Olvass!

KönyvesBlog

Dragomán: Cormac McCarthy egy apokaliptikus amerikai Móricz Zsigmond

2018. július 20. .konyvesblog.

Július 20-án tölti be a nyolcvanötöt a kortárs amerikai próza egyik kiemelkedő alakja, nagy kedvencünk, Cormac McCarthy Pulitzer-díjas amerikai író. Nem vénnek való vidék, Határ-trilógia, Az út vagy a frissen megjelent Suttree mind az életmű nagyszerű részei. Megkérdeztük magyar fordítóit a prózájáról, készítettünk egy Borítópornót is, valamint megkértük Dragomán Györgyöt, akiről tudtuk, hogy fontos szerző neki Cormac McCarthy, hogy köszöntse ő is. Ezt olvashatjátok itt.

Nem emlékszem, melyik volt az első Cormac McCarthy mondat, amit elolvastam, amikor huszonegy évesen találomra levettem a polcról egy amerikai kisváros könyvtárában, csak arra emlékszem, hogy mennyire lenyűgözött ez a semmire se hasonlító hang. Egy apokaliptikus, amerikai Móricz Zsigmondnak gondoltam hirtelen, és akkor nekem éppen egy ilyen íróra volt szükségem. Elejétől a végig kronologikusan elolvastam az életművét, akkor jelent meg az Átkelés, a Határ-trilógia második kötete, és mire a végére értem, nem szerettem volna semmi mást, mint ezt az írót megmutatni valahogy apámna

Beszélgetni szerettem volna vele róla, meg akartam mutatni neki McCarthy mondatainak  nyelvteremtő bátorságát, a szépségét, az erőszakosságát, azt, hogy milyen lenyűgöző öntörvényűséggel hajlandó elmenni mindkét irányba a végletekig, azt, hogy milyen gerincroppantó erővel feszül egymásnak a szövegeiben a mérhetetlen cinizmus és a határtalan hit, biztos voltam benne, hogy apámat is megragadja majd McCarthy mondatainak biblikusan áradó brutalitása és szépsége.

Tovább

Borítópornó extra: A Cormac McCarthy-sorozat

boritoporno.jpg

Új rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Cormac McCarthy 85. születésnapja alkalmából ezúttal a Jelenkor gondozásában megjelenő életműsorozat borítóiról beszélgettünk Váradi Zsolt grafikussal. 

Ma nyolcvanöt éves Cormac McCarthy, az egyik legjelentősebb kortárs amerikai író. Első regénye (The Orchard Keeper) 1965-ben jelent meg. Műveiért többek között Faulkner-díjban és a National Book Awardban részesült, munkásságának tanulmányozására 1995-ben megalapították a Cormac McCarthy Társaságot. A Jelenkor Kiadó életműsorozata a magyarul most először olvasható Suttree mellett a 2006-ban megjelent, Az út című, Pulitzer-díjas regénnyel indult el. 

mccarthy_c_sorozat_20180413.jpg

Hogyan készültek a McCarthy-könyvek borítói, miből indultál ki a tervezéskor?

Szerettem volna az egyes regények hangulatát visszaadni a rajzokkal, így egész kis világokat teremtettem a borítókon. Viszont azt úgy, hogy az adott kép ne adja könnyen magát. Fontos, hogy az olvasó érdeklődését már messziről is felkeltsék a kontrasztos, erős színek, de ahogy a kezébe veszi a kötetet, felfedezhesse az apró részleteket, amiktől (reményeim szerint) feltárul a McCarthy által nagyon plasztikusan bemutatott Knoxville (a Suttree esetében) vagy éppen a posztapokaliptikus Amerika (Az út borítóján). Ezenkívül fontos szempont volt, mivel egy életműsorozatot kellett terveznem, hogy a szerző neve nagy méretben, a környezetétől elválva jelenjen meg, ezért választottam a kiemeléséhez a fekete-fehér színpárt. 

reszletek.jpg

Mennyiben hatottak rád az eredeti borítók? 

A szerző műveinek eredeti kiadásai nagyon vegyes képet mutatnak, mind megközelítésben, mind minőségben, Az útból és a Nem vénnek való vidékből készült filmek sikereinek hatására pedig nagyon sok kiadó használt filmplakátokat borítókra, vagy választott közel hasonló megoldásokat. Nekem igazából csak a David Pearson által tervezett, kizárólag a tipográfiával játszó tervek tetszettek, de a magyar piacon az ilyen borítók nem igazán tudnak érvényesülni, ezért már a tervezés elején eldőlt, hogy teljesen más irányba fogok elindulni. 

mccarthy_mas.jpg

Az első ötletekhez, változatokhoz képest mennyire lett más a végeredmény? 

Több vázlatot is készítettem, de ezekből végül egyet sem dolgoztam ki olyan szintig, hogy azt prezentáljam a kiadónak, mert egyszerűen nem éreztem elég jónak őket. Egy este megrajzoltam azt a skiccet, amiből megszületett a Vad lovak borítója (jövőre érkezik ez a regény a Jelenkor Kiadónál), és akkor éreztem, hogy ez lesz az az irány, amerre el szeretnék indulni a sorozat megtervezésénél. 

Tovább

Cormac McCarthy minden szempontból öntörvényű szerző

mccarthycormac_c_derekshapton.jpg

Fotó: Derek Shapton

Cormac McCarthy nem az a típusú szerző, aki könnyen adja magát – sem az olvasóinak, sem pedig azoknak, akik szövegei fordítóiként hónapokig az ő világában élnek, tobzódnak és gyötrődnek. McCarthy néhol hömpölygő, máshol minimalista prózája igazi fordítói kihívás, ahogy az is, hogy magyarul a lehető legpontosabban vissza lehessen adni és nevén nevezni a McCarthy-könyvek jellegzetes természeti és tárgyi világát. A Jelenkor életműsorozatában eddig két kötete elérhető: a Suttree (olvassatok bele!) most először jelent meg magyarul, és fordítója, Greskovits Endre szerint ez az a regény, amelyben McCarthy először mutatkozik meg a maga teljes írói eszköztárával. Az út újrakiadás, melynél fordítója, Totth Benedek saját maga kontrollszerkesztőjeként nézte át a szöveget. A két műfordítóval kísérletet tettünk, hogy elhelyezzük McCarthyt a kortárs amerikai irodalomban, kielemeztük a stílusát és annak változásait, emellett meséltek arról is, hogyan oldották meg, amikor az amerikai kagylóhalászat vagy a farkascsapdák használata váratlanul megakasztotta őket a munkában. 

McCarthy85. Július 20-án tölti be a nyolcvanötöt a kortárs amerikai próza egyik kiemelkedő alakja, Cormac McCarthy Pulitzer-díjas amerikai író. Az eredeti keresztneve Charles, amit az ír gyökereire való utalásként változtatott később Cormac-re. Első regénye, a The Orchard Keeper, 1965-ben jelent meg. A Random House-nál Albert Erskine lett a szerkesztője, aki - az író haláláig - William Faulkner szövegeit is gondozta. Erskine McCarthy szerkesztője maradt a következő húsz évben. Második regénye, az Outer Dark 1968-ban jelent meg, majd a következő, az Isten gyermeke 1973-ban. Húsz éven át írta Suttree című művét (1979), melyet a kritikusok az egyik legfontosabb amerikai egzisztencialista regényként emlegettek. Az 1985-ös Véres délkörök a világirodalom nagyjai közé emelte. A könyvet a Time magazin az 1923 és 2005 között írt 100 legjobb angol nyelvű regény, a The New York Times pedig az 1980 és 2005 között írt öt legjobb amerikai regény közé sorolta. 1992-ben jelent meg Határvidék-trilógiájának első kötete, a Vad lovak (később Billy Bob Thornton rendezett belőle filmet). A folytatás, az Átkelés 1994-ben látott napvilágot, majd 1998-ban következett a befejező rész, A síkság városai. Műveit a filmvilág is felfedezte. 2005-ben megjelent Nem vénnek való vidék című regényéből két évvel később a Coen testvérek által négy Oscar-díjjal jutalmazott filmet forgattak. A 2006-ban írt The Sunset Limited című színművét a chicagói Steppenwolf színházban mutatták be, később az HBO készített belőle sikeres adaptációt. 2006-os regényét, a Pulitzer-díjjal jutalmazott Az út című posztapokaliptikus drámát utóbb John Hillcoat vitte filmre. McCarthy 2012-ben forgatókönyvet írt Ridley Scott A jogász című thrilleréhez, és hosszú hallgatás után, várhatóan idén jelenik meg a The Passenger című új regénye. (Forrás: MTI, Wikipedia)

Greskovits Endre: A Suttree-ban meg-megcsillan a később már szinte teljesen elenyésző remény

greskovitsendre.jpgMcCarthynak egyedi, és éppen emiatt nagyon jól felismerhető és azonosítható a prózája – műfordítóként hogyan jellemezné McCarthy világát, szövegeit, nyelvi fordulatait?

McCarthy prózája valóban egyedi, de ez a Suttree esetében még nem teljesen igaz, bár a nagyon jellemző, jól megkülönböztethető stílusjegyek – archaizálás, a hömpölygő, szinte barokkos leírások váltakozása a szikár, kopogónak hallatszó szöveggel, a párbeszéd-konvenciók semmibevétele, a szóalkotások – már itt is bőségesen jelen vannak. Mindezek miatt a fordítót (és az olvasót is) óriási erőpróba elé állítja, mondjuk úgy, hogy hosszú távú akadályfutásra készteti a szöveg, amit én személy szerint nem bánok, hiszen a fordító ilyenkor mutathatja meg igazán, ért-e a szakmájához vagy sem.

Cormac McCarthy: Suttree

Fordította: Greskovits Endre, Jelenkor Kiadó, 2018, 616 oldal, 3999 HUF

 

Fordítás közben mi okozta a legnagyobb nehézséget? Hogyan alakult ki az a nyelvezet, amely alkalmassá vált arra, hogy magyarra lehessen ültetni a szöveget? Igényelt ez bármiféle egyéni felkészülést, utánaolvasást?

Az ilyesmit az ember fordítás közben nem nagyon mérlegeli. Mivel még túl friss az élmény – négy kemény hónapot töltöttem a regény magyarításával, és bizony, megszenvedtem vele –, így utólag azt tudom mondani, hogy az igazi nehézséget a tennesseei táj és élővilág, a horgászat és a kagylóhalászat aprólékos leírásakor éreztem, ugyanis ilyenkor az embernek mindent ellenőriznie kell, utána kell néznie az olykor magyarul nem is nagyon létező elnevezéseknek, s ez szaggatottá teszi a munkát, megakasztja a lendületet. Persze nem állítom, hogy a déli szlenggel – különösen a börtönnyelvvel és a feketék argójával – ne lettek volna nehézségeim, de ott a szövegkörnyezet sokat segít, és ettől gördülékenyebben halad a munka.

Tovább

Tolkien így képzelte el Középföldét

Tolkien – Középfölde teremtője címmel rendezett kiállítást az oxfordi egyetem (aki éppen arra jár, októberig megtekintheti), ebből az alkalomból pedig kiadtak egy olyan kötetet is, amely az író eredeti rajzai mellett családi fotókat és korai kéziratokat is tartalmaz, valamint olyan leveleket, melyeket a barátaival és a rajongóival váltott. A BuzzFeeden most megtekinthető néhány rajz, melyek azt mutatják, hogy maga Tolkien hogyan képzelte el a saját fantáziája által teremtett világot:

Tovább

Valóság lett Veres Attila weird pornósnovellájából

ponafter.png

Felbukkant az interneten egy nagyon beteg szexoldal, a pornaftermidnight.com, ami korábban csak a fiktív világban létezett: Veres Attila Éjféli iskolák című weird novelláskötetében. Az angol nyelvű, poszthumán pornóoldal girls, boys és non-human kategóriákban kínál „élőben” szórakozást 18-tól 2500 éves korig, és (regisztráció után) bárki nézhet rajta –  ízlésének megfelelően – akár „interspeices” vagy „inter-lifeforms” videókat is.

Hogy mennyi köze van Veres Attilának a Porn After Midnighthoz, az rejtély, de annyi biztos, hogy pár hete, amikor interjút készítettünk vele az Éjféli iskolákról, bevallotta, hogy eredetileg a Pornó éjfél után címet szerette volna adni a könyvének, de ezt a kiadó – szerinte érthető okokból – nem támogatta.

Az élet akkor ér véget, ha többé nem teszünk fel kérdéseket

Ha létezne olyan, hogy közéleti weird irodalom, akkor Veres Attila új novelláskötetét, az Éjféli iskolákat biztosan oda lehetne sorolni. Általában ugyanis nem túl sok olyan horrorsztorival találkozunk, ami mögött a mai magyar valóság ennyire kitapintható. Ebben a kötetben viszont pont a mi „kis"...

A Pornó éjfél után végül csak a könyv első sztorijának lett a címe, de rejtélyes visszatérő motívumként is megmaradt a kötetben. A valóságban is megvalósult pornaftermidnight.com-ról egyébként már a legelső oldalakon részletes képet kapunk, kiderül például, hogy nem csak élőben lehet rajta nézni párokat, de utasításokat is lehet közben adni nekik, mondhatni interaktív:

„Ma például egy nagyon kedves párt néztem a neten: egy félvér srácot meg egy lángoló hajú kis csitrit. Azt csinálták, amit mondtam. Ha jók, akkor egy párral esténként 2-3 órát is el tudok tölteni. Ha rosszkedvem van, fájdalmat akarok látni, ha jó, akkor simogatást. Szeretem, ha beszélnek hozzám, de nem túl sokat, nézni jobb. Elmúlt már régen éjfél, mire engedtem, hogy befejezzék, izzadságtól csatakosan integettek a kamerába. Visszaintegettem, de azt nem látták.”

pon2.png

Az első novella egy fiatal pornófüggő srác szüzességének elvesztéséről szól. Veres Attila szerint egyébként ez a legkeményebb szöveg a kötetben, azért is rakta be elsőnek, hogy még időben meggondolhassa magát az, akinek ez sok. A történetről nekünk ezt mondta:

„Megértettem, hogy bizonyos értelemben nincsenek határok abban, hogy miről lehet írni, hogy nem baj, ha valaki rosszul érzi magát attól, amit leír, vagy amit elolvas. Amikor erre ráébredtem, tudtam, hogy bármit meg lehet csinálni. Amióta megírtam a Pornó éjfél után című szöveget – ami szerintem a legdurvább novella a kötetben – azóta ez nem okoz nehézséget, sőt, valahol szórakoztató is, hogy ilyen könnyen kibeszélhető mindenfajta dolog.”

Tovább

Térey János: Az érdekelt, hogyan gázolja le a tájat az idegenforgalom

Trianoni Hamlet, black metal Haramiák és a Káli-medencében forgatott zombiapokalipszis a Füst Milán Színház ifjú színészének, Csáky Alexnek a repertoárján. A karrierjét szívós tudatossággal építő fiatalember szakmai és magánéleti kudarcok sorozatán át bukdácsolva nemcsak a kortárs színházi és filmes világot szemléli egyre kritikusabban, de lassanként önmagával is meghasonlik. Térey Jánost első prózaregényéről, a Káli holtakról kérdeztük.

Káli-medence: Ösztönösen írok, azt írom, ami szembejön. Ha ez a kitüntetett jelentőségű kultúrtáj, a Káli-medence jön velem szembe, akkor azt. Él barátom Badacsonyban, áthalad az ember íróként is néhányszor rajta, amíg az eszébe jut, hogy mit kezdhet vele. Ez a táj nem tűr meg egy óriásplakátot, de a sztráda mellett állt egy, ami egy zombiapokalipszist harangozott be. Egy tényleges sorozatot egy tényleges csatornán.

Térey János: Káli holtak

Jelenkor Könyvkiadó, 2018, 534 oldal, 3999 HUF

 

Zombik: Az érdekelt, hogyan veszi birtokába a vidéket a civilizáció, vagy durvábban fogalmazva, hogyan gázol le egy tájat az idegenforgalom. A Káli holtak is azt választja témájául, hogyan történik ez a folyamat, miközben azzá válik, ami ellen harcol, hiszen maga is átalakítja a helyszínül használt falvakat. Mindenki módosít egy idilli falucskán, ha már szigetel, napelemet szerel fel a cseréptetőre. Egy filmrendező barátomnak írtam, hogy javasoljon a műfajból filmeket: George A. Romerót (Az élőhalottak éjszakája - a szerk.) és a The Walking Deadet néztem, persze nem éjjel-nappal, de meg kellett ismernem a zsánert. Hozzám kiskamaszként sokkal közelebb álltak Stephen King regényei vagy Alfred Hitchcock filmjei, mint a véres, öldöklős, elözönlős horror, viszont ebbe a regénybe ez kellett.

Művészregény: A Protokoll a diplomácia világában játszódik, A Legkisebb Jégkorszak fent a hegyen, a felső tízezer világában. Ezzel szemben a színház és a film sokkal inkább az én világom is, együtt sírunk, együtt nevetünk ennek a világnak a hőseivel, amikor együtt dolgozunk. Csáky Alex az Átkelés Budapesten utolsó novellájában jelenik meg, mint egy parti vendége, A Legkisebb Jégkorszakban a síparadicsom vendégeként, mert akkor forgatja azt a szinglifilmet, ami a Káli holtakhoz képest a jövő. Ezért a Káli holtak tulajdonképpen A Legkisebb Jégkorszak prequelje (előzménye - a szerk.). Nem terveztem így tíz éve, de nekem így kényelmes, így adódik kézre az anyag. Nem tervezek balzaci univerzumot, de valamiért könnyebb az átjárás a könyvek között, illetve az új szöveg írása is, ha vihetem tovább egy korábbi könyvem hagyatékát, szereplőit, díszleteit. 

Térey János nem léha játéknak szánta a zombikat

Fotó: Valuska GáborZombik, Balaton, a kerítés meg a #metoo - markánsan vagy jelzésértékűen mindegyik jelen van Térey János új regényében, a Káli holtakban, melyet csütörtök este mutattak be a Margón. A holtak ez esetben élők, már amennyiben élőholtak, hiszen Térey hőse, egy Csáky Alex nevű fiatal...

Tovább

Az első londoni csokoládéházak olyan ütemben nőttek ki a semmiből, mint a mai hipszterbárok

Az éhség és az ízlés kéz a kézben járva formálta a civilizáció fejlődését. Mindegy, hogy háború vagy pestisjárvány dúlt-e épp, esetleg forradalmak vagy népvándorlások borzolták a kedélyeket, enni mindig kellett. A legtöbb esetben a történelem alakulása azon múlt, hogy a népnek volt-e mit ennie, avagy éhínség gyötörte őket. A Forradalmak az ebédlőasztalon - A konyha titkos történelme című könyv a történelmi tények
és legendák határán egyensúlyozva lebbenti fel a fátylat több pikáns rejtélyről.

Tom Nealon: Forradalmak az ebédlőasztalon - A konyha titkos történelme

Fordította: Beke Ádám, Cser Kiadó, 2018, 216 oldal, 4995 HUF

 

A British Library gyűjteményéből válogatott, lenyűgöző képekkel illusztrált könyv sokoldalúan igyekszik bemutatni a mindennapi fogások és konyhai eljárások mögött rejtőző, lélegzetelállító történeteket. Mi a kapcsolat a francia forradalom és a terített asztal között? Mi köze a puding sűrűségének a gyarmatosításhoz? Hogy jön a limonádé a bubópestishez? Milyen különös kapcsolata van a pontynak a keresztes háborúval? Hogyan találkozott Byron a barnamártással? Hogy használták fel a csilit a kannibál konyhaművészetben? A szerző ilyen, és ehhez hasonló, érdekes és szórakoztató témákat boncolgat hiánypótló művében.

Lapozzatok bele a könyvbe:

Forradalmak_150-157.pdf by konyvesblog on Scribd

Kezei között gyógyult az észak-koreai elit

A Nyírcsaholyból származó Szilágyi-Herman Erzsébet regényes története többek érdeklődését felkeltette már, hiszen élete során a kiváló nyirokmasszázs terapeuta testközelbe kerülhetett a világ egyik legelzártabb, legtitokzatosabb országával, Észak-Koreával és annak mindenható urával, Kim Ir Szennel. Aktív nukleáris programmal rendelkező ország létére az Észak-Koreát övező információs vákuum legalább akkora, mint az ország feletti sötétség az éjszakai műholdképeken. A Kim családnak ráadásul sikerült létrehoznia a világ eleddig egyetlen kommunista „királyságát”, azaz dinasztikus alapokra helyezni a pártállamot, és olyan személyi kultuszt kiépíteni, ami Európából nézve felfoghatatlan.

Szilágyi-Herman Erzsébet – Bod Péter: Barátom Kim Ir Szen

Szépmíves Könyvek, 2018, 246 oldal, 4390 HUF

 

Szilágyi Erzsébet élete az észak-koreai diktátorral való megismerkedése előtt is bővelkedett fordulatokban, de ezek az évek és benne a legfontosabb szereplők sorsa csak a felvezetést adják a fő témához, a koreai évek történetéhez. Főhőse a nyírcsaholyi parasztházból a nélkülözésbe, majd onnan Ausztrián, Svájcon és Franciaországon keresztül Picasso, Dürrenmatt, Kokoschka és Hans Erni villájáig, majd dr. Emil Vodder nyirokmasszázs-tanfolyamáig kalandos utat járt be.

A koreai évek leírásában keverednek az életrajzi és a dokumentumregény-elemek, Bod Péter rendkívül alapos történelmi kutatómunkát végzett, részletgazdag háttérrel látja el az olvasót. Érdekes ez a rengeteg háttérinformáció, főleg annak tükrében, hogy a természetgyógyász számára milyen lassan bontakozik ki Phenjanba szervezett nyirokmasszázs-tanfolyam mögöttes, valódi célja és derül ki páciensének kiléte.

Tovább

Hermafrodita szexelőadók és csillagközi lények PKD posztapokaliptikus regényében

Floyd Jones egy mogorva, esetlen és feltehetően őrült fickó, mégis igen rövid idő alatt lesz vásári mutatványos mutánsból egy egész bolygó vezetője. Ezt két hihetetlen képességének köszönheti: hogy előre látja a jövőt, és hogy képes rávenni az embereket az álmodozásra egy olyan világban, ahol be lett tiltva.

Philip K. Dick: Jones kezében a világ

Fordította: Pék Zoltán, Agave Könyvek, 2018, 192 oldal, 3280 HUF

 

A posztnukleáris messiás baljós története Philip K. Dick keze alatt épp annyira aprólékosan realista írás, mint amennyire profetikus. A bizarr mutánsok, hermafrodita szexelőadók és csillagközi lények mellett - az eredetileg 1956-ban megjelent - regény halálos pontossággal ábrázolja azt a vágyunkat, hogy higgyünk: valamiben, bármiben.

Olvass bele a kötetbe:

Philip_K_Dick_Jones_kezeben_a_vilag_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd

Egy hisztis femme fatale Buda visszahódításának korából

A novellákkal és kritikaírással is foglalkozó Szőcs Henriette A török brigadéros címet viselő regénye egy eredetfilm elejét kínálja az olvasónak. (Azoknak, akik nem követik sem a Marvel, sem a DC munkásságát: az eredetfilm azt hivatott bemutatni, hogyan lel rá, és kezdi kiaknázni szupererejét jellemfejlődésének köszönhetően vagy azzal párhuzamosan az aktuális univerzummegmentő.) A kezdet kezdetén Szőcs főhőse egy esendő, fiatal lány kellő ambíciókkal és tökéletes testi adottságokkal ahhoz, hogy férfiakat hódítson meg és taszítson szenvedésbe, természetesen saját vágyai elérésének szolgálatában. A klasszikus femme fatale karakter azonban szép arcnál, no meg a csípőjének a ringásánál jóval többet követelne. A török brigadéros szépséghibája, hogy nem Hollywoodban játszódik: a főhős kezdeti esendősége nem torkollik jól kifundált giccsbe hajló sikersztoriba. Aisa kiaknázatlan csalódás marad.

Szőcs Henriette: A török brigadéros - A Kizil Elma háremének titka

Athenaeum Kiadó, 2017, 239 oldal, 3499 HUF

 

A történet Buda visszahódításának idején, 1686-ban játszódik. A török lány ekkor tizenhat esztendős, Abdurrahman budai pasa háremhölgyeként tölti mindennapjait. Míg teherbe nem esik. Először naivan azt gondolja, a legnagyobb feladatot a hárem első számú asszonyának, a hátún éberségének kijátszása okozza majd. Fatima asszony ugyanis elveszítené pozícióját, ha a háremhölgyek közül bárki élő fiúörökössel ajándékozná meg az éltes korú pasát. A háború azonban közbeszól, és miután a Lotharingiai csapatai áttörik a falakat, Aisa mindennapjait hirtelen a menekülés és az életben maradás embert próbáló feladata tölti ki. Abdurrahman egy zsidó ékszerészre bízza a lányt, azt remélve, hogy a fiatal férfi egész Konstantinápolyig kíséri majd a pasa örökösével várandós nőt. Az ékszerészhez család is tartozik, egy szinte még karon ülő kisfiú és egy talpraesett feleség. Így próbálnak szabadulni az ostromgyűrűből, elkerülve a pestist és a szolgaságot. A család fókuszában legalábbis ez áll, Aisa azonban nem éri be ilyen alantas célokkal: őt a hatalom élteti.

Kezdetben születendő gyermeke nemétől várja a megváltást, hiszen, ha fiúnak születik, hátúnná teszi az anyját. A vár és a pasa azonban elesik, ezzel pedig Aisa reménye is szertefoszlik, hogy valaha a budai török helytartó első számú asszonya legyen (a regény török narratívája determinálja, hogy Buda visszafoglalása, a magyar írástörténet egyéb termékeinek zöméhez viszonyítva itt kevésbé tűnik örömtelinek). Ha pedig fia nem a felemelkedés záloga, akkor a kor (és leginkább Aisa) logikája szerint egyetlen női ösvény kínálkozik: uralma alá kell hajtania a bűvkörének átmérőjén belül tartózkodó legpotensebb férfit.

Tovább

Melyik könyvet olvastatná el Trumppal Amerika egykor legrettegettebb kritikusa?

Közel egy éve írtunk arról, hogy visszavonult Amerika egyik leghíresebb és legrettegettebb könyvkritikusa, Michiko Kakutani, aki azóta maga is könyvszerzőként debütált, és éppen a napokban jelent meg a The Death of Truth című könyve, amely az igazság természetrajzát vázolja fel a fake news korában. Egészen pikáns mindenesetre, hogy Kakutani most nem szerzőként, hanem interjúalanyként tért vissza a New York Times hasábjaira, és válaszolt a By the Book rovat kérdéseire. Utóbbi rovat mindig olyan, az olvasással kapcsolatos alapvető kérdéseket tesz fel, melyek elsőre bagatellnek tűnhetnek, ám mindig rengeteg érdekesség kiderül belőlük a válaszadóval kapcsolatban. Nem volt ez másként Kakutanival sem.

Michiko Kakutani például elmesélte, hogy nemcsak az éjjeliszekrényén, hanem a padlóján is hegyekben állnak a könyvek, melyek között szerepel non-fiction (például Stephen Greenblatt könyve arról, hogyan viszonyult Shakespeare a korabeli politikai uralomhoz, azon belül is a zsarnoksághoz), bestseller (Tommy Orange: There There) és képregény is (Roz Chast: Going Into Town: A Love Letter to New York). A kupacban megtalálható még Zora Neale Hurston posztumusz megjelent könyve, az utolsó ismert rabszolga történetét feldolgozó Barracoon: The Story of the Last ‘Black Cargo', amely a nyári Könyves Magazin 3 kívánság rovatában is szerepelt.

A cikkben persze szóba kerül a saját könyve is, melyben annak kívánt utánajárni, hogyan juthatott el Amerika a jelenlegi helyzetbe, amikor is a tudományt és a jogállamiságot is egy szégyentelenül és reflexszerűen hazudozó elnök tartja ostrom alatt, miközben az amerikai lakosság legalább harmada kész alámerülni az alternatív tények világában. Hogy megvizsgálhassa, a becstelenség és az objektív igazság tagadása vajon milyen hatással lehet az amerikai demokráciára, Kakutani szerint vissza kellett nyúlnia olyan szerzők műveihez, mint Hannah Arendt (A totalitarizmus gyökerei) és George Orwell (1984; Esszék), akik arra világítottak rá, hogy a cinizmus, a fásultság és a félelem hogyan teszi fogékonnyá az embereket a propagandára.

Amikor a NYTimes-nál dolgozott, akkor Kakutaninak gyakran kellett váltogatnia a szépirodalom és a tényirodalom, valamint a különböző témák között. Bár így egy csomó olyan könyv is a kezébe került, melyeket máskülönben valószínűleg nem olvasott volna el, arra mondjuk nem volt lehetősége, hogy egyhuzamban ledaráljon több könyvet a kedvenc szerzőjétől, vagy hogy teljesen átadja magát az olvasás élvezetének. Viszont most, hogy már nem kell a kritikaírás szempontjaira ügyelnie, legalább néha kikapcsolhatja az agya „analitikus részét”, amely örökké jegyzeteket készített a narratív szerkezetről, a nyelvezetről és a hangnemről, és végre átválthat örömolvasásra.

Arra a kérdésre, hogy mit tart az elmúlt évek kiemelkedő irodalmi trendjének, Kakutani a migráns tapasztalat felbukkanását nevezte meg, mely leginkább olyan szerzők műveihez köthetők, akik maguk is vagy bevándorlók, vagy másodgenerációs amerikaiak – közéjük sorolta például Marlon Jamest, Chimamanda Ngozi Adichie-t, Junot Díazt, Viet Thanh Nguyent és Yaa Gyasit. Szerinte ezek a művek emlékeztethetik az amerikaiakat arra, hogy a bevándorlás milyen nagy szerepet játszott Amerikában, és az amerikai álom alakításában.

Tovább

Csak a gyerekkönyvek 1 százalékában kisebbségi a főszereplő

blackkid.jpg

A brit gyerekkönyveknek csupán 1 százalékában van fekete, ázsiai, vagy egyéb kisebbségi főszereplő – állapította meg egy friss kutatás, amelyben 9115 tavaly kiadott könyvet vizsgáltak meg. A Centre for Literacy in Primary Education (CLPE) projektje az első olyan elemzés volt, ami ebből a szempontból tekintette át a Nagy-Britanniában megjelent gyerekkönyveket.

Az eredményeket „sötétnek és megdöbbentőnek” ítélték, miután kiderült, hogy a 2017-ben kiadott összes gyerekkönyv közül csak 391 olyan volt, amiben egyáltalán feltűnt kisebbségi szereplő, azaz csupán a megjelent könyvek 4 százalékában. De még ennél is kevesebb olyan akadt, amiben főszereplőként ábrázolták őket, a legtöbb történetben inkább háttérfiguraként jelentek meg.

Mind egyéniségek - 10 gyerekkönyv, ami a sokféleséget hirdeti

Milyennek képzelsz egy tipikus gyerekkönyvszereplőt? Ha nincs bolyhos farka, egérbajsza és vörös bundája, akkor valószínűleg fehérnek. Míg nálunk elvétve akad csak egy-két roma szereplő a gyerekkönyvek nemzetközi piacán szerencsére egyre nagyobb teret hódít a sokféleség. A Guardian összegyűjtött 50 nagyon változatos gyerekkönyvet - a legkisebbeknek szólóktól az ifjúsági regényekig.

A kutatás eredményeit főleg azért tartják sokkolónak, mert Nagy-Britanniában ma már az iskolás korú gyerekek 31,2 százaléka valamilyen kisebbségből származik. Ehhez az adathoz képest viszont az irodalomban nagyon alulreprezentáltak. A könyveket egyébként abból a szempontból is megvizsgálták, hogy milyen kontextusban ábrázolták a kisebbségi szereplőket, és arra jutottak, hogy alig van olyan, amiben vidám, pozitív történet kapcsolódik hozzájuk. A szakértők szerint ezeken az arányokon a jövőben mindenképpen változtatni kell.

Forrás: The Guardian