Olvass!

KönyvesBlog

Obiectiva Theodora – Hajdu Szabolcs rádiójátéka a Tilosban

2020. január 21. .konyvesblog.

Vasárnap délután öt órától sugározza a Tilos Rádió Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya rádiójátékát, az Obiectiva Theodorát, amelyben a hetvenes-nyolcvanas évek ikonikus erdélyi magyar színésznőjének, Illyés Kingának az életébe hallgathatunk bele. A rádiójáték a Securitate általi megfigyelések és lehallgatások anyagaiból állt össze, a dialógusokat változatlan formában meghagyva.

A rádiójáték olyan színészek közreműködésével készült, mint Zsótér Sándor, Szilágyi Tibor, Máté Gábor, Trokán Nóra, Hegedűs D. Géza és Sárosdi Lilla. Illyés Kinga a lánya, Török-Illyés Orsolya hangján szólal meg.

A rádiójáték 124 perces, előtte és utána Török-Illyés Orsolyával beszélgetnek a Tiloson a műről.

Részletek erre>>

Így készülnek a romantikus regények borítói

harlequin.JPG

Ha kapásból megkérdeznénk valakit, mi kell egy romantikus könyv borítójára, akkor nagy eséllyel azt válaszolná, hogy egy szerelmespár meg valami szép háttér, tenger, naplemente, ilyesmi. De mi van akkor, ha az embernek nem egy, hanem évente akár több száz romantikus regény borítóját kell megterveznie? A Kirkus meginterjúvolt egy Tony Horvath nevű művészeti igazgatót (azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, hogy a nevén kívül van-e magyar kötődése), aki a torontói Harlequin nevű kiadónak dolgozik. Utóbbi nem kispályás, hiszen az ötvenes évek óta ad ki szerelmes regényeket, és ma már a HarperCollins tagja. 

A kiadó a különböző szerzők által írt könyveket olyan sorozatcímek alatt adja ki, mint Ármány, Vágy és Merészség, és havonta 66 (!) könyvet dob piacra. A borítónak természetesen általában is nagy jelentősége van, de ezeknél a könyveknél különösen – Horvath azt mondja, hogy egy könyvborító ugyanúgy működik, mint egy moziplakát, egyetlen képpel mesél el egy történetet.

A cikkből mindenesetre kiderül, hogy a kreatívokkal szemben nem elvárás, hogy elolvassák az összes megjelenés előtt álló szerelmes regényt. A tervezési folyamat ebben az esetben ugyanis úgy történik, hogy a szerzőknek ki kell tölteniük egy űrlapot, amelyen összefoglalják a regény cselekményét, megadnak bizonyos részleteket a szereplőkről, valamint a legfőbb helyszínekről, és megjelölnek legalább három olyan jelenetet, amely szerintük fontos a könyv megértéséhez. Ha a szerzőnek konkrét elképzelése van a szereplők kinézetével, ruhájával vagy frizurájával kapcsolatban, akkor természetesen további javaslatokat is tehet a kreatívok felé.

Tovább

A nagy könyvlopás - A látogatók két hét alatt széthordták a kiállítást

Mi visz rá főiskolás képzőművészeket, egyetemi hallgatókat és leendő művészettörténészeket arra, hogy a Műcsarnokból ellopják az ott kiállított könyveket? A válasz egyetlen összetett szóban összefoglalható: az információéhség. A Szentendrei Képtár kiállításon mutatja be a magyar kultúrtörténet egyik elfeledett, mégis sokatmondó epizódját, az 1959-es könyvlopás történetét, amikor is két hét alatt a kiállított háromezer könyv nagy részét egészen egyszerűen magukkal vitték a látogatók. 

Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni az akkori eseményeket, vissza kell lépni pár évet az időben. Ezt az utat követi a kiállítás is, amely propagandahíradó-bejátszásokkal és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára anyagai segítségével idézi meg az ötvenes éveket. A francia-magyar kapcsolatok abban az időpontban abszolút mélypontra kerültek, a bizalmatlanság csúcsra járt – az ötvenes években például kémkedéssel vádolták a francia kulturális attasét, Guy Turbet-Delofot, de mivel ő diplomáciai védettséget élvezett, ezért a munkatársait zaklatták és börtönözték be, köztük a diplomata titkárnőjét, Halkó Mariannt. A kiállításon nemcsak az akkori jelentéseket és vallomásokat hallgathatjuk meg, de kiderül az is, hogy a hidegháborúban a szembenálló felek milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a könyvnek: a kiállítás így felidézi azt a CIA által finanszírozott programot is, amelyben különböző fedőszervezeteken keresztül 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak el a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is, amit a korabeli híradó természetesen az imperialisták felforgató tevékenységeként tálalt.

Egy ilyen politikai és kulturális mélypont után jutottunk el aztán az évtized végére, amikor a Műcsarnokban és a Sorbonne-on pár hetes eltéréssel francia, illetve magyar könyvkiállítást rendeztek. Míg utóbbin például a börtönbüntetését töltő Déry Tibor szabadon bocsátását követelő francia nyelvű röplapot osztogattak, a budapesti kiállítás azzal került be a köztudatba, hogy a látogatók egyszerűen ellopták a kiállított tárgyakat. Az akkori eseményeket felidéző szentendrei kiállítás legérdekesebb részét éppen azok az interjúrészletek adják, melyekben ma már neves képzőművészek, művészettörténészek – akkor fiatal főiskolai hallgatók – mesélnek az 1959-es kiállításról, és arról, hogy ők maguk hogyan tettek szert a könyvekre.

Tovább

Reese Witherspoon biztos kézzel válogat a bestsellerek között

Tetszik vagy sem, Hollywood és úgy általában a filmgyártás nagy hatással van a könyvpiacra, ami az eladási listákon is látszik, és az is nyilvánvaló, hogy a filmesek is folyamatosan vadásznak a jó irodalmi alapanyagra. Közülük is kiemelkedik az utóbbi időben Reese Witherspoon, akinek már saját könyvklubja is van (jelenleg 1,4 millió követővel), és aki már eddig is szívesen utazott adaptációkban - ezek közé tartozik a Hatalmas kis hazugságok című sorozat, amely Liane Moriarty 2014-es regényén alapul, de a színésznő-producert hírbe hozták már az Ahol a folyami rákok énekelnek című regénnyel is (korábban ITT írtunk a könyvről).

Nagyjából két éve írtunk arról is, hogy Reese Witherspoon sorozatot forgatna Celeste Ng Kis tüzek mindenütt című regényéből, amely két nő nem mindennapi kapcsolatát boncolgatja. Korábban ezt írtuk a könyvről:

„A clevelandi kertvárosban nemcsak az utcákat meg a házak színét tervezték meg gondosan, hanem lakói sikeresnek vélt életét is, utóbbi emblematikus alakja és megtestesítője pedig nem más, mint Elena Richardson. Tőle bérli házát a kamasz lányát egyedül nevelő művész, Mia Warren. Amikor Richardsonék egyik jó barátja egy kínai-amerikai kisbabát akar örökbefogadni, a kisváros két részre szakad, Mia és Elena pedig ellentétes oldalra kerülnek.”

A két női főszerepet Witherspoon és Kerry Washington játsszák, már megérkezett az első trailer hozzá, íme:

A premier, ha minden igaz, márciusban lesz.

Az iszlám háború valósága egy nyugati katona szemszögéből

Az Ördögi kör vérbeli akcióregény, amely a fullasztó és kiismerhetetlen afgán terepen, Kabulban és környékén játszódik. Főhőse, Tamás magyar katona, akinek sikerült az amerikai tengerészgyalogság kötelékébe kerülnie. A folyton bunyókba keveredő karrierkatonát újra és újra Afganisztánba vezénylik, ahol folyamatosan számolnia kell azzal, hogy egyetlen másodpercre sincs biztonságban az élete. A regény szerzője, Fayer Sándor a katonai közeget úgy ismeri, mint a tenyerét, hiszen évtizedeken át a harcokról szóltak a mindennapjai.

Fayer Sándor: Ördögi kör

Athenaeum Kiadó, 2020, 232 oldal, 3999 HUF

 

A szerző a könyv eladásából származó bevétele legalább 50 százalékát felajánlotta a Baptista Szeretetszolgálat Tisztelet a Hősöknek programja számára.

Olvass bele a kötetbe:

_Ordogi kor_1-30.pdf by konyvesblog on Scribd

Könyvesblokk: PKD, Bereményi, Mészáros

A január tipikusan az a hónap a könyves szakmában, amely látszólag eseménytelennek tűnik a karácsonyi pörgés után, viszont a kiadók a színfalak mögött már javában dolgoznak az új könyveken. Mi most olyan kötetek közül válogattunk, amelyek a következő hetekben jelennek meg - van közöttük klasszikus sci-fi, memoár és ifjúsági regény is.

Philip K. Dick: Ubik

Philip K. Dick: Ubik

Fordította: Németh Attila, Agave Könyvek, 2020, 256 oldal, 3280 HUF

 

Glen Runciter halott. Nem él. Nincs az élők sorában. Vagy mégis? Mindenesetre valaki meghalt abban a robbantásos merényletben, melyet Glen Runciter üzleti ellenfelei szerveztek. Úgyhogy Runciter temetése hamarosan megtörténik Des Moines-ban, de ennek ellenére gyászoló beosztottai rejtélyes üzeneteket kapnak tőle. A világ pedig egyre furcsább módon viselkedik körülöttük, melyből arra következtetnek, hogy valami végzetes és mindent megváltoztató dolog közeledik feléjük. Esetleg már meg is érkezett?

Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Magvető Könyvkiadó, 2020, 640 oldal, 5499 HUF

 

Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a gyermek- és ifjúkorral foglalkozik. Ismerős lehet ez a világ az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak írt dalaiból is. A második világháború után a Teleki téren felnövő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete meghatározó figuráit és találkozásait. Ez a memoár magyar történelem krónikája emberközelből, emellett egy érzékeny művész vallomása.

Mészáros Dorka: Kiszámolós

Mészáros Dorka: Kiszámolós

Menő Könyvek, 2020, 288 oldal, 2990 HUF

 

Birdie, a talpraesett tizenöt éves költőpalánta három fiút is kiszemelt magának, és mindhárman ott lesznek aznap este a buliban. A lánynak azonban nincs könnyű dolga: idegesítő vendégek, segíteni akaró barátok, egy nagypályás ex és a saját kétballába is akadályozza abban, hogy jól érezze magát. És hogy melyik srác lesz a befutó? A döntés rajtad áll! Irányítsd Birdie-t és rakd össze a te sztorid! A történetet Zsidró Dominik versei egészítik ki.

10 kedvenc fantasztikus könyvünk 2019-ben

Artwork: Alex Ichim (Forrás)

2019 semmiképp sem volt eseménytelennek nevezhető, ami a fantasztikus irodalmi megjelenéseket illeti. A közelmúlt külföldi sikerei mellett igazi hiánypótló remekművek is érkeztek a könyvesboltok polcaira, a regények mellett erősödött a kispróza-válogatások jelenléte, valamint a hazai vagy magyar származású szerzők is színvonalasan képviseltették magukat. Egyedül talán a horror rajongói lehettek egy picit csalódottak idén, de ők is inkább a mennyiség, mint a minőség miatt.

Top 10-es válogatásunk természetesen csak egy kis szeletét képes lefedni annak a nagyon is diverz és színes felhozatalnak, ami a jelenlegi hazai kínálatot jelenti. Próbáltunk a legizgalmasabb és legjelentősebb megjelenések közül válogatni, de igazságtalanok lennénk, ha nem emlékeznénk meg néhány szintén kiemelkedő kötetről. Ilyen a szinte példátlan népszerűségnek örvendő Margaret Atwood két hazai megjelenése. A MaddAddam trilógia végre teljes egészében, gyönyörű kiadásban érhető el magyarul, míg a Testamentumok A szolgálólány meséje folytatásaként érkezett az ősz folyamán – ő azonban örömteli módon már olyannyira a szélesebb irodalmi kánon része, hogy szerettünk volna a kevésbé előtérbe tolt szerzők közül válogatni. Szintén a nőcentrikus disztópiák sorába tartozik Johanna Sinisalo A nap magja című regénye, ami fontos társadalmi kérdéseket állít a középpontba. Örömteli, az is hogy J. G. Ballard életművének fordítása a Helló, Amerika! című könyvvel gyarapodott. A pusztulás gyermekeivel folytatódott Adrian Tschaikovsky sci-fi eposza, és Sam J. Miller könyvéből, az Orkavárosból megtudhattuk, hogyan képzeli el a szerző a klímaháborúk utáni világot. A figyelmes horror rajongók beszerezhették Arthur Machen, H. P. Lovecraft egyik „mesterének” limitált kiadású novelláskötetét, vagy a magyar szerzők által készített Aether Atroxot. Akik pedig szeretik a humorral átszőtt borzongást, bizonyára jól szórakoztak Edgar Cantero regényén, a Kotnyeles kölykökön. És még hosszan sorolhatnánk. Most azonban következzenek a Könyvesblog fantasztikus irodalmi kedvencei 2019-ből.

10. Victor LaValle: Bölcsőrablók

Victor LaValle: Bölcsőrablók

Fordította: Acsai Roland, Fumax, 2019, 440 oldal, 4995 HUF

 

A többszörös díjnyertes LaValle a kortárs horrorirodalom egyik legfigyelemreméltóbb írója. A Bölcsőrablókban a szülők legnagyobb félelmét, a több kultúrkörben is megtalálható váltott gyermek mondakörét helyezi egy horrorisztikus urban fantasy környezetbe. A szerző remek, szinte szépirodalmi stílusban eleveníti meg a cselekmény pszichológiai hátterét és keveri azt mitologikus, folklorisztikus elemekkel. 

9. Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről

Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről

Fordította: Ballai Mária, Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Agave Könyvek, 2019, 176 oldal, 2880 HUF

 

Karin Tidbeck novellafüzérében (olvass bele ITT) furcsábbnál furcsább dolgokkal találkozhat az olvasó. Legyen az akár ördögi bürokrácia, egyoldalú ember-gép szerelem, vagy éppen különös állatokról szóló tudományos értekezés. A weird hatásmechanizmusaira építő sztorik hol horrorisztikusabbak, hol szürreálisabbak, de mindegyiken kézzel fogható egy jó adag skandináv kultúrában gyökerező melankólia is. Mindez persze mit sem érne Tidbeck alkotói stílusa nélkül, aki jó érzékkel játszadozik az olvasó valóságérzetével és kíváncsiságával, aminek nyomán a gyakran felkavaró történetek biztosan sokáig megmaradó élményé válnak. Kritikánk ITT, interjúnk a szerzővel pedig ITT olvasható. 

Tovább

Elhunyt Makkai Ádám

Életének 85. évében szombaton elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Makkai Ádám a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora volt, aki sokat tett a magyar irodalom nemzetközi elismertetéséért. Makkai Ádámot az MMA saját halottjának tekinti.

Makkai Ádám 1935. december 16-án született Budapesten, édesapja, Makkai János országgyűlési képviselő, újságíró volt, édesanyja, Ignácz Rózsa pedig költő. Bölcsészeti tanulmányait Budapesten kezdte az ELTE-n, majd 1956-ot követően - miután elhagyta az országot - az Egyesült Államokban, a Harvardon és a Yale-en folytatta. 1958 és 1960 között a hawaii, 1963-tól 1964-ig a Kuala Lumpur-i, 1965 és 1974 között pedig több amerikai egyetemen tanított. 1969-től 2004-ig az illinois-i egyetem rendkívüli professzora volt, de az 1985-1986-os tanévben Szingapúrban, majd 1988-tól 2002-ig a hongkongi Baptista Főiskolán tanított nyelvészetet.

1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, amelynek ügyvezető elnöke is volt. A Forum Linguisticum folyóiratnak is alapítója, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia. 1965-ben írott disszertációja az angol nyelv idiómaszerkezetéről 1972-ben könyv alakban is megjelent a hágai Mouton kiadónál. 1995-ben Chicagóban alapította meg az Atlantis-Centaur kiadót.

Metafizikába hajló, ironikus verseket írt. Fontosabb kötetei: Szomj és ecset (1966), K=13 (1970), Jupiter szeme (1991), Cantio Nocturna Peregrini Aviumque (1996), Úristen! Engedj meghalni! (2002), Az erő (2003), Jézus és a démonok imája (2005). A legszebb ezer vers (2002) válogatás költészetünk nyolc évszázadából. Cantio Nocturna Peregrini Aviumque című műve - amely a magyar állam támogatásával szerepelt az 1999-es frankfurti vásáron - nyolc nyelven egyenként 12 variációt tartalmaz Goethe A vándor éji dala című költeményéhez csatolt Egy hasonló című versére.

Budapesten 2002-ben mutatták be A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel ezeroldalas versantológiáját, amelyet tankönyvnek is ajánlottak, mivel a költők rövid életrajza is megtalálható a versgyűjteményben.

Makkai Ádámot 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként. 2016-ban Kossuth Nagydíjjal tüntették ki világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként. 2016-ban a Magyar Szent István Rend kitüntetésben részesült. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjává választotta.

(MTI)

Nagyszabású Puskin-élménypark nyílik Szentpéterváron 2023-ban

puskin_park.jpg

Kép forrása: joravision.com

Egy egészen hatalmas, nagyszabású élményparkot fognak nyitni 2023-ban Szentpéterváron az orosz irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Alekszandr Szergejevics Puskin műveire építve.

A modern orosz irodalom megteremtőjének nevéhez számos híres mese és elbeszélő költemény köthető. Puskin ráadásul még anno a Szovjetunió idején, illetve ma is nagy népszerűségnek örvend. A 17 ezer négyzetméteres parkhoz Puskin legfontosabb művei adják az inspirációt a Jora Vision holland tervezőcég számára. A park maga Lukomorye fiktív világa után kapja a nevét, amely a Ruszlán és Ludmílából lehet ismerős.

A lenyűgöző park három zónából fog állni: egy palotából, egy városból és egy kikötőből. De olyan helyszínekre is el lehet látogatni majd, mint a hattyúk tava, az elvarázsolt erdő, vagy az orosz vásár. A helyi média szerint az interaktív park megépítése közel egymilliárd rubelbe fog kerülni. Cserébe viszont neves színészek fogják megformálni Puskin leghíresebb hőseit, valamint lesznek előadások, karneválok és mesterkurzusok is a helyszínen.

Forrás: The Moscow Times

 

Csabai László kapta a Mészöly Miklós-díjat

csabai.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Csabai László vehette át idén a Mészöly-díjat A vidék lelke című kötetéért.  Az elismerést Mészöly Miklós szülőhelyén, Szekszárdon adták át, az írót Szkárosi Endre laudálta.

A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó Mészöly Miklós Egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak. A díjat minden évben Mészöly Miklós születése évfordulóján, január 19-én vagy az azt megelőző, illetve követő napokban adják át az író szülővárosában, Szekszárdon. Olyan író kaphatja, aki a tágabb értelemben vett fiatalabb nemzedékhez tartozik, jelentős írói, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hozott létre, és fontos társadalmi kérdésekben nyilvánosan is hallatja a hangját. A díj alapítólevele szerint az elismerés adható magyar, illetve más közép-európai nemzet írójának. 2005-től Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos és Borbély Szilárd (1963-2014), Danyi Zoltán, Szabó Róbert Csaba, Lábass Endre és Szvoren Edina vehette át a díjat.

Idén A vidék lelke című kötetéért Csabai László vehette át az elismerést Szekszárdon. A könyvről kritikánkban ezt írtuk:

A nyírségiek és a beregiek szenvedéstörténetét dokumentálja Csabai könyve, de nem szociográfiaként, hanem anekdoták, személyes történetek, beszélgetések gyűjteményeként. Nemcsak sok története, de ezekhez sok hangja is van, hol a nyersebb és realistább Móriczot, hol a meseibb Mikszáthot idézi. Kortársai közül Oravecz Imre szövegeivel mutat hasonlóságot (még akkor is, ha az ábrázolt vidék sokban különbözik), mert láthatóan jól ismeri közegét, közülük beszél, minden mondatában meggyőző és autentikus. A megalázott, kiszolgáltatott vidéki emberek tablója pedig Tar Sándor írásaira emlékeztet, bár nem jut el a tragikumnak és a kilátástalanságnak olyan brutális végleteihez, mint a debreceni íróelőd. Csabai László meggyőzően és több ponton csatlakozik ahhoz a tradícióhoz, amelynek legfontosabb célja a vidék, a periféria megmutatása. Mindezt rendkívül hitelesen teszi, látható, hogy tökéletesen ismeri témáját, mindent tud a tanyákról, az ott élőkről, nyelvhasználatukról, érzelmeikről. Tudja, hogyan lesz a lebbencslevesből öreglebbencs, majd öhön, és azt is tudja, milyen a tekintete annak, aki épp az utolsó malacát szolgáltatja be.

Forrás: Litera

10+1 könyvadaptáció, amit érdemes tavasszal megnézni a színházban

gulliver.jpg

Gulliver utazásai – Fotó: Juhász Éva

Az idei évadban rengeteg izgalmas könyvadaptációt mutatnak be a magyar színházak. A nyár végén már összegyűjtöttük, hogy (könyves szempontból) milyen bemutatókra érdemes ellátogatni a 2019/2020-as szezonban. Most kifejezetten az évad második felére koncentráltunk. Mutatjuk, milyen fontos premierek lesznek. 

Jonathan Swift: Gulliver utazásai

Mi az igazi nagyság? Mit jelent a valódi kicsinyesség? Jonathan Swift népszerű regénye az óriások, a törpék, a filozófusok és a nyihahák földjére visz el képzeletben. Bár a Gulliver utazásaival sokan gyerekként találkoznak, a könyvnek rengeteg olyan rétege van, amelyet felnőttként ért meg igazán az ember. A Pesti Magyar Színház előadása a történet által felvetett komolyabb kérdésektől sem riad vissza, miközben a nagyszabású látványelemek sem maradnak el. Gulliver kalandjait Szabó K. István állítja színpadra. A főbb szerepekben olyan színészeket láthatunk, mint Gáspár Kata, Soltész Bözse, Szatmári György, Csiby Gergely, Szatmári Attila és Horváth Gyula Antal.

Hol? Pesti Magyar Színház

Bemutató: 2020. január 17.

George Orwell: 1984

George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után. A világ sokat változott '48-hoz és '84-hez képest is. Ebből a távolságból, a jelenkor nézőpontjából közelít az Örkény Színház előadása ehhez a máig érvényes műhöz. A ’84 Winston Smith szemszögéből mutatja be az abszolút hatalommal bíró Nagy Testvért, a teljeskörű ellenőrzést fenntartó Belső Pártot és az agressziót tömeges áhítattá emelő Gyűlölet Két Percét. Közben olyan kérdéseket feszeget, mint hogy vajon kilátunk-e a véleménybuborékból, ami körülvesz minket, vagy csak képzelünk valamit a külvilágról, és azért találjuk szörnyűnek? És a szörnyű külvilággal szembeni harcunk közben nem válunk-e mi is szörnyetegekké? Az előadást Widder Kristóf rendezi. Winston Smith-t Bajomi Nagy György, Juliát Zsigmond Emőke, O’Brient pedig Mácsai Pál játssza.

Hol? Örkény Színház

Bemutató: 2020. május 22. 

(Az 1984-et tavasszal a Szegedi Nemzeti Színházban is színpadra állítják, Horgas Ádám rendezésében. A bemutató április 17-én lesz.) 

Az átnevelhetetlen – Anna Politkovszkaja: Orosz napló 

Több mint tíz év telt el azóta, hogy Anna Politkovszkaját Moszkvában egy liftben agyonlőtték. Nem ez volt az első eset, hogy a Kremllel kritikus újságírót el akarták tüntetni az útból, a kivégzői viszont azon a napon biztosra mentek. A Random House 2007-ben posztumusz kiadta az Orosz naplót (ennek angol fordításán dolgozott közvetlenül a halála előtt Politkovszkaja és ez jelent meg 2018-ban magyarul is), melyben korrupcióról, a szabadságjogok csonkításáról és megfélemlítésről is beszámol – például arról az időszakról, amelyet ő maga az orosz parlamenti demokrácia halálának nevezett. Stefano Massini, a kortárs olasz színház egyik legjelentősebb szerzője nem sokkal Anna Politkovszkaja halála után monodrámát írt az újságírónő cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján. A két szövegből áll össze a Katona József Színház előadása, amelyben Fullajtár Andrea kelti életre az elszánt és bátor, ám a rezsimmel szemben mégis védtelen újságírónőt, aki hol tárgyilagosan, hol döbbenten, hol humorral és iróniával beszél az általa átéltekről és látottakról.

Hol? Katona József Színház, Sufni 

Bemutató: 2020. február 22.

Tovább

Mitől működik 150 év után a Kisasszonyok?

Január végén mutatják be a magyar mozik a Kisasszonyok című filmet, amely már a hetedik filmes feldolgozása lesz Louisa May Alcott regényének (nem beszélve a rengeteg egyéb, például televíziós, színházi, zenés színházi adaptációról), mi pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy ennyi év után mitől működhet, ha működik, ez az amerikai klasszikus. Újraolvastuk a Kisasszonyokat. 

Bő 150 év telt el a Kisasszonyok eredeti megjelenése óta, és hogy a mai elképzeléseinkkel szemben mennyire nem volt kódolva a siker a March-lányok történetébe, azt jól mutatja, hogy azonnali népszerűsége még magát az alkotót is meglepte. Az első kiadást például olyan hamar elkapkodták, hogy kiadója közleményben volt kénytelen jelezni: a váratlan keresletet nem fogják tudni azonnal kielégíteni. Pedig a kiadó vezetőjének, Thomas Niles-nak eleinte kimondottan győzködnie kellett Alcottot, hogy a novellái megjelentetése helyett inkább egy lányregényben gondolkodjon. Alcott végül beadta a derekát, bár utóbb bevallotta, hogy kételkedett abban, képes lehet-e rá, és nem is nagyon élvezte a történet megírását. A szereplőit a családtagjairól mintázta, az írást elsősorban pénzkeresetnek tekintő Jo alakjában pedig nem nehéz az íróra ismerni. 

Louisa May Alcott: Kisasszonyok

Fordította: Barta Judit, Manó Könyvek, 2019, 353 oldal, 2990 HUF

 

Maga a regény is azzal kezdődik, hogy a lányok karácsony estéjén a pénztelenségre panaszkodnak. Közülük már csak a legidősebb, Meg emlékszik arra az időre, amikor még anyagilag tehetős volt a család. A többiek (a vadóc Jo, az álmodozó Beth és a kissé elkényeztetett Amy) már abban a tisztes szegénységben nőttek fel, amelyben mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából. A két nagyobbik lány állást vállal (az egyik nevelőnő, a másik társalkodónő lesz egy gazdag rokonnál), amire szüksége is van a családnak, mivel apjuk lelkészként szolgál az északiaknál az amerikai polgárháborúban, a lányoknak és az anyjuknak így egyedül kell helyt állniuk. Louisa May Alcott gyermekévei szintén a nélkülözés jegyében teltek, de ennek a legfőbb oka az volt, hogy az apjának nem volt állandó munkája. Életrajzírója szerint Alcottnak közel sem volt olyan idilli ifjúsága, mint a regénybeli March-testvéreknek, zsarnokoskodó, a családfői teendőkbe belebukó apja ugyanis eléggé megkeserítette az életét. 

Tovább