Olvass!

KönyvesBlog

Nyáry Krisztián rendőrnyelvre fordít a járvány alatt

2020. április 27. .konyvesblog.

Ha járvány van, a betegséget mindenki a szívében hordja

A koronavírus-járvány világméretűvé válásának kapujában az irodalmi toplistákon is láthatóvá válik, mi foglalkoztatja leginkább az embereket. Napról napra népszerűbbek lesznek a járványokkal foglalkozó szépirodalmi szövegek, így Albert Camus 1947-es A pestis című regénye is.  A több, mint hetven éve megjelent szövegből Olaszországban triplájára emelkedtek az eladások, így február utolsó hetében a könyv az ország tíz bestsellere közé került, ugyanebben az időszakban Franciaországban is  a szokásosnál jóval többet értékesítettek, egy hét alatt több, mint 1600 példány fogyott el belőle. Újraolvastuk a regényt, megnéztük, mit mondhat egy járványról. Kritikánk itt.

 

Nyáry Krisztián rendőrnyelvre fordítja át a magyar verseket

A veszélyhelyzet kezdetekor Nyáry Krisztián verskihívást indított karantén témában, hogy így űzzék el az unalmat a kortárs költők. Most újabb izgalmas ötlete támadt: a rendőrségi szóvivőink ihletésére magyar verseket írt át rendőrnyelvre. Hogy pontosan melyikeket, annak a megfejtése ránk vár. Legfrissebb híreinket itt találod.

Traumák és vírusok

Járvány idején szabadok vagyunk, de házi őrizetben - Paolo Giordano könyvet írt a koronavírusról

Miközben sokan azt találgatják, vajon ki írja meg elsőként a mostani járványidőszakot is feldolgozó karanténregényt, Olaszországban már meg is jelent az első olyan kötet, amely a pandémia társadalmi alapkérdéseivel foglalkozik. Paolo Giordano fizikus-író (A prímszámok magánya, Az emberi test, Ezüst és fekete) új, Járvány idején című szellős kötete nem fikció, sokkal inkább reflexiók láncolata, amelynek első fejezetét február 29-én írta meg. Villámgyorsan megjelent tehát a kötet, amely nem irányt mutat, inkább kicsit összegez és elgondolkodtat. Itt tudod elolvasni a könyvről írt kritikánkat.

 

Szántó T. Gábor: Az elhallgatott traumák roncsolnak, emiatt a nemzedékek konfliktusba kerülnek egymással

Írhat egy író szimfóniát? Úgy tűnik, igen, hiszen Szántó T. Gábor legújabb regénye, az Európa szimfónia nemcsak címében, de négy részre tagolódó szerkezetében is a zeneművet idézi. A regény az 1945-1976 közötti időszakban játszódik Kolozsvárott, majd később Berlinben, egy román káder apa és egy magyar anya fiának, Andrásnak a történetét meséli el, aki a zene segítségével talál menekülési útvonalat Nyugatra. Itt egyúttal megismeri a szimfónia szerzőjét, a nyugat-berlini karnagyot, akinek vezényletével a múltba is betekintést nyer. A regény szerzőjével családi titkokról, megtévesztett értelmiségi ifjúságról, és arról beszélgettünk, hogy a történelem ismétlései vajon sorsszerűek-e vagy egy mintázat részei, amit mindig újraír, újra átél a következő nemzedék. A cikk folytatása itt.

Nem ehető nők, Unorthodox könyvek és Márquez mint újságíró

A nők többé nem akarnak ennivalóak lenni

Margaret Atwoodot mindig is érdekelte a szimbolikus kannibalizmus. Ezért is választotta ezt első regénye témájául, amelyet még a ’60-as években, huszonéves korában írt. Mi számít jelképes kannibalizmusnak? Például az, amikor az esküvői tortáról leesszük a marcipán menyasszonyt, vagy, ha emberarcú, mosolygós süteményeket habzsolunk, esetleg hercegnő alakú csokoládét. Könyvében ezt a motívumot kapcsolta össze a nemi szerepek témájának boncolgatásával, és a fogyasztói társadalom kritikájával, amely a nőket bekebelezhetőnek, eltárgyiasíthatónak, „ennivalónak” akarja látni és láttatni. Bár a regény több mint ötvenéves, ma is frissnek és aktuálisnak hat, Atwood humora és komplex megfigyelései a világról pedig nagyon izgalmassá, sokrétegűvé és szórakoztatóvá teszik. Az ehető nő a hét könyve. Kritikánkat itt találod, a regénybe pedig itt tudsz beleolvasni.

 

Márquez újságíróként sem választott csoda és valóság között

Klasszikus és kortárs egyszerre; letehetetlen, nagy ívű, izgalmas regények szerzője, akihez fogható kevés van: művei évtizedek alatt sem porosodnak be, sosem mennek ki a divatból, olvasni, újraolvasni őket bármilyen életkorban vagy élethelyzetben hatalmas élmény. A Szerelem a kolera idején vagy a Száz év magány szerzője minden művében olyan univerzumot nyit, mely egyedi és összetéveszthetetlen, és melyből lehetetlen kilépni. Az egyik legismertebb kolumbiai, Gabriel García Márquez azonban nemcsak íróként, de újságíróként is megkerülhetetlen életművet hagyott hátra. Az újságírás volt az első szerelme, tárcáiban, cikkeiben formálta egyedülálló elbeszélői stílusát. A világ legjobb mesterségének nevezte az újságírást, melyhez haláláig hű maradt. Ebből a kevésbé ismert hagyatékból jelentetett meg válogatást a Magvető idén márciusban. Az évszázad botránya nemcsak adalék a Nobel-díjas szerző életművéhez, de önmagában is rendkívül változatos, humoros és elgondolkodtató olvasmány, nálunk pedig A hét könyve. Kattints ide.

 

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett az Unorthodox!

Deborah Feldman Unortodox - A másik út című önéletrajzi regényén (magyarul májusban jelenik meg) alapul a Netflix új, azonos című sorozata, amely egy ultraortodox zsidó közösség életét mutatja be. A történet főszereplője egy fiatal lány, Esty Shapiro, aki bár szeretne beilleszkedni a szigorú vallási normák szerint élő közösségbe, vágyai miatt kicsit ki is lóg a sorból. Miután férjhez adják, egyre nehezebben viseli a nőként ráháruló terheket (a nők nem tanulhatnak tovább, nem dolgozhatnak, egyetlen céljuk, hogy újraépítsék a holokausztban meggyilkolt zsidó népességet), így megszökik és megpróbál gyökeresen új életet kezdeni. Esty története megható és inspiráló, ugyanakkor nem egyedülálló. Most öt olyan könyvet mutatunk, amelyeknek főhősei zárt közösségekben élnek, és megpróbálnak lázadni a normák ellen. Továbbiakért kattints ide.

Mihez kezdenek a mesehősök karantén idején, és mit érdemes most olvasnia egy kamasznak?

Fotó: Valuska Gábor

A Könyvesblog szerzői egy ideje a Könyves Magazin oldalára költöztek, ahol naponta írunk a könyves világ legizgalmasabb és legfontosabb eseményeiről és újdonságairól. Most kiválogattunk ötöt a gyerekirodalmi rovat híreiből, viszont még több tartalomért kattintsatok a Magazin oldalára!

Agócs Írisz: Rajongva imádom az ész nélküli rajzolást

Gyerekként azt hitte, a rajzolás olyan, mint az evés vagy az alvás, mégsem akarta egyetemi keretek között tanulni a képzőművészetet. Helyette a néprajzot választotta, ám az indiánok helyett kutatási területként végül az álmoknál kötött ki. Első saját meséjének ötlete egy londoni emeletes busz tetején fogant, álommunkája (vagy, ahogy ő fogalmaz, „leggyerekesebb álma”) pedig azért nincs, mert már teljesült. Agócs Írisz jelenleg a Mecsekben, egy falu szélén él a családjával, ahol egy présházból kialakított stúdióban dolgozik, ottjártunkor épp Berg Judit Sári születésnapja című könyvének illusztrációival végzett. A ház körül birkák legelnek, akik néha bebámulnak a stúdió ablakán. Kicsit olyan, mintha egy mesébe léptünk volna, a díszletek adottak, odabent viszont megállás nélkül készülnek a rajzok és kelnek életre a mesehősök. Agócs Íriszt még a karantén elrendelése előtt látogattuk meg otthonában, és családi indíttatásról, festékpöttyös lexikonokról meg a kontrollpanel kikapcsolásáról beszélgettünk vele. Erre>>

A Légy jó mindhaláligot a tanároknak kellene kötelezően elolvasniuk

A Légy jó mindhalálig újraolvasásakor a legerősebb benyomásom az volt, hogy ez a könyv nem ifjúsági regény. Nyilas Misi története a felnőtteknek szól. Miért? Mert erős kritikája az iskolarendszernek, a tanároknak, a tanítási módszereknek és általában a felnőttek világának. Mindez nemcsak az én benyomásom, Móricz maga sem gyerekeknek szánta a könyvét, hanem társadalmi regényként aposztrofálta, a korabeli kritika pedig lélektani regényként tekintett rá. Újraolvastuk a Légy jó mindhaláligot, ezt gondoljuk róla >>

A nap, amikor egy színész Dr. Seusst rappel Dr. Dre-alapra

A színész-rendező Wes Tank a karanténban előkapta az egyik legnagyobb gyerekklasszikust, Dr. Seusst, egészen pontosan a Rókamóka című kötetet, és ELRAPPELTE egy Dr. Dre-alapra. Korábban ezt írtuk a kötetről: "A Dr. Seuss életmű-sorozatában minden eddiginél nehezebbre vállalkozott a címszereplő Róka (és ami azt illeti, a fordító, Szabó T. Anna is): nyelvtörőket tanítana Glokninak, de ami kezdetben ártatlan játéknak indul, az szédítő nyelvi vircsaftba csap át, amelyben Glokni hiába mondogatja, hogy a nyelve nem jár rókaszóra, nincs kímélet, és a hasslafrokot varró agg sastól kezdve a plusz kis plüss-sünön át eljutunk a folyton bokszoló kokszokig. Ezek után nem csoda, ha hébe-hóba megbicsaklik Glokni nyelve is." A rappelő videót erre lehet megnézni>>

Mit csinál a koronavírus-járvány idején Graffaló?

A sokak által kedvelt Graffaló-sorozat most új köntöst kapott a koronavírus-járvány miatt. Julia Donaldson, a történet szerzője elképzelte, mit csinálhat Graffaló a jelenlegi helyzetben. Axel Scheffler illusztrátorral közösen megalkották a mese karantén-változatát, amelyben a szereplők távolságot tartanak egymástól, kezet mosnak, és igyekeznek megbirkózni az otthon töltött idő kihívásaival. A fő cél persze a szórakoztatás, az edukációs része az ötletnek csak mellékes haszon. Mindenesetre a gyerekeknek biztosan könnyebben el lehet magyarázni a helyzetet és a legfontosabb tudnivalókat Graffaló és társai házi praktikáin keresztül. Erre>>

Mit érdemes most olvasnia egy karanténba kényszerült kamasznak?

A tavaszi szünet a digitális átállás miatt sok gyereknek valószínűleg nem pontosan úgy telt, mint máskor. Mindentől függetlenül nagyon fontos viszont a pihenés, ahogy az is, hogy egy kicsit mindenki offline legyen, éppen ezért állandó szerzőnk, Gyurkó Szilvia öt szuper jó könyvet ajánlott a kényszerű szobafogságban tengődő tizenéveseknek. Ajánlónkat erre találjátok>>

Még több izgalmas könyves tartalomért kattintsatok a Könyves Magazin oldalára!

A Konyvesmagazin.hu oldalon folytatjuk

A Könyves a blogról saját platformra, a Konyvesmagazin.hu oldalra költözött - ezt olvashatnánk egy hivatalos sajtóközleményben, amitől valószínűleg nem fagyna le az MTI, pedig minden költözés egyben újrakezdés is, számunkra pedig a legfontosabb.

Dragomán György szerint, ha nem tudunk napi harminc percet olvasni, akkor megette a fene. Mi a Könyvessel ehhez a legalább napi harminc perchez szeretnénk a legtöbb muníciót megadni. Évek óta azt állítjuk, hogy megmondjuk az olvasóinknak, mit olvassanak. Most arra vállalkozunk, hogy a lehető legtöbb segítséget megadjuk ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb könyvet. Azt, ami megváltoztatja az életét.

A teljes cikket az újjászületésről olvasd el itt>>

A nagy könyvlopás - A látogatók két hét alatt széthordták a kiállítást

Mi visz rá főiskolás képzőművészeket, egyetemi hallgatókat és leendő művészettörténészeket arra, hogy a Műcsarnokból ellopják az ott kiállított könyveket? A válasz egyetlen összetett szóban összefoglalható: az információéhség. A Szentendrei Képtár kiállításon mutatja be a magyar kultúrtörténet egyik elfeledett, mégis sokatmondó epizódját, az 1959-es könyvlopás történetét, amikor is két hét alatt a kiállított háromezer könyv nagy részét egészen egyszerűen magukkal vitték a látogatók. 

Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni az akkori eseményeket, vissza kell lépni pár évet az időben. Ezt az utat követi a kiállítás is, amely propagandahíradó-bejátszásokkal és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára anyagai segítségével idézi meg az ötvenes éveket. A francia-magyar kapcsolatok abban az időpontban abszolút mélypontra kerültek, a bizalmatlanság csúcsra járt – az ötvenes években például kémkedéssel vádolták a francia kulturális attasét, Guy Turbet-Delofot, de mivel ő diplomáciai védettséget élvezett, ezért a munkatársait zaklatták és börtönözték be, köztük a diplomata titkárnőjét, Halkó Mariannt. A kiállításon nemcsak az akkori jelentéseket és vallomásokat hallgathatjuk meg, de kiderül az is, hogy a hidegháborúban a szembenálló felek milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a könyvnek: a kiállítás így felidézi azt a CIA által finanszírozott programot is, amelyben különböző fedőszervezeteken keresztül 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak el a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is, amit a korabeli híradó természetesen az imperialisták felforgató tevékenységeként tálalt.

Egy ilyen politikai és kulturális mélypont után jutottunk el aztán az évtized végére, amikor a Műcsarnokban és a Sorbonne-on pár hetes eltéréssel francia, illetve magyar könyvkiállítást rendeztek. Míg utóbbin például a börtönbüntetését töltő Déry Tibor szabadon bocsátását követelő francia nyelvű röplapot osztogattak, a budapesti kiállítás azzal került be a köztudatba, hogy a látogatók egyszerűen ellopták a kiállított tárgyakat. Az akkori eseményeket felidéző szentendrei kiállítás legérdekesebb részét éppen azok az interjúrészletek adják, melyekben ma már neves képzőművészek, művészettörténészek – akkor fiatal főiskolai hallgatók – mesélnek az 1959-es kiállításról, és arról, hogy ők maguk hogyan tettek szert a könyvekre.

Tovább

Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra

tolkien_1.jpg

Forrás

A Nobel-szabályok szerint ötven évre titkosítani kell minden, a díjjal és a jelöléssel kapcsolatos iratot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy majd csak unokáink fogják tudni, hogy kiket jelöltek például 2019-ben a Nobel-díjra, amelyet Peter Handke kapott meg. Viszont minden év elején feloldják az ötven évvel korábbi jelölések dokumentumait: ezekből korábban kiderült, hogy Illyés Gyulának 1965-ben és 1966-ban is szerepelt a neve a jelöltek között, valamint az is, hogy 1967-ben Lukács György marxista filozófus is felkerült a Nobel-esélyesek listájára. 

A Svéd Akadémia most az 1969-es díjjal kapcsolatos dokumentumokat is elérhetővé tette. Abban az évben Samuel Beckett kapta az irodalmi Nobel-díjat, az irat alapján a verseny közte és André Malraux közt dőlt el. A listán abban az évben összesen 103 név szerepelt, köztük olyan írók mint Edward Albee, Arthur Miller, Jorge Luis Borges, Heinrich Böll, Paul Celan, Friedrich Dürrenmatt, E. M. Forster, Günter Grass, Alberto Moravia, Vladimir Nabokov, Tolkien, Szolzsenyicin vagy Pablo Neruda (közülük a későbbi években többen is átvehették az elismerést). De egy magyar nevet is kiszúrhatunk a dokumentumban: Mécs László a 62. helyen szerepel és Watson Kirkconnell javaslatára került a listára. 

Forrás: Literary Saloon

Könyvesblokk: Mitchell, Sapkowski, Fan

kblok_2.jpg

Új hét, új Könyvesblokk! Az összeállításunkba ezúttal egy iraki háborúhoz kötődő igaz történet, a Vaják című sorozat alapjául szolgáló könyv, valamint egy MI-témájú kötet került. Utóbbi azt vizsgálja, vajon jobbá teszi-e a társadalmat a mesterséges intelligencia, vagy épp ellenkezőleg. 

Thomas Mitchell, Marcia Mitchell: Egy kém az iraki háború ellen

Thomas Mitchell és Marcia Mitchell: Egy kém az iraki háború ellen

Fordította: Szieberth Ádám, Athenaeum Kiadó, 2020, 296 oldal, 3999 HUF

 

Katharine Gun, a brit titkosszolgálat munkatársa egy nap nehéz döntést hoz: szigorúan bizalmas információt juttat el a sajtónak egy amerikai-brit kémakcióról, amelynek célja, hogy megszerezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a 2003-as iraki invázióhoz. A könyv igaz történetet dolgoz fel, Katharine Gunt valóban perbe fogták, az első bírósági tárgyaláson viszont az ügyet ejtették, mivel a vád képviselői nem voltak hajlandók bizonyítékkal előállni - a védelem szerint azért, mert a kormánynak akkor el kellett volna ismernie, a háború kirobbantásának okai jogilag erősen megkérdőjelezhetőek. A Gun történetéből készült könyv megírását alapos kutatómunka előzte meg. A történetből Keira Knightley főszereplésével forgattak filmet, amit várhatóan a hazai mozikban is bemutatnak majd. Olvass bele a könyvbe ITT. 

Tovább

Csütörtökön átadják az első Baumgarten-emlékdíjakat

kuksi.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Tavaly tavasszal írtunk róla, hogy Kukorelly Endre kezdeményezésére megpróbálnák visszaállítani a Baumgarten-díjat. Az költő-író akkor azt nyilatkozta, közösségi finanszírozással szeretné feltámasztani az egykor egyik legfontosabb irodalmi elismerést, amelyet Baumgarten Ferenc Ferdinánd alapított, és kezdőlökésnek rögtön fel is ajánlott egymillió forintot. A döntését akkor azzal indokolta, hogy az állami művészeti díjazások ellenpontjaként működhetne a feltámasztott díj. Az ötletből azóta valóság lett: most csütörtökön már át is adják a 2019-ben alapított, közösségi finanszírozással fenntartott Baumgarten-emlékdíjakat. Öt díj és hat jutalom talál gazdára minden évben, a díjakkal járó összeg 2020-ban összesen 5.200.000 forint. 

Kukorelly Endre közleményt adott ki a díjról:

„A Baumgarten-emlékdíj közösségi finanszírozáson alapul. A rendszerváltás óta gondolok arra, többször is beszéltem is róla, hogy a Baumgarten-díjat az íróknak vissza kell venniük az államtól, mely 1949-ben elkommunizálta azt. Lemondóan, beletörődve konstatáljuk újra meg újra, hogy az irodalmi díjazás kiszolgáltatott az aktuális kormányzatnak, a tavaly márciusi díjazások azonban minden eddigit alulmúltak. Ezért fogtam most bele: Facebook-oldalt és -csoportot alakítottam Gyümölcsöskert – Baumgarten-díj néven, ideiglenes számlaszámot mellékeltem, befizettem egy összeget, ezzel mindenkit a projekt támogatására biztatva, azok számára, akik befizettek és alapítók kívántak lenni, a Facebookon alakuló ülést hirdettem a Gyümölcsöskert – Baumgarten Emlékdíj Egyesület bejegyzését beindítandó, és 2019. december 11-én a megjelentek mint alapítók ezt el is határozták. Noha az Emlékdíj nem szorosan követi a Baumgarten Ferenc Ferdinánd hagyatékából finanszírozott, 1929 és 1949 között működő díj statútumát, igyekszik az egykori Baumgarten-díj hagyományát folytatni, minél több elemét megtartva annak szellemében eljárni. A díjak odaítéléséről a tanácsadók javaslatai alapján három egymás utáni évben egy kurátor dönt, majd mandátumát az egyik, akkor már díjazott számára átadja. Első alkalommal az Alapítók e sorok íróját választották kurátornak, aki tanácsadónak Kemény Istvánt, Margócsy Istvánt és Nemes Z. Máriót kérte föl. Az Emlékdíj teljes transzparenciával működik, célja, hogy minél szélesebb társadalmi támogatást kapjon. A kurátor feladata kizárni minden állami beavatkozást, és a Baumgarten-díj kurátorának, Babits Mihálynak szellemében kötelezőnek érzi magára nézve, hogy saját politikai és poétikai preferenciáit ne érvényesítse. A díj hagyományának megfelelően nincs kötöttsége, maga alakítja ki tanácsadóival egyeztetve a döntési mechanizmust, figyelembe vehet életművet, konkrét művet és szociális szempontokat egyaránt, és – szakmai díj lévén – nem köteles adott szerző anyagi helyzetét mérlegelni. Egy személy több éven keresztül is díjazható. Évente öt díjat és hat jutalmat osztunk. A díjak 5–5 millió, a jutalmak 1–1 millió forintosak, ezt az összeget azonban az érintettek egészben csak visszamenőleg kapják meg, amikor az Egyesület elegendő összeggel rendelkezik majd. A rendelkezésre álló összeg (2020 elejéig 10 millió forint) felét osztjuk ki, első alkalommal 5.200.000 forintot: a díjazottak 800.000, a jutalmazottak 200.000 forintot kapnak – Klimó Károly grafikája kíséretében. A hagyományokhoz híven Baumgarten Ferenc Ferdinánd halála évfordulóján, január 18-án (ez évben technikai okokból 16-án) lesz a díjátadás, a Gundel étteremben.

Kukorelly Endre, a Gyümölcsöskert – Baumgarten Emlékdíj Egyesület ügyvezető elnöke”

Tovább

Egy prostituált halálának pillanata mindent elmond a nők helyzetéről

het_konyve_6_2.jpg

A többszörös díjnyertes török származású író, Elif Shafak ellen – nem először és valószínűleg nem is utoljára – tavaly vizsgálatot indítottak Törökországban. A nők jogaiért és a szólásszabadságért gyakran felszólaló (egyébként Londonban élő) szerzőt néhány korábbi könyvéből kiragadott részlet miatt ezúttal azzal vádolták meg, hogy gyermekek elleni szexuális erőszakra, pedofil magatartásra bújt fel. A büntetőjogi eljárás, amely során szinte az egész életművét, köztük az Éva három lánya című regényét is vizsgálták, nem is lehetett volna abszurdabb: az országban, ahol égető szükség lenne arra, hogy megelőzzék a szexuális bűncselekményeket, inkább azok ellen az írók ellen folytatnak boszorkányüldözést, akik említést tesznek a problémáról.

Közben, ha kezünkbe vesszük Shafak új regényét, amely tavaly a Booker-díj rövidlistájára is felkerült, rengeteg mindent megérthetünk Törökországról és az ott élő nők helyzetéről, noha a könyv egyáltalán nem megy bele a mai politikai helyzet elemzésébe, megáll 1990-nél. A 10 perc 38 másodperc egy brutális, de gyönyörűen megírt, szimbolikus történet, amely a kitaszítottak és kívülállók szemszögén keresztül mesél a török társadalomról, Isztambulról, és a nőkről, akiket a férfiak megpróbáltak elzárni a világtól, de nem védtek meg saját maguktól. 

Elif Shafak: 10 perc 38 másodperc

Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta, Európa Könyvkiadó, 2019, 415 oldal, 3990 HUF

 

A 10 perc 38 másodperc egy rafinált szerkezetű könyv: ott kezdődik, ahol a főszereplő élete véget ér. Furcsa módon azonban éppen ez teszi lehetővé azt, hogy ez a regény ne a halálról, hanem az életről szóljon. A cselekmény onnan indul, hogy az önmagát prostituáltként fenntartó, Tequila Leila névre hallgató nőt meggyilkolják, holtteste pedig egy szemeteskonténerben köt ki. Életének utolsó utáni perceiben visszaemlékezik sorsának legfontosabb állomásaira, az ízekre, illatokra, érzésekre, az elszenvedett traumákra, és a barátokra, akik mindig mellette álltak.

Tovább

Mécs Anna: Save game [Kapcsolati hiba]

ÉN

Életerő: 50, intelligencia: 90, varázserő: jelenleg 0, de remélem, hamarosan 100.

Anya az intenzíven van, rohamkocsival hozták be. Már korábban is fájlalta a hasát, sokat fogyott, sokat volt rosszul, de az idióta élettársa azt mondta, ő majd kezeli. Meg anyám amúgy is hasfájós típus volt. Az apámmal eltöltött negyven év nem tett jót a gyomrának. Az ő védekező mechanizmusa az volt, hogy befelé nyelt. Az enyém meg a számítógépezés. Persze apám nem egy szifonszemüveges, vézna fiút képzelt el, akinek az egyetlen szociális tevékenysége a havi szerepjátékklub, és aki legjobban akkor érzi magát, ha egyedül ülhet napi 16 órát az egyre fejlettebb számítógépe előtt. Apám javára írom, hogy végigfinanszírozta a hobbimat a Commodore 64-től a Pentium IV-ig, azóta magamnak kell megvennem a játékokat. Persze Gabi nem örül, hogy erre költök, de elég jól keresek ahhoz, hogy legalább emiatt ne legyen rossz érzésem.

Kapcsolati hiba

Mécs Anna a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat nyerte el 2018-ban Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvesblogon Kapcsolati hiba címen írja tárcasorozatát havi rendszerességgel (a korábbi részeket itt lehet olvasni). 

GABI

Életerő: 70, intelligencia: 80, termékenység: 25, érzékenység: 100.

Tovább

Új verseskötete jelenik meg Grecsó Krisztiánnak

grecso_1.jpg

Grecsó Krisztián tizenkilenc év után visszatér pályakezdő műfajához, a vershez – adta hírül a Magvető Kiadó. Grecsónak ugyan folyóiratokban, lapokban jelentek meg versei az utóbbi időben is, de új versesköte már jó ideje nem volt. A kötetről egyelőre nem sokat tudni, de a borítója és az eddig megjelent versek alapján elég személyesnek ígérkezik. A címe Magamról többet lesz, várhatóan február végén fog megjelenni, és már előrendelhető. 

Grecsó Krisztián: Magamról többet

Magvető Kiadó, 2020, 176 oldal, 2999 HUF

 

A kötet fülszövege így hangzik:

Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit - többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit - felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik.