbálja annak látni a másikat, aki. Szerintem Agathe annak az életnek a jelképe lesz, melyet a doktor élhetett volna, a szerelem, az élet, a remény szimbóluma, az asszony pedig – a titkárnővel, Madame Surrugue-gel és Thomas nevű férjével együtt – olyasvalamit ébresztenek fel a doktorban, mely sok-sok évig szunnyadt benne.

A cselekmény alapvetően bárhol és bármikor játszódhatna, hiszen a hangsúly inkább a belső történéseken van. Miért választotta mégis a negyvenes évek Párizsát, volt ennek bármi különösebb oka?

Egyetértek, néhány apró részlet kivételével a történet játszódhatna akár most és akár Dániában is. Valójában úgy kezdtem el írni, hogy nem tudtam semmit sem arról, mi fog történni, vagy azt, hogy hol és kivel. Írás közben viszont gyorsan felismertem, hogy a főhősöm egy olyan férfi, aki sokkal idősebb nálam, és rendkívül magányos. Legelőször ezek kristályosodtak ki bennem. Aztán néhány oldallal később világossá vált számomra, hogy a nyelvezete és a történet hangulata miatt a regény nem a jelenben játszódik, így aztán úgy döntöttem, hogy azt a negyvenes évek Franciaországába helyezem. Az időpont kiválasztásában szerepet játszott az is, hogy nem akartam a háborúról írni, így azt teljesen kihagytam, ám a könyv hangvétele még mindig réginek tűnt, így a negyvenes évek végénél maradtam. Ami az országot illeti, a szüleimmel a családi nyaralásaink alkalmával vagy tizenötször látogattunk el Franciaország legkülönbözőbb helyszíneire, leginkább Párizsba, és amikor tizennyolc éves voltam, volt alkalmam majdnem egy évig Franciaországban élni; nagyon szeretem az országot és a nyelvet is. Így tehát a helyszín és az időpont írás közben alakult ki, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy a doktort Fontenay-sous-Bois-ban ábrázolom, egy olyan kis házban, melyben én is éltem, és ez nagyon rendben volt így.

Tovább

Knausgard magáról írt, hogy közel kerüljön a világhoz

kok.jpg

1920 – ez nem valami emlékezetes évszám, hanem eddig összesen ennyi oldal jelent meg magyarul a norvég Karl Ove Knausgard Harcom-sagájából. A négy kötetet az elkövetkező években követi még kettő, így lesz teljes a széria, amelyben a középkorú, felső-középosztálybeli, magánéleti válsággal és gyerekneveléssel hadakozó KOK az elmúlt években szétírta a saját életét. Sorozatokat általában az első kötetnél kezdünk el olvasni, kérdés viszont, hogy ez esetben is követnünk kell-e megjelenési kronológiát vagy bárhol beléphetünk KOK autofikciós életébe. Azoknak, akik még csak most kezdenek ismerkedni vele, még van pár napjuk felzárkózni. Nekik talán jó hír, hogy tulajdonképpen bármelyik kötet jó belépő lehet Knausgard szorongásokkal és íráskényszerrel teli világába. A kötetek bár szorosan összefüggenek, de KOK láthatólag egy-egy adott könyvön belül sem ragaszkodik az időrendiséghez, és rengeteg flashbacket használ – amire jó példa az utolsó kötet, ahol a fiatal felnőttkor eseményeibe jó kétszáz oldalon keresztül ékelődnek be a kamasz KOK életélményei. Tematikailag ugyanakkor elég nagy átfedések vannak a kötetek között, és vannak olyan topikok, amelyek rendszeresen hangsúlyosan szerepelnek bennük. Ezek közül választottunk ki most négyet. 

Knausgård a könyvfeszten. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Karl Ove Knausgård lesz, az olvasók kétszer is találkozhatnak vele. Április 25-én – Tóth Krisztina laudációját követően – Bősze Ádám beszélget majd az íróval a Millenárison, április 27-én pedig Szegő János, a Magvető szerkesztője kérdéseire válaszol ugyancsak a Millenárison.

Szűrő

Bár a Harcommal lett világhírű KOK, már előtte gurított két nagyot, az elsővel hat évet, a másodikkal ötöt töltött el, nyert díjakat és elkezdték fordítani. Ezután viszont válságba keveredett, még ha nem is kreatív jellegűbe: Knausgard ugyanis azt érezte, hogy a regény mint forma az ő esetében távolságot teremtett az élettől, ám amikor egyes szám első személyben nemcsak magáról kezdett el írni, hanem kompromisszummentesen mindent elárult az apjáról, a feleségéről, a szorongásairól, a kétségeiről, önmaga gyengeségéről, az írás és az élet közötti távolság eltűnt. Az is felszabadítólag hatott számára, hogy mivel magáról írt, nem kellett a történetvezetésre vagy a karakter motivációjára építenie a regényt. Egy interjúban azt állította, hogy nem azért kezdett el magáról írni, mert olyan érdekes személyiségnek tartja magát, vagy mert különleges tapasztalatai vannak, vagy mert így tudta kielégíteni narcisztikus hajlamait. Hanem mert így tudott a legközvetlenebbül kapcsolódni a körülötte lévő világhoz. Az írásban szerinte minden elől elbújhat, az írás egy olyan hely, ahol mindig szabad lehet.

Karl Ove Knausgard: Élet - Harcom 4.

Fordította: Patat Bence, Magvető Könyvkiadó, 2019, 480 oldal, 4999 HUF

 

Ezután a legfontosabb az volt, hogy az elbeszélőn, vagyis magán átszűrjön minden érzést, gondolatot vagy képet, és az eddig megjelent részek (sorrendben: Halál, Szerelem, Játék, Élet) megerősítik ezt az állítást. A Harcom-sorozat radikálisan önéletírás, amit 2008-ban így kezdett el:

"2008. február 27-e van. 23 óra 43. Én, aki ezeket a sorokat írom, Karl Ove Knausgård, 1968 decemberében születtem, vagyis ezen sorok lejegyzésének pillanatában harminckilenc éves vagyok. Három gyerekem van, Vanja, Heidi és John, és a második házasságomban élek, Linda Boström Knausgård-ral." (Harcom: Halál, 28. oldal)

Az első kötetet nyolc hónapig írta, míg az ötödik könyvet nyolc hét alatt írta meg. A Harcom című regényfolyamban annyira bízott a kiadó, hogy az eredeti tervek szerint egy éven át minden hónapban kiadtak volna egy kötetet, vagyis összesen tizenkét részt jelentettek volna meg. KOK egy interjúban nem is regényként említette a Harcomat, hanem művészeti projektként. Végül 2009-2010 között mind a hat kötet megjelent, azóta 35 nyelvre fordították le a könyveit, csak Norvégiában 500 ezer példányt adtak el belőle, ami azt jelenti, hogy majdnem minden tizedik norvégnak megvolt a Harcom.

Az ember, aki negyedszerre is szétírta az életét

Elsőre még meglepő volt, hogy itt egy író, aki abból csinál irodalmat, amit a többség nagyjából a cselekvést követő tizedik másodpercben elfelejt. Karl Ove Knausgård (KOK) - aki a jövő héten érkezik Budapestre, miután ő a csütörtökön kezdődő könyvfesztivál díszvendége - első pillantásra nem is...

Nádas Péter a Világló részletekkel a saját emlékei nyomán indult el térben és időben különböző utakon, de amíg nála kifejezett feladat volt, hogy minden emléket két helyről visszaigazoljon, addig KOK nem használt semmilyen dokumentumot, archív anyagokat. Nádassal szemben KOK nem akart semmit sem kontrollálni.

Tovább

Ezeket a programokat ne hagyjátok ki az idei könyvfeszten!

karl_2.jpg

Csütörtökön kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol rengeteg program és beszélgetés is várja az érdeklődőket. A teljes programtervezetért érdemes felkeresni a könyvfeszt honlapját, de mi most kiválogattuk nektek a legizgalmasabbakat.

Április 25. csütörtök

Az idei könyvfesztiválnak a norvég Karl Ove Knausgård lesz a díszvendége. Az elmúlt napokban sokat foglalkoztunk vele. Olvashattatok részletet a Harcom-sorozat negyedik részéből, az Életből, amely nem mellesleg éppen a hét könyve is. De foglalkoztunk Knausgård-ral egy friss podcastban is, amelyben Patat Bence fordítóval és Szöllősi Adrienn szerkesztővel beszélgettünk a Harcomról, a szerző nevének helyes ejtéséről, az őrületes norvég sikerekről, de szóba kerül Zlatan Ibrahimovics és Marilyn Manson is. A sztáríróval csütörtökön 16 órakor Bősze Ádám fog beszélgetni a Millenáris B épületében, a galérián, a beszélgetés után átadják a Budapest Nagydíjat, a laudációt Tóth Krisztina mondja. 

Április 26. péntek

Női szerzők, női témák a kortárs európai irodalomban címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést az Európa Pontban pénteken 15:30-tól. Résztvevők: Vigdis Hjorth (Norvégia, Polar könyvek), Rosa Liksom (Finnország, Széphalom), Caroline O’Donoghue (Írország), Silvia Ferreri (Olaszország) és Nasia Dionysiou (Ciprus). Moderátor: Bán Zsófia.

gaarder_konyves-8490_1.jpg

Jostein Gaarder Éppen jó – Rövid történet szinte mindenről című könyvét mutatják be 14:30-tól a B1 standon. Közreműködik: Pap Vera-Ágnes műfordító, Fejérvári Boldizsár műfordító és Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője.

Háy János Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom című újraélesztő könyvét szintén pénteken, 17 órakor mutatják be a Supka Géza teremben. Résztvevők: a szerző és Pikó András.

Tovább

Májusban újra átadják a legjobb versfordításért járó Versum-díjat!

versum_nemzetkozi_kolteszeti_fesztival_es_workshop_2019.png

Ismét megrendezi nemzetközi költészeti fesztiválját a Versum! Május 16-án fordítói workshoppal, könyvbemutatóval és felolvasásokkal ünneplik a kortárs verseket, de az is kiderül, hogy ki nyerte el az idén a Versum-díjat. 

2014 decemberében azzal a céllal jött létre a Versum, hogy a magyar irodalmi térben – különösen a könyvpiacon – háttérbe szorult világlírának, a fordított versnek legyen otthona. 2015 decemberében, az online folyóirat első születésnapját nemzetközi költészeti fesztivállal ünnepelte, amelyen részt vett a francia Franck Fontaine, a brazil Márcio-André, a horvát Marco Pogačar és az amerikai Sam Taylor. Az első évben a Versumon megjelent legjobb versfordításért járó díjat – Szüts Miklós festményét – pedig Fenyvesi Orsolya nyerte el Anne Sexton-fordításával. 

A 2018-ban az új szerkesztőkkel kibővült Versum ismét megrendezi költészeti fesztiválját. Május 16-án délelőtt az ELTE, az UniWien és a Versum közös fordítói workshopjának áprilisi, bécsi alkalma után (amelyet Schein Gábor vezetett) a második, budapesti fordulójára kerül sor. Az est 17 órakor a Jan Wagner és Federico Italiano által szerkesztett „Grand Tour. Reisen durch die junge Lyrik Europas” című összeurópai költészeti antológia bemutatásával kezdődik: Federico Italianót Gerevich András kérdezi (a beszélgetés angol nyelven folyik majd). A beszélgetést követően 19 órától az osztrák Sandra Gugič, a német Christiane Heidrich, a portugál João Miguel Henriques, az olasz Federico Italiano és a litván Arvis Viguls olvasnak fel verseikből eredeti nyelven, miközben kivetítve lesznek olvashatók a magyar fordítások. A programot Krizbai Domonkos (Antropomorf) színesíti gitárjátékával. 

versum-dij_2019.png

A fesztiválnak ezúttal is része a Versum-díj átadása. A szerkesztőség a versfordítás mint műfaj elismertetése érdekében hozta létre a díjat, valamint hogy ezzel köszönjék meg és méltányolják a fordítók munkáját. A 2019-es díj egy eredeti Tarr Hajnalka-kép lesz. A zsűri tagjai: Fenyvesi Orsolya, Mesterházi Mónika, Szijj Ferenc és Tarr Hajnalka, valamint a szerkesztőség részéről Mohácsi Balázs. A zsűri az előző díj átadásától, a 2015 decemberétől 2019 januárjáig tartó bő hároméves időszakban megjelent fordítások közül választotta ki legelőször az öt legjobbnak ítélt szöveget, amelyek a következők:

Robert Bly: Őszi nyugtalanság – Bajtai András

Raymond Carver: Az első házunk Sacramentóban – Berta Ádám

Teona Galgoţiu: dawnting – Győrfi Kata

Mark Strand: Hogy mire gondolj – Závada Péter

Szerhij Zsadan: Lukoil – Vonnák Diána 

Hogy ezek közül melyik érdemli ki ezúttal a Versum-díjat, az május 16-án derül majd ki a Három Hollóban.

A program a Goethe Intézet, a Latvian Literature, az Olasz Kultúrintézet, az Osztrák Kulturális Intézet, az UniWien és az ELTE támogatásával jön létre.

5 dolog, amit nem tudtatok Robin Williamsről

robinwilliams.JPG

Robin Williams az egyik legkedveltebb és legtöbbször félreértett szórakoztatóművész volt, akit eleinte komikus zseniként ismert meg a világ. Olyan filmekből ismerhetjük, mint a Holt költők társasága, a Jó reggelt, Vietnam!, A halászkirály legendája, az Aladdin vagy a Mrs. Doubtfire – a Good Will Hunting-béli alakítása az Oscar-díjat is meghozta számára.

Dave Itzkoff: Robin

Fordította: Mohai Szilvia, Partvonal Könyvkiadó, 2019, 500 oldal, 6990 HUF

 

A vidám bohócszerep mögött viszont ellentmondásos érzelmek és az önbizalomhiány végtelen mélysége feszült. Dave Itzkoff, a New York Times kulturális újságírója leleplező erejű életrajzában arra vállalkozott, hogy a sikerek mellett felfedje a színészóriás rendkívüli küzdelmét, amelyet az alkoholfüggőséggel és a depresszióval folytatott. A családtagokkal, barátokkal és kollégákkal készített száznál is több interjú, illetve az alapos kutatómunka nyomán megszületett Robin újszerű módon jeleníti meg azt az embert, aki munkásságával milliók életére volt nagy hatással.

Mi pedig most arra vállalkoztunk, hogy a könyv alapján megmutassunk öt dolgot, amit eddig talán nem tudtatok Robin Williamsről:

Tovább