Olvass!

KönyvesBlog

Ferrante, Csányi, erdélyi lakoma – Itt vannak az Első Ünnepi Könyvvásár e heti programjai

2019. december 09. .konyvesblog.

librikiado_euk_konyvesblog_banner_300x250px.jpg

Az utolsó hetéhez érkezett az Első Ünnepi Könyvvásár, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán tartanak, és ahol több mint 500 cím közül választhatjuk ki a tökéletes karácsonyi ajándékot. A napokban már írtunk róla, hogy milyen szépirodalmi, ismeretterjesztő és gyerekkönyveket érdemes beszerezni a vásáron. Most pedig azt is megmutatjuk, hogy ezen a héten, milyen izgalmas programokra lehet számítani. 

December 9., hétfő

18.00 Nápolyi regények – Idén jelent meg Elena Ferrante Nápolyi regények-sorozatának befejező része, Az elveszett gyermek története, amelyben lezárul Lila és Elena hat évtizedes története. A könyvvásáron Lovas Rozi és Rezes Judit olvasnak fel a kötetekből. 

December 10., kedd

simon_marci_sz-30320_3.jpg

Fotók: Valuska Gábor

18.00 Rókák esküvője – „A rókák esküvője egy népszerű motívum a japán folklórban. Két jelentése is van. Az egyszerűbb, ami magyarul úgy hangzik, hogy “veri az ördög a feleségét”,  vagyis esik, bár süt a nap. Nekem a másik jelentése tetszett igazán: a mocsári, vízparti lidércfényeket nevezték a rókák esküvőjének. Ez valami olyasmit jelöl, ami mindig messze van, épp csak megpillantod, misztikus, elérhetetlen, titok.” – mondta Simon Márton, amikor a Rókák esküvője című kötetéről kérdeztük. Most Boros Leventével tartanak közös költészeti estet ugyanezzel a címmel. 

December 11., szerda

cserna.jpg

18.00 Erdélyi lakoma újratöltve – Kövi Pál, híres New York-i vendéglős a hetvenes években visszatért ifjúkorának helyszínére, Erdélybe, hogy összegyűjtse a régi magyar, székely, román, szász, zsidó, örmény, szombatos stb. recepteket. A szakácskönyvet azután megtöltötte irodalmi-gasztronómiai esszékkel, a kor erdélyi íróit kérte föl szerzőknek. A kötet kapcsán Cserna-Szabó András és Ugron Zsolna beszélget. 

December 12., csütörtök

18.00 Amikor a mama lelegelte a papa haját – beszélgetés Karafiáth Orsolyával legújabb, önéletrajzi ihletésű könyvéről, amelynek történetei a felnövés folyamatáról szólnak és a Szirén világát írják tovább, csak kissé személyesebb hangnemben. 

Tovább

Elhunyt Ormos Mária történész

ormos.jpg

Forrás: indafoto.hu

Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója – adta hírül a Magyar Tudományos Akadémia. 

Ormos Mária 1930-ban született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, 1952-ben Debrecenben szerzett történelem–magyar szakos tanári diplomát.

1953-ig tanársegéd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1953-tól 1957-ig tanársegéd, majd adjunktus Szegeden a József Attila Tudományegyetemen. 1957-ben fegyelmi eljárással eltávolították az intézményből. 1957-től 1963-it levéltári segédmunkatárs, általános iskolai tanár, majd lexikonszerkesztő. 1963-tól 1982-ig az MTA  történettudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa. 1984 és 1992 között a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. 2001-től professor emerita.

Ormos Mária kutatási területe Európa és Magyarország 20. századi története 1945-ig. Kandidátus 1968-ban, a tudományok doktora 1980-ban lett. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-ban rendes tagjává választották. Munkásságát egyebek mellett Széchenyi-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.

A történésznek idén jelent meg egy nagyszabású munkája a Kossuth Kiadónál, amelyben Mussolini életét dolgozta fel, illetve eszmei és politikai nézeteinek alakulása kapcsán mutatta be a korabeli Olaszország egész szellemi, társadalmi és politikai életét, valamint e politikai tevékenység és szerepvállalás magyarországi kapcsolatait a két világháború között.

Ormos Máriát a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti. Temetéséről és búcsúztatásáról a család később gondoskodik.

Könyvesblokk: Murakami, Carey, Hall

kblok_2.jpg

A hétindító Könyvesblokkban mindig a legfrissebb megjelenések közül válogatunk. Ezúttal Murakami Haruki legújabb regénye, A kormányzó halála, Edward Carey Madame Tusseaud-ról szóló könyve és Bobby Hall őrült debütregénye, a Szupermarket került be a válogatásunkba. 

Murakami Haruki: A kormányzó halála  

Murakami Haruki: A kormányzó halála

Fordította: Ikematsu-Papp Gabriella, Geopen Kiadó, 2019, 440 oldal, 4000 HUF

 

Murakami Haruki regénye az el nem múló sebekről szól – írtuk A kormányzó haláláról angol megjelenésekor. A világhírú japán bestsellerszerző könyve a napokban végre magyarul is megjelent. A mű egy 36 éves, Tokióban élő portréfestő történetét meséli el, aki – mikor a felesége váratlanul bejelenti, hogy válni szeretne – fogja magát és hosszú utazásra indul. Úgy dönt, hogy sok-sok év után először csak a maga kedvéért fog festeni. A magányos művész egy vidéki, hegy tetején álló házban telepedik le, ahol olvas, főz, klasszikus zenét hallgat, és naphosszat nézi az üres vásznat. Az épület azonban (amelyet egyik barátja ajánlott fel neki) nem átlagos, mert valójában egy híres, tradicionális japán festő, Tomohiko Amada tulajdona. A főszereplő a padláson megtalálja a művész A kormányzó halála című erőszakos gyilkosságot ábrázoló festményét, majd a felfedezés események sorát indítja el.  Csak úgy tud ennek véget vetni, ha elvégez bizonyos, több mint különös feladatokat. A regényről korábban ITT és ITT írtunk. 

Edward Carey: Kicsi 

Edward Carey: Kicsi

Fordította: Siklós Márta, Európa Könyvkiadó, 2019, 519 oldal, 4999 HUF

 

1761-ben, egy kis elzászi faluban megszületik egy apró, furcsa kinézetű lány, Anne Marie Grosholz, akit a világ ma csak úgy ismer: Madame Tusseaud. A kisnövésű gyerek alig hatévesen lesz árva, és kerül tanoncnak egy Curtius nevű szobrász mellé. Mestere Párizsban elképesztő viaszmúzeumot hoz létre, Marie azonban idővel ki akar lépni az árnyékából, hogy a saját jogán alkothasson. Versailles-ba kerül, ahol ő taníthatja művészetekre Erzsébet hercegnőt, majd Párizsban a forradalom tanúja és megörökítője lesz (megmintázza viaszból XVI. Lajos levágott fejét is.) Munkája azonban veszélyesnek bizonyul, letartóztatják, és csak kis híján ússza meg a kivégzést. Szabadulása után megházasodik és Londonba megy, a történelembe pedig úgy vonul be, mint a viaszszobrászat nagyasszonya.

Bobby Hall: Szupermarket

Bobby Hall: Szupermarket

Fordította: Gazdag Diana, 21. Század Kiadó, 2019, 288 oldal, 3890 HUF

 

„A Szupermarket olyan, mintha a Meztelen ebédet összeöntenénk a Száll a kakukk fészkére című regénnyel és aztán az egészet beoltanánk a Harcosok klubjával.” – írta Bobby Hall (a.k.a. Logic, Grammy-díjra jelölt zenész) debütáló regényéről Ernest Cline, a Ready Player One című bestseller írója. A Szupermarket fekete humorú pszichológiai thriller, amelyben a vezérfonal az őrület és a kreativitás. A történet főszereplője, Flynn egy teljesen kiégett srác, aki depressziós, nemrég kidobta a barátnője és otthon lakik az anyukájával. Egy szupermarketben kezd dolgozni, hogy végre legyen egy normális munkahelye és fizetése. Csakhogy a dolog nem megy ilyen egyszerűen, mert egyik nap Flynn egy bűntény közepében találja magát. A szupermarketben ráadásul van valami, ami úgy tűnik, éppen őt keresi.

Beleszakad az ember szíve Kerangal szívátültetésről szóló regényébe

het_konyve_6_2.jpg

A szív az egyik legtöbbet használt jelképünk, a szeretet és a szerelem ősi, univerzális szimbóluma, amellyel sokszor azonosítják az ember lelkét, és amelyre többnyire úgy gondolunk, mint az összes érzésünk tárhelyére.  A szív jellegzetes, piros formája ott van mindenhol; hordjuk a ruhánkon, medálként a nyakunkba akasztjuk, viszontlátjuk a kártyalapokon, kis ikonját a szeretteinknek küldözgetjük. De hogy mit is jelent pontosan a szív, amely egész életünkben ott dobog a testünkben és pumpálja a vért az ereinkbe, azt szinte lehetetlen emberi ésszel felfogni. Vajon tényleg van-e plusz jelentősége a szívünknek, vajon mennyit hordoz belőlünk, az élettörténetünkből ez a szerv? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Maylis de Kerangal, aki épp egy másik könyvön dolgozott, amikor az édesapja egy szívroham következtében meghalt. Személyes érintettsége miatt a téma annyira elkezdte foglalkoztatni, hogy végül írt egy nagyon megható és megrázó, naturalista, de mégis egészen lírai regényt a szívről, pontosabban a szívátültetés folyamatáról. A Hozzuk rendbe az élőket 24 óra történetét meséli el, egy halálos autóbalesettől egészen addig a pillanatig, amíg a mindössze 19 évesen elhunyt Simon Limbres szíve másvalaki testében kezd el dobogni.

„Hogy mi is Simon Limbres szíve, mi is igazából ez az emberszív, attól fogva, hogy születése pillanatában gyorsabb ritmusra váltott, mint ahogyan a világra jöttét ünneplőké is, hogy mi is ez a szív, ami mindig vele volt, ha ugrándozott, ha hánynia kellett, akkor is, amikor szedte magára a kilókat, és akkor is, amikor táncra perdülve könnyűnek érezte magát, mint a tollpihe, vagy nehéznek, mint egy kődarab, hogy mi is ez a szív, ami annyiszor elbódította, és szerelemmel részegítette; hogy mi is Simon Limbres szíve, hogy ez a szív mit szűrt át magán, mit rögzített, és mit raktározott el fekete dobozként az alig húszéves testben, pontosan senki sem tudja, arra – vagyis a szívet tágító örömre meg a szívbe markoló szomorúságra – legfeljebb az ultrahang folyton változó képéből, a kezdet kezdetétől EKG-papírra nyomtatott szívritmusból lehetne következtetni”

Kerangal könyve különösen hangzó címét Csehov Platonovjából kölcsönözte: „Most mit csináljunk, Nyikoláj? Temessük el a halottakat, és hozzuk rendbe az élőket.” Az idézet a regény egyik szereplőjének küldetését fogalmazza meg, Thomas Rémige szövet- és szervtranszplantációs koordinátori irodájának falán olvasható. A sorok sok mindent elárulnak a regényről, amely több, mint orvosi dráma vagy tragikus családi történet, sokkal inkább lélektani mélyrepülés egy olyan eseménysorozatba, amelyben a halál valaki más számára az életet jelenti.

Maylis De Kerangal: Hozzuk rendbe az élőket

Fordította: Kiss Kornélia, Magvető Könyvkiadó, 2019, 272 oldal, 3699 HUF

 

A könyv egy átlagos, kamaszos kalanddal indul. A tizenkilenc éves Simon Limbres a barátaival szörfözni megy egy hűvös reggelen, hiszen aznapra igazán jó hullámokat ígérnek a szakértők. A fiúknak nem is kell csalódniuk, aznap délelőtt nem mindennapi szörfös élményekben lehet részük. Csakhogy a hazafelé úton a sofőr fáradtsága balesethez vezet, a furgon középső ülésén utazó Simon Limbres pedig – biztonsági öv híján – kirepül a szélvédőn és súlyosan megsérül. Az orvosok már nem tudnak mit tenni, beáll az agyhalál. Simon földi életének tragikus vége viszont egy olyan láncreakciót indít el, amely egycsapásra több ember sorsát is drasztikusan megváltoztatja.

Tovább

R. F. Kuang: Olyan nők történetét mesélem el, akik hatalmat tudtak szerezni

kuang.jpg

Rebecca F. Kuang a Mákháború című fantasy-trilógia első kötetével komoly kritikai visszhangot váltott ki, a még csak 23 éves kínai-amerikai származású írónő a legfiatalabb szerző, aki valaha megkapta a Crawford-díjat. Epikus fantasy-jának középpontjában egy részben Mao Ce-tungról mintázott kislány áll, aki a társadalom aljáról érkezve a történelmet befolyásoló személlyé növi ki magát. Az írónő, akárcsak főhőse, igazi könyvmoly, aki az akadémiai ranglétrán is egyre magasabbra jut határtalan szorgalmával és céltudatosságával, és a díjak és elismerések ellenére sem írói, hanem professzori munkában gondolkodik. Rebecca F. Kuanggal beszélgettünk. 

R.F. Kuang: Mákháború

Fordította: Ballai Mária, Agave Könyvek, 2019, 576 oldal, 5980 HUF

 

Történetei fókuszában a kultúrák, civilizációk találkozásai állnak személyes vagy irodalmi, szövegi szinten. Első regénye végén olvasható köszönetnyilvánítás utolsó sora is ez: „Bevándorlók, mi elvégezzük a munkát.” Hogyan jelenik meg a bevándorló és kínai-amerikai identitás kérdése a Mákháborúban?

A Mákháború kínai történelemről és mitológiáról szól, de kínai-amerikai hangon. Gyakran kérdezik, hogyan fordítom le a kínai fogalmakat a nyugati közönségnek. De az a helyzet, hogy nem kell lefordítanom, mert én már egy nyugati író vagyok. Én is ennek a nyugati olvasótábornak a tagja vagyok, az Egyesült Államokban nőttem fel. A nyelvfelfogásomra, szövegtrópusaimra, narratív hangomra ugyanúgy hatott A Gyűrűk Ura és a Harry Potter, mint a kínai mítoszok és történetek. A Mákháború kínai hatással, de alapvetően nyugati hangon íródott. Ez az áldásos része annak, hogy egyik lábbal az egyik, másik lábbal a másik kultúrában nőttem fel. 

A Mákháborúban a gyerekeknek is harcolniuk kell a birodalom túléléséért

R ebecca F. Kuang debütáló grimdark fantasy regénye, a Mákháború tavaly a legjobb fantasy-szerzők közé repítette a még csak 23 éves kínai-amerikai származású írónőt, a legfiatalabb szerzőt, aki valaha megkapta a Crawford-díjat. Az erős atmoszférájú és sodró történetvezetésű epikus fantasy ópiumfüsttől terhelt világa a 20.

Rengeteg a közös pont Ön és Ken Liu között. Iris Chang Nanking megerőszakolása – A második világháború elfeledett holokausztja alapján ő is írt a nankingi mészárlásról, amelynek története fikcióként a Mákháborúban is szerepel. Hogyan viszonyul Ken Liuhoz és munkásságához?

Ken inspirációforrás, példakép és mentor számomra. Az összehasonlítás jogos – mindketten kínai-amerikai szerzők vagyunk, akik kínai sci-fit fordítanak, emellett mindketten olyan epikus fantasy regényeket írunk, amelyek erősen építenek a kínai történelemre és mitológiára. Úgy érzem, mintha sok szempontból az ő karrierútját követném. 2015 őszén, amikor elkezdtem írni a Mákháború vázát, egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy a piacon van helye egy ázsiai ihletésű epikus fantasynak. Ken első regénye, a The Grace of Kings épp akkor jelent meg áprilisban, és hatalmas kritikai sikert aratott, én természetesen megvettem és imádtam. Látva Ken sikerét kezdtem elhinni, hogy a nyugati sci-fik és fantasyk között van helye egy olyan történetnek, amit én szeretnék elmesélni. Később pedig lehetőségem volt együtt is dolgozni Kennel az első profi kínai-angol fordításomon, a munka során csodálatosan segítőkész volt és bőkezű a rám szánt idővel. Ő egyszerűen zseniális.

Tovább

Totth Benedek könyvéről ír Kanada egyik legnagyobb napliapja

totthb1.jpg

Fotó: Neményi Márton

Egy sötét coming of age-sztori – így jellemzi kritikájában Totth Benedek Holtverseny című regényét Kanada második legnagyobb napilapja, a The Star. A magyar író debütáló regénye – amely 2015-ben elnyerte a Margó-díjat – idén ősszel jelent meg angolul a Biblioasis kiadónál Nagy Ildikó Noémi fordításában, Zoe Norvell ütős borítójával. 

A nihil még soha nem volt ilyen szórakoztató

„Az új elkerülőn tépünk, amikor Kacsa hátrafordul és megkérdezi, hogy hol a faszban vagyunk, de persze mindenki kussol, mert fingjuk sincs, gondolom, vagy nem akarnak valami baromságot mondani, nehogy összezavarják, és még jobban eltévedjünk." (Totth Benedek: Holtverseny, első mondat) Jézusom, mi ez, villan be az első mondatok után, de utána már csak arra tudok gondolni, hogy csak el ne rontsa, el ne rontsa.

holtv.jpgA könyvről a kanadai lap azt írja: a Holtversenyt átitatja a nihilizmus és a részegség, a folyamatos erőszak és a brutalitás, valamint a szexuális zaklatás laza elfogadása. Robert Wiersema, a The Star kritikusa szerint Totth Benedek történetét leginkább Bret Easton Ellis debütáló regényéhez, a Nullánál is kevesebbhez lehetne hasonlítani. „A Holtversenyben a központi figurák a helyi elithez tartoznak: egy bajnok úszócsapat tagjai, népszerűek az iskolában, és a csoport több tagja is vagyonos családból származik. A brutalitás zavaró mértéke és a következmények teljes hiánya egyszerre képezi le a kamasz sztárok világának, illetve a világ egészének működését.” A kritikát azzal zárják, hogy a Holtverseny értékes olvasmány és fontos könyv.

A Holtverseny, valamint Totth Benedek második regénye, Az utolsó utáni háború egyébként franciául is megjelent. Utóbbi szintén idén ősszel az Actes Sudnél, Natalia Zaremba-Huzsvai és Charles Zaremba fordításában. 

Albert Camus-t a KGB gyilkolta volna meg?

(Kép forrása)

Hatvan évvel azután, hogy a Nobel-díjas Albert Camus mindössze 46 évesen egy autóbalesetben meghalt, egy új könyv azt állítja, hogy a tragédia nem egyszerű baleset volt, hanem egy KGB-merénylet, és Moszkva így likvidálta a szovjetellenes megnyilvánulásairól elhíresült, egykor kommunista meggyőződésű írót.

Az olasz Giovanni Catelli már 2011-ben arról írt, hogy Jan Zábrana cseh költő és műfordító naplójában olyan bejegyzésekre bukkant, melyek azt sugallták, hogy Camus halála nem volt véletlen. Eszerint Zábrana 1980 nyarán egy jól informált és jó kapcsolatokkal rendelkező férfitól úgy értesült, hogy a KGB emberei egy olyan szerkezetet rejtettek el a szóban forgó autó gumijában, amely nagy sebességnél kilyukasztotta azt. A parancsot állítólag egy szovjet miniszter, Dmitrij Sepilov adta ki, megtorlásul egy 1957-es Camus-cikkért. Zábrana naplóbejegyzése szerint a parancs végrehajtása három évet vett igénybe, és sikerült úgy kivitelezniük, hogy mind a mai napig mindenki azt hiszi, hogy Camus egy szokványos autóbaleset áldozata lett.

Az esetről beszámoló Guardian megjegyzi, hogy Camus többször együttérzését fejezte ki az 1956-os magyar forradalom résztvevői iránt, és erős kritikával illette a szovjet beavatkozást. Nyáry Krisztián ezt írja róla friss facebook-bejegyzésében:

Albert Camus 1956-ban a francia baloldali értelmiségiek közül elsőként állt ki a magyar forradalom ügye mellett. A következő évben - már friss Nobel-díjasként - írta meg A magyarok vére című cikkét, amely sok nyugati baloldalit végleg a szovjet típusú rendszerek ellen fordított. Camus ezután nyíltan támogatásáról biztosította a hazájában üldözött, Nobel-díjáról lemondani kényszerített Boris Pasternak orosz írót is.

Giovanni Catelli az elmúlt években folytatta a kutatást, megállapításait pedig a Camus halála című könyvében összegezte. A kötet olaszországi megjelenése után jelentkezett nála egy olasz ügyvéd, Giuliano Spazzali, aki beszámolt egy francia jogásszal, a rendkívül ellentmondásos megítélésű és azóta elhunyt Jacques Vergès-vel való beszélgetéséről. Eszerint Vergès azt állította, hogy a balesetet megrendezték, és azt a KGB hajtotta végre a francia titkosszolgálat jóváhagyásával. Catelli elméletét mindenesetre Camus családja nem fogadta jól, az író lánya megtiltotta a francia Gallimard kiadónak, hogy az apja életművéből idézzenek a könyvben. Alison Finch cambridge-i professzor is szkeptikus, és kétli, hogy a franciák hallgatólagosan belementek volna a merényletbe. Szerinte a gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a legfelsőbb körök hagyták jóvá a likvidálást, ami ez esetben De Gaulle-t jelenti, ezt viszont a professzor valószínűtlennek tartja. Szerinte ugyanis De Gaulle, aki maga is író volt, nagyra becsülte a francia értelmiséget, beleértve azokat is, akik nem voltak vele egy véleményen.

Hogy Camus-t mennyire foglalkoztatták az 1956-os események, az kiderül abból a válogatáskötetből is (Előadások és beszédek), amely a közelmúltban jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, az Üzenet a száműzött magyar íróknak alcímet viselő kötet jó pár írása ugyanis az 56-os forradalommal foglalkozik.

Mese a lányról, aki két lábbal a földön állt, miközben a csillagokat fürkészte

A Naphegy Kiadó pár éve az Erdős Pálról szóló kötettel indította el azt a sorozatát, amelyben inspiratív életutakat mutatnak be kimondottan a gyerekek szemszögéből. Készült már könyv matematikusról és zeneszerzőről is, a legújabb kötet pedig az első női csillagászunk, Balázs Júlia életét mutatja be, amely nemcsak fordulatos, hanem díszleteiben kimondottan meseszerű is.

Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett, ill.: Bölecz Lilla

Naphegy Kiadó, 2019, 48 oldal, 3200 HUF

 

„Távol a város zajától, fenn a hegyen áll egy csillagvizsgáló.” A kötetnek már az első mondata, még ha a valóságról szól is, elemel, kicsit eltávolít a mindennapok szürkeségétől. Egy olyan világ kapuját tárja fel, ahol az emberek fordított napirend szerint élik az életüket, és amikor mások alszanak, ők az eget fürkészik. Balázs Júlia történetét Kertész Edina mesélte újra, aki nem először szerepelt ebben a sorozatban, hiszen ő írta a Hugonnai Vilma életéről szóló A lány, aki orvos akart lenni című kötetet. Ha a két kötetcímet egymás mellé tesszük, feltűnő, hogy míg az „akar” ige egyfajta vágyat és sóvárgást fejez ki, addig az új kötet címe ellentmondást nem tűrően leszögez valamit. Kettejük között hatvan év volt, ami alatt azért elég nagy változások zajlottak Magyarországon is. Míg a 19. század közepén született Hugonnai Vilmának rendesen meg kellett harcolnia azért, hogy orvosi egyetemre járhasson, majd gyógyíthasson, addig az 1907-ben született Balázs Júliának egyenes útja vezetett az egyetemre, ahol matematikát és fizikát tanult, és később a csillagvizsgáló gyakornoka lett.

Tovább

Ezeket a gyerekkönyveket keresd az Első Ünnepi Könyvvásáron!

librikiado_euk_konyvesblog_banner_300x250px.jpg

Egyre közeledik a karácsony, az ajándékötletekért azonban nem kell messzire menni, hiszen javában dübörög az Első Ünnepi Könyvvásár a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán, ahol nemcsak a legnépszerűbb sikerkönyveket lehet beszerezni, de számos izgalmas program is zajlik (részletek ITT). Az utóbbi hetekben már írtunk róla, hogy szerintünk milyen szépirodalmi művekre és milyen ismeretterjesztő könyvekre érdemes beruházni a könyvvásáron, most pedig összegyűjtöttük a legizgalmasabb gyerekkönyveket is. 

Varró Dániel: A szomjas troll 

Varró Dániel: A szomjas troll, ill: Maros Krisztina

Jelenkor Kiadó, 2018, 136 oldal, 3999 HUF

 

Varró Dániel A szomjas trollban visszanyúlt kedvenc olvasmányaihoz (melyekben túltengett a kaland, a vér és az ármány), és megszelídítette, gyerekbaráttá tette azokat (ahogy tette aztán később a Csütörtök, a kisördöggel is). Valószínűleg ez az a könyv, aminél a szülők sem bánják, ha sokadszorra kell felolvasniuk, főleg, mivel a negyedik mese egy kalandválasztós történet, amelyet, ha jól csavarunk, azaz jól választjuk meg, merre haladjon tovább a cselekmény menete, akkor mindig tud újat mutatni. Korábban ezt írtuk a könyvről: "Varró bár alapvetően nem bolygatta meg a mesék és a legendák világát, rímeivel, szófordulataival, a hétköznapi szókészletünk mesésítésével mégis teljesen elemelte a figuráit, ettől pedig az egész történet friss lett és eleven". A könyvet Maros Krisztina illusztrálta.

M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje

M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje, ill.: Horváth Ildi

Kolibri, 2019, 84 oldal, 2699 HUF

 

Hideg téli estéken nyakig merülhetünk a klasszikus mesék világában, amelyet sárkányok, boszorkányok, királyfik és királylányok meg kalózok népesítenek be. M. Kácsor Zoltán újragondolta a már jól ismert történeteket, és a megszokottól eltérő, vicces helyzetekben mutatja be ezeket a szereplőket. Korábban azt írtuk róla, hogy a kötet esti meseként, együttolvasásra, vagy akár az önálló olvasás próbálgatására is kifejezetten alkalmas. A meséket Horváth Ildi illusztrálta.

Dr. Seuss: Kalapos Macska visszatér 

Dr. Seuss: Kalapos Macska visszatér

Fordította: Szabó T. Anna, KOLIBRI GYEREKKÖNYVKIADÓ, 2019, 64 oldal, 2499 HUF

 

Ha kapásból fel kellene sorolni a Dr. Seuss-univerzum ikonikus alakjait, akkor a Kalapos Macska az elsők között szerepelne. Ebben a kötetben ráadásul nem egyedül tér vissza, hanem egy rakás meglepetésvendéget hoz magával, és talán az is kiderül, hogy ki vagy mi bújik meg a híres, piros-fehér csíkos kalap alatt. Ha egyébként ragaszkodnánk a karácsonyi tematikához, akkor vitán felül a Grincs lenne a legjobb választás Tandori Dezső fordításában. Korábban ezt írtuk róla: "A mesevilág legnagyobb trollja kétségkívül a Grincs, aki utálja a karácsonyt, és úgy gondolja, hogy ha már neki nem okoz örömet, akkor ne okozzon másnak sem. Elhatározza, hogy ellopja a karácsonyt, ám annál nagyobb lesz a meglepetése, amikor rájön, hogy Kikfalva lakói ajándékok nélkül is boldogan ünnepelnek."

Tovább

Harag Anita nyerte idén a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

haraganita.jpg

Évszakhoz képest hűvösebb című kötetével 2019-ben Harag Anita nyerte el a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat - derül ki kiadója, a Magvető facebook-bejegyzéséből. Az elismeréssel a legtehetségesebb pályakezdőket szeretnék minden évben támogatni, ami a gyakorlatban egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítását, új művek megszületésének ösztönzését, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítését jelenti. Az ösztöndíj összege nettó 6 ezer euró.

A díjazott a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egyhónapos stuttgarti, valamint a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) által felajánlott, jelentős összegű külön ösztöndíjjal járó – ugyancsak egyhónapos – berlini alkotói tartózkodásra, továbbá a stuttgarti Magyar Intézetben történő bemutatkozásra is.

A rövidlistáról ITT, a hosszú listáról pedig ITT írtunk korábban.

Szívünk rajta: a Rosszcsont Rodrigó a hónap könyve


A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Decemberben Michael Ende és Wieland Freund Rosszcsont Rodrigo és Filkó, a fegyverhordozója című meseregénye lett a hónap könyve. (Kritikánk róla ITT olvasható.)

Michael Ende és Wieland Freund Rosszcsont Rodrigo és Filkó, a fegyverhordozója

Fordította: Perczel Enikő, Móra Könyvkiadó, 2019, 172 oldal, 2999 HUF

 

A Bookline négy éve indította útjára a Szívünk rajta gyerekkönyvajánló programot, így könnyítve meg a szülők könyvválasztását. A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást, ami decemberben a program szakmai és gyerekzsűrije szerint a Rosszcsont Rodrigo és Filkó, a fegyverhordozója című négykezes meseregény lett.

A hónap értékelője, Ruff Orsolya a következőket mondta a kötetről:

„Michael Ende és Wieland Freund regényében minden benne van, amiért a meséket szeretjük: rengeteg kaland, cselszövés és fordulat, és persze jobbnál jobb szereplők. Ott van rögtön a magát rettenthetetlennek gondoló Filkó, aki bábjátékos szüleit hátrahagyva legszívesebben rablólovagnak állna, de fontos szerephez jut még a mesében egy rejtélyes sárkány és egy tűzről pattant hercegkisasszony is! Az eredmény egy kifordított lovagregény lett, amely úgy tudja megidézni a klasszikusokat, hogy kicsit sem érződik porosnak: a kötet fejezetről fejezetre egy olyan világot tár elénk, amelyben a gyerekek önfeledten elmerülhetnek, és amelyet a meseszerető felnőttek örömmel fedezhetnek fel újra. Esti olvasásra, közös olvasgatásra ideális.”

Ebben a hónapban még az alábbi könyvek kaptak még matricát:

Marék Veronika: Alfa bácsi titka
Bíró Zsófia: A macska mondja meg!
Mike Barfield: Nyomozás a kémiai elemek után
Katie Viggers: Mackók könyve

Tíz év után újra megjelenik a Török tükör

tukor2_covhr_srgb.jpg

Tíz éve már, hogy megjelent Horváth Viktor egyik legsikeresebb regénye, a Török tükör, amellyel aztán elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A történet a 16. századba vezet, és egy török kamasz szemszögéből mutatja meg az akkori Magyarország mindennapjait. A regényt az első megjelenése óta már tíz nyelvre lefordították (így például megjelent törökül, olaszul, szerbül és lengyelül), Magyarországon viszont az elmúlt években leginkább csak antikváriumokban lehetett beszerezni.

Horváth Viktor: Török tükör

PRAE.HU, 2019, 550 oldal, 3800 HUF

 

A Prae Kiadó viszont most az újrakiadás mellett döntött, mi pedig megkérdeztük Balogh Endre főszerkesztőt, hogy miért tartották fontosnak, hogy újra megjelenjen a kötet. A következőt válaszolta:

Tagadhatatlan, hogy a 2010-es évek végére a török-magyar viszony ismét összetetté vált. Továbbá érzékenyebbek vagyunk arra, mások hogyan látnak bennünket, emiatt aktuális lehet egy Magyarországon élő török fiú nézőpontja, ami Horváth Viktor regényében is megmutatkozik. És az is kíváncsivá teheti a mai olvasót, vajon mit találtak ebben a könyvben külföldön, hogy az elmúlt időszakban tíz nyelvre lefordították és kiadták.

A kötetről még az első megjelenése után jelent meg kritika a Könyvesblogon, akkor egyebek között ezt írtuk:

A narráció (...) a hódító törökök szempontjából ábrázolja a barbár, szétszabdalt Magyarországot, és a benne élő alulművelt, civakodó, pogány népeket. A mesélő – mert minden történelmi tény dacára ez mégiscsak egy élvezetes mese – a pécsi Dervis bég fogadott fia, Ísza, aki a mítoszokból és legendákból épített Isztambulból kerül a jóval földhözragadtabb Szegedre, majd Fehérváron át Pécsre, hogy ősei emlékeinek tükrében végül meglássa saját, valódi életét. Minderről időskori visszaemlékezéseiből értesülünk, Ísza különös memoárjában idézi fel kamaszkorának történetét.

Olvass bele a könyvbe:

HV_Torok tukor_demo1-16.pdf by konyvesblog on Scribd