Olvass!

KönyvesBlog

Könyvként és a mozifilmként is hamarosan érkezik Frank Herbert Dűnéje

2019. november 12. .konyvesblog.

dune.jpeg

Újabb klasszikus és koszakalkotó sci-fi jelenik meg novemberben: Frank Herbert Hugo- és Nebula-díjas remekművét, a Dűnét adja ki keménykötésben, Békés András fordításában, de új szerkesztésben a Gabo Kiadó. A hír azért is szuper, mert jövőre érkezik a történet adaptációja is a mozikba. A kétrészes filmet Denis Villeneuve (EredetCsillagok közöttSzárnyas fejvadász 2049) rendezi, a főszereplők közt pedig ott lesz Timothée Chalamet, Javier Bardem, Oscar Isaac, Zendaya, Stellan Skarsgård, Rebecca Ferguson, Charlotte Rampling és Dave Bautista is. 

Frank Herbert: Dűne

Fordította: Békés András, Gabo Kiadó, 2019, 600 oldal, 4990 HUF

 

Frank Herbert legendás regénye egy olyan univerzumot mutat be, amelynek legfontosabb terméke egy fűszer, amely meghosszabbítja az életet, lehetővé teszi az űrutazást, és élő számítógépet csinál az emberből. Az emberlakta világokat uraló Impériumban azé a hatalom, aki a fűszert birtokolja. A hatalmi egyensúly éppen ezért ebben a világban nagyon kényes. A civilizáció egészének záloga, hogy a fűszerből nem lehet hiány. A gond csak az, hogy ez az anyag csak egy helyen található, a sivatagos, kegyetlen Arrakison, azaz a Dűnén. 

Dűne első kötete novemberben érkezik keménykötésben, a tervek szerint ezután két-három havonta érkeznek majd a folytatások. A mozifilm 2020-as őszi premierjével egy időben pedig az első kötet puhatáblás, filmes borítójú változatban is megjelenik majd. 

Sorozat készül Daniel Kehlmann Tyll című regényéből

kehlmann_2.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Sorozat lesz Daniel Kehlmann regényéből, a Tyllből! Till Eulenspiegel és a harmincéves háború történetét a német Netflix adaptálja, a nagy sikerű Dark (Sötétség) producereivel - adta hírül a Magvető Kiadó Facebook-oldalán

Daniel Kehlmann regényéről ezt írtuk kritikánkban

Daniel Kehlmann látszólag a történelmi múltról írta legújabb regényét, a Tyllt, viszont nagyon hamar világossá válik, hogy ebben a kötetében is inkább a jelenről fogunk olvasni. Hiába tette ugyanis a cselekményét a 17. századba, a történelmiséget már ott bukta, amikor egy jó két évszázaddal korábban élt népi hőst tett meg műve főszereplőjének. De Kehlmann nem először zsonglőrködik fikciójában a történelmi tényekkel, A világ fölmérésében is már valami nagyon hasonlóval kísérletezett, és itt sem életrajzot akar felmondani, ráadásul nem feladata az sem, hogy a harmincéves háború mindennapjait hitelesen adja vissza. Legújabb regénye az emberi emlékezet esetlegességeit, a hivatalosnak szánt történetírás kegyes hazugságait mutatja be, komikumra és kegyetlenségre komponálva.

Az író tavaly a Könyvfesztivál díszvendége volt, akkor interjút is készítettünk vele a Tyll kapcsán, többek közt túlélésről, propagandáról és az újságírás jelentőségéről is beszélgettünk vele: 
A könyvet öt éve kezdtem el írni, és összehasonlítva a mával, a világ akkor annyival békésebb volt. Különös volt megtapasztalni, hogy miközben ezen a regényen dolgoztam, a világ egyre hasonlóbbá vált a könyvbeli világhoz. Gondoljunk csak Szíriára és az ottani polgári világ teljes összeomlására, ami sokban hasonlít a harmincéves háborúhoz. Engem teljesen elborzasztott, amikor megválasztották Trumpot, néhány napig úgy éreztem magam, mint akin átment egy kamion. Nem is tudtam dolgozni. Volt egy olyan érzésem, hogy lehet, hogy most épp az amerikai demokrácia végét látjuk. Aztán valahogy Tyll karaktere segített nekem. Az ő teljes lénye arról szól, milyen művésznek lenni egy igazán sötét korban. Azt kérdeztem magamtól, mit tenne Tyll? Biztosan nem hagyná abba a kötélen való táncolást, biztosan nem hagyná abba a zsonglőrködést, szóval, a legkevesebb, amit tehetsz, ha folytatod és írod tovább a könyved. Ez tényleg segített. Ez volt az első alkalom, hogy egy szereplő, akit én találtam ki, nagyban segített nekem kezelni egy helyzetet. Nagyszerű volt!

Jo Nesbo Magyarországra jön!

nesbo_2.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Jövő év áprilisában Magyarországra jön a skandináv krimik koronázatlan királya, Jo Nesbo – jelentette be Facebook-oldalán az Animus Kiadó. A látogatásról egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Könyvfesztiválra tervezik, hamarosan pedig a részleteket is közzéteszik majd az eseményről. 

A norvég krimiírónak magyarul éppen most októberben jelent meg legújabb könyve, a Kés, amelyben állítása szerint brutálisabban bánt főhősével, mint korábban bármikor. Az új kötetről a fülszöveg szerint az alábbiakat lehet tudni:

Harry Hole nincs jó bőrben. Élete minden szempontból kudarcba fulladt, ismét iszik, a főiskolai állásából is szélnek eresztették. Ugyan esélyt kapott az újrakezdésre az oslói rendőrség döglött aktákkal foglalkozó osztályán, de másra sem vágyik, mint hogy azokban az ügyekben nyomozzon, amelyek gyanúja szerint Svein Finnéhez, a sorozatos erőszaktevőhöz és gyilkoshoz köthetők, akit ő juttatott rács mögé. Amikor Harry egy részeg éjszakán bekövetkezett filmszakadás után reggel felébred, a keze és a ruhája csupa vér. Ez jelenti a kezdetét annak a rémálomnak, ami még rá vár, és amihez foghatót elképzelni sem tudott volna.

A Késbe ITT tudtok beleolvasni, a videó pedig, amelyben Nesbo mesél a legújabb Harry Hole-történetről ITT érhető el. 

Segíts kiválasztani, hogy melyik legyen „Az év Szívünk rajta könyve”!

szivunk-rajta-cover1.jpg

A Bookline és az UNICEF Magyar Bizottság öt éve indította útjára a Szívünk rajta gyerekkönyvajánló programot, így könnyítve meg a szülők könyvválasztását. A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást, mi a Könyvesblogon pedig rendszeresen beszámolunk azokról a könyvekről, amik Szívünk rajta-matricát kaptak. „Az év Szívünk rajta könyve” kiválasztásakor viszont az olvasóké a főszerep: most bárki leadhatja szavazatát arra a mesekönyvre, amely idén a család kedvence volt. 

A szavazásban a következő könyvek vesznek részt:

  • Varró Dániel: A szomjas troll
  • Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból
  • Molnár T. Eszter: A Kóbor
  • Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondái
  • Libby Deutsch: Hogyan működik a világ? 
  • Dóka Péter: Szupermalac és Űrpatkány 
  • Junot Díaz: Szigetlakó 
  • Gévai Csilla: Nagyon zöld könyv
  • Marie-Aude Murail: A lélekdoki 
  • Nagy Diána: Babageometria 
  • Matthew Syed: Szuper vagy!
  • Jean-Claude Mourlevat: Jakabak

„Az év Szívünk rajta könyvére" november 14-ig lehet szavazni ITT. 

Könyvesblokk: Bodrožić, Tremain, Nabokov

kblok.jpg

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal egy gyerekszemszögből megírt háborús történetet, egy 17. században játszódó romantikus regényt, és egy szerelmi háromszögről szóló, melodramatikus fordulatokkal teli Nabokov-könyvet ajánlunk. 

Ivana Bodrožić: Hotel Zagorje 

Ivana Bodrožić:: Hotel Zagorje

Fordította: Radics Viktória,Park Kiadó, 2019, 210 oldal, 2950 HUF

 

Háború és menekülés gyerekszemszögből – Ivana Bodrožić horvát író önéletrajzi ihletésű könyvében egy kilencéves lány nézőpontjából látjuk a szerb-horvát háború veszteségeit, a megtört menekülteket és a csonka családokat. A kislány 1991 nyarán a a tengerpartra utazik bátyjával, ami eleinte jó bulinak tűnik, de idővel kezd rémisztő lenni, mivel a hazautazás pllanata nem akar eljönni. Amikor édesanyjuk váratlanul felbukkan a táborban, még inkább megijednek. Kiderül, hogy nem mehetnek haza Vukovárra, menekülniük kell a szerb mészárlások elől, és az édesapjukat minden bizonnyal megölték. A család először Zágrábban húzza meg magát, később egy menekültszállón Tito szülőfalujában, Kumravecben, ez a Hotel Zagorje. Az érzékeny és okos kislány iróniával, mély empátiával és költői erővel meséli el, hogy családjával miken megy keresztül ezalatt a nehéz időszak alatt. 

Rose Tremain: Zene és csend 

Rose Tremain: Zene és csend

Fordította: Kada Júlia, 21. Század Kiadó, 2019, 511 oldal, 4690 HUF

 

A Gustav-szonáta írójának (kritikánk ITT) romantikus regényében összefonódik fény és árnyék, gyengédség és erőszak, zene és csend. A helyszín a 17. század eleji dán királyi udvar. Ide utazik egy fiatal angol lantművész, Peter Claire, hogy satlakozzon az uralkodó, IV. Keresztély zenekarához. Hamarosan megtapasztalja, hogy ezen a helyen a végletek uralkodnak: a zenészeknek a királyi lakosztály alatti, fagyos pincében kell játszaniuk. Szépségének köszönhetően azonban új lehetőséget kap, a király „angyala" lesz, közben azonban a szerelem is rátalál. A boldogság azonban nem jön könnyen, meg kell küzdenie azokkal a belső konfliktusokkal, amik nem hagyják nyugodni: a lelke üdvéért aggódik, miközben a szerelem is hajtja.

Vladimir Nabokov: Nevetés a sötétben 

Vladimir Nabokov: Nevetés a sötétben

Fordította: Vári Erzsébet, Helikon Kiadó, 2019, 264 oldal, 3599 HUF

 

A Nevetés a sötétben egy szerelmi háromszüg története, amely kifejezetten filmre kívánkozik. Nabokov részben annak is szánta a művét, legalábbis motoszkált a fejében a megfilmesítés gondolata, miközben írta (1932-ben az eredeti, orosz változatot, 1938-ban pedig az angolt). A történet olyan, mint egy vérbeli szappanopera, a cselekményt drámai fordulatok és véletlen egybeesések mozgatják: egy férfi halálosan szerelmes lesz egy nála jóval fiatalabb nőbe, aki őt nem szereti, de tönkreteszi az életét. Az író azonban nem állt meg a felszínen, kegyetlenül, ugyanakkor mély együttérzéssel ábrázolta a szerelmi, az erkölcsi és a tényleges vakságot. A regényből - több elvetélt próbálkozás után - végül valóban készült film: 1969-ben, Tony Richardson rendezésében.

Houellebecqen a gyógyszer sem segít

Látszólag Michel Houellebecq egy újabb regényt írt kedvenc témájáról, a kiégésből, motiválatlanságból következő embergyűlöletről, és erős, provokatív állítások közepette próbálja megfejteni, hogyan jutott el idáig. A Szerotonin sokrétegű könyv, aminek legfelső rétege az ismert színvonalon ábrázolja, hogy egy francia agronómus miként lép ki a társadalomból, hogy mazochista módon teljes egészében megélje az öngyűlöletet. Viszont ha kapirgálni kezdjük a felszínt, akkor hirtelen sok-sok iszonyú érdekes kérdést és problémát találunk, ami a szerelemhez és annak hiányhoz vezethető vissza. Houellebecq Szerotonin című regénye a hét könyve.

Michel Houellebecq: Szerotonin

Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2019, 368 oldal, 4299 HUF

 

Florent-Claude Labrouste agronómus, pont úgy, ahogy végzettségét tekintve Houellebecq is. A munkájában semmi motivációt nem talál, japán barátnőjéről meg kiderül, hogy nemcsak megcsalja, hanem videóra is veszi az aktusokat. Az elbeszélő számára nem is kell több bizonyíték rá, hogy az élet teljesen értelmetlen, összepakol és lelép a közös életből, de ha bárki volt már ilyen helyzetben, akkor ezen nem lepődik meg. A megcsalás nemcsak árulás, hanem az addigi közös élet tagadása is, és senki nem néz szívesen szembe azzal, hogy hosszú éveket teljesen értelmetlenül pazarolt egy lehetséges életre. Ebből a nézőpontból tényleg minden teljesen értelmetlen. 

Tovább

Frida Kahlo világa infografikákban tárul elénk

Az Infografika-sorozat teljesen új megközelítéssel mutatja be a világ legnagyobb gondolkodóit és művészeit. A kötet az ötven legérdekesebb és legfontosabb adatra, gondolatra, jellemzőre és eredményre fókuszál, és ezeket könnyen érthető és látványos infografikákon tárja elénk.

Sophie Collins: Infografika - Kahlo

Fordította: Dr. Molnár Csaba, Bookline Könyvek, 2019, 308 oldal, 2999 HUF

 

Sokan tudják, hogy Frida Kahlo (1907-1954) festőművész Mexikóban született, és gyerekkorában balesetet szenvedett. Arról azonban jóval kevesebben hallottak, hogy 143 ismert műalkotásából 55 önarckép; hogy a Két akt az erdőben című festménye 2016-ban 8 millió dollárért kelt el, és ezzel ez a legmagasabb összegért gazdát cserélő latin-amerikai műalkotás. Az sem közismert, hogy kétszer is hozzáment a férjéhez, és hogy első önálló kiállítására mentőautóval érkezett.

Az Infografika - Kahlo segítségével közérthető infografikákon keresztül fedezhetjük fel Frida Kahlo munkásságát és a képzőművész mögött rejlő embert.

Lapozz bele a kötetbe:

Bookline Top 50: Bödőcs Tibor regénye tarolt októberben

top50.png

Nem csak az izgalmas történeteket kerestük októberben, a Bookline havi sikerlistája szerint a szépirodalom mellett sokan olvastunk tudatosabb életmódra buzdító írásokat, és felkerült a sikerlistára a közelmúltban meghalt Vekerdy Tamás több kötete is. Az előző havi sikerlista élére az egyik leghumorosabb magyar regénye került, amit a hazai pszichológia egyik legismertebb alakjának sikerkönyve követett, a dobogó utolsó helyét pedig egy francia szerző utópiája érdemelte ki. 

bodocs.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Bödőcs Tibor Libri irodalmi közönségdíjas paródiakötete után egy regénnyel folytatja írói munkásságát. A Meg se kínáltalak (kritikánk ITT) rövid fejezeteiből kirajzolódik előttünk a magyar valóság a Kádár kortól egészen napjainkig. Bödőcs pedig egyszerre ríkat és nevettet meg minket második könyvével. 

Bödőcs Tibor: A stand-up a csúcs, írásban az egész jéghegyet meg tudom mutatni

Fotó: Valuska Gábor 2017-ben Bödőcs Tibor berobbant az irodalmi életbe az Addig se iszik című paródiakötetével, amiben úgy karikíroz számára kedves szerzőket Esterházy Pétertől Bohumil Hrabalon át Móricz Zsigmondig, hogy nem csupán ujjgyakorlatok lesznek, hanem új történetmesélések is.

Orvos-Tóth Noémi sikerkönyve közel egy éve meghatározó szereplője a Bookline havi sikerlistáinak. Az Örökölt sors (interjúnk ITT) iránti folyamatos érdeklődés nem meglepő, hiszen a könyv témája bár örökérvényű, és mindnyájunkat érinti, ilyen közérthetően még nem írta le senki. A szerző szerint problémáinkra a megoldás sokszor családjaink múltjában rejlik, ezért könyvében végigvezet minket egy transzgenerációs önismereti úton, hogy felismerjük és helyrehozhassuk a múltból megörökölt negatív viselkedési mintákat.

A harmadik helyre Laurent Obertone Gerilla – Franciaország végnapjai című könyve került, amiben a szerző egy fiktív polgárháború történetét mutatja be. 

Októberben sokan olvastak szépirodalmi írásokat, köztük Elena Ferrante frissen megjelent könyve is számot tarthatott az olvasók érdeklődésére. Anonimitását máig megtartó szerző Az elvesztett gyerekek története című kötetével zárja a Nápolyi regények sorozatát. A befejező részben is élvezhetjük Ferrante szenvedélyekkel teli írását, a sorozat korábbi részeinél is teljesebb, gazdagabb, pezsgőbb, és feledhetetlen világát. 

A legtitokzatosabb írónak tartják, pedig könyveiben mindent elárul magáról

Elena Ferrante én vagyok - írják ki az oldalukra twitterezők százai, amikor egy túlbuzgó újságíró, vagy az olasz irodalmi élet valamelyik prominensnek látszó szereplője azt állítja, megfejtette a kortárs irodalom legnagyobb rejtélyét. Leleplezte Elena Ferrantét.

Michel Houellebecq legfrissebb regényében nem mást, mint a francia mezőgazdaságot mutatja be egy depresszióval küzdő agronómus történetén keresztül. A Szerotonin főhőse elvesztett szerelmét keresve Normandiába költözik, ahol szembesül a helyi sajttermelők nehéz helyzetével, ami szépen lassan kezelhetetlenné válik. Az agronómus végzettségel rendelkező szerző egy jóság és szolidaritás nélküli világba kalauzol el minket, ahol az emberek már képtelenek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz.

Kőhalmi Zoltán paródiakötetét óriási érdeklődéssel fogadta a nagyközönség. A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit szövege azokat is megnevetteti, akik sohasem olvastak skandináv krimit, hiszen a szerző több könyves műfajt is célkeresztbe vesz, sőt még a könyvkiadás világát is görbe tükrön keresztül mutatja be. A könyv illusztrációit maga az író készítette.    

Kőhalmi Zoltán: Haragból sosem lehet humort csinálni

Fotó: Valuska Gábor Kőhalmi Zoltánt eddig alapvetően humoristaként, a Dumaszínház oszlopos tagjaként ismerhette a közönség, aki pályafutását a Rádiókabaréban kezdte, majd az Esti Showder gegcsapatában folytatta, mielőtt önálló stand-up előadói karrierbe kezdett. Most megírta első, A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit - avagy 101 hulla Dramfjordban című regényét, ami az itthon is töretlenül népszerű skandináv krimik paródiája.

Tovább

A boszorkány seprűje jó csillagzat alatt született

Bár könyvet nem ítélünk meg a borítója alapján (ezt mostanra már jól megtanultam), de gyerekkönyvek esetén ez alól gyakran kivételt teszek. Mert ha felolvasok egy könyvből, akkor igenis fontos, hogy milyen kézbe venni, hogy hogyan néz ki, amikor még csukva tartom, és megy az alkudozás, hogy ma este akkor most egy vagy két mesét fogunk elolvasni, és hogy a tegnapi félbemaradt mese befejezése az most beleszámít-e vagy sem. Szóval a külcsín igenis fontos, ahogy aztán belül is, az illusztrációk, a rajzok, a betűk típusa és mérete mind-mind része lesz az olvasási élménynek. Főleg, hogy az „olvasók” fele a szemével nem a szöveget fogja figyelni, hanem a lapokat. 

M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje, ill.: Horváth Ildi

Kolibri, 2019, 84 oldal, 2699 HUF

 

M. Kácsor Zoltán A boszorkány seprűje című könyvét Horváth Ildi illusztrálta, és a közös munka jó csillagzat alatt született. A történetek és a rajzok segítik egymást, a borító gyönyörű, a címekhez választott betűtípus szabálytalan és „muris”, de nincs túltolva. Szerethető az egész könyv, még mielőtt belefognánk az olvasásba. 

Aztán amikor odajutunk, hogy a történetekre kerül a sor, kiderül, hogy klasszikus mesék átirataival van dolgunk. Nekem ez, bevallom, nem esett le az elején. Sőt, még morgolódtam is magamban a második történet után, hogy nincs új a nap alatt, aztán rájöttem (mert elolvastam a hátsó borítót), hogy tudatos szerzői döntésről van szó. A megszokott, jól ismert mesék újragondolásáról. Úgyhogy innentől kezdve már jobban élveztem a sztorikat, aztán mire a tüzét vesztett sárkányhoz értem, már kifejezetten szerettem is őket. 

A szerző és az illusztrátor a felnőttek szórakoztatásáról is gondoskodik (hála nekik érte), így például A kísértet lepedője című történetnél egy pillanatra Anonymus mester is megidéződik. Nem lövöm le a poént, de annyit azért jó tudni, hogy ha arra gyanakszunk, kísértetlakta helyen lakunk, csak arra kell figyelni van-e mosógép a közelben, és máris nyugodtabban térhetünk nyugovóra. 

Összességében kedves kis könyv A boszorkány seprűje. Nem jár hozzá egetrengető katarzis, se térdcsapkodós poénok, de a maga módján kifejezetten szórakoztató. Esti meseként, vagy hatéves körüli gyereknél együttolvasásra, az önálló olvasás próbálgatására kifejezetten nagyon alkalmas kis könyv.   

Szerző: Gyurkó Szilvi

Vajda Pierre új könyvében nyakig merül a szocialista dekadenciában

P. fiatal filmrendező, aki a hetvenes években kétlaki életmódot folytatva ingázik Lengyel- és Magyarország között. Tanúja a Szolidaritás-mozgalom kibontakozásának, a lengyel katolikus papság ellenállásának, a lengyel film aranykorának. P. egyik álma, hogy Marek Hlasko, a neves szerző és filmforgatókönyv-író regényéből, A második kutyagyilkossságból filmet forgasson.

Vajda Pierre: Tangó blues

Athenaeum Kiadó, 2019, 207 oldal, 3699 HUF

 

Film, színház, szerelem háromszögében fikció és valóság kibogozhatatlan szövevénye keveredik Vajda Pierre önéletrajzi elemeket sem nélkülöző regényében, nyakon öntve a korabeli szocialista dekadencia alkoholgőzös kotyvalékával. Tangó és blues - felkavaró, vérforraló fúzió.

Olvass bele a kötetbe:

Ezek az európai spekulatív irodalom elmúlt évtizedének legfontosabb könyvei

osszes.jpg

Az európai spekulatív irodalomról általában sokkal kevesebb szó esik, mint az amerikairól. Pedig rengeteg olyan könyv születik ezen a kontinensen is, amire érdemes figyelni, még ha sokat közülük nem is fordítanak le angol (vagy egyéb) nyelvre. Pintér Bence a File 770 oldal számára gyűjtötte össze azokat a műveket a műfajban, amelyek Ausztriától Lettországon át egészen Ukrajnáig bezárólag kiemelkedtek a mezőnyből az elmúlt évtizedben 

Ahogy írja, az utóbbi években az angolszász könyvkiadás felfedezett egy csomó olyan történetet, ami eltért a szokásostól: regényeket marginalizált csoportokról, vagy például a kínai könyveket. Az ismeretlen európai történetek azonban mindeddig kimaradtak a szórásból. Utóbbiak ráadásul nemcsak az angol nyelvet beszélő világ számára maradtak felfedezetlenek, hanem szinte az egész világnak, hiszen a spekulatív fikció piacán egyértelműen az angol és amerikai művek dominálnak, és jellemzően ezeket fordítják le a legtöbb idegen nyelvre is. Éppen emiatt az olvasók nagyon kevés olyan könyvvel találkozhatnak, amely Európa vagy az egyes európai országok jövőjével foglalkozna.

A most összeállított lista (amely ITT érhető el) egyrészt azt a célt szolgálja, hogy tippeket adjon az amerikai kiadóknak, másrészt, hogy az európai kiadók is jobban átláthassák, milyen spekulatív könyvek jelentek meg a környező országokban az utóbbi években, és miket lenne érdemes lefordítani.

hungary.jpg

A magyar könyvek közül a következők kerültek a listára:

  • Veres Attila: Odakint sötétebb (interjúnk ITT érhető el)
  • Veres Attila: Éjféli iskolák (kritikánk ITT, interjúnk ITT olvasható)
  • Moskát Anita: Horgonyhely
  • Moskát Anita: Irha és bőr (kritikánk ITT)
  • Brendon Hackett: Xeno

A klímasztrájk lett az év szava 2019-ben

greta.jpg

Forrás: Twitter

2019 volt az az év, amikor globális demonstrációk indultak a bolygó megmentéséért, amikor az Extinction Rebellion-nel a fiatalok világszerte tüntetni kezdtek, és amikor Grtea Thunberg arra szólította fel a diákokat, hogy az iskola helyett lépjenek fel a környezetvédelem ügyéért. A Collins Dictionary éppen ezért a klímasztrájkot választotta meg az év szavának.

A kifejezést használatát először 2015-ben regisztrálták, amikor a párizsi klímakonferencia előtt tömegdemonstrációt tartottak. De a szó igazán csak 2018 végén kezdett elterjedni, amikor Greta Thunberg megkezdte pénteki tüntetéseit. 2019 szeptemberében világszerte hatmillió ember csatlakozott a klímasztrájkhoz a Global Week for Future keretében. Nem is csoda, hogy a klímasztrájk szó használata százszoros növekedést mutatott. 

Greta Thunberg az a kamasz, akit nem lehet betuszkolni egyetlen skatulyába se

Forrás: Greta Thunberg/FacebookGreta Thunberg jelenleg a világ legbefolyásosabb tinédzsere - írtuk róla korábban, akinek jelenleg két könyve is elérhető magyarul. Az egyik kimondottan a gyerekekhez szól (ez a Pagonynál jelent meg A jövőnk most kezdődik címmel), amely feleleveníti a svéd kamasz...

A választás jól mutatja, hogy a szóhasználatunkban is egyre fontosabb szerep jut a környezetvédelemnek (már 2018 szava is ehhez a témához kapcsolódott, akkor az egyszerhasználatos kifejezés nyert).

Forrás: The Guardian