Olvass!

KönyvesBlog

Trump és a Brexit az ügynököket is próbára teszi le Carré új regényében

2019. október 19. .konyvesblog.

john-le-carre_3.jpg

A világpremierrel egy időben jelenik meg itthon is John le Carré új regénye, az Ügynök a terepen. A 87 éves szerző műveiben mindig is kiemelt szerepet kaptak a világpolitika főbb történései, aminek a legékesebb példái a hidegháború idején született, mára már klasszikussá vált kémregényei, A kém, aki bejött a hidegről és a Suszter, szabó, baka, kém. A berlini fal leomlását követően a brit szerző érdeklődése a harmadik világbeli korrupció és a fegyverkereskedelem felé fordult (A panamai szabó, Éjszakai szolgálat), míg a szeptember 11-i terrortámadás után elsőként mutatta be a nyugati világ túlkapásait (Az üldözött). Új regényében le Carré a Brexitet és Trump megválasztását veszi górcső alá, miközben felveti a kérdést, hogy mit ér a patriotizmus és a hazaszeretet, ha tudjuk, hogy az országunkban végletesen rossz irányba mennek a dolgok. 

John le Carré: Ügynök a terepen

Fordította: Orosz Anna, Agave Könyvek, 2019, 272 oldal, 3480 HUF

 

A regény narrátora, a 47 éves Nat, több évnyi titkosszolgálati kiküldetés után tér haza Londonba, hogy elfogadja az egyik perifériára szorult kémállomás, a Menedék irányítását. Nat a felettesei szerint „a természeténél fogva nem alkalmas az irodai munkára” és bár „a világpolgárok nyitott személyisége” jellemzi, „ha a helyzet úgy kívánja, a kívánt érzéketlenséget képes tanúsítani”. A Mendék szedett-vedett csapata a fiatal és tehetséges Florence vezetésével a Rózsabimbó kódnevű projekten dolgozik, amelyben egy orosz kapcsolatokkal bíró ukrán oligarcha teljes körű megfigyelését készítik elő. Mikor a hírszerzés központja lefújja a Rózsabimbót, Florence váratlanul felmond és eltűnik, Nat pedig egy kettős ügynökökkel teli, szövevényes ügy közepén találja magát.

Natnek azonban nem csak a munkahelyén akadnak problémái. A tollaslabdaklubban, ahol ő a regnáló bajnok, összebarátkozik a fiatal kutatóval, Ed Shannonnal, aki kifejezetten azért csatlakozott az egyesülethez, hogy vele játszhasson, és aki a meccsek utáni sörözések alkalmával egyre vehemensebben fejti ki politikai nézeteit. Ed dühösen Brexit-ellenes és úgy véli, hogy Amerika Trump vezetésével egyre inkább a neofasizmus felé sodródik. Miután Ed a titkosszolgálatok célkeresztjébe kerül, Nat lojalitása is megkérdőjeleződik.

Tovább

Jón Kalman Stefánsson: A jó irodalom váratlan és kontrollálhatatlan

stefansson_1.jpg

Fotó: Németh Dániel/Jelenkor

Az irodalomban az ember szabad, a szabályok fölött van. Ebben rejlik az olvasás szépsége is - mesélte az izlandi Jón Kalman Stefánsson, aki az őszi Margó Fesztiválon személyesen mutatta be regénytrilógiáját (Menny és pokol, Az angyalok bánata, Az ember szíve). A lenyűgöző, rendkívül lírai trilógia (olvass bele ITT) az 1900-as évek izlandi falvaiba vezet, a hatalmas fekete hegyek és a végtelen, jéghideg tenger között megbúvó keskeny partszakasz kis házaiba, a házak lakóinak lelkébe. A zord, mégis fenséges tájon szinte nincs is más, csak hideg és hó, de az emberek szívében mégis különleges dolgok rejtőznek. A szikár, világítóan kék szemű íróval többek között a nők társadalmi helyzetét, a felnőtté válás, az irodalomban tetten érhető szabadság problematikáját érintettük. 

Itt van előttünk az asztalon a három kötet magyar nyelvű kiadása. Bár egy könyv borítója sokszor csak mellékes részletnek tűnhet, mégis ezzel találkozik elsőként az olvasó. Mit gondol a magyar kiadás kivitelezéséről?

Lenyűgöző, elképesztően szép. Ez a legjobb borító, amit valaha bármelyik munkámon láttam. Nagyon örülök neki, nagyon jó érzés, hogy nemcsak a szöveg, hanem már maga a borító is egy művészeti alkotás.

Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia

Fordította: Egyed Veronika, Jelenkor Kiadó, 2019, 252 oldal, 6999 HUF

 

A magyarul néhány hónapja megjelent trilógia egy hatalmas lélegzetű munka, több, mint ezer oldal. Sokak szerint egy író számára a legnehezebb munka a szerkezet kimunkálása, különösen egy ilyen terjedelmes szöveg esetén. Hogyan tudja átlátni, kézben tartani a struktúrát? Hogyan készül fel egy regény megírására?

Ez a trilógia egy hosszú regényként, de három különálló regényként is értelmezhető. Én külön regényekként írtam meg őket, így eleve nem is gondoltam ekkora szerkezet felépítésére. Az egész csak a végén állt össze, csak a harmadik megírása után éreztem azt, hogy ez valóban egy trilógia lett. De egyébként soha nem tervezem meg előre egy könyvem szerkezetét sem, mielőtt írni kezdem őket. Természetesen van néhány ötletem, merre fogok indulni, de ezek aztán gyorsan megváltoznak, ahogy haladok előre. Körülbelül az első hónap során kezdem el látni én magam is, mi lesz ebből, merre fog menni a szöveg. Nem is hiszek abban, hogy előre meg lehet tervezni egy regényt. Ez olyan nekem, mint ahogy az újszülött életét sem látjuk előre, nem lehet megmondani, mi lesz belőle, ha felnő. Az életben mindig történik valami váratlan. Igaz, hogy tervezünk, de a terveink nem mindig valósulnak meg. Mint ahogy az életünk következő tíz évét sem tudjuk megtervezni, hiszen ez alatt az idő alatt rengeteget változunk, új tapasztalataink, új érzéseink születnek. Ugyanezt gondolom a regényírásról is. Mialatt írom, akkor is változom, és gyakran a szereplők is önálló életre kelnek, váratlan helyzeteket teremtenek. A szerkezet is írás közben épül, olyan, mint egy szimfónia. Inkább érzem a szerkezet egyensúlyát, mintsem végig tudnám racionálisan gondolni. 

stefansson_2.jpg

Ezek szerint inkább az író követi a szöveget, mintsem fordítva. 

Az irodalom a váratlan művészete. A váratlan, a kiszámíthatatlan pedig nem tervezhető. A történet, a szereplők, a stílus szorosan összefonódik, egy változás egyszerre minden irányba hat. Próbálom kézben tartani a történetet, de valójában akkor vagyok elégedett, amikor ez nem sikerül. Bár a nap végén, mikor befejezem az írást, mindig előkészítem a következő napit, felvázolom, mi fog történni, de amikor másnap reggel leülök, nem mindig arra indulnak a dolgok, amerre terveztem. Mikor füstbe mennek a terveim, az egy kudarc, de egyben jó érzés is.

Tovább

Attól, hogy a HAZUGSÁG magyarul van, még nem magyar

barokk.jpg

„Érzésem szerint eddig túl keveset beszéltek a BAROKK FEMINÁRÓL, noha hamarosan lényegbevágó következményei lesznek." Baljós színezetű jövendölés ez, amely mintha az olvasó kezében tartott mű poétikai ambícióit, illetve azok lehetséges esztétikai és társadalmi okozatait sejtetné számunkra. 

Nemes Z. Márió: Barokk Femina

Jelenkor Kiadó, 2019, 88 oldal, 1699 HUF

 

Széles fesztávú, vallomásos belső utazásét, amely a költői én és a magyar társadalom kollektív tudattalanjának egymásba omló ősmasszívumába kalauzol el bennünket. Nemes Z. Márió legújabb kötetében azonban az egymást metsző irodalmi, politikai és társadalmi tereken túl egy pontosan beazonosítható korszak tablója is megelevenedik. A verses napló ugyanis arra vállalkozik, hogy egyszerre látomásos erejű, mégis kíméletlenül éles archeológiai látleletét nyújtsa a 2006-os őszi eseményeknek. 

Nemes Z. Márió: A FORRADALOM nem ért véget, most is benne élünk

Nemes Z. Márió új kötete verses napló, amelyben a személyes tapasztalatok és érzések a társadalmi, politikai közegtől elválaszthatatlanul jelennek meg. A Barokk Femina a 2006-os őszi eseményekre tekint vissza, és egy sajátos, disztópikus nyelvezettel, apokaliptikus képekben beszél a mai Magyarországról, amelynek „egyik fundamentális mozzanata a HAZUGSÁG". Nemes Z.

Olvass bele: 

BAROKK FEMINA

 (részlet) 

Az IWIW-en olvastam, hogy ma lesz az évezred bulija

a REDROOMBAN. Természetesen nem hiányozhatok,

gondoltam, mert a Zolik egyöntetű véleménye (ritka

eset) szerint is ez lesz a háttérben már régóta szervezett

születésnapi bulim. Amikor megírtam a TELEPNEK,

hogy ott találkozunk, raktam is egy szmájlit. Persze nem

volt senki az Astoria sarkán, amikor a beengedésre vártam,

de biztos előresiettek, hogy minden készen álljon

a nagy leleplezésre. A tömeg elég vegyesnek tűnt. Sok

fattyú, kevés Bakkhosz. Rengeteg narthéxhordozó,

és magnetikus alvajáró meg persze JUDITOK

JUDITOK és JUDITOK. Az este egyelőre nyugodt

volt, a pára enyhén pulzált, de csak amennyire az általános

ERŐSZAK megkövetelte. A kidobók maszkot viseltek,

amolyan BAROKK állatfejeket, az utóbbi időben

ez elég megszokottá az utcán. A Magyar Köztársaság

fennállása óta az egész politikai elit HAZUDOTT,

de attól, hogy a HAZUGSÁG magyarul van,

 még nem magyar. Ez is csak az UTÁNZÁS része,

Tovább

Négy magyar versenyez az Astrid Lindgren-emlékdíjért

68 ország 237 jelöltje verseng 2020-ban az Astrid Lindgren-emlékdíjért, a listán – miként azt a szervezők megjegyezték – 49 új név található. Minket természetesen a magyar jelöltek érdekelnek a leginkább, idén ketten vannak: Csukás István és Zalán Tibor. Rajtuk kívül még két magyar származású alkotónak szurkolhatunk, hiszen Románia – mások mellett – Kürti Andrea illusztrátort, Olaszország pedig Szulyovszky Sarolta illusztrátort is jelölte.

Az Astrid Lindgren-emlékdíj az egyik legjelentősebb gyerekirodalmi elismerés a világon. Az ötmillió svéd koronával járó díjat (~ félmillió dollár) a svéd kormány alapította, és azoknak a gyerekirodalmi alkotóknak a munkásságát ismerik el vele, akik Lindgren szellemiségében tevékenykednek. Tavaly a flamand Bart Moeyaert nyerte el a díjat, erről ITT írtunk hosszabban. A 2020-as győztes nevét jövő márciusban jelentik majd be.

Az Astrid Lindgren-emlékdíjra jelöltek listájáért KATT ide!

Malala könyve arcot és nevet ad az otthonaikból elüldözött embereknek

Miközben a Nincs más út című könyvet olvastam, egyfolytában az járt az eszemben, hogy vajon el fog-e jutni ez a könyv azokhoz a gyerekekhez, akinek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy elolvassák. Akiknek a környezetében olyan élnek, akik minden migránsban ellenséget látnak, akik csak a félelem nyelvén tudnak beszélni a menekültekről. Vannak gyerekek (meg persze felnőttek is), akik csak mondatokat és magyarázatokat hallanak, de elfelejtik feltenni a kérdéseket és akik nem tudnak – vagy nem akarnak – látni egy teljesebb képet, ha migrációról van szó.

Malala Yousafzai: Nincs más út

Fordította: Kós Krisztina, Bookline Könyvek, 2019, 228 oldal, 3499 HUF

 

A kamaszként világhíressé vált Malala Yousafzai által írt és szerkesztett könyv arra vállalkozik, hogy mutasson egy árnyaltabb képet arról a jelenségről, ami több mint 200 millió embert érint világszerte, akik közül minden 8. gyerek. A menekültek világáról.

Mintha egy párhuzamos valóságban született volna ez a könyv. Olyan lányok élettörténeteit mutatja be, akiknek egy helyi konfliktus vagy a megélhetés lehetetlensége miatt el kellett hagyniuk az otthonukat, akik menekültek (földön, vízen, levegőben). Akik embercsempészek és emberkereskedők „segítségével” jutottak át különböző országhatárokon, miközben halál, erőszak, háború, félelem és rettegés vette körül őket. A történetek szereplői kontinenseket szelnek át, és több ezer kilométert tesznek meg. Eközben pedig felismerik és megtapasztalják, hogy a felnőttek hazudnak, becsapják, kihasználják és kizsákmányolják egymást, de főleg a nőket és a gyerekeket. A könyv nem titkolt célja az, hogy arcot és nevet adjon a problémának, és érzékenyebbé tegye az olvasót. Nem akar meggyőzni semmiről, csak kiteszi elénk a tényeket, a történeteiket elmesélő lányok érzéseit, tapasztalatait és megéléseit. Az már rajtunk múlik, hogy mit értünk meg ezekből az elbeszélésekből. 

Tovább

Harry Potter-különszámmal tér vissza a Könyves Magazin!

Különszámmal tér vissza a Könyves Magazin, nem is akármilyennel: 20 éve jelent meg Magyarországon a Harry Potter, ami nemcsak egy új varázsuniverzumot nyitott meg a gyerekek előtt, hanem komplett generációkkal szerettette meg ismét az olvasást. A Harry Potter ráadásul az elmúlt években túlnőtt az irodalom határain, valódi brand lett, filmek készültek róla, és kinőtt belőle egy hasonlóan népszerű spin-off is. Az új magazinban egyrészt visszanyúlunk a kezdetekhez, így interjút készítettünk a fordítóval, Tóth Tamás Boldizsárral, valamint az Animus Kiadó alapítóival, Gábor Anikóval és Balázs Istvánnal is. De olvashatunk portrécikket az írónőről, Szabados Ágnes, Trokán Nóra, Viszkok Fruzsi és Vitáris Iván arról mesél, milyen volt a gyerekkoruk Harryvel és barátaival, Kemény Zsófi a női szereplőkről beszél, Gyurkó Szilvia gyerekvédelmi szempontból elemzi a regényeket. A magazinban megismerhetjük azt a magyar rajongót is, aki előbb befejezte a Harry Potter-sorozatot, mint maga Rowling. Sorra vesszük, miben különböznek a könyvtől a filmadaptációk, megvizsgáljuk, hogyan hatott a sorozat a fiatal generációra, és bárki tesztelheti, vajon ő maga melyik roxforti házba kerülne. A Harry Potter-univerzum bejárását egy, a lapból kivehető Roxfort-térkép is segíti majd.

A magazin november elején jelenik meg, kapható lesz az újságárusoknál és a könyvesboltokban, de már előrendelhető az Animus oldalán!

A halálraítélteket a villamosszékig követik az asszonyaik

Linda Polman holland oknyomozó újságíró évekig tanulmányozta az Egyesült Államok börtöneinek halálraítéltjeit és hozzátartozóikat. A halálos ítélet első kiszabása és a tényleges kivégzés között átlagosan tizenhat év telik el, az amerikai halálsorokon azonban ülnek olyan férfiak is, akik már huszonöt éve vagy még hosszabb ideje köröznek a rendszerben (és előfordul, hogy teljesen ártatlanul).

Linda Polman: A halálsor angyalai

Fordította: Mátis Viola, Athenaeum Kiadó, 2019, 302 oldal, 3137 HUF

 

Feleségeik, menyasszonyaik és családtagjaik hol elkeseredetten, hol halálfélelemmel, hol belenyugvóan, de kénytelenek velük róni ezeket a köröket. Az ő történeteiket és még sok egyéb végtelenül izgalmas részletet mesél el mély együttérzéssel és nagy felismerésekkel a neves újságíró, miközben betekintést kapunk a halálos ítéletek végrehajtásának részleteibe is, legyen szó akár villamosszékről vagy méregkoktélról.

Olvass bele a kötetbe:

Polman_A halalsor angyalai_... by konyvesblog on Scribd

A friss Nobel-díjas Peter Handke nem áll többé szóba az újságírókkal

A múlt héten hirdették ki, hogy a 2018-as irodalmi Nobel-díjat Olga Tokarczuk, míg a 2019-eset Peter Handke nyerte el. Eddig úgy tűnt, a világ, illetve a sajtó jól fogadta Tokarczuk győzelmét, Handke esetében azonban már sokkal vegyesebb a kép, közéleti tevékenysége miatt ugyanis nem mindenki tartja őt méltónak az elismerésre, az amerikai PEN Club pedig még egy tiltakozó nyilatkozatot is kiadott.

Hogy maguknak a díjazottaknak mi volt a reakciója, arról néhány napig viszonylag keveset lehetett hallani. Olga Tokarczuk a kihirdetés napján például nem is volt elérhető, egy rövid közleményben azonban végül megköszönte a díjat. Azt írta:

Tovább

Mindig lesznek olyanok, akik Lovecraft művészetéért rajonganak és nem a csápokért

H.P. Lovecraft

A rémirodalom egyik legjelentősebb alakjának tartott író, Howard Phillips Lovecraft itthon viszonylag kis létszámú, de annál elhivatottabb és lelkesebb rajongótáborral büszkélkedhet. Ezt jelzik a folyamatosan érkező kiadványok, a kapcsolódó társasjátékok megjelenése, valamint az egyre élénkebbé váló online jelenlét és diskurzus is. Habár a leginkább csápos rémségeivel azonosított alkotó mostanában a rasszizmusát pellengérre állító irodalmi parafrázisok és kritikák kapcsán kerül előtérbe, a horror és weird irodalomra gyakorolt hatása máig megkérdőjelezhetetlen. A Magyar H. P. Lovecraft Társaság október 19-én rendezi meg az I. Országos H. P. Lovecraft Találkozót (OHPLT), ahol a rengeteg szakmai program mellett koncertek és grafikai kiállítás is várja az érdeklődőket. A társaság elnökével, Tomasics Józseffel interjúztunk.

Lovecraft neve egy ideje már brandként, címkeként is funkcionál. Ott van nagyon sok mindenen, a plüssöktől kezdve a mémekig. Emellett rengeteg kulturális termékre is rásütik a lovecrafti jelzőt, akár jogos, akár nem. Miért lehet most ennyire népszerű? 

Az elmúlt években volt Lovecraftnak egy hatalmas felfutása, a popkultúra rátalált és „felemelte” magához. 2015 és 2018 közt szinte nem volt olyan hét, hogy ne jelent volna meg egy új társas-, kártya- vagy szerepjáték, kiegészítő, ne indult volna el egy új crowdfunding kampány, képregények, rövidfilmek készültek sorban. Nyilvánvalóan ezek egy része már korábbról indult és ebben az időszakban léptek a nyilvánosság elé, azonban érezhető volt, hogy a projektek egy része hirtelen ötlet alapján született; mondhatjuk, hogy felszálltak arra a bizonyos Lovecraft-vonatra, csak a következő állomásig már nem jutottak el. Ez azt eredményezte, hogy még a csapból is HPL folyt, mindenhol felbukkantak véleménycikkek, beszámolók, bemutatók; tény, hogy ezek egy része kizárólag a WFA (World Fantasy Award) körüli kvázi botrány miatt állt be a sorba. Igazából lehet azt mondani, hogy a piac reagált, és boldog boldogtalan beszállt az üzletbe; gyanítom, hogy a Cthulhu dildó ötletgazdáját nem Lovecraft személye és művészete iránt érzett tisztelete vezérelte. Azonban én úgy látom, hogy ez az erős hype már lecsengőben van és kezd kicsit letisztulni a színtér. 

Ugyanakkor mindig is ott volt – van és lesz – az a rajongói közeg, amely HPL művészetéért rajong és nem a csápokért. Ennek a közösségnek a létrejötte még Lovecraft életében megtörtént, hiszen már akkor volt egy olyan réteg, akit megérintett a kozmikus rettenet irodalmának eszenciája, és HPL személye. Halála után volt egy kétesnek ítélhető korszak, amely Derleth és Wandrei, az Arkham House alapítóinak olykor nem éppen etikus tevékenységéhez kötődik, de idővel kialakult a valódi rajongói közeg és felépítette magának a saját színterét, majd 1975-ben elindult a WFC (World Fantasy Convention), ahol átadták az első WFA-díjakat is. A szobrot, ami HPL-t ábrázolta. Tehát mindig is volt egy erős szakmai közeg, amelynek tevékenysége által megismerhettük és megérthettük Lovecraft munkásságát, életét, személyét.

Nyilvánvalóan nem lehet, és nem is szabad különválasztani két csoportra a közösséget, nem erről van szó, csupán az elmúlt pár évben érezhető volt ez a különbség. Volt ennek jó és nem annyira jó oldala is, de az mindenképpen hasznos volt, hogy sokkal többen ismerték meg Lovecraft nevét; mi pedig azon dolgozunk, hogy bemutassuk a közösségnek valódi személyiségét és munkásságát.

Milyen út vezetett a Magyar H. P. Lovecraft Társaság megalakulásához?

2015-ben elindult az H. P. Lovecraft – Hungary Facebook-csoport, majd ugyanabban az évben a The Black Aether online lovecrafti magazin/hírportál is. Magyarországon egészen addig nem volt olyan összefogott közösségi felület, ami kifejezetten HPL-lel foglalkozott volna. Létezett a Magyar H. P. Lovecraft Portál, ami még az ezredfordulón indult el, azonban ott az aktivitás megszűnt az évek alatt, és egyfajta archívumként funkcionált, illetve volt még Molnár András nagyszerű Zothique blogja. Szükség volt egy olyan felületre, ahol a közösség tagjai egymásra találnak, illetve napi szinten értesülhetnek a nemzetközi színtér eseményeiről. Ez volt a The Black Aether.

Tovább

Film készül a Sömmiből és az Utas és holdvilágból

A Filmszakmai Döntőbizottság 36 millió forintos gyártás-előkészítési támogatást szavazott meg a Sömminek (ITT bele tudtok olvasni), amelyet Pálfi György rendezne. Cserna-Szabó András patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregénye 2015-ben jelent meg, akkor a következőt írtuk róla:

A szíved helyén épül már a Halálcsillag után egy újabb őrült és szórakoztató regénnyel jelentkezett Cserna-Szabó András, aki a magyar irodalom tarantinójaként Rózsa Sándor legendáját gyúrta újra. 

Szintén előkészítési támogatásban részesült a Szerb Antal klasszikusa alapján készülő Utas és holdvilág – ezt a filmet Szász János rendezi majd, amire az alkotok most 7,5 millió forintot nyertek el.

Forrás: MNF

A Mákháborúban a gyerekeknek is harcolniuk kell a birodalom túléléséért

Rebecca F. Kuang debütáló grimdark fantasy regénye, a Mákháború tavaly a legjobb fantasy-szerzők közé repítette a még csak 23 éves kínai-amerikai származású írónőt, a legfiatalabb szerzőt, aki valaha megkapta a Crawford-díjat. Az erős atmoszférájú és sodró történetvezetésű epikus fantasy ópiumfüsttől terhelt világa a 20. század Kínáját idézi meg, merítve a Szung-dinasztia és a második kínai-japán háború véres történetéből.

A Mákháború Crawford- és Compton Crook-díjas, valamint Nebula-, World Fantasy-, British Fantasy- és Locus-díjakra jelölt regény, amely Amerikában 2018 májusában, magyarul pedig 2019 őszén jelent meg az Agave gondozásában. Időközben pedig a regény folytatása is elkészült, a trilógia második kötete, a The Dragon Republic (Sárkányköztársaság) augusztusban jött ki az USA-ban, és jövő tavasszal várhatóan már magyarul is olvashatjuk. A kínai sci-fi és fantasy-irodalom egyre nagyobb teret hódít magának, Ken Liu például az elmúlt években sztárszerzővé vált fantasy-trilógiájával, valamint novelláival, melyek a japán és kínai mitológiát és történelmet, a transzhumanizmust, a mágikus realizmust és a steampunkot ötvözik. Nagyon hasonló úton indult el a szintén kínai származású, de négyéves korában a családjával az Egyesült Államokba emigrált Rebecca F. Kuang is.

R.F. Kuang: Mákháború

Fordította: Ballai Mária, Agave Könyvek, 2019, 576 oldal, 5980 HUF

 

A szerző kínai történelmet tanult a Georgetown-on, amelyből leginkább a hadi stratégia, a kollektív és családi traumák és a háborús emlékezet érdekelte. A két egyetemi év közötti szünetben pedig megírta debütáló regényét, a Mákháborút, amely egy alternatív kínai történelmi regény drogokkal és sámánizmussal átitatva. A grimdark regényt olvasva nem csodálkozunk, hogy egy interjú tanúsága szerint az ötéves Rebeccának édesapja az Állatfarmot olvasta esti meseként; a főszereplő háborús árva Zsin történetére bosszúfantasy-ként is hivatkoznak, és nem egy kamaszlány rózsaszín sztorija.

A Nikara szegény és lenézett Kakas tartományában élő Zsin már a családján belül is kívülálló, gyakorlatilag rabszolga, akit az őt kényszerből örökbe fogadó Fangék kisgyerek korától ópiumfutárként használnak. Zsin így már egészen fiatalon bepillantást nyer a függők világába, megismeri a felnőttek leggyengébb pontjait, és mikor kényszerházasítására kerülne a sor, ki is használ minden sötét tudást, csak hogy megmenekülhessen a rá mért sors elől. Az egyetlen kínálkozó út pedig a kedzsu, egy központi akadémiai felvételi, amely névleg a társadalmi mobilitás elősegítésének demokratikus intézménye, gyakorlatilag viszont az elit újratermelésének eszköze.

Tovább

Nagykorú lett a Pagony - A kiadó egész napos rendezvénnyel ünnepel

Idén ősszel ünnepli 18. születésnapját a Pagony, ezért most szombaton egész napos, ingyenes programokkal várják a gyerek és a kamasz olvasókat (és persze a szüleiket) a Bartók Béla úti könyvesboltban.

A szülinapi rendezvényen a gyerekek megnézhetik Dániel András, Rutkai Bori és Darvas Kristóf vicces előadását, meghallgathatják mások mellett Bartos Erika, Marék Veronika és Harcos Bálint meséit és együtt rajzolhatnak Agócs Írisszel is. Kertész Erzsi a Panthera kulisszatitkairól (és a készülő negyedik kötetről) mesél, Nényei Pál pedig irodalomterápiás foglalkozást tart. Az Időfutár nyolcadik részéről tudhatnak meg többet azok, akik meghallgatják majd Gimesi Dórát, Jeli Viktóriát, Tasnádi Istvánt és Vészits Andreát, Molnár T. Eszter pedig a climate fiction műfajába vezeti be az érdeklődőket. Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik Kálloy Molnár Péter improvizációs zenés-miniszínháza (és persze a három hangon megszólaló Shakespeare-szonettek).

Az egész napos programon lesz filmvetítés, kézműveskedés és kiállítás is - utóbbira a kiadó illusztrátorai küldték el a legkedvesebb Pagony-kiadványban megjelent képüket.

Részletek erre>>