Olvass!

KönyvesBlog

A Booker-díj szervezői cáfolták a hírt, ami szerint Atwood az idei győztes

2019. szeptember 18. .konyvesblog.

atwood_3.jpg

Miután megjelent egy Twitter-poszt arról, hogy egy könyvesbolti matrica alapján Margaret Atwood új regénye kapta idén a Booker-díjat, a szervezők közleményben tették világossá, hogy a zsűri még nem döntötte el, ki lesz a nyertes.

Matthew Sperling író és akadémikus hétfőn egy megnevezetlen könyvesbolt polcáról posztolt fotót a Twitter-oldalán, amellyel meglehetősen nagy botrányt kavart. A képen Lucy Elmann regénye szerepelt, rajta egy matricával, amely azt hirdette, hogy a könyv felkerült a Booker-díj rövidlistájára, mellette pedig a Testamentumok volt látható. A bökkenő csak az volt, hogy A Szolgálólány meséjének folytatására viszont egy olyan matricát tettek, amely azt hirdette, hogy az a 2019-es Booker-díj győztese. „Ne gondoljátok, hogy már feltehetitek a matricát, srácok…” – kommentálta a fotót Sperling.

booker_hir.png

Bár a Testamentumokat sokan egyértelműen az 50000 font jutalommal járó elismerés esélyesének tartják, a verseny még közel sem zárult le, hiszen a zsűri még nem hozta meg a döntését. A szervezők éppen ezért hangsúlyozták, hogy nem szabad hinni a képnek, hiszen csak október 14-én fog kiderülni a győztes neve, így ez a könyvesbolti incidens nem a valóságot tükrözi. Szerintük csak annyi történt, hogy a kiküldött matricákból véletlenül rosszat ragasztottak Atwood könyvére. Hogy pontosan melyik könyvesboltban történt az eset, még nem derült ki, de az ígérik, levetetik majd a téves címkét.

Szeptember elején derült ki, hogy kik szerepelnek idén a rövidlistán. A Testamentumok mellett még öt könyv van versenyben a díjért, köztük Salman Rushdie Don Quijote-parafrázisa és Elif Shafak isztambuli szexmunkásokról szóló könyve is. Atwood új regényének első fejezetét egyébként ITT tudjátok elolvasni. 

Forrás: The Guardian

Krasznahorkai László is esélyes lehet az amerikai Nemzeti Könyvdíjra

krasznahorkai-1231_1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Krasznahorkai 2016-ban megjelent regényét, a Báró Wenckheim hazatért (kritikánk a könyvről ITT) is jelölték az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díjára, a Nemzeti Könyvdíjra. Az idegen nyelvről angolra fordított művek kategóriájában összesen tíz könyv versenyzik, a hosszúlistát ma tették közzé. A kiadók összesen 145 könyvet jelöltek az elismerésre, ebből választotta ki a zsűri azt a tízet, amely továbbra is versenyben van. Az esélyesek közt Krasznahorkai László regénye mellett szerepel dán, finn, arab, francia, japán, norvég, lengyel, spanyol és portugál könyv is.

A jelöltek:

Naja Marie Aidt, When Death Takes Something from You Give It Back: Carl’s Book

Eliane Brum: The Collector of Leftover Souls: Field Notes on Brazil’s Everyday Insurrections

Nona Fernández: Space Invaders

Vigdis Hjorth: Will and Testament

Khaled Khalifa: Death is Hard Work

László Krasznahorkai: Baron Wenckheim’s Homecoming

Scholastique Mukasonga: The Barefoot Woman

Yoko Ogawa: The Memory Police

Pajtim Statovci: Crossing

Olga Tokarczuk: Drive Your Plow Over the Bones of the Dead

Az öt jelöltre leszűkített rövidlistát október 8-án hozzák nyilvánosságra, a győztest pedig november 20-án hirdetik ki. Krasznahorkai regényét Ottilie Mulzet fordította angolra. 

Bari Károly és Ferencz Győző a DIA új tagjai

dia.jpg

A hét elején tartották a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 2019. évi tagválasztó gyűlését a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az ülés kezdetén megemlékeztek a testület idén elhunyt két tagjáról, Tandori Dezsőről és Konrád Györgyről. Mivel az új tag választásánál szavazategyenlőség alakult ki, és az akadémikusok száma Konrád György pénteken bekövetkezett halálával a minimálisan előírt küszöb alá csökkent, Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának kezdeményezésére az alapszabálytól való eseti eltéréssel mindkét jelölt, Bari Károly és Ferencz Győző is a tagok sorába emelkedett.

A múzeum javaslatára a posztumusz tagok közé választották Mózes Attila prózaírót, esszéistát. A főigazgató ismertette és vitára bocsátotta a DIA strukturális bővítésére vonatkozó tervezetet, amelyet a résztvevők egy hónap múlva véglegesítenek.

Forrás: PIM

Budai-Bíró Endre: Részlet Corvinus János naplójából

A Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a Budai Várban című kiállításához kapcsolódóan még tavasszal mese-és novellaíró pályázatot hirdetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum. A gyerekek két korosztályi kategóriában pályázhattak és több kiállítási tárgy közül választhattak (volt köztük női alakos bicska és gyertyakoppantó is), ezek köré szőtték történeteiket. A pályázat lezárult (a zsűri idén Kiss Noémi volt), mi pedig itt, a Könyvesblogon megmutatjuk a legjobbakat. A 9-13 éves korosztályban második lett Budai-Bíró Endre Részlet Corvinus János naplójából című írásával.

Budai-Bíró Endre: Részlet Corvinus János naplójából

Nehéz annak a gyermeknek, akinek az apukája éppen Mátyás király, így tehát nekem is. Jánosnak hívnak. Olyan vagyok, mint a többi kisfiú külsőleg, vagyis átlagos. Abban azért mégis más, hogy én leszek a trónörökös. A palotában mindenki sokat foglakozik velem, hogy okos, erős és bátor legyek, na meg művelt. Csak éppen apu nem ér rá velem játszani. Mindenkin és mindenen segít, rám alig van ideje. Álruhába öltözik, néha még én sem ismerném fel. Ezért egy szép nyári napon elhatároztam, hogy jó mókát csinálok a várban! Megtréfálom apukám, hisz Ő is szeret megviccelni másokat! Közös programot találtam ki! Úgy gondoltam, hogy elrejtem az ország almáját! Biztos nagyon izgatott lesz tőle és élvezni fogja a keresést, addig is együtt lehetünk!
Megérkezett apu. Látom nagyon feldúlt, mérges, ideges. Megkérdeztem tőle:
– Apu mi a baj?
– Nem találom az ország almáját! Valahova elgurulhatott!
– Én segítek neked megtalálni, ha játszol velem a Pion játékon. Közben elmesélem mi történt ma velem.
– Mióta játszol te a pion játékkal? Azzal csak a felnőtek tudnak játszani: – mondta.
Apu, mivel úgy sem tudott mit csinálni és unta, hogy állandóan csak a játékkal piszkálom, hát végül belement.
– Na, menjünk kisfiam! Játszunk egyet azzal a Pionnal!

Tovább

„A kurvák maradtak, ahogy a közéletben is” – Olvass bele Bödőcs Tibor első regényébe!

Fotó: Valuska Gábor

Addig se iszik című kötetével Bödőcs Tibor hónapokig vezette az eladási listákat, nem mellesleg pedig 2018-ban elnyerte a Libri irodalmi közönségdíját is. A stand-up-os tavaly decemberben a facebook-oldalán tudatta, hogy „eszébe jutott egy könyv”, amit megírna, és ezért egy időre szüneteltette a turnézást is.

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

Helikon Kiadó, 2019, 200 oldal, 3499 HUF

 

Augusztus közepén aztán mi is megírtuk, hogy az irodalmi paródiák után ezúttal egy regény írt Bödőcs, a Meg se kínáltak című kötet pedig október elején fog megjelenni. A kiadó elöljáróban annyit írta a kötetről, hogy

A Meg se kínáltak nem csupán Magyar Oszkár, a képzőművésznek indult szobafestő és mázoló fantasztikus stand up showja, hanem egyben súlyos látlelet is Magyarország elmúlt évtizedeiről.

Szálinger Balázs pedig azt írta, hogy

Bödőcs Tibor első regénye a magyar vidék iránt érzett rajongás, aggódás és szeretet műve.

Bödőcs Tibor: Nem voltam olvasó, de A Pál utcai fiúkon sírtam

Fotó: Valuska Gábor Az irodalmi paródiáknak komoly hagyományai vannak hazánkban, ehhez a hagyományhoz teszi most hozzá a saját értelmezéseit Bödőcs Tibor. A búcsúszentlászlói standupos stílusparódiákon keresztül lép párbeszédbe az írói nyelvekkel Addig se iszik című kötetében. A Sorstalanság egy futballakadémián, Krasznahorkai a százholdas pagonyban. Bödőcsöt irodalmi ugrópontokról, maszkokról és ledöntött szobrokról kérdeztük.

Olvassatok el most egy részt a Meg se kínáltak című kötetből:

Tovább

Szívünk rajta - A Babageometria kontrasztos fekete-fehér világa kortalan örömforrás

babageo_mintak_egyben.jpgFotó: Trembeczki Péter

A vizuális kifejezés képessége éppúgy fejleszthető és fejlesztendő, mint a verbálisé - vallja Bényei Judit, a MOME docense, a Szívünk rajta szeptemberi értékelője. Ebben a hónapban a program kiemelt könyve Nagy Diána Minták című kötete lett a Babageometria-sorozatból, melynek kontrasztos képei már egészen kicsi kortól lekötik a gyerekek figyelmét, segítik a fókuszálás képességét. Bényei Judittal beszélgettünk.

A Szívünk rajta történetében először lett a hónap kiemelt kötete egy olyan leporelló, amely csak képekkel mesél. Miért pont erre a könyvre esett a választásod, mi volt az, ami Nagy Diána könyvét kiemelte a mezőnyből?

A Minták című könyv a mára négyrészes Babageometria-sorozat egyike. Kiemelésével az egész sorozatra szerettem volna fölhívni a figyelmet. Az ötlet és a megvalósult könyv nem újdonság mára a gyerekkönyv piacon, Nagy Diána munkája évek óta bizonyít a kisbabás családok körében. Sorozatként viszont már nemcsak egy szép könyvtárgyat láthatunk benne, hanem a vizuális nevelés következetes építkezését is.

Nagy Diána: Babageometria - Minták

Móra Könyvkiadó, 2019, 14 oldal, 1999 HUF

 

A könyv azt üzeni, hogy a korai vizuális nevelést nem lehet elég korán kezdeni – miben látod a jelentőségét annak, hogy egy kisgyereket már egészen korán izgalmas vizuális ingerek érjenek?

Az elterjedt pszichológiai vizsgálati eredmények szerint a fekete-fehér kontrasztos ábrák kiscsecsemő kortól segítik a látás fejlődését és a fókuszálás képességét. Az érdeklődést egészen biztosan felkelti már a 0-3 hónaposok esetében is, ezt magam is tapasztaltam. Sőt, valójában ebből a szempontból az ő számukra a legérdekesebb, mert később az élénk alapszínek és a mozgalmas képek már átveszik a vezető szerepet, de ezek egy következetes vizuális fejlesztési rendszerben szépen egymásra építhetők. A vizuális kifejezés képessége ugyanis éppúgy fejleszthető és fejlesztendő, mint a verbálisé, különösen ma, amikor a kommunikáció jó része képeken keresztül zajlik.

Tovább

Megengedi a rendszer, hogy a nők egyenlőek legyenek?

A nők a mai napig nem egyenlőek a férfiakkal. A több száz éve önmagát újratermelő rendszer látványos és láthatatlan eszközökkel fogja vissza a nőket abban, hogy egyenlőek legyenek. Hogy dönthessenek a családtervezésről, a szülésről, keressenek ugyanazért a munkáért ugyanannyit, mint egy férfi, ne kelljen másodállásban egyedül vinniük a háztartást, ne legyen egyértelmű a családon belüli erőszak, a szexuális kiszolgáltatottság. Melinda Gates A nő helye - Változtassuk meg a világot a nők erejével! című könyvében húszéves alapítványi munkájának tapasztalatait sok személyes történeten keresztül foglalja össze, hogy kiderüljön, milyen teendőink vannak az egyenlőség elérésében. Műfaját tekintve a A nő helye leginkább manifesztó, mert miközben egy rendszer működését írja le sok-sok példaértékű karakteren keresztül (akiknek a privilegizált nő ad hangot), cselekszik és cselekvésre ösztönöz, de közben egyfajta memoárként is működik. 

Melinda Gates: A nő helye - Változtassuk meg a világot a nők erejével!

Bookline Könyvek, 2019, 300 oldal, 3999 Ft

 

Bill és Melinda Gates 1994-ben házasodtak össze, három gyerekük született, együtt alapították 2000-ben a Bill & Melinda Gates Foundationt, ami a világ legnagyobb magánalapítványává nőtte ki magát, globálisan foglalkoznak a szegénység visszaszorításával és az egészségügyi rendszer fejlesztésével, valamint egy sor más üggyel is. Bill és Melinda 1986-ben a Microsoftnál találkoztak és jöttek össze, ahol Bill Bill volt, Melinda pedig először marketingmenedzser, később termékfejlesztési igazgató. A technológiai ipar alapvetően a férfiakról szólt és szól, Melindának tehát egyáltalán nem volt könnyű megvetnie a lábát egy olyan világban, ahol csupán a neme miatt hátrányból indult.

Tovább

Cseh József: Holt idő

A Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a Budai Várban című kiállításához kapcsolódóan még tavasszal mese-és novellaíró pályázatot hirdetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum. A gyerekek két korosztályi kategóriában pályázhattak és több kiállítási tárgy közül választhattak (volt köztük női alakos bicska és gyertyakoppantó is), ezek köré szőtték történeteiket. A pályázat lezárult (a zsűri idén Kiss Noémi volt), mi pedig itt, a Könyvesblogon megmutatjuk a legjobbakat. A 9-13 éves korosztályban első lett Cseh József Holt idő című írásával.

Cseh József: Holt idő

Barnabás újra és újra elolvasta az előtte heverő levelet. Nem mintha elsőre nem fogta volna fel, de talán titkon abba bízott, ha sokáig elemzi a rideg szavakat, valami csoda folytán megváltozik a jelentésük. 

Pedig minden olyan jól kezdődött. Első könyve üstökösként robbant be a piacra. Pár hét alatt az olvasói sikerlista élére került. Találkozóról találkozóra járt, fürdött a sikerben. Az első könyve... Az egyetlen könyve, ha igazán őszinte akart lenni önmagához. Mert mint minden üstökös, a siker is előbb fényes lánggal robogott végig a hétköznapokon, de aztán nyomtalan eltűnt a népszerűség horizontján túl, mintha sosem létezett volna. 

Ma már nincsenek író-olvasó találkozók, nem szólítják le a sarki boltban vagy a kedvenc kávézójában egy autogramért. Ma már semmi sincs úgy mint régen. S ami a legnagyobb gond, hogy hiába a kiadó követelése, hiába, kérés és könyörgés, ráolvasás vagy fenyegetés, nincs folytatása a megkezdett történetnek. Se annak, se másmilyennek. Mintha egy óriási radírral kitörölték volna mindazt, ami íróvá tette Barnabást, belelökve a semmitérő átlagos szürkeségbe. Próbált ezer magyarázatot találni, kifogást a sikertelenségre. Átgondolta újra és újra. De mindig ugyanaz lett a vége: elfelejtett írni, már nem voltak a szívében és a fejében megírásra váró történetek. 

Tovább

Németül is megjelent az Átkelés Budapesten

tnemet.jpg

Modern nagyvárosi irodalomként jellemezte a Süddeutsche Zeitung kritikusa Térey János Átkelés Budapesten című kötetét, amely augusztusban Budapester Überschreitungen címmel jelent meg Németországban Wilhelm Droste fordításában. Lothar Müller szeptember elején megjelent kritikájában röviden ismertette a júniusban tragikus hirtelenséggel elhunyt alkotó életpályáját, és úgy fogalmazott, hogy a Paulus című verses regénnyel, a színdarabokkal, a fordításokkal, de mindenek előtt a versekkel Térey János a Nádas Pétert és Esterházy Pétert követő irodalmi nemzedék egyik legfontosabb hangjává vált.

Fordítója, Wilhelm Droste a Deutschlandfunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy Térey különös szereplője volt a magyar irodalomnak, hiszen debreceni születésűként 1990-ben idegenként érkezett Budapestre, és egy idegen szemével is tekintett a fővárosra. Hasonlóképp fogalmazott egyébként annak idején maga Térey János is a kötet margós bemutatóján, beszámolónkban akkor például ezt írtuk:

Helyszíncentrikus könyv az Átkelés Budapesten, melyben próbált atipikus történeteket is elmesélni, olyanokat, melyeket nem ismer vagy szégyell a város. „Jó is, hogy vidéki fiú vagyok” – meséli a debreceni születésű Térey – hiszen így „mindig külső lesz ez a nézőpont”, még úgy is és akkor is, ha az évek számát tekintve többet élt Budapesten, mint más városokban.

Droste az interjúban felemlegette, hogy Térey 1991-től publikált és 1995-től már egyértelmű volt, hogy „egyike az ország nagyszerű, új lírikus hangjainak”. Térey egyéni hangja amúgy visszatérő eleme a róla szóló német cikkeknek – ahogy a műveiben rendre felbukkanó német mitológiai motívumok is. Fordítója, Wilhelm Droste a Neue Zürcher Zeitungban megjelent nekrológjában megjegyezte azt is, hogy költőként Térey egy olyan korban kezdte a pályát, amikor a magyar irodalomban a próza volt a dominánsabb. Térey ugyanakkor – ami Droste szerint hatalmas dolog volt – nem állt készen arra, hogy a költészetből eredő nyelvezetét a piac kedvéért átigazítsa, és írhatott bármit, színdarabot, regényt vagy esszét, fordíthatott is akár, mindenütt és mindenek előtt költőként definiálta magát.

Tovább

Könyvesblokk: Davis, Chabon, King

Egy hétköznapiságában abszurd (vagy éppen abszurdan hétköznapi?) novelláskötet, egy Pulitzer-díjas nagyregény és egy hátborzongató thriller került ezúttal a Könyvesblokkba, amelybe mindig a legfrissebb megjelenések közül válogatunk.

Lydia Davis: Az annyi, mint

Lydia Davis: Az annyi, mint

Fordította: Mesterházi Mónika, Magvető Könyvkiadó, 2019, 168 oldal, 3499 HUF

 

Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat képes néhány mondatba sűríteni, mint a szerelmi csalódás vagy az öregedéstől való félelem. A kötet tele van hétköznapian abszurd és abszurdan hétköznapi helyzetekkel: egy nő az exférje új feleségével vacsorázik, egy férfi kiszámolja, hogy megért-e egy kapcsolat minden elköltött pénzt, W. H. Auden fázósan bújik a takaró alá barátai házában, és szerepel benne a Történet című novella is, amelynek alapötletéből Davis A történet vége című kultregényét írta.

Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai I. és II. kötet

Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai I. és II. kötet

Fordította: Soproni András, 21. Század Kiadó, 2019, 848 oldal, 5990 HUF

 

New York City, 1939. Joe Kavalier, az ifjú szabadulóművész és bűvészpalánta megérkezik a városba unokatestvéréhez, Sammy Clayhez. Szinte egész Európa Hitler árnyékában él, míg Amerikában ez a képregényfüzetek aranykora. Sammy pénzügyi lehetőséget lát az egyre növekvő keresletben, Joe személyében pedig ideális partnerre talál: egyikük a sztorit találja ki, másikuk a figurák megrajzolásában jeleskedik. A két tizenéves beveszi Manhattant, teremtményükkel, a Szabadulóművésszel a képregények lapjain veszik fel a harcot a fasizmussal. Sammy és Joe fényes karriert futnak be, fordulatos történetük kontinenseken, évtizedeken ível át. Michael Chabon fő műve, a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai 2000-ben jelent meg, majd a következő évben elnyerte a Pulitzer-díjat. Magyar nyelven most először lát napvilágot.

Stephen King: A kívülálló

Stephen King: A kívülálló

Fordította: Dranka Anita, Európa Könyvkiadó, 2019, 503 oldal, 4599 HUF

 

Az oklahomai kisváros, Flint City egyik parkjában brutálisan megerőszakolt, meggyilkolt és megcsonkított holttestre bukkannak. Az áldozat egy fehér fiúgyermek, életkora 11 év. A felfoghatatlan tett elkövetője pedig szemtanúk állítása és több, cáfolhatatlan bizonyíték szerint Terry Maitland gimnáziumi irodalomtanár és baseballedző. Ralph Anderson nyomozó letartóztatja az edzőt, méghozzá a lehető legmegalázóbb módon: a Maitland csapata számára kulcsfontosságú meccs közben, a szurkolósereg szeme láttára. Anderson indulata érthető: az ő kamasz fia is az edző keze alatt tanulta a sportot. Maitlandnek ugyanakkor kikezdhetetlen alibije van: szemtanúk, ujjlenyomatok, sőt DNS-minta igazolják, hogy a gyilkosság idején egy másik, távoli városban tartózkodott. A nyomozónak választ kell találnia a kérdésre: hogyan lehet ugyanaz az ember egyszerre két helyen?

Mécs Anna: Péter atya 1.0 [Kapcsolati hiba]


Köhögött a motor, ahogy felfelé araszoltam a hágón. Mindig megcsapott a gyerekkor szele, amikor az út lefelé fordult, és a zord bércek között megláttam a szülőfalumat. Kárpátcsernyén a 14. századi templom ott magasodott az apró házak között. Volt valami transzcendens már pusztán az építmény létezésében is, sose értettem, hogy az 1300-as években hogy voltak képesek ilyen meredek vidéken ekkorra épületet felhúzni. Régen jártam itthon, Budapesten meg furcsamód nem cikkeztek erről a robotpapról. Enyém lehet a sztori, ez nagy sztori lesz.

Kapcsolati hiba

Mécs Anna a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat nyerte el 2018-ban Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvesblogon Kapcsolati hiba címen írja tárcasorozatát havi rendszerességgel (a korábbi részeket itt lehet olvasni). 

A Tamás atyát áthelyezték, magyarázta Mama, és azt az áthelyeztéket olyan nagy nyomatékkal mondta, még két mutatóujjával idézőjelbe is tette a szót. Mondtak róla ezt-azt, tette hozzá, és gyorsan terelte a szót, bármikor az egyház kényes kérdéseiről próbáltam beszélgetni vele, ő inkább elfordult, ne romboljam szét az ő évtizedek alatt kicsinosított építményét. Szóval, folytatta, nem volt kit Tamás atya helyére hozni, akkora a paphiány az országban, meg amúgy is, nem vagyunk már sokan a faluban, akik miatt érdemes. Ekkor egy rosszalló pillantást vetett rám. Azért hozták ide a robotpapot, a Péter atyát, fogadd országodba lelkét, kiért véred kiontatott, vetett gyorsan keresztet, és kitessékelt az ajtón.

Tovább

Rajk László így élte meg gyerekként az 1956-os forradalmat

Rajk László apja újratemetésén 1956-ban (forrás)

„Néhány hete (...) minden megváltozott. Azóta az volt a cél, hogy sikerüljön befejezni, sikerüljön kinyomtatni, hogy Rajk László még a kezébe foghassa a kész kötetet. És persze ettől megváltozott bennünk a szöveg is” - Dávid Anna, a Magvető igazgatója néhány napja ezekkel a szavakkal emlékezett meg a héten elhunyt Rajk Lászlóról.

Rajk László építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék tagja 70 éves korában hunyt el. Mink András tíz évvel készített vele egy életútinterjút, és az ősszel megjelenő kötet, A tér tágassága, ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adja közre.

Rajk László: A tér tágassága

Magvető Könyvkiadó, 2019, 416 oldal, 4999 HUF

 

A kötet révén gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül. A kivégzett kommunista politikus fia neve elvesztése, az árvaház, az 56-os forradalom, majd a romániai száműzetés időszaka után fiatalon a rendszerkritikus művészeti formák iránt érdeklődő építész lesz. A 70-es években csatlakozik a formálódó demokratikus ellenzékhez; a hazai szamizdat egyik megteremtője, az SZDSZ politikusa, majd parlamenti képviselője, mindeközben pályáját sosem feladó, alkotó építész és látványtervező, akinek olyan munkák kötődnek a nevéhez, mint a budapesti Lehel Csarnok épülete, vagy a Megáll az idő, A londoni férfi és az Oscar-díjas Saul fia filmek látványtervei.

Rajk László 2009-ben (forrás)

Fotók és dokumentumok idézik meg a pálya személyes emlékeit, Rajk politikai és művészi tevékenységének fordulópontjait; az olvasást a történeti hátteret összefoglaló jegyzetanyag és annotált névmutató segíti.

Olvassatok bele a kötetbe:

Tovább