Olvass!

KönyvesBlog

Milan Kundera visszakaphatja cseh állampolgárságát

2018. november 14. .konyvesblog.

kundera.jpg

Kép forrása

A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš felajánlotta, hogy segít visszaszerezni Milan Kundera állampolgárságát, több mint negyven évvel azután, hogy a csehszlovák kommunista rezsim megfosztotta őt tőle.

Kunderát még a '60-as években „antikommunista tevékenysége” miatt zárták ki a pártból. Mivel részt vett a prágai tavasz eseményeiben a rendszer ellenségének kiáltották ki, állásából elbocsájtották, valamint eltiltották a tanítástól és a publikálástól is, ezért 1975-ben Csehszlovákiából Franciaországba kellett menekülnie. Pár évvel később a kormány állampolgárságától is megfosztotta, könyveit – A lét elviselhetetlen könnyűségétől A nevetés és a felejtés könyvéig – pedig betiltották.

Ezen a hétvégén Andrej Babiš találkozott a regényíróval és feleségével Párizsban. Facebook oldalán a miniszterelnök azt írta, nagy megtiszteltetés volt számára a beszélgetés, és úgy jellemezte Kunderát – aki jövőre tölti be a 90-et – mint a cseh, a francia és a világirodalom legendás alakját.

A találkozó után Babiš azt nyilatkozta a cseh CTK hírügynökségnek, hogy úgy gondolja, Kunderáék megérdemelnék, hogy az emigrációkor elveszített állampolgárságukat visszakapják. A miniszterelnök egyben meg is hívta Csehországba az írót, aki egyébként az utóbbi 22 évben egyszer sem látogatott haza. Kundera az állampolgársággal kapcsolatos ajánlatot nem kommentálta, a kormányfő szerint az ötletre csak annyit reagált, hogy reméli a procedúra nem jelent majd túl sok papírmunkát.

Forrás: The Guardian 

November végéig pályázhattok a Visegrádi Irodalmi Rezidens Programra

A Visegrádi Irodalmi Rezidens Program 2012-ben indult. Az évente meghirdetett tavaszi és őszi ösztöndíjra 18. életévüket betöltött, legalább egy kötettel megjelent szépírók, költők, és rangos folyóiratokban legalább 3 publikációval rendelkező kritikusok, műfordítók, kulturális újságírók pályázhatnak a visegrádi országokból. Az ösztöndíjprogram főkoordinátora a krakkói Villa Decius, partnerintézményei a prágai Institut umeni, a pozsonyi Literárne informačné centrum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum.

A 2019-es tavaszi (május 1-jétől június 12-ig tartó) és őszi (szeptember 1-jétől november 30-ig tartó) időszakra 2018. november 30-ig lehet pályázni. A pályázati felület angol nyelvű.

További információ a programról ITT, a pályázatról pedig ITT található. Még több információért kattintsatok IDE!

Akármit is hiszünk, sosem volt még ilyen békés a világ

Ne szegje kedvünket semmilyen terrorfenyegetés, tömegmészárlás, testi-lelki szenvedés vagy bombatámadás, az emberi faj történetében a mai kor a legbékésebb fejezet, állítja a Harvard Egyetem pszichológia professzora, az egyik legizgalmasabb gondolkodó, Steven Pinker, amit a legújabb könyvében adatokkal bőven alá is tud támasztani. Na igen, de akkor milyen lehetett régen?

Steven Pinker: Az erőszak alkonya - Hogyan szelídült meg az emberiség?

Fordította: Gyárfás Vera, Typotex Kiadó, 2018, 872 oldal, 8900 HUF

 

A Római Birodalom legfontosabb szimbólumának számító, a pizzás dobozokon is virító Colosseumban például annyi ember nézte végig a tömeges kegyetlenség diadalmenetét, mint manapság egy-egy világbajnoki döntőt. Mintegy félmillió ember szenvedett olyan kínkeserves halált, amihez képest a Gladiátor című film szórakoztató Disney-matinénak tűnik, mindezt azért, hogy a római polgárok megkapják a kenyér mellé a cirkuszt is. „A keresztet vető nő nemigen idézi fel, hogy ez a kínzóeszköz az ókorban még gyakori büntetés volt, ahogy a bűnbakot emlegető embernek sem jut eszébe, hogy valaha egy ártatlan gyermeket vertek meg a rosszul viselkedő trónörökös helyett” – hozza fel a számtalan példa egyikeként Steven Pinker már a könyv legelején, hogy „őseink gonoszságának jelei körülvesznek bennünket, de általában észre sem vesszük őket”.

Indokolatlanul és oktalanul derűlátónak bélyegezték a tudóst a könyve miatt, pedig ő nem optimistának tartja magát, hanem „eltökélt posszibilistának”. A kognitív pszichológus Pinker a Harvard előtt a Stanfordon és az MIT-n tanított. A világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott, több sikerkönyvet jegyző professzor a tanítványok kedvence, rocksztár státuszú előadó, akinek fő területe a pszicholingvisztika, a kommunikáció és a tudás természete. Rajongói között tudja Bill Gates-t, aki ezt a könyvét az évtized legjobbjának nevezte, majd saját magát helyesbítette, miután Pinker felvilágosodásról szóló könyvével végzett, mondván, az még Az erőszak alkonyát is túlszárnyalja. Ám bírálói legalább olyan nagy számban vannak, mint hívei: az újságírók, kritikusok, tudósok, filozófusok részben provokatív felvetéseit szedik szét, részben magát Pinkert, mert ódzkodik a politikai korrektségtől és a magukat progresszívnek tartó értelmiség elitizmusától. Az amerikai új szélsőjobb, az alt-right azonban hiába mazsolázza ki a mondatait és akarja a saját táborában tudni, Pinkertől távol áll az idegengyűlölet vagy a rasszizmus, és ha valóban értenék könyvei üzenetét a populizmusról és a fejlődés ellenzőiről, szóba sem akarnának állni vele.

Tovább

A Kisbohémek a kilencvenes évek Londonjába és egy zűrzavaros kapcsolat mélyére vezet

Egy tizennyolc éves ír lány, aki nemrégiben érkezett Londonba színinövendéknek, megismerkedik egy nála jóval idősebb férfival, az ismert színésszel. A lány naiv, elbűvöli a nagyvárosi élet, a férfit azonban nem is egy démon kísérti, és félő, hogy ez mindkettejüket a vesztébe sodorja.

Eimear McBride: Kisbohémek

Fordította: N. Kiss Zsuzsa, Athenaeum Kiadó, 2018, 360 oldal, 3999 HUF

 

A Kisbohémek egyetlen évbe sűrített, megragadó beszámoló szenvedélyről és ártatlanságról, a felnőtté válás örvényeiről és szorongásairól, az érzékek felfedezéséről az 1990-es évtized Londonjának zűrzavarában. A szerző tabukat nem, csak a szerelem hatalmát ismeri.

Eimear McBride 1976-ban született Liverpoolban, ír szülők gyermekeként, jelenleg Londonban él. 2013-ban robbant be az angolszász irodalmi életbe A Girl Is a Half-formed Thing (Egy lány, az valami félkész dolog) című regényével, majd 2016-ban jelentette meg második kötetét, a Kisbohémeket. Mindkét könyvét díjjelölések és díjak egész sora kísérte.

A többnyire margón kallódó művészek, kiútkereső bohémek világában játszódó második regényben Eimear McBride egy viharos kapcsolat krónikásaként kamatoztatja fergeteges mesélőkedvét és magával ragadó beszédmódját.

Olvass bele a könyvbe:

McBride_Kisbohemek_ by on Scribd

A Trónok harca eredetileg csak egy novellának indult

A napokban jelenik meg angolul George R.R. Martin új könyve, a Targaryen család 300 éves történetét felölelő Fire and Blood, ebből az alkalomból pedig az író hosszabb interjút adott a Guardiannek. Noha eredetileg szigorúan megszabták, hogy az újságíró nem kérdezheti A tűz és jég dala-ciklus évek óta húzódó hatodik kötetéről (The Winds of Winter), végül épp maga Martin hozta szóba a folytatást.

Az új könyv, a kétkötetesre tervezett Targaryen-história tulajdonképpen A tűz és a jég világa című kötetből nőtt ki, melyet a Westeros.org nevű rajongói oldal alapítói, Elio M. García Jr és Linda Antonsson hoztak össze. Martin nem tervezte, hogy külön regényt írna, csak azt gondolta, hogy majd besegít nekik és kitölti a királyokról és csatákról szóló sztorikban tátongó lyukakat, de annyira élvezte a munkát, hogy mire egyet nézett, hatalmasra dagadt a megírt anyag, amely a regényben a Fellegvár egyik mestere, Gyldayn hangján szólal majd meg.

Martin azt mondja, mindig is szerette a populáris történelmet, és a Trónok harcát részben a Rózsák háborújáról szóló beszámolók ihlették, mintaként pedig Thomas B. Costain négykötetes történelmi sorozata szolgált a Plantagenet-dinasztiáról. Szerinte Costaint a társadalmi-gazdasági trendek meg a kulturális változások elemezgetése helyett sokkal jobban érdekelték a gyilkosságok, merényletek, háborúk, árulások, röviden: a szaftos részletek. Martin szerint Costain csodálatos munkát végzett a Plantagenetekkel, és ő is erre törekedett a Targaryenekkel.

Tovább

Bookline top50: Októberben Coelhót és a siker egyetemes titkát szerettük

A Bookline ötvenes toplistájának több mint a fele új megjelenésű könyv lett, köszönhetően a lassan megérkező karácsonyi hajrának. Az októberi dobogósok megegyeznek a szeptemberivel, első helyen még mindig Coelho Hippije, második a nyár és most már az ősz slágere, a francia írónő Raphaelle Giordano regénye, harmadik lett a hálózatkutatóként világhírűvé vált Barabási Albert-László új kötete.

Paulo Coelho új, életrajzi források alapján megírt regényében, a Hippiben a 60-as, 70-es évek hippikorszakába repíti vissza olvasóit. A lázadó generáció jellegzetes figuráival egészen Ázsia szívébe utazhatunk, ahol nemcsak egy lassabb és nyugodtabb világot fedezhetünk fel, hanem a szerző korábbi munkáihoz híven önmagunkról is megtudhatunk egy s mást.

Már nem ciki Coelho? - Öt híresség, aki felvállaltan a Hippit olvassa

lyan hírességek vállalják fel, hogy a Paulo Coelhóról elsőre mindenkinek a csúcsokat döntögető eladások és a naplementefotókra fotosoppolt életbölcsességek jutnak eszébe. Könyvei 81 nyelven jelentek meg, és több mint 225 millió példány kelt el belőlük a világon, az eladások alapján pedig Magyarországon is a legnépszerűbb külföldi szerzőnek számít.

Raphaelle Giordano A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van című regénye megjelenése óta a sikerlista élén. A könyv főhőse a harmincnyolc éves Camille, aki egy különleges kreatív módszer, a rutinológia segítségével indul neki elfelejtett álmai megvalósításának.

A világhírű hálózatkutató, Barabási Albert-László új könyvében, A képletben a siker egyetemes titkának nyomába ered, gyakorlati példákon át elemezve, miként lehetünk egyaránt elismertek a magánéletben és a munka világában. A képlet a nyomtatott könyvek között harmadik, az e-könyvek között az első lett októberben.

Barabási Albert-László: A sikernek nincs korhatára

Fotók: Németh DánielMi a siker legfontosabb komponense: a tehetség, a kapcsolati háló, a kitartás, vagy a csapatmunka? - tette fel a kérdést Al Ghaoui Hesna tegnap este a CEU nagy előadótermében. A kutatás talán nem volt olyan alapos, mint az éppen bemutatott A képlet című könyv mögött álló...

Ugyan a sikeres könyvek között mindig megtaláljuk gyerekeink kedvenceit, most Bartos Erikát, Bosnyák Viktóriát és Molnár Ferenc klasszikusát a sikerlista élére repítették az olvasók. Bartos Erika a Pest szívében a főváros világhírű látványosságait és rejtett titkait mutatja be. Bosnyák Viktória A sirály a király? című humoros történetéből nemcsak azt tudhatják meg a legkisebbek, hogy miként lesz az erdőben a valakiből király, de azt is, hogy mik a magyar helyesírás legalapvetőbb szabályai.

Molnár Ferenc klasszikusát, A Pál utcai fiúkat nem kell bemutatni. Molnár Ferenc hűségről, árulásról és erőszakkal szembeni helytállásról szóló klasszikusa 111 évvel a megjelenése után nemhogy nem vesztett eredeti pompájából, de az idővel talán még aktuálisabbá és időszerűbbé vált - nem csak a fiatal olvasók körében.

A pszichológiai tematikájú könyvek mindig nagy érdeklődésre tartanak számot, októberben néhány régebben és újonnan megjelent könyvet mutatunk be, ami a Bookline sikerlistájára került.

Almási Kitti Irigység, kibeszélés, rosszindulat című könyve a legnagyobb taburól, az irigységről szól. Mások irigységét pillanatok alatt észrevesszük, sajátunkkal azonban ritkán merünk szembenézni. Almási Kitti legújabb könyve praktikus tanácsokat kínál, miként kerekedhetünk felül az irigységünkön, és óvhatjuk meg magunkat vele szemben.

A 2007-ben elhunyt Polcz Alaine egyike a közelmúlt legnagyobb hatású szerzőinek, akinek érzékeny megfigyelései és humánus világképe ma is a legkülönbözőbb generációkat képes megszólítani. A szerzőnő Gyermekkorom című emlékirata hiánypótló módon mutatja egy pálya kezdetét a két háború közötti Erdély küzdelmekkel teli világában.

A csallóközi álmos kisváros, Dunaszerdahely a 90-es évek végén fokozatosan vált a rettegés szinonimájává. A helyi maffia véreskezű akciókkal és mindennapi aljasságokkal tette élhetetlenné a hétköznapokat. Ezt a se nem régi, se nem távoli világot idézi meg három női sorson keresztül felkavaró A rendes lányok csendben sírnak című könyvében Durica Katarina.

Simon Márton: 'Néha meg vannak jó mondatok is, és a néha az már valami'

Fotó: Valuska GáborÖt éve, 2013-ban jelent meg Simon Márton Polaroidok című verseskötete, amit előbb a Jelenkor Kiadónak folyamatosan újra és újra kellett nyomnia, pedig ez nagyon ritka a versek esetében, majd a szövegek elárasztották az Instagramot, a Tumblrt, sőt néhányan magukra varrattak...

Az októberi szépirodalmi felhozatal sok szép könyvet, történetet hozott. Öt évvel a páratlanul sikeres Polaroidok után a Simon Márton új kötettel jelentkezett. A Rókák esküvője hangvételében továbblép a korábbi köteteken, ugyanakkor minden megtalálható benne, ami a költő-slammer szövegeit már eddig is generációs élménnyé tette.

Margaret Atwood 1985-ben megjelent disztópiája, A szolgálólány meséje ma sikeresebb, mint valaha. A méltán megérdemelt figyelmet nem pusztán az immár második évadában tartó nagy sikerű sorozat hozta meg, hanem a #metoo kampány szomorú aktualitása is: Gileád, és a férfiak uralmára felépített világ, amelyben a nők kiszolgáltatottan élik mindennapjaikat, a jelek szerint közelebb van, mint gondolnánk.

Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas regényének, a Bíborszínnek a főhőse Celie, aki a férfiak uralta szegénynegyedből próbál kitörni – ám ahhoz, hogy rátaláljon saját útjára, sokkal nagyobb harcot kell megvívnia, mint azt elsőre gondolta volna.

A gyerek-, gyereknevelési és mesekönyvek iránti folyamatos érdeklődést látva indította el négy évvel ezelőtt a Bookline a Szívünk rajta programját, hogy megkönnyítse a szülők könyvválasztását. A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást; a Szívünk rajta program szakmai és gyerekzsűrije ezúttal az Így mennek nálunk a dolgok című észt mesekönyvet választotta a hónap kiemelt könyvének. A szakmai csapat részéről Szinetár Dóra színésznő így értékelte a kötetet: „Szívből ajánlom a jól tagolt fejezeteket esti mesének, alvás előtti gondolatébresztőnek, és egyben álomhozónak.”

Tovább

A szuperhősök is Stan Lee-t gyászolják

95 éves korában meghalt Stan Lee, aki komplex, esendő hősök egész sorát teremtette, az X-Men és a Fantasztikus Négyes tagjaitól kezdve Hulkon, Doktor Strange-en és Vasemberen át Fenegyerekig és Pókemberig. A képregényvilágon kívül egész Hollywood és a Marvel-filmek sztárjai is Stan Lee-t gyászolják.

sl1.JPG

"A francba. Nyugodj békében, Stan. Köszi mindenért" - írta Ryan Reynolds (Deadpool).

Tovább

Meghalt Stan Lee

95 éves korában Los Angelesben meghalt Stan Lee (Stanley Martin Lieber), akinek a legnépszerűbb képregényhősöket, például Pókembert, Vasembert köszönhetjük, és aki óriáshatással volt a populáris kultúrára. Tizennyolcévesen, 1939-ben kezdett el a Timely Comicsnál dolgozni. Ez a cég változtatta meg a nevét 1961-ben Marvel Comicsra, miután Lee és Jack Kirby kitalálták a Fantasztikus négyest.

Az amerikai képregény emblematikus figurája, poszteralakja, ha úgy tetszik. Nincs még egy olyan alkotó, akinek nevéhez annyi halhatatlan popkulturális ikon megalkotása fűződne, mint az övéhez. 1922-ben született New Yorkban, és már gyerekkorában arról álmodozott, hogy író lesz. Egy rokoni kapcsolatnak köszönhetően 17 évesen vált a Timely Comics (a Marvel elődje) asszisztensévé, két évvel később pedig a kiadó szerkesztővé léptette elő. Lee az 50-es években mindenféle műfajban alkotott (western, sci-fi, horror, kaland, romantikus), de az évtized végére úgy érezte, kiégett. Amikor a DC az időtájt újra divatba hozta a szuperhősöket, és megbízást kapott a kiadójától (a cég ekkor már Marvel néven futott), hogy új karakterekkel lovagolja meg a siker hullámait, már fél lábbal kívül volt az ajtón, így nem volt veszítenivalója. A sztorik kidolgozásában is szerepet vállaló rajzolótársaival (főleg Jack Kirbyvel) Lee problematikus, komplex, esendő hősök egész sorát teremtette, az X-Men és a Fantasztikus Négyes tagjaitól kezdve Hulkon, Doktor Strange-en és Vasemberen át Fenegyerekig és Pókemberig, és mindannyiukat ugyanabba az univerzumba helyezte.

Legendás státuszához hozzájárult, hogy fiataloknak szóló, a komoly, érettebb témáktól mégsem visszariadó történeteibe társadalmi-szociális kommentárt csöpögtetett (ld. a Comics Code Authority megpuhítását a másik keretes írásban), és hogy barátságos, laza stílusú levelezési rovatában (ahol a képregényes témákon kívül szintén reagált a való világ eseményeire is) közvetlen, kedélyes kapcsolatot épített ki az olvasókkal (az ilyen írásokat gyakran a szállóigévé vált „Nuff said”-del zárta). A 70-es években fokozatosan visszavonult az írástól (bár teljesen sosem adta fel, sőt, a konkurenciának, a DC-nek is írt, Just Imagine című 2001-es sorozatában az ő hőseiket gondolta újra), a Marvel feje, szellemi vezetője, egyben reklámarca lett, és ez utóbbi státuszát mind a mai napig megtartotta. A 2000-es években a neve a cég tévésorozatainak, rajz- és mozifilmjeinek stáblistáján bukkan fel, mint executive producer, és utóbbiakban, a 2000-es X-Mentől az idei Bosszúállókig, látható is egy-egy cameo erejéig.

 

Elindult a Kertész Intézet digitális tudástára

kerteszintezet.JPG

Kertész Imre életművét bemutató digitális tudástárat hozott létre az író nevét viselő intézet – írja az intézet igazgatójára, Hafner Zoltánra hivatkozva az MTI. Az intézet megalapítása annak idején elég nagy vitát váltott ki, pontokba szedtük a főbb történéseket, illetve azt is, amit a digitális tudástárról jelenleg tudni lehet.

  • Kertész Imre özvegyével, a 2016 szeptemberében elhunyt Kertész Magdával létrejött megállapodás alapján a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lett a Nobel-díjas szerző írói hagyatékának felhasználója és gondozója.
  • 2016 decemberében a közalapítvány bejelentette, hogy e célból 2017 januárjától létrehozzák Kertész Imre Intézetet, melynek feladata az író emlékének és szellemi hagyatékának méltó gondozása, kiadatlan művei és a róla szóló irodalmi anyagok összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése.
  • Az írói hagyaték jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti Akadémia Kertész-archívuma gondozza – Hafner Zoltán korábban azt mondta, hogy a két intézmény nem rivalizál egymással; az MTI tudósítása szerint most az általa igazgatott intézet legfőbb céljaként említette, hogy összegyűjtsék azokat a Kertész Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az intézet gyűjteményében nem találhatóak meg.
  • A Der Tagesspiegel korábban arról írt, hogy Kertész Magda első házasságából született fia, T. Sass Márton keresetet nyújtott be a Kertész Imre Intézet ellen, melyben kéri az édesanyjával aláíratott szerződés érvénytelenítését. A litera cikke szerint Schmidt Mária akkor azt nyilatkozta, hogy T. Sassnak semmi joga nincs a hagyatékra, hiszen sosem élt Magyarországon, és nem egyeneságú leszármazott.
  • A Kertész műveit megjelentető Magvető Könyvkiadó korábban ugyancsak beperelte az intézetet létrehozó közalapítványt, amely az 56-os emlékév keretein belül megjelentette Az angol lobogót, holott arra a Magvetőnek 2020-ig érvényes szerződése volt. (Erről lásd bővebben a Magyar Narancs cikkét.) A most elérhetővé vált digitális tudástárban a Kertész-műveket felsoroló aloldalon egyébként megtalálható ennek a könyvnek a közalapítványnál és a Magvetőnél megjelent kiadása is.
  • Érdemes tudni amúgy, hogy Kertész Imre digitalizált művei jelenleg elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) honlapján.
  • Hafner Zoltán az MTI beszámolója szerint most azt mondta, hogy a folyamatosan bővülő tudástár része egy 2018. augusztusig minden Kertész Imre-művet és vele kapcsolatos szakirodalmat felsoroló bibliográfia, amely eddig nem publikált fotó-, hang- és filmfelvételekkel is kiegészül. Folytatják a kötetben meg nem jelent művek feldolgozását, a levelek rendszerezését és fordítását is, a magánkézben vagy külföldi közgyűjteményben lévő Kertész-dokumentumok feltérképezését. Az író utolsó 30 évéből például még 10 kötetnyi kiadatlan naplójegyzet vár feldolgozásra.
  • Hafner elmondta azt is, hogy az intézetben őrzik Petri György (1943-2000) hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a feldolgozását; a költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezéseit decemberben jelentetik meg a költő születésének 75. évfordulója alkalmából. Hozzátette: 2017 végén került az intézethez Sziveri János (1954-1990) vajdasági költő hagyatéka, amelyből 10 kötetnyi anyagok terveznek kiadni a következő években.

Adományozzatok mesét karácsonyra!

xmas_clp_print-1.jpg

A Libri új kampányt indított, melybe szeretne bevonni minél több embert, hiszen a cél az, hogy a mese, az olvasás öröme mindenkihez eljusson.

A mostani karácsonyi kampány kimondottan a gyerekeket célozza meg, épp ezért a Libri arra kéri az embereket, hogy ha rejtőznek olyan gyerekkönyvek a könyvespolcaik mélyén, amelyekkel szívesen okoznának örömet a rászoruló gyerekeknek, hozzák el őket az országszerte felállított adománygyűjtő pontokhoz. Az úgynevezett Libri Mesepontok összesen harminc helyen találhatók, és november 5. és december 9. között várják a felajánlásokat.

A cég az így összegyűlt könyveket még karácsony előtt – kiegészítve 3 ezer saját ajándékkönyvével – alapítványok segítségével juttatja el a kórházakba, iskolákba, árvaházakba, nevelőotthonokba. Ezenkívül az adományokból azok a gyermekjóléti szervezetek is részesülnek, akikkel a cég évek óta szorosan együttműködik, ilyen az Egy Szív a Gyermekekért Alapítvány, a Csodalámpa Alapítvány, az Autistic Art Közhasznú Alapítvány, a Budapesti Fesztiválzenekar TérTáncKoncert projektje, a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért, valamint az az öt kórház Budapesten és vidéken, ahol a Libri olvasósarkot hozott létre.

A kampányban a Könyvesblog is részt vesz, mi is küldünk majd könyveket. Ha ti is csatlakoznátok, ITT még több információt találtok!

Évek óta várjuk: olvass bele a hipszterbibliába!

David Foster Wallace a Végtelen tréfa című regényével valami igazán amerikait szeretett volna létrehozni arról, milyen az élet az ezredforduló körüli Amerikában, és a korszak hangulatát leginkább gyomortájékról áradó, mérhetetlen szomorúsággal tudta érzékeltetni: "Olyasmivel, aminek semmi köze az ország gazdasági állapotához vagy a tévéből ömlő hírekhez. Ezt a mély szomorúságot nemcsak ő, de kortársai is érezték, könyve alig egy hónappal a megjelenése után már a hatodik kiadásánál járt. A kritikusok többsége azonnal fejet hajtott DFW zsenialitása előtt, a regényt generációs jelentőségűnek kiáltották és szerzőjét az irodalmi Hírességek Csarnokának falába betonozták" - írtuk korábban a regényről, ami körül annak idején akkora lett a felhajtás, hogy írója úgy érezte, a szakma és az olvasók már nem is a könyvért lelkesednek, hanem a lelkesedésért, amit a könyv kiváltott: "Az Infinite Jest az X Generáció Ulyssessévé vált, kultuszt teremtett, hipszterbibliává kanonizálódott és szentté avatta szerzőjét. Pedig Wallace épp a hírnévvel vívta felnőtt élete legnagyobb csatáját".

David Foster Wallace: Végtelen tréfa

Fordította: Kemény Lili, Sipos Balázs, Jelenkor Kiadó, 2018, 1016 oldal, 7999 HUF

 

Mindenesetre a könyv iránti lelkesedés az utóbbi húsz évben sem csökkent, ezért is szólt akkorát, amikor jó három éve kiderült, hogy a Jelenkor gondozásában végre magyarul is megjelenik a könyv.

Bemutató. A Végtelen tréfáról a kötet fordítóit, Kemény Lilit és Sipos Balázst, valamint a Jelenkor Kiadó igazgatóját, Sárközy Bencét Valuska László, a Könyvesblog főszerkesztője kérdezi. Mikor? November 26-án 19 órakor. Hol? A TRIP színpadán. Részletek erre>>

A regény Sipos Balázs és Kemény Lili ültette át magyarra, utóbbi akkor így nyilatkozott a Könyvesblognak:

DFW írói különlegessége az önmagába hurkolódó, meglóduló, aztán önmagába (vissza)forduló, szolipszisztikus gondolatmenetek következetes végigírásában rejlik. Néhány novellájának a lefordítása során azt szűrtem le, hogy ezeknek a mondatoknak az összerakásához következetes matematikai észjárás kell. (Keveset értek a matematikához, de az analitikus-nyelvi gondolkodás, a mondatok logikájának megteremtése nem áll távol tőlem. Legalábbis szeretném ezt gondolni.) Ezeket a monológokat rendkívüli mennyiségben, a beszélők társadalmi státuszának különbözőségéből fakadó formai sokszínűséggel (ami a mondatszerkezetet vagy a szókincset illeti), bravúros imitációs készséggel írja egymás után. Ezekből rakódik össze a regény.

A regény a jövőben játszódik, amikor Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok egy ONAN (Organization of North American Nations) nevű szuperállammá olvad össze. Szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy alkohol- és drogelvonó intézet bentlakói, valamint québeci radikálisok egy csoportja, és mindenkit az az egy cél vezérel, hogy megtalálja a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, ami - ha az ember egyszer is megnézte - nem hagyja, hogy azután egyéb tevékenységet folytasson.

Az Infinite Jest megjövendölte a Skype-ot és Netflixet

A jubileumi kiadás borítójaHúsz évvel ezelőtt jelent meg David Foster Wallace kultműve, az Infinite Jest, ami azonnal az irodalmi szcéna rocksztárjává tette szerzőjét az Egyesült Államokban, és amit hamarosan végre magyarul is olvashatunk. A könyvet nevezték túl hosszúnak, túl intelligensnek és...

A Végtelen tréfa lényegi kérdéseket feszeget: mi a szórakoztatás, és miért uralja az életünket, miképp hat az emberi kapcsolatainkra a szórakozás iránti vágyunk, és mit árulnak el rólunk az általunk választott örömök.

Olvass bele a kötetbe:

FosterWallace_VegtelenTrefa... by on Scribd

Kép-más – Pásztohy Panka

 pa_sztohy_panka.jpg

Új rovatunkban illusztrátorokat mutatunk be, akiket arra kértünk meg, hogy fejezzenek be öt mondatot, és persze rajzolják meg hozzá saját magukat. Ezúttal Pásztohy Panka írt és rajzolt nekünk.

Azért kezdtem el rajzolni, mert már a járókám is a szüleim műtermében volt.

A legjobban akkor megy a munka, amikor boldog vagyok.

A leggyakrabban használt munkaeszközöm a digitális rajztáblám.

A legnagyszerűbb ötleteim akkor támadnak, amikor utazom.

Saját kedvencem, amit szívesen újraillusztrálnék, az Alíz Csodaországban.

Pásztohy Panka (1977)

  • A Könyvhétre jelenik meg Marék Veronika A bohóc és a kismajom című mesekönyve, valamint Csapody Kinga családi beszélgető-könyveinek legújabb része, a Hiányzol – de addig is jól érzem magam. Mindkettőt Pásztohy Panka illusztrálta.
  • Rajzolt mások mellett Finy Petra (Milu Egyiptomban, Milu az Olimpián) és Pásztohy András (A kisegér, aki majdnem hős lett) meséihez, több sorozatot illusztrált (ezek közé tartozik például Berg Judit Panka és Csiribíje vagy Vadadi Adrienn ovis meséi), de olyan klasszikusokat is újrarajzolt, mint Fodor Sándor Csipikéje, Móra Ferenc Zengő ABC-je vagy Bálint Ágnes Tündér a vonaton című könyve.
  • Önálló kötetei: Pesti mese – Nagymamáknak és unokáknak, Pitypang és Lili-sorozat.
  • facebook

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/2. számában jelent meg.