Olvass!

KönyvesBlog

Fehér Boldizsár kapta a 2019-es Margó-díjat!

2019. október 10. .konyvesblog.

feher_boldizsar-31482kicsi_1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

2019. október 10-én a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként megvalósuló Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron ötödik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének, Fehér Boldizsárnak. Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért, negyedik alkalommal pedig Mécs Anna vehette át a díjat Gyerekzár című kötetéért. 

Fehér Boldizsár könyve, a Vak majom egy kifordított fejlődésregény, a főszereplő ugyanis megkap mindent, mégis összeomlik az élete. „Sziszüphosz voltam, akitől elvették a kövét” – mondja magáról az antihős, aki a felelősségvállalás elől egészen Franciaországig képes menekülni. Sorsa a boldogtalanság tökéletes receptje: anyja elhagyja, apja bekattan, a felesége pedig már a nászéjszaka után lelécel. Viszont alig huszonnégy évesen már a Forbes magazin címlapján szerepel mint a világ leggazdagabb multimilllárdosa. Igaz, mindezért semmit se kell tennie. A céltalanság vezérli, illetve a tudat, hogy ha nem csinál semmit, nem is ronthat el semmit. Azonban hamar kiderül, hogy a világ nem így látja, így rá kell döbbennie, hogy a valóság kicsit máshogy működik. 

A Vak majomnak nagyon sok rétege van, de leginkább az emberi hiedelmekről szól, amelyek olykor pótolni tudják a hiányzó magyarázatokat a világ dolgaira és ezzel új célokat adnak az életnek, még ha ezeknek a céloknak a valóságalapja nehezen bizonyítható is. A Vak majom szereplői mást sem csinálnak, mint összeesküvés-elméleteket gyártanak, hogy aztán a végletekig ragaszkodhassanak saját vélt igazukhoz, amelyben szentül hisznek. És bár a regény elbeszélője van annyira szarkasztikus, hogy ne dőljön be a többiek által kreált vízióknak, azért megvannak a saját hiedelmei, amelyekbe kapaszkodik. Például, hogy ő nem tehet semmiről, és minden rosszért, ami vele történik, csak mások lehetnek felelősek. Fehér Boldizsár könyve egy csavaros, egzisztenciális problémákat feszegető regény, amely rengeteg humorral közelíti meg a „ki vagyok én?”, a „mi a boldogság” és „mi az élet értelme?” típusú kérdéseket. 

Fehér Boldizsár: Kicsit félre akartam vezetni az olvasót

Fotó: Valuska Gábor„Sziszüphosz voltam, akitől elvették a kövét" - mondja magáról Fehér Boldizsár regényének főhőse, akinek az a legnagyobb baja, hogy nem vágyik semmire. Valójában nem is lehet igazán hősnek nevezni, hiszen sokkal inkább az „antihősisesség" jeleit mutatja, nem alakítója, csak...

A Margó-díj kiemelt támogatója idén a Bookline, a Zeppelin és az Aegon Művészeti Díj volt. A nyertes a díjjal 500 ezer forintot, kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A Bookline idén 10 millió forint értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. 

2019-ben összesen 34 könyvet jelöltek a kiadók és a szerzők, melyek közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri döntött a legjobb háromról: Fehér Boldizsár könyve mellett Moesko Péter Megyünk haza és Mucha Dorka Puncs című könyve került az élmezőnybe.

A Margó-díjról döntő zsűri tagjai idén: Antal Nikolett (Fiatal Írók Szövetsége), Czinki Ferenc (Szépírók társasága), Gaborják Ádám, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője.

A Margó-díj 2019-es kiírásának 10 legjobb könyve:

Fehér Boldizsár: Vak majom, Magvető Könyvkiadó, 2018

Forgács Péter: Szuperhold, Madách Egyesület, 2018

Jassó Judit: Kaszt, Fiatal Írók Szövetsége, 2019

Mesterházy Balázs: Gesztenye placc, Pesti Kalligram, 2018

Moesko Péter: Megyünk haza, MŰÚT, 2019

Mucha Dorka: Puncs, 21. Század Kiadó, 2019

Nemes Péter: Amerigo, Európa Könyvkiadó, 2019

Novics János: Hózentróger, Napkút Kiadó, 2019  

Pungor András: A hetedik nap a papáé, Scolar Kiadó, 2019

Vass Norbert: Indiáncseresznye, FISZ – Apokrif Könyvek, 2019

Bödőcs Tibor: A stand-up a csúcs, írásban az egész jéghegyet meg tudom mutatni

20190930_bodocs-32913.jpg

Fotó: Valuska Gábor

2017-ben Bödőcs Tibor berobbant az irodalmi életbe az Addig se iszik című paródiakötetével, amiben úgy karikíroz számára kedves szerzőket Esterházy Pétertől Bohumil Hrabalon át Móricz Zsigmondig, hogy nem csupán ujjgyakorlatok lesznek, hanem új történetmesélések is. Ennyi idő elteltével az Addig se iszik egyfajta tanulmánykötetnek tekinthető, bonyolult edzésmódszernek, ami azt dokumentálja, hogy a saját prózanyelv megtalálásához a kánon megismerésén és megértésén át vezetett az út. Bödőcs láthatóan nem azt a célt tűzte ki, hogy könyv formájában folytassa a stand-upokat, hanem prózát akart írni, ún. szépirodalmat. Az interjúnk a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egyik irodájában készült, Bödőcs Picassónak öltözött, gondolom azért, mert a Meg se kínáltak című regényének főszereplője egy wannabe festőművész, aki valójában szobafestőként él, Magyar Országnak hívják. Beszéltünk a magyar faluról, Ferusról, Oszkár kívülállásáról és arról, hogy az írásban mit talált meg, ami miatt simán kivonja magát a stand-upból közel egy évre.

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

Helikon Kiadó, 2019, 200 oldal, 3499 HUF

 

Tovább

Olga Tokarczuk 2018 és Peter Handke 2019 irodalmi Nobel-díjasa!

A lengyel Olga Tokarczuk lett 2018 irodalmi Nobel-díjasa, a 2019-es elismerést az osztrák Peter Handke kapta. Az idei év Nobel-szempontból egészen különlegesnek számít, hiszen a botrányok miatt ebben az évben osztották ki a tavaly elmaradt díjat is.

Olga Tokarczuk lett 2018 Nobel-díjasa, aki annak idején pszichológusként kezdte a pályáját, de ma már a lengyelek egyik leghíresebb és legnépszerűbb írója: a rangos hazai díjak bezsebelése után tavaly A begunok című könyvével nyerte meg a Nemzetközi Man Bookert. Magyarul Bizarr történetek című kötete jelent meg legutóbb, ez a hét könyve is volt nálunk, akkor ezt írtuk róla:

A Bizarr történetek a bekorlátozott jövő, a kihagyott lehetőségek és a veszteségek felől megírt életek könyve, amelyben a létre vonatkozó legfontosabb filozófiai kérdések hol tudományos-fantasztikus, hol pedig thrillerbe illő, horrorisztikus vagy szürreális elemekkel keverednek.

Bár a találgatásokra általában nem lehet alapozni, Tokarczukot az elmúlt években elnyert díjai után idén egyértelműen a Nobel egyik esélyeseként emlegették, a Nicerodds fogadóiroda listáján például a negyedik volt. A napokban a Litera írt portrécikket róla, amelyben felvázolták pályájának indulását is: eleinte nem írónak készült, hanem pszichológiát hallgatott, majd terapeutaként helyezkedett el, első műveit pedig nem fogadták egyértelműen elismeréssel a kritikusok. "Első regénye, Az Őskönyv nyomában 1993-ban jelent meg magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában és Mihályi Zsuzsa fordításában. (...) A filozofikus kalandregényt az ÉS hasábjain Balogh Magdolna örök emberi kérdéseken töprengő filozofikus lektűrnek nevezte, ezzel pontosan reprodukálta a lengyel kritikusok aggályait, ugyanis Tokarczuk korai könyveit nem szerették a kritikusok Lengyelországban, egyesek ponyvának titulálták őket, mások úgy sajnálták le nemcsak Tokarczuk, hanem a vele egy időben induló írónők prózáját, hogy menstruációs irodalom, mivel azokban nagy teret kapott a női test és testi folyamatok ábrázolása. A kritikai elismerést először a harmadik, az Őskor és más idők című regényével vívta ki, melyben egy fiktív lengyel falu történetét mutatja be egymáshoz lazán kapcsolódó rövid fejezetekben az első világháború végétől a Szolidaritás mozgalom felfutásáig. Ez a regénye is megjelent magyarul Körner Gábor fordításában."

A Nobel-bizottság indoklása szerint Olga Tokarczuk most azért a narratív képzelőerőért kapta a díjat, amely enciklopédikus szenvedéllyel képviseli a határok átlépését.

2019 Nobel-díjasa a karintiai születésű Peter Handke lett, akinek sajátos nyelvezetű és változatos formájú művei - a filmarchívum oldalán olvasható életrajza szerint - megosztják az olvasókat és kritikusokat. Az évek óta Franciaországban élő Handkének több műve is megjelent magyarul, köztük A kapus félelme tizenegyesnél, a Gyerektörténet, a Kaspar, a Vágy nélkül, boldogtalan, a Végre egy kínai és Az ismétlés. Handke a film világa iránt is élénk érdeklődést mutatott, tucatnyi film forgatókönyvét írta, ezek közül a legismertebb a Wim Wenders rendezte Berlin fölött az ég (1987), és ennek tíz évvel későbbi amerikai változata, az Angyalok városa. Számos hangjáték és dráma is fűződik Handke nevéhez, továbbá a világ leghosszabb némajátéka. Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról című darab száz perce alatt csak hangok, zörejek, zenetöredékek hangzanak fel, és igazi cselekménye sincs.

Tovább

Nézd velünk élőben a dupla Nobel-bejelentést!

Elérkeztünk a nulladik naphoz, végre kiderül nemcsak az, hogy ki lesz 2019 irodalmi Nobel-díjasa, de az is, hogy ki a 2018-as díjazott. Sokat írtunk már mi is arról, hogy a svéd akadémiát megrázó botrányok miatt tavaly elmaradt a díjosztás, a szervezők így idén két irodalmi Nobel-díjast hirdetnek. A díjazottak nevét délután 1-kor jelentik meg Stockholmban, az eseményt élőben lehet követni a Youtube-on.

Közben a dpa arról írt, hogy a 2018-as díjhoz a svéd akadémia 194, a 2019-eshez pedig 189 jelöltet vett számításba. Hogy a két lista között mekkora lehet az átfedés, illetve hogy egyáltalán kik vannak a listán, azt nem tudni, a Nobel-jelöléssel kapcsolatos minden adatot ugyanis ötven évre titkosítanak.

Ezért van az, hogy a nagy információs homályban mindenki a fogadóirodák oddszaira hagyatkozik, gyakorlatilag viszont az a helyzet, hogy bárki élő író vagy költő megkaphatja, akit jelöltek a díjra. Persze mindig vannak örök esélyesek (az egyik ilyen Philip Roth volt, akit hosszú évekig a díj várományosának tartottak, de végül sosem kapta meg). Ugyanakkor szinte mindenki biztosra veszi, hogy az egyik díjazott nő lesz, a Unibetnél pedig sokáig a kanadai Anne Carson állt a legjobban, a magunk részéről viszont a szintén jó oddszokkal szereplő Krasznahorkai László vagy Nádas Péter győzelmének örülnénk a legjobban.

Simon Márton: Csak az nem klímaszorongó, aki teljes tagadásban él

Fotó: Valuska Gábor

Az Umami jelentés arról, hogy hol tartunk most - írja a Margóra megjelent kiadvány utószavában Simon Márton. A Canon és a Margó Irodalmi Fesztivál koprodukciójából született meg az Umami, ami a szerkesztők szándéka szerint egy sorozat lesz, ennek első kötete az Apokalipszis, most?, amely az éghajlat változásaival és védelmével kapcsolatos félelmeinket, szorongásainkat, az esetleges tehetetlenséggel kapcsolatos dühünket járja körül. A kötet egyszerre antológia, magazin és folyóirat (miközben valójában egyik sem), melyben egymást váltják a prózai és lírikus szövegek. Aki felcsapja, olyan szerzők műveit olvashatja, mint Mán-Várhegyi Réka, Dragomán György, Mécs Anna, Nádasdy Ádám vagy Szálinger Balázs, a kötetet Fabricius Anna fotói illusztrálják, Závada Péter pedig rendhagyó interjút készített Jordán Ferenc biológussal. A kiadvány egyik szerkesztője Simon Márton, akit egyéni szorongásairól, felelősségről és műfaji besorolhatatlanságról is faggattunk.

Az UMAMI a Canon és a Margó közös kiadványa: az első, 100 oldalas tematikus szám címe: Apokalipszis, most? és a klímaváltozás témáját járja körbe. A kiadvány limitált példányszámban jelenik meg, a Margón lehet megvásárolni, de meg is lehet rendelni az alábbi címen: umami@margofeszt.hu. A kötetet október 10-én 17.30-kor mutatják be a Margón, a Várkert Bazár Kazamataszínpadán. Részletek erre>>

Kezdjük egy személyes kérdéssel: klímaszorongó vagy?

Szerintem pillanatnyilag csak az nem klímaszorongó kisebb vagy nagyobb mértékben, aki nem olvas híreket és/vagy teljes tagadásban él. De ahogy elmondtam a Művészek a klímatudatosságért felolvasóest előtt is: nekem nem is annyira klímaszorongásom, mint „klímadühöm” van. Állok esténként a boltban és nézem, ahogy a nénik, bácsik, anyukák, srácok úgy csomagolják három nejlonzacskóba az egy szem hagymát, mintha nem lenne holnap. Persze, joggal mondhatnánk: ez keveset vagy semmit nem számít, de akkor is a leggyakoribb példája annak az átgondolatlan és fenntarthatatlan életmódnak, amire generációk lettek ránevelve. A nejlonzacskó nem azért gyalázat, mert a pusztazámori szeméthegyen szomorú, veszélyeztetett teknősök élnének, akik majd ezt lenyelik és belehalnak. Azért az, mert egymagában szimbolizálja az összes környezetkárosító, átgondolatlan baromságot, amit csinálunk.

Mi az akkor, amit véglegesen vagy ideiglenesen száműztél az elmúlt időszakban az életedből? Mi a helyzet a szívószállal, a műanyagzacskókkal? A repüléssel?

Én ezt szívesen fölsorolom, de minél jobban próbálom összeszedni, annál inkább olyan érzésem van, mintha magamat akarnám itt piedesztálra emelni, noha ez a legkevésbé célom. Címszavakban összeszedve is az látszik, hogy ugyanazt csinálom, mint mindenki: egyszerhasználatos műanyagok, fast fashion, értelmetlen túlfogyasztás stb. OFF, kulacs, piac, húscsökkentés, szelektív hulladékgyűjtés, tömegközlekedés stb. ON. Ez lehet, hogy szinte semmi, és nálam rengetegen csinálják ezerszer jobban, csak most próbálom fölvenni a fonalat. Kövér András, régi harcostársam, a pécsi slam apukája időtlen idők óta full zero waste háztartásban él a családjával. Barcsai Laci, egy másik régi barátom, a miskolci slam szervezője, évek óta nyomaszt a környezetvédelemmel és a mikroműanyagokkal. Mérhetetlenül szégyellek belegondolni, hogy nem hallgattam rá már 2015-ben.

nevekkel.jpg

Tovább

Visszatérnek a Szólíts a neveden érzékeny hősei

Világpremierrel egy időben jelenik meg Magyarországon is a Szólíts a neveden folytatása, a Találj rám!, az olvasók pedig ezen a héten személyesen is találkozhatnak a szerzővel, hiszen André Aciman a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz.

André Aciman: Találj rám!

Fordította: Szigethy-Mallász Rita, Athenaeum Kiadó, 2019, 300 oldal, 3999 HUF

 

Az új könyvben visszatérnek tehát a Szólíts a neveden érzékeny lelkű szereplői, hogy évtizedekkel Elio és Oliver első találkozása után tovább kutassák, hányféle alakban is jelenhet meg a szerelem (a könyvről készült kritikánk ITT olvasható, a szerzővel korábban készített interjúnkért pedig IDE kattintsatok). A Találj rám!-ban először Samuellel, Elio édesapjával találkozunk: épp látogatóba utazik Firenzéből Rómába a fiához, aki időközben sikeres zongoraművész lett. Egy fiatal nővel való véletlenszerű találkozása a vonaton fenekestül felforgatja az idős Sami terveit, örökre megváltoztatva életének hátralévő részét.

Margó. André Aciman október 11-én 19.30-kor a Várkert Bazár világirodalmi színpadán mutatja be új regényét, a szerzővel Balázsy Panna beszélget. Részletek erre>>

Nem sokkal ezután Elio Párizsba költözik, ahol ő maga is találkozik valakivel, Oliver pedig, aki időközben családos ember és főiskolai tanár lett Amerikában, hirtelen azon kapja magát, hogy szeretne visszalátogatni Európába.

Olvass bele a könyvbe:

Aciman Találj rám 1_21.pdf by konyvesblog on Scribd

Ez a három könyv nyerheti idén a Margó-díjat!

lead_margo_dij_2015_2018_2000x1200pix_1.jpg

Idén már ötödik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti. A Margó-díj kiemelt támogatója idén a Bookline, a Zeppelin és az Aegon Művészeti Díj. A nyertes a díjjal 500 ezer forintot, kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A Bookline idén 15 millió forint értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A Zeppelin az időt adja a nyertesnek egy különleges óra formájában. 2019-ben összesen 34 könyvet jelöltek a kiadók. A múlt héten már közzétettük a tízes listát, most pedig azt is eláruljuk, hogy a zsűri melyik három könyvet tartja a legjobbnak. Hogy közülük ki veheti át a Margó-díjat, az holnap 16 órakor derül ki a Várkert Bazárban. 

A zsűri. A Margó-díjról döntő zsűri tagjai idén: Antal Nikolett (Fiatal Írók Szövetsége), Czinki Ferenc (Szépírók társasága), Gaborják Ádám, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője.

Tovább

Molnár T. Eszter hőse három nyelven hallgatja el a gyerekkor emlékeit

"Anyám már akkor tudta, amikor behúztam magam után a kaput. A kutya nyüszítéséből hallotta, vagy a nehéz lépteimben és a cipőm egyenetlen kopogásában ismerte fel. Mindig tudta, gyerekkorom óta, előtte a nagyanyám is, és korábban a dédi. Anyám volt az utolsó az anyák sorában. Ölükbe eresztették a stoppolt zoknit, letették a hámozókést, úgy füleltek, félrehajtott fejjel, aztán aprót bólintottak, csak úgy, maguknak."

Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete

PRAE.HU, 2019, 208 oldal, 2990 HUF

 

Teréz az idősgondozóként dolgozó egyedülálló anya, a falusi idillben élő kisgyerekes orvosnő és az egyetemi város magányos patológusa. Ő az, aki elhagyta az országot, ahol mindent jól ismert, hogy idegenek között keresse a szabadság és a felejtés lehetőségét. Három nyelven gondolkodik és hallgatja el a gyerekkor emlékeit. Teréz története töredékes és mégis univerzális elbeszélése egy trauma utóéletének.

Margó. Molnár T. Eszter új könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, a szerzővel Péterfy Gergely beszélget. Mikor? Október 11-én 20 órakor. Hol? A Várkert Bazárban a Kazamataszínpadon. Részletek erre>>

Lapozzatok bele a könyvbe:

MTE_Teréz_Stadt-10-18.pdf by konyvesblog on Scribd

Nyáry Luca: Itthon még mindig a csendben szenvedést tartjuk a legillendőbbnek

luca_csibiszilvi2.jpg

Fotó: Csibi Szilvi

„Két dolog: meg akarok halni és hazudtam neked” – ezekkel a szavakkal kezdődik Nyáry Luca első regénye, a Vigyázat, törékeny!, amelynek hőse, a gimnazista Zsófi, egy húgához címzett levélben vázolja fel azt az utat, amelynek végállomása könnyen a teljes érzelmi széthullás lehet. A kamasz lány egyedül birkózik meg az édesanyja halála utáni gyásszal: a temetés napján hatalmas lelki pakkot kap, a nagymamája ugyanis a lelkére köti, hogy ne omoljon össze, legyen lelki támasza a családnak. A lány így jobbára magára marad a veszteségeivel, és nehezen fogad el bármilyen külső segítséget. Ráadásul nem könnyű eldönteni azt sem, hogy ki az, aki igazán mellette áll a barátai közül, és ki az, akinek a látszat fontosabb a valóságnál. Nyáry Lucát lelki gyógyulásról, slamről és a telefonos regényírásról is faggattuk.

Margó. Nyáry Luca Vigyázat, törékeny! című regényét vasárnap a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, a szerzővel D. Tóth Kriszta beszélget. Mikor? Október 13-án 15 órakor. Hol? A Várkert Bazár Vásárszínpadán. Részletek erre>>

Látszólag a szuperhősök korát éljük, a regényed főszereplője ugyanakkor egy adott ponton „járulékos veszteségként” jellemzi saját magát, egy olyan személyként, akinek csak mellékszerepet szánt a sors. Hiába tűnik mások szemében különlegesnek, magát korántsem tartja annak. Ki ez a lány, és hogyan született meg az ő alakja?

Zsófit szeretem úgy jellemezni, hogy az a lány, aki én is lehettem volna, ha kicsit idősebb vagyok, amikor hasonló történt velem. Egy 13 és egy 16 éves kezében már más fegyverek vannak, mások a határaik. Eljátszottam a gondolattal, hogy mi történne, ha egy frissen sérült embernek nemcsak az őt ért traumával, de a „felnövéssel” is szembe kellene néznie. Szóval mondhatjuk, hogy Zsófi egy sosem létezett énem fikcionalizált változata, de azért sok személyes gondolatomat is beleírtam.

Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

Menő Könyvek, 2019, 440 oldal, 3490 HUF

 

Bár édesanyja halála után Zsófi látszólag sodródik a mindennapokban, valójában egy elfojtott gyászfolyamat és egy megrekedt gyászfeldolgozás szemtanúi vagyunk. Írói szempontból mik ennek a folyamatnak a legfontosabb stációi?

Ha a gyász öt általános fázisát nézzük, akkor Zsófi a könyvben javarészt a tagadás és a harag között vergődik, amíg le nem gyűri a depresszió. Ebből ő kétféle kiutat lát: vagy a menekülést, vagy a következő fázist, az elfogadást. Azt akartam megmutatni ezzel a könyvvel, hogy mi minden történhet, ha valaki azt hiszi, hogy az utóbbi elérhetetlen és mi az, ami mégis rá tudja venni arra, hogy ennek ellenére is küzdjön érte. 

Tovább

Ezeket a programokat ne hagyd ki az őszi Margón!

margo_1.jpg

Holnap kezdődik a Margó Irodalmi Fesztivál, így jön a már hagyományosnak számító programajánlónk is! A múlt héten már megmutattuk, hogy milyen friss magyar és külföldi megjelenésekre érdemes odafigyelni és milyen beszélgetések kapcsolódnak majd hozzájuk. Most további kihagyhatatlan programokat ajánlunk (a teljes kínálatot ITT találjátok). Minden egyéb fontos információt megtaláltok a Margó honlapján, valamint Facebook oldalán, de érdemes belelapozni a programfüzetbe is.  

Margó Extra

A Margó Extra beszélgetéssorozatban olyan alkotók szólalnak meg, akiknek az irodalom nemcsak a személyiségükre, de a pályájukra is nagy hatással volt. Csütörtökön Vitáris Iván, az Ivan and the Parazol frontembere vall irodalmi élményeiről, pénteken Lilu, szombaton Mautner Zsófi gasztroblogger, vasárnap pedig Lovasi András lesz a Margó Extra vendége.

Facebook esemény>>>

margo4_1.jpg

Fotó: Valuska Gábor, Nagy Márton

UMAMI – Apokalipszis most?

A Canon és a Margó közös, UMAMI néven induló kiadványának bemutatója. Az első, 100 oldalas tematikus szám címe: Apokalipszis, most? és a klímaváltozás témáját járja körbe. A kötet szerkesztője: Simon Márton.

Facebook esemény>>>

Ivan & The Parazol: Alsó polc

David Bowie-nak legendás könyvtára volt. A zenész jelentős hatást gyakorolt az Ivan & The Parazol legutóbbi, Exotic Post Traumatic című lemezére, amely a holland Butler Records kiadásában jelent meg. A zenére az irodalom is óriási hatással van, ezért megkértük a zenekart, mutassa meg a képzeletbeli könyvtárát. Történetmesélés és koncert, amelyből az is kiderül, hogyan hatott a Mester és Margarita a zenekarra. Egyszeri, különleges koncert színészvendégekkel, egy megidézett könyvtárral és persze a kedvelt Parazol-dalokkal.

Jegyár: 2500 Ft

Facebook esemény>>>

24.hu dolgozószoba

Az alkotók akkor szeretnek beszélni a munkájukról, amikor befejezték. Vagy akkor se. A 24.hu munkatársai arra tesznek kísérletet, hogy az írókkal készülő könyvük keletkezéséről beszéljenek. A Margó Fesztivál során Szilasi László, Dragomán György, Kaszás György és Krusovszky Dénes mesél majd az alkotói munkáról és arról, min dolgoznak épp. 

Facebook esemény>>>

Tovább

Meghalt Vekerdy Tamás

Fotó: Valuska Gábor

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vekerdy Tamás. Az író-pszichológus facebook-oldalán egy bejegyzés tudatja, hogy

Vekerdy Tanár Úr ma hajnalban csöndben elment.

Vekerdy Tamás az elmúlt évtizedekben alapvetően meghatározta mindazt, ahogyan jelenleg a gyereknevelésről gondolkodunk. Rengeteg könyvet írt a témában, a legutóbb idén tavasszal jelent meg tőle a Válás - és ami körülötte van című munkája. Akkor interjúztunk is vele, és a beszélgetés során pedig a következőket mondta:

A körülményektől függetlenül fontos az is, hogy a gyerek előtt véletlenül se leplezzük az érzelmeinket. Elváltunk, a férjem elköltözött, de jó anya vagyok, ezért csak akkor sírok a fürdőszobában, miután letettem aludni a gyereket. Nem. Sírj! Rögtön, amikor rád tör az érzés. Ha kell, sírjunk együtt a gyerekkel, hiszen mindketten nagyon szomorúak vagyunk, amiért apa elment. Ha lefojtjuk, nem hagyjuk megélni az érzelmeket, azzal nem kíméljük, hanem bántjuk a gyereket, aki egyedül marad a fájdalmával.

Vekerdy Tamás idén nyáron a Margó Extra vendége volt, ahol olvasmányélményekről, a mesékről és a kitolódott dackorszakról is beszélt. Akkor például a következők kerültek szóba: 

Tovább

Október végén kiderül, ki a legjobb slammer

Az Országos Egyéni Slam Poetry Bajnokságot a tavalyi évben Molnár Péter nyerte meg a CEU-n rendezett döntőben, majd ezzel a lendülettel behúzta a magyarországi rendezésű, 2018-as Európa-bajnoki címet is a Trafó színpadán, 2018 novemberében. Azért, hogy ezúttal más állhasson a dobogó tetejére, és képviselhesse Magyarországot a következő Európa-bajnokságon, 26 döntőbe jutott slammer próbál megtenni mindent, ami a műfajba még belefér.

A slammerek közel 100 nevező közül jutottak be az október 23-i döntőbe – a produkciókat ötfős zsűri értékeli majd, melynek elnöke idén is Babiczky Tibor költő-író. A zsűriben idén is helyet foglal Szabados-Mavrák Kata, örökös „slam házigazda”, a hazai slam mozgalom egyik úttörője, Miklós Melánia, az első magyarországi slam színházi előadás, a Szentivánéji Slamkomédia dramaturgja, jelenleg a Trafó munkatársa, és Simon Márton költő, spoken word előadó, a honi slam szcéna egyik legmarkánsabb alakja. További egy zsűritag pedig – önkéntes jelentkezéses alapon – a közönség soraiból kerül ki. Az ő pontszámaik alapján hirdetik majd ki az első három helyezettet, a zsűri különdíjasát, és a publikum által a helyszínen leadott szavazatok alapján kiosztanak egy közönségdíjat is.

A hangulatot fokozza az Amoeba zenekar, a Kiégő Izzók vizuál csapata, felkért vendégelőadók, valamint Süveg Márk Saiid és Pion István házigazda párosa.

További részletek erre>>