Olvass!

KönyvesBlog

Ezeket a könyveket olvasta Obama a nyáron

2019. augusztus 15. .konyvesblog.

(Kép forrása)

Barack Obama hatalmas könyvmoly, már az elnöksége idején rendszeresen beszámolt arról, hogy mit olvas(ott) éppen, és ezt a jó szokását megtartotta azóta is. Friss Facebook-bejegyzésében bemutatta a nyári olvasmányait, ezek egy része már megjelent magyarul, és van közte olyan is, amely majd ősszel fog.

Talán nem akkora meglepetés, hogy az exelnök hatalmas Toni Morrison-rajongó – 2012-ben alkotói tevékenységéért Szabadság-medállal tüntette ki és az író pár napja bekövetkezett halálakor nemzeti kincsnek nevezte Morrisont, most pedig a művek (A kedves, Nagyonkék, Salamom-ének, Sula, stb.) újraolvasását javasolja.

Természetesen Obama sem hagyta ki az idei nyár egyik nagy durranását, A Nickel-fiúkat, amely egy igaz, brutális történeten alapul. Az exelnök nehéz, de szükséges olvasmánynak nevezte, amely azt vizsgálja, hogy a szegregációs Jim Crow-törvények és a tömeges bezárások hogyan törtek derékba sorsokat. A regény októberben jelenik meg magyarul a 21. Század Kiadó gondozásában.

A legjobb fajta science fiction – Obama ezekkel a szavakkal jellemezte Ted Ching novelláskötetét, a Kilégzést, amely a világpremierrel egy időben jelent meg magyarul is (ITT írtunk róla). Lauren Wilkinson American Spy című regénye nem jelent meg nálunk, de Obama szerint a könyv sokkal több egy sima kémregénynél, és olyan témákat érint, mint a család, a haza, a szeretet. 

A listán szerepel Hilary Mantel fikcionalizált Thomas Cromwell-regénye, a Farkasbőrben (ITT írtunk róla), ami már 2009-ben megjelent, de Obama szerint ő akkortájt „kicsit elfoglalt” volt, ezért most pótolta, és most is szupernek találja.  Murakami Haruki Férfiak nők nélkül című kötete (ITT bele tudtok olvasni) az exelnök szerint azt vizsgálja, mi történik azokkal a férfiakkal, akik úgy élik az életüket, hogy a „fontos nők” kimaradnak a mindennapjaikból; Obama szerint a kötet megindít és összezavar egyszerre, és néha több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Egy erőteljes női sztori bontakozik ki Hope Jahren Lab Girl című kötetéből, amely „gyönyörűen megírt memoár” egy olyan nő életéről, aki a tudománynak szentelte magát. Abszolút friss könyvnek számít Téa Obreht Inlandje, amire Obama annyit írt, hogy pont ezért nem akarja elspoilerezni, viszont akik már nagyon vártak egy Obreht-regényt, azok nem fognak csalódni.

Bart István regényében sötétedésig tartanak a meccsek

Június végén hunyt el Bart István író-műfordító, akinek az idei Könyvhétre jelent meg az Elemér utca három című regényének bővített kiadása.

Bart István: Elemér utca három - Erzsébetvárosi történetek

Európa Könyvkiadó, 2019, 216 oldal, 3299 HUF

 

Bart István erzsébetvárosi regénytöredékei tükörcserepek a közelmúltból: a második világháború utáni évtized mindennapjait idézik meg, a szerző gyerekkorát, érzéki élményeit - és egy kisfiúnak nehezen értelmezhető történéseket. Azt az időszakot, amikor még visszajártak a holtak, és ezen senki sem csodálkozott, hiszen halottnak lenni nyilván rossz dolog, különben miért kívánkoznának vissza. A halottak "különös emberek". Hát még az élők! A Keleti pályaudvarról érkező katona, akiről mindenki tudja, hogy valójában nem is a közeli vasútállomásról, hanem a nagyon is messzi Távol-Keletről tart hazafelé, Lukács úr, aki bizonyos helyzetekben elvtárs, az ávós - "ami olyan katonatisztféle" - udvarló, doktor Kolozsi, aztán a házmester, a viciné, a tróger, a Józsikám, az Elek vagy a Rózsika.

Az Elemér utcát azóta átnevezték. Már nem jár ott sem söröskocsi, sem szódás, sem jeges, sem a 46-os sárga villamos. Nincs se lócitrom, se kintornás. Ma más zenére, más tempóban élünk.

Olvassatok el egy részt a kötetből:

Tovább

Woodstock legendáját a mai napig kutatják

Ötven éve kezdődött Woodstock, amelynek hatása jóval túlmutatott azon a néhány napon (1969. augusztus 15-18. között rendezték meg), amikor mintegy félmillió ember gyűlt össze, hogy olyan előadókat hallgasson meg, mint Janis Joplin vagy Jimi Hendrix. A fesztiválnak az elmúlt évtizedekben igazi legendáriuma lett, rengeteg könyv is jelent meg róla, és természetesen a kerek évfordulóra is kijött egy kötet 50 years of Peace and Music címmel. A könyv eddig sosem látott képeket mutat, a szerző, Daniel Bukszpan rengeteg egykori fellépővel, résztvevővel interjúzott, és tényleg arra keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy ekkora legenda övezi a mai napig Woodstockot.

Magyarul is jelent már meg néhány – még ha nem is túl sok – könyv Woodstockról: tíz éve például Sebők János a Woodstock népe című könyvében mutatta be a fesztivál történetét, a rendezvényt övező legendákat és a mögöttük lévő valós tényeket, és szintén a kezdetekre fókuszált az a történet (Joel Rosenman, John Roberts és Robert Pilpel: Fiatalemberek korlátlan tőkével), amely Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című kisregényével jelent meg egy kötetben még a nyolcvanas évek végén.

Knausgård kapta az Andersen-díjat

Fotó: Valuska Gábor

A norvég Karl Ove Knausgård kapta a 2020-as Hans Christian Andersen Irodalmi Díjat - írja facebook-oldalán magyar kiadója, a Magvető. Az indoklás szerint Knausgård erőteljesen megújította a regény és az önéletrajz határán húzódó műfajt, és Andersenhez hasonlóan feltette Skandináviát az irodalmi térképre.

Az egyik legrangosabb dán irodalmi elismerést 2010 óta kétévenként ítélik oda olyan szerzőknek, akiknek a munkája megidézi Andersent. Knausgård az első északi a sorban, korábban olyan írók kapták meg, mint Isabel Allende, Salman Rushdie és Murakami Haruki. A díjjal, amelyet a nyertes 2020 októberében vehet át a dániai Odense városában, 500 ezer dán korona jár, valamint Stine Ring Hansen szobrászművész A rút kiskacsa című szobra.

A Harcom sorozat negyedik rész, az Élet a könyvfesztiválra jelent meg a Magvetőnél Patat Bence fordításában (ITT bele tudtok olvasni, kritikánk pedig ITT olvasható), az ötödik rész Álmok címmel 2020 tavaszán érkezik. A szerzővel interjúztunk is, itt olvashatjátok:

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom

Fotó: Valuska GáborNem bántam meg semmit - mondja Karl Ove Knausgard, akinek Harcom című hatkötetes regénymostruma évek óta lázban tartja a világot. De mi érdekes van azon, ha valaki a legaprólékosabb részletességgel megírja az apjával való kapcsolatát, a szerelmeit, a gyereknevelés nyűgeit és a...

A klímaháborút követően high-tech városokba kényszerülnek a túlélők

Aki olvasta a Jonathan Strahan által szerkesztett, itthon is megjelent fantasztikus irodalmi antológiákat, az minden bizonnyal találkozott már Sam J. Miller nevével. Az elsősorban novelláiról ismert szerző ezúttal egy olyan regénnyel jelentkezett, aminek helyszíne már felbukkant a Jégtömbök című kisprózájában, ám most jóval részletesebben vázolta fel a klímakatasztrófa után, az Északi-sarkon felépített Qaanaaq nevű rácsváros mindennapjait és lakóit. 

Sam J. Miller: Orkaváros

Fordította: Kemenes Iván, Gabo Kiadó, 2014, 360 oldal, 3490 HUF

 

Sokáig úgy tűnik, hogy a város sokkal fontosabbá is válik, mint az egységes történetvezetés. Rengeteg dolog kiderül Qaanaaq sajátos berendezkedéséről, kialakulásáról és úgy általában a világ helyzetéről. A klímakatasztrófa és a háborúk elől menekülők áradata is közrejátszott abban, hogy a város létrejöjjön. A régi világ emlékét még aktívan őrző, befolyásos részvényesek és a szervezett bűnözésben utazó bandák felügyelik a mesterséges intelligenciák által működtetett rácsvárost. Qaanaaq társadalma nemcsak nemzetiségileg, de vagyoni helyzet alapján is meglehetősen heterogén. Négy karakter különálló története kezd el kibontakozni a fragmentált fejezetekből. Kaev egy mentálisan sérült gerendaharcos, aki megbundázott meccseken segíti az egyik bűnbanda főnökét. Ankit egy politikus jobbkeze, akinek eltökélt szándéka, hogy felkutassa édesanyját. Fill egy boldogtalan fiatal srác, aki nem mellesleg egy gazdag részvényes unokája és az omlás nevű betegségben szenved. Soq pedig egy furcsa feladatba csöppenő siklófutár, aki szintén elkapja a szexuális úton terjedő betegséget. A karakterek egyenként is érdekfeszítő történetei éppen csak futólag érintkeznek, amikor egy rejtélyes nő érkezik a városba egy orka és egy jegesmedve társaságában. A város tagjait felcsigázza, hogy mi célból is érkezhetett ez a veszélyes asszony, aki később sokkal nagyobb hatással lesz Qaanaaq és a főszereplők életére, mint azt elsőre gondolták volna.

Tovább

Szívünk rajta: A lélekdoki lett a hónap könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Augusztusban Marie-Aude Murail A lélekdoki című kötete lett a hónap könyve.

A Bookline négy éve indította útjára a Szívünk rajta gyerekkönyvajánló programot, így könnyítve meg a szülők könyvválasztását. A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást, ami augusztusban a program szakmai és gyerekzsűrije szerint A lélekdoki című kötet lett.

Marie-Aude Murail: A lélekdoki - A megváltó 1. évad

Fordította: Burján Mónika, Könyvmolyképző, 2019, 288 oldal, 3299 HUF

 

A szakmai csapat részéről D. Tóth Kriszta író, újságíró a következőket mondta a könyvről: „Nagyon mai történet ez, benne olyan fontos, sokszor tabusított témákkal, mint internalizált rasszizmus, transzneműség, egyedülálló apák élete, vagy épp maga a kamaszkori pszichoterápia. De mindez mégsem nehéz vagy sok - ellenkezőleg: természetes”.

Ebben a hónapban az alábbi könyvek kaptak még matricát:

Menno Metselaar - Piet van Ledden Ki volt Anne Frank?
Berg Judit: Az őrzők
Éve Herrmann: 100 Montessori fejlesztő gyakorlat
Axel Scheffler: Csere-bere állatok

Ilyen az élet a brit egészségügy frontvonalában

A szerző Nagy-Britanniában orvosrezidensként dolgozott 2004 és 2010 között. Képzése alatt mindvégig naplót vezetett; az Ez fájni fog lapjain a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat frontvonalának esetei és napjaink válságának elemzései olvashatók. Egy fiatal orvos számol be életéről, örömeiről, bánatairól, áldozatvállalásokról és a számunkra, magyarok számára is ismerős őrjítő bürokráciáról. Kész szerelmi vallomás ez azokhoz, akiken bármelyik pillanatban az életünk múlhat.

Adam Kay: Ez fájni fog

Fordította: N. Kiss Zsuzsa, Athenaeum Kiadó, 2019, 304 oldal, 3699 HUF

 

"Íme a naplóm a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnál töltött időmből, a véres valóság. Hogy milyen volt a frontvonalban, hogyan csapódtak le a dolgok a magánéletemben, hogyan sokalltam be egy szörnyű napon. (Elnézést a spoilerezésért, na de a Titanic vetítésén is tudni tetszettek, mi a vége.)"

Olvass bele a kötetbe:

Adam Kay_Ez_fajni_fog_beleo... by konyvesblog on Scribd

 

Karácsonyra jön az új Kisasszonyok-film, nézzetek bele!

Amikor 1868-ban először kiadták, összesen 2 ezer példányban jelent meg, de akkora volt iránta az érdeklődés, hogy a kiadó alig győzte az utánnyomást. A Kisasszonyok sikere azóta is töretlen, Louisa May Alcott regénye – melyet részben a saját családjáról mintázott – számtalan kiadást megért (magyarul legutóbb például ezzel a gyönyörű borítóval). Sokszor feldolgozták, hiszen létezik színpadi, televíziós és filmes változata is. A leghíresebb ezek közül az 1994-es, amelyben Winona Ryder játszotta Jo March-ot, Kirsten Dunst pedig Amyt. Ennek a sikereit próbálja megugrani a legújabb – egészen pontosan a nyolcadik – filmváltozat, amelyet Greta Gerwig (Lady Bird) rendezett, és amelyben olyan színészek alakítják a főbb szerepeket, mint Saoirse Ronan, Emma Watson, Florence Pugh, Eliza Scanlen, Timothée Chalamet, Laura Dern és Meryl Streep. A bemutatót december 25-ére tervezik, itt az első előzetes:

Film készül David Grossman díjnyertes regényéből

2013_konyvfesztival_grossman-8584.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Hamarosan játékfilm lesz az izraeli író, David Grossman Egy ló besétál a bárba című regényéből. Egy amerikai-ausztrál stúdió, a Village Roadshow Pictures döntött úgy, hogy feldolgozza a történetet, amely 2017-ben megnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat.

Grossman regényét itthon a Scolar adta ki 2016-ban, és a hét könyve is volt nálunk. „Grossman könyve kényelmetlen, fojtogató parabola egy gyónással felérő stand up előadásról, melynek során nemcsak a komédiásnak kell szembenéznie a gyásszal és a veszteséggel, de a közönségének is. Egy ló besétál a bárba… - az olvasó fantáziájára van bízva, hogy fejezi be a viccet" – írtuk akkor. 

Egy este arról, hogy mi a groteszk

Ha a világ színház, az élet egészen biztosan stand-up comedy, írtam a Könyves magazin Könyvesblokk rovatába David Grossman Egy ló besétál a bárba című könyvéről. Annyival tenném sutábbá az egyszeri Shakespeare-parafrázist, hogy ha jól csináljuk, még az is lehet, hogy cirkusz. Vagy, ha rosszul....

Bár az Egy ló besétál a bárba elsőre talán nem tűnik hollywoodi alapanyagnak, nem ez lesz az első alkalom, hogy adaptációt készítenek belőle. Pár évvel ezelőtt az izraeli színész-rendező, Dror Keren állította színpadra a történetet Tel Avivban. De Magyarországon is készült már belőle monodráma az S. K. Társulat előadásában.

Grossmannal 2013-ban interjúztunk is (akkor jelent meg A világ végére című regénye): a beszélgetésből kiderült, hogy a családról az intimitás jut eszébe, és hazája, Izrael, ahol egy zajos família minden jó és rossz tulajdonsága egyesül, de kiderült az is, milyen magyar szerzőket olvasott, és hogy mit jelent számára az írás.

Forrás: Vulture

Három könyv, ami segít leküzdeni a halogatást

 

via GIPHY

A halogatás az ember egyik legidegesítőbb szokása, nagyon meg tudja nehezíteni a célok elérését és a vágyak beteljesülését. A nehéz feladatok vagy kellemetlen kötelességek folytonos későbbre halasztása nagy nyomást jelent, és egy folyamatos harcot önmagunkkal (főleg, ha még határidő sincs, ami motiválna). Ráadásul az internet korában egyre könnyebb elkalandozni és egyre nehezebb hosszú távon koncentrálni. Szerencsére van megoldás, a személyiségünknek ez az oldala fejleszthető és néhány jó módszerrel az időbeosztásunkon is javíthatunk. Most három olyan könyvet mutatunk, ami segíthet legyőzni a halogatást. 

Petr Ludwig: Vége a halogatásnak - Számoljunk le Pató Pál-énünkkel!

Petr Ludwig: Vége a halogatásnak - Számoljunk le Pató Pál-énünkkel!

Fordította: Csoma Borbála, Central Médiacsoport Zrt., 2015, 272 oldal, 2800 HUF

 

A halogatásért sajnos nagy árat kell fizetni: egyrészt növeli a stresszt, másrészt azzal jár, hogy az embernek aztán minden egyszerre szakad a nyakába. A feladatok tologatása ráadásul folyamatos bűntudatot okoz, arról nem is beszélve, hogy általában nem sok jó születik az összecsapott munkákból. Petr Ludwig könyve azért született meg, hogy az énünknek ezt a részét segítsen megzabolázni. Nyolc olyan segédeszközt mutat, amellyel fejleszthetjük a személyiségünket, és amelyek motivációra, effektivitásra, produktivitásra nevelnek, ezáltal pedig hozzásegítenek a hosszú távú elégedettséghez.

Jocelyn K. Glei: Tartsuk kézben a hétköznapjainkat! 

Tartsuk kézben hétköznapjainkat! – Napi rutin, fókusz és ötleteink megvalósítása (szerk.: Jocelyn K. Glei)

Fordította: Dankó Zsolt, Hvg Könyvek, 2016, 267 oldal, 2900 Ft

 

Te hatékonyan dolgozol? Van időd megvalósítani az ötleteidet? Könnyen nekiveselkedsz a kreatív alkotómunkának? A Tartsuk kézben a hétköznapjainkat! című könyv abból indul ki, hogy a legtöbb ember nemmel válaszolna ezekre a kérdésekre, és nem azért, mert nem rendelkezik megfelelő kvalitásokkal, hanem pusztán abból kifolyólag, hogy az alkotó munka alapfeltételei a harmadik évezredben gyökeresen megváltoztak: sokkal könnyebb halogatni a feladatainkat és sokkal nehezebb fókuszálni. A kötet az időmenedzsment témájában jártas gondolkodók, kutatók, sikerkönyv szerzők és kreatív szakemberek útmutatásait tartalmazza. Nagy segítség lehet a „sziklaszilárd napi rutin” kialakításában, az elektromos eszközeink megzabolázásában, a zavartalan figyelem megteremtésében, és ezáltal a kreatív gondolkodás fejlesztésében is. A könyvről ITT írtunk bővebben. 

Mike Williams, Mark Wallace, David Allen: Haladj a dolgaiddal! 

Mike Williams, Mark Wallace, David Allen: Haladj a dolgaiddal!

Fordította: Pétersz Tamás, HVG Könyvek kiadó, 2019, 288 oldal, 2990 HUF

 

A GTD (Getting Things Done, azaz Végezz el mindent!) egy önfejlesztő módszer, ami akkor is segíthet, ha notórius halogató vagy, és akkor is, ha folyamatosan túlvállalod magad. A Haladj a dolgaiddal! című könyv ezt a metódust segít elsajátítani lépésről lépésre. A cél az, hogy idővel megtanuljuk kiegyensúlyozottan, stressz nélkül  elvégezni a feladatainkat. A könyv kipróbált módszereket mutat például arra, hogy miként fejlesszük a koncentrációs képességünket, és hogyan szelektáljunk a feladatok közt. A GTD hosszú távon nemcsak az ember időbeosztását változtatja meg, de a rossz szokásoktól is segít megszabadulni, így jobban a kezünkbe vehetjük az életünk irányítását. 

Van bizonyítékunk arra, hogy Hitler valóban meghalt 1945-ben?

hitlerkep.jpg

Az iskolában mindannyian azt tanuljuk, hogy Adolf Hitler 1945. április 30-án meghalt: a történelemtankönyvek szerint újdonsült feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkosságot követtek el a berlini Führerbunkerben. Arról azonban általában nem esik szó, hogy mennyi rejtély övezi a náci diktátor halálát, és hogy mennyire ellentmondásosak azok a bizonyítékok és tanúvallomások, amelyek alapján kijelentették, hogy Hitler nincs életben. Honnan lehetett biztosan tudni, hogy nem szökött meg és nem bujkált még évekig Dél-Amerikában vagy Ázsiában, mint ahogy azt sokan állították a háború után? Mi lett a holttestével, ami alapján tényszerűen bizonyítani lehetne, hogy főbe lőtte és/vagy megmérgezte magát? Ezeknek a kérdéseknek járt utána Jean-Christophe Brisard tényfeltáró újságíró és Lana Parshina dokumentumfilmes, akik a Hitler halála című könyvükben összegezték, hogy több évig tartó nyomozásuk során mire jutottak. Több mint hetven évvel az események után a fellelhető összes bizonyíték és tanúvallomás alapján megpróbálták a lehető legpontosabban rekonstruálni, hogy mi történhetett 1945 tavaszán a Führer bunkerében, és hogy milyen elhallgatások, félrevezetések, ellentmondások övezték a diktátor halálát. 

Jean Christphe Bisard - Lana Parshina: Hitler halála - A KGB titkos anyagai

Fordította: Pacskovszky Zsolt, Libri Könyvkiadó, 2019, 372 oldal, 3999 HUF

 

Talán nem is gondolnánk, de Hitler halálára az elmúlt évtizedekben nem létezett megnyugtató bizonyíték.  Miután 1945-ben a németek kihirdették a Führer öngyilkosságának hírét, az amerikaiak és az oroszok között komoly verseny indult, hogy rátaláljanak a maradványokra, amelyek minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a náci vezető halott. Csakhogy a nagy bejelentés a holttest felfedezéséről elmaradt, így összeesküvés-elméletek sokasága kapott szárnyra. Sokan úgy vélték, hogy a diktátor egy tengeralattjáróval akár Argentínáig is eljuthatott, ahol valószínűleg boldogan él feleségével, Eva Braunnal együtt. Maga Sztálin is azt híresztelte, hogy nem találtak semmilyen olyan tárgyi bizonyítékot, amely szerint Hitler meghalt volna, és hogy nagy esély van arra, hogy Dél-Amerikában, Ázsiában, Svájcban vagy a Déli-sarkon bujkál (ahogy egyébként több SS-tisztnek, köztük Josef Mengelének, a koncentrációs táborok kegyetlen orvosának ez sikerült is.) A britek és az amerikaiak éppen ezért még évekig nagy erőkkel nyomoztak. Végül azonban kénytelenek voltak a tanúvallomásokra alapozva kijelenteni, hogy Hitler 1945 tavaszán öngyilkos lett.

1956. október 25-én a Hitler házaspárt hivatalosan is halottnak nyilvánítja a berchtesgadeni bíróság.

Immár az egész világon beleírhatják a történelemkönyvekbe, hogyan ért véget a Harmadik Birodalom urának földi pályafutása. Az FBI is leállítja a nyomozást. Az amerikai titkosszolgálat egy évtizeden át vizsgálódott a világ legkülönbözőbb pontjain. Washington némi megkönnyebbüléssel nyugtázza: szinte biztosan kijelenthető, hogy Hitler öngyilkosságot követett el a bunkerében. Továbbra is hiányzik viszont a legfontosabb bizonyíték: a holttest. Hitler halálára ez idő tájt nincs fizikai bizonyíték.

Csakhogy a kétezres években történt valami egészen váratlan, ami megbolygatta a világsajtót: Moszkvában az oroszok rendeztek egy nagyszabású kiállítást, amelyen közzétették a Hitler halálával kapcsolatos dokumentumokat, valamint egy koponyadarabot is, amely állításuk szerint nem máshoz, mint a nácik Führeréhez tartozott. A bökkenő csak az volt, hogy semmilyen módon nem tudták igazolni, hogy a koponya valóban Hitleré volt, így bár a kiállítást nagy szenzáció övezte, a kétkedő, bizonyítékot követelő újságírók és történészek hangja hangosabb volt. A botrányt tovább fokozta, hogy pár évvel később megjelent egy amerikai dokumentumfilm, amelyben Nick Bellantoni, a Connecticuti Egyetem professzora azt állította, hogy módja volt megvizsgálni az oroszok által őrzött koponyát, de az nem lehetett Hitleré, mert minden bizonnyal egy negyven év alatti nőhöz tartozott. Az oroszok azonban azt nyilatkozták, hogy náluk nem járt az amerikai kutató, így nem vizsgálta meg a koponyát sem.  Ezek után az előzmények után vetette bele magát az ügybe 2016-ban Jean-Christophe Brisard tényfeltáró újságíró és Lana Parshina dokumentumfilmes, akik nem kevesebbre vállalkoztak, minthogy megpróbáljanak hozzáférést szerezni az orosz archívumok által őrzött titkosított dokumentumokhoz és tárgyi bizonyítékokhoz, majd azok vizsgálatával kiderítsék, mikor és hogyan halhatott meg Adolf Hitler. 

Hitlert úgy nyilvánították halottnak, hogy nem volt meg a holtteste

1945. április 30. A történelemkönyvekből úgy tudjuk, ezen a napon követett el öngyilkosságot Adolf Hitler a Vörös Hadsereg által körülzárt Berlinben. Ciánkapszulát vett be, majd főbe lőtte magát, a testét pedig végakaratának megfelelően elégették az emberei. Az elszenesedett állkapocs- és koponyadarabokat néhány nappal később találták meg szovjet katonák.

Tovább

Könyvesblokk: Grimaldi, Thomas, Frank

kblog_kblokkfejlec_1_1_2_5_1_6.jpg

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal három olyan friss külföldi regényt ajánlunk, amelyek a boldogság és az értelmes élet kérdéseit feszegetik. Virgine Grimaldi könyve rámutat, mennyi mindent lehet tanulni az idősektől, Bev Thomas lélektani krimije az anyaságról szól, Dorothea Benton Frank története pedig a generációs konfliktusok forrására keresi a választ. 

Virgine Grimaldi: Merci, nagyik! 

Virgine Grimaldi: Merci, nagyik!

Fordította: Fouilleul Jolán, Animus Kiadó, 2019, 336 oldal, 3790 HUF

 

A boldogság néha akkor köszönt rá az emberre, amikor már nem is várja. Erről szól Virgine Grimaldi humoros és felemelő könyve, amely egy harmincas éveiben járó pszichológus, Julia történetét meséli el. A nő egy nehéz időszak közepette úgy dönt, úgy ahogy van feladja addigi életformáját és vidékre költözik, ahol egy idősek otthonában vállal állást. Az új munkahelyétől nem számít sok jóra, de aztán meglepően jól kezdi érezni magát ott: kiderül, hogy az otthon lakóitól rengeteget lehet tanulni az életről. Julia életébe visszatér a nevetés, és így már a szerelem is könnyebben rátalál. 

Bev Thomas: A jó anya 

Bev Thomas: A jó anya

Fordította: Lévai Márta, Libri Könyvkiadó, 2019, 402 oldal, 3999 HUF

 

Bev Thomas könyvének főhőse szintén pszichoterapeuta, ráadásul neki is romokban van az élete. A házassága tönkrement, a lánya egy távoli országba költözött, és ami a legrosszabb, kamasz fia nyomtalanul eltűnt. Minden pillanatban abban bízik, hogy a fia egyszer csak előkerül, a feszültség és a tehetetlen várakozás pedig teljesen felőrli az idegeit. Ebben a kilátástalan helyzetben van, amikor bejelentkezik hozzá egy új páciens, aki szinte megszólalásig hasonlít eltűnt fiára. Ruth mindent elkövet, hogy segítsen a súlyos traumákkal küzdő Danen, de a benne dúló érzelmi zűrzavar ezt nagyon megnehezíti. 

Dorothea Benton Frank: Első feleségek klubja 

Dorothea Benton Frank: Első feleségek klubja

Fordította: Szűr-Szabó Katalin, 21. Század Kiadó, 2019, 384 oldal, 3690 HUF

 

Nyílnak-e új utak életünk utolsó éveiben? Átélhetjük-e a korábbi nagy, beteljesületlen szerelmeket idősebb korunkban? Ezeket a kérdéseket feszegeti Dorothea Benton Frank új könyve, amelynek főszereplői a hatvanas éveiket tapossák és úgy érzik, körülöttük teljes a zűrzavar. Leslie és Wesley azt élik meg, hogy a fiatalkorukhoz képest minden a feje tetejére állt. A lányuk apa nélkül neveli a gyerekét, a fiuk egy szekta tagjaként próbálja megváltani a világot.  Egyik barátjuk megözvegyült és egy feltűnően fiatal nő mellett igyekszik újra rátalálni az élet örömeire, egy másik barátjuk pedig elválik feleségétől, majd ő is egy Barbie mellett köt ki. A regény a történetükön keresztül sok izgalmas kérdést feszeget, például a generációs feszültségek problémáját igyekszik feltárni.