Olvass!

KönyvesBlog

Karl Ove Knausgård harcai [Könyvesblog podcast]

2019. április 23. valuska

Forrás: Wikipedia

A héten a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz a kortárs szorongás északi atyaúristene, a norvég író, aki olyan kreatív zsákutcába került egyszer, hogy leült az íróasztalához és elkezdte írni a saját életét (portrécikkünk itt olvasható). A Harcom az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi durranása, és nemcsak azért, mert Karl Ove Knausgård kíméletlenül tárja az olvasók elé saját szenvedéseit, kérdéseit és szorongásait, hanem azért is, mert egészen radikálisan közelít az íráshoz. A Könyvesblog podcastjében Patat Bence fordítóval és Szöllősi Adrienne szerkesztővel beszélgettünk a Harcomról, a szerző nevének helyes ejtéséről, az őrületes norvég sikerekről, de szóba kerül Zlatan Ibrahimovics és Marilyn Manson is.

Karl Ove Knausgard: Élet - Harcom 4.

Fordította: Patat Bence, Magvető Könyvkiadó, 2019, 480 oldal, 4999 HUF

 

Az első kötetről, a Halálról itt írtunk, a Szerelemről itt (részlet itt), a Játékba itt lehet beleolvasni, a legújabb részről, az Életről meg itt a kritikánk, ez meg egy részlet. A

A Könyvesblog podcastjét érdemes bekövetni a Spotify-on, de itt is meg lehet hallgatni:

Még a dzsinnek belpolitikája is tele van ármánykodással és rasszizmussal

S.A. Chakraborty első regénye, a Bronzváros 2017 egyik fantasztikus irodalmi meglepetése és sikertörténete volt. A World Fantasy díjra is jelölt műben hemzsegnek a mitológiai lények, világát teljes mértékben átszövi a mágia, és természetfeletti szereplői ellenére nagyon is emberi viselkedési formákat, érzelmeket közvetít.  

S.A. Chakraborty: Bronzváros

Fordította:Benkő Ferenc, Agave Könyvek, 2019, 528 oldal, 5480 HUF

 

Nahri egy különös képességekkel megáldott, ám rejtélyes múltú fiatal szálhámos lány, aki a 18. századi Kairó utcáin különféle módszerekkel próbálja megszerezni a mindennapi túléléshez szükséges anyagiakat. Nagy tervei vannak, ugyanis tanulni szeretne, amihez még több pénzt kell előteremtenie. A piti jósolgatások és kuruzslás mellett így jövedelmezőbb bevételi források felé fordul. Különleges képességei közé tartozik, hogy átlát a bábeli zűrzavaron: szinte minden nyelvet megért és számára is érthetetlen módon egy olyan elfeledett nyelvet érez anyanyelvének, amit rajta kívül senki más nem beszél a környezetében. Ezt a tudást hívja segítségül az egyik jól fizető zár-szertartáson, amelynek célja, hogy egy rosszindulatú démont, vagyis ifrítet kiűzzön egy kislányból. A szemfényvesztésnek induló szélhámosság azonban véresen komolyra fordul és sorsfordítóvá válik, amikor Nahri számára is bebizonyosodik, hogy valami tényleg megszállta a lányt – ő maga pedig véletlenül megidéz egy dzsinnt, amikor egy dalocskát kezd énekelni állítólagos anyanyelvén. 

Nahrinak fenekestül fordul fel az élete a szertartást követően és a megidézett harcossal, Dárával az oldalán az életéért menekül. Veszélyesebbnél veszélyesebb kalandok után igazi biztonságot csak az nyújthat számukra, ha elérik Dévábádot, a Bronzvárost, amiről sokan úgy hiszik, hogy csak a mesékben létezik. A lány bizonytalan és rejtélyes múltja bőven tartogat még meglepetéseket, valamint Dára sem biztos, hogy az az őrangyal, akinek Nahri gondolja. 

Tovább

Bodor Ádám elbeszélései megmutatják a véletlenek erejét

bodor.JPG

Bodor Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra.  

Bodor Ádám: Sehol

Magvető Könyvkiadó, 2019, 150 oldal, 3499 HUF

 

Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív tudattalanunk mélyén. A Dvug folyó mocsaras partján, a pitvarszki réten, a Hlinka-tetőn, a maglaviti fegyházban vagy éppen a földrajzi valóságban is létező máramarosi Leordinán. Merthogy a többi hely is létezik: megismerjük természeti sajátosságaikat, legerősebb törvényeiket. Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak. Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről. 

„Higgadtan visszatekintve, valahányszor a történet szálait követve fölrémlenek a homályos kezdetek, a következtetés mindig ugyanaz: ez a máskor általában eseménytelen hétfői nap volt az, amikor valaminek másképp kellett volna történnie. Ahhoz, hogy az események ne itt tartsanak. Ahol most éppen tartanak."

Olvass bele: 

Bodor Adam Sehol Reszlet Konyves by konyvesblog on Scribd

Ola Rosling: A tudatlanság felfedése elindíthat egy újfajta beszédmódot

20190415_ola_rosling-38620.jpg

Fotók: Valuska Gábor

A világ évről évre jobb hely lesz – Hans Rosling a nemzetközi egészségtan világhírű professzora egész pályafutása során azért küzdött, hogy ezt megértesse az emberiséggel. Számára ez a világnézet nem valamiféle optimizmusból fakadt, hanem ténykérdés volt, és mindezt izgalmas, inspiráló előadásaiban újra és újra be is bizonyította közönségének, színes, interaktív statisztikákkal alátámasztva. A célja az volt, hogy megmutassa: az emberek többsége téves információkkal rendelkezik a világban zajló folyamatokról, és emiatt hiszi azt, hogy minden rossz irányba tart, noha az utóbbi évtizedekben rengeteg szempontból elképesztő fejlődés ment végbe.

Hogy rámutasson a tudatlanság mértékére, fiával, Ola Roslinggal együtt létrehoztak egy 13 kérdésből álló tesztet, amelyben a világot érintő alapvető tényekre kérdeztek rá. A tudatlanság-tesztet 12000-en töltötték ki, és az eredmény több volt, mint siralmas: az emberek többsége csupán 2 kérdésre tudott helyesen válaszolni. Hans ezután még nagyobb erőkkel vette fel a harcot a tévképzetek ellen, de egyre inkább úgy érezte, az előadásoknak önmagában nem elég nagy a hatásfoka. Végül úgy döntött, hogy fia és menye, Ola és Anna Rosling segítségével összefoglalja egy könyvben, amit a ténytudatosságról tudni kell. A tényalapú világkép alappilléreit összefoglaló Tények című könyvön egészen a halála előtti utolsó napokig dolgozott, de megjelenését már nem érhette meg, ahogy elképesztő sikerét sem. Fia, Ola viszont úgy döntött, folytatja apja munkáját, továbbra is világszerte tart előadásokat a témáról. A napokban Budapesten is járt, így mi is beszélgethettünk vele. Többek közt a média hatásairól, a populizmusról az egy új, tudásalapú kultúra létrehozásának lehetőségéről kérdeztük.

Hans Rosling Ole Rosling Anna Rosling Rönnlund: Tények

Fordította: Sóskuthy György, Libri Könyvkiadó, 2018, 300 oldal, 3999 HUF

 

Az édesapád élete nagyon izgalmas volt, rengeteg híres és fontos emberrel találkozott és elképesztően sokat tudott a világról. Milyen volt egy ilyen apa mellett felnőni, aki bejárta a világot, aki a tudatlanság ellen küzdött, és aki a legbefolyásosabb tudósok egyike lett? Mennyire volt egyértelmű, hogy te is a részese leszel a missziójának?

A lehető legjobb apa volt, rengeteget nevettünk együtt. Kiskoromtól kezdve nagyon sok időt töltött velem és játszottunk egészen az utolsó hétig. Az egyáltalán nem volt tervben, hogy együtt fogunk dolgozni. Fiatal koromban művész akartam lenni, odavoltam a színházért. Aztán mivel érdekelt a társadalom működése, elkezdtem gazdaságtörténetet is tanulni. Ott, az egyik beadandómhoz terveztem meg az első animált buborék-grafikont a gazdaság történetében. Majd Hans elkezdte ezt használni az előadásaiban és hirtelen meghívták egy csomó helyre. Addig nem volt híres ember, csak jó tanár, aki 15 éven keresztül tanította a diákjait a globális fejlődésről. Újabb és újabb mozgó ábrákat készítettem neki az előadásokhoz és az emberek imádták. Így egyszer csak azt vettük észre, hogy együtt dolgozunk. Később a feleségem, Anna is becsatlakozott, ő találta ki a Dollar Street-projectet. 

Hogyan kezdődött a közös kutatás, például a teszt története, amelyet a tudatlanság módszeres mérésére találtatok ki. Ez az ötlet tőled származott?

Igen, bizonyos értelemben, bár már az apám is használta az egyetemen, csak számára még csupán a vizsgáztatás egyik eszköze volt. Ennek a segítségével fedezte fel, hogy a diákjai mennyire kevés helyes információval rendelkeznek a világról, és hogy az eredményeik gyakorlatilag rosszabbak, mintha csimpánzokkal töltetnénk ki a tesztet. Eleinte csak a grafikonokkal és animációkkal akartuk megmutatni az embereknek, hogy a világról szóló tudásuk hibás, és azokért is oda volt mindenki. Lassan kezdtek ránk úgy tekinteni mint vizualizációs gurukra. Végül a Google-nél kötöttem ki a Szilícium-völgyben mint a Google Public Data vezetője. Három évet töltöttem ott, csináltunk egy keresőmotort, míg aztán a feleségemmel együtt meguntuk a statisztikákat, és inkább a globális fejlődésre akartunk fókuszálni. Azért is hagytuk ott a Google-t, mert kiderült, hogy az emberek nem keresnek rá statisztikákra, szóval rájöttünk, hogy az adatok demokratizálása önmagában nem igazán oldja meg a tudatlanság problémáját. Így visszamentünk az apámhoz, aki akkoriban éppen beteg volt.

Tovább

Az ember, aki negyedszerre is szétírta az életét

Elsőre még meglepő volt, hogy itt egy író, aki abból csinál irodalmat, amit a többség nagyjából a cselekvést követő tizedik másodpercben elfelejt. Karl Ove Knausgård (KOK) - aki a jövő héten érkezik Budapestre, miután ő a csütörtökön kezdődő könyvfesztivál díszvendége - első pillantásra nem is csinált mást, mint hiperrealisztikusan elkezdte megírni az életét, és a Harcom-sorozat köteteiben bátran/gátlástalanul/szégyentelenül (kívánt rész aláhúzandó) tette közzé a saját és a legszűkebb környezetében élők mindennapjainak legbagatellebb részleteit, miközben olyan univerzális témákban is tudott újat mondani, mint a halál vagy a szerelem. Knausgård prózája ugyanakkor rövid időn belül hivatkozási ponttá vált, a sajtó szenzációt és irodalmi jelenséget emlegetett vele kapcsolatban, és persze kijutott a botrányokból, miután rokonai beperelték, és még halálos fenyegetéseket is kapott. A nagy kérdés csupán az volt, hogy meddig tart ki a szufla, és vajon sokadszorra is érdekes lesz-e elmerülni a KOK-univerzum íráskényszeres és alkoholtól tocsogó bugyraiban. A negyedik rész (Élet) már egyenetlenebb, mint a sorozat első kötetei voltak, több benne az üresjárat és az önismétlés, viszont KOK öniróniája, saját magával szembeni kegyetlen őszintesége még mindig nagyon szórakoztató.

Knausgård a könyvfeszten. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Karl Ove Knausgård lesz, az olvasók kétszer is találkozhatnak vele. Április 25-én – Tóth Krisztina laudációját követően – Bősze Ádám beszélget majd az íróval a Millenárison, április 27-én pedig Szegő János, a Magvető szerkesztője kérdéseire válaszol ugyancsak a Millenárison.

A frissen érettségizett Karl Ovénak más vágya sincsen, mint hogy Dél-Európa felé vegye az irányt, élményeket szerezzen, és végre teljes mértékben az írásnak szentelhesse magát. Ehhez képest viszont fogja magát, és, mivel nincs egy vasa sem, helyettesítő tanári állást vállal egy északnorvég halászfaluban. A falu szó persze már önmagában eufemizmus, hiszen mindössze néhány házból áll az egész település, ezenkívül van egy bolt meg egy iskola, és látszólag annyira nem történik semmi, hogy egy képes szótárban akár a nihil szót is Håfjorddal illusztrálhatnák. Mindez viszont akár még kapóra is jöhet a fiatal Karl Ovénak, akinek rövid-, közép- és hosszú távon egyetlen célja, hogy írjon. És hogy lefeküdjön végre valakivel.

Karl Ove Knausgard: Élet - Harcom 4.

Fordította: Patat Bence, Magvető Könyvkiadó, 2019, 480 oldal, 4999 HUF

 

Utóbbi a nehezebb, viszont ez nem tántorítja el attól, hogy boldog boldogtalannál bepróbálkozzon. A lehetőségei erősen korlátozottak, ám a fantáziája végtelen, félszegségét pedig ivással oldja. Közben viszont élni is kell valamiből, így aztán a középiskolát éppen csak maga mögött hagyó Karl Ove hirtelen az oktatási rendszer sötét oldalán találja magát, és egy gyors szerepcserével számon kértből egyszeriben számon kérővé válik, akinek a katedrán állva mindennap meg kell küzdenie a gyerekek figyelméért. A nyughatatlan, saját útját és hangját kereső fiú tehát a messzi északon megpróbál egyedül boldogulni: lakást fenntartani, dolgozni, és persze írni, írni, írni. A végtelen unalmat és a téllel beköszöntő permanens sötétséget csak a folyamatos alkoholizálás és tényleg annak a reménye lazítja egy kicsit, hogy végre valakit ágyba vihet (hogy milyen sikerrel, azt olvassátok el EBBEN a részletben).

(Kép)

Tovább

Grossman hőse úgy viselkedik, mint egy pályájáról elszabadult égitest

David Grossman legújabb regényében a túlontúl komoly és félénk tizenhat éves Aszaf élete legrosszabb nyarát éli. Nővére eltűnt, ő maga pedig barát nélkül maradt. Rosszul fizetett nyári munkával üti el a nappalokat a jeruzsálemi városházán, esténként egyedül van, tévét bámul és az interneten játszik.

David Grossman: Futni valakivel

Fordította: Rajki András, Scolar Kiadó, 2019, 431 oldal, 3499 HUF

 

Egyik reggel fura, már-már abszurd "küldetéssel" bízzák rá: meg kell találnia egy kóborló sárga labrador gazdáját. Közben a város túlsó oldalán a szintén magányos, viharos lelkű, tehetséges énekes lány, Tamar, ugyanolyan reménytelen feladatot vállal magára: ki akar menteni egy fiatal drogfüggőt a jeruzsálemi alvilágból, és.... megtalálni szeretett kutyáját.

Olvassatok bele:

Grossman_Futni valakivel_e_... by on Scribd

Saját szoba: Dorottya

sajatszoba_1_4.jpg

Folytatódik Saját szoba című sorozatunk, melynek minden részében egy-egy klasszikus magyar vagy világirodalmi alkotás néma, mellőzött, semmibe vett vagy fókuszon kívül hagyott női szereplője szólal meg. Szerzőnk arra tesz kísérletet, hogy a kanonizáció miatt általában férfiaktól ismert nőképet, női perspektívát valamiképpen árnyalja. Eljátszik a gondolattal, hogy mi lett volna, ha ezek a nők hangot kapnak, és rávilágít, hogy egy történetnek hányféle nézőpontja és igazsága lehet. Édes AnnaKőmives Kelemenné, Ekhó,  Ágnes asszony,  AntigonéLéda, Lady WottonGrete, Piroska nagymamája, Ludas Matyi édesanyja, Natasa, Éva, Nemecsek Ernő anyja és Júlia dajkája után most Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájának gondolatait olvashatjátok. 

Farsangot követő igen 

Akkoriban élt az a furcsa, taszító és mélységesen megbélyegző szokás, hogy a hajadon nőket összeírták. Felháborítónak tartottam a trendet, különösen ellenemre volt, hogy abban az időben ronda voltam, mint a bűn, ráadásul hajadon, a fogaim a stressztől hullani kezdtek, és úgy hittem, visszavonhatatlanul öreg is vagyok. Farsang napja volt, vendégség, zene, tánc. És azok a férfiak mind kigúnyoltak engem.

Kaposban Esterházy herceg kastélyában rendezték a bált, kezdetben semmi nem utalt arra, hogy a nap folyamán milyen paprikás lesz itt még a hangulat. Lovakról, politikáról és dohánytermékekről folyt a szó, míg Carnevál nem üdvözölte magasztosan a friss feleségeket, az a szemét Hymen meg elő nem hozta az anyakönyvet, amibe bejegyezte a boldog női neveket. És ami lehetőségen a mi aljas, gonosz hercegünk kapva nem kapott, hogy felsorolja azokat a matrónákat is, akiknek még nem sikerült férjhez mennie.

Megalázó volt és alattomos ez a felsorolás, hülyét csináltak belőlünk. Mintha nyilvánosan, közmegegyezéssel mondták volna ki, hogy rondák vagyunk, hogy nem érdemlünk férjet, és hogy egyes egyedül fogunk maradni örökre.

Tovább

Az emberiségnek hozzá kell szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj

Alig két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet.

Moskát Anita: Irha és bőr

Gabo Kiadó, 2019, 608 oldal, 3990 HUF

 

August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan.

Olvass bele a kötetbe:

irha es bor beleolvaso.pdf by on Scribd

A hazugság tizenhárom árnyalata

Ha mersz, ha engedik, ha nincs más választásod, ha szeretsz, ha becsaptak, ha magányos vagy, ha egyedül akarsz lenni, ha fontos, akinek mondod, ha lényegtelen, amit mondasz. Hazudj. Ha tudsz.

A hazugságnak is van vagy ötven árnyalata. Ebből a Menő Könyvek új kiadványa, a Hazudós, végigvesz tizenhármat. A gyerekkor szinte összes olyan helyzete bekerült a könyvbe, amikor hazudni kell, vagy hazudni muszáj: a rettenetes, maximalista és kielégíthetetlen elvárásokkal működő anyától kezdve, akinek semmit nem lehet elmondani, a szomszéd srác iránt érzett plátói szerelemig.

Hazudós (szerk. Csapody Kinga)

Menő Könyvek, 2019, 296 oldal, 2990 HUF

 

Nehéz egyetlen kedvencet kiválasztani a sok történetből, hiszen olvasóként valamilyen módon mindegyikkel tudunk azonosulni. Az ember naponta többször is hazudik, nyilván velem is előfordult már ez-az. A kíváncsiság kedvéért még a National Geographic hazugság-gyakoriság-mérőjét is kipróbáltam (a korosztályomban napi 2 hazugság az átlag) – de bevallom, azért vannak napok, amikor ezt biztosan nem tudom tartani.

Pedig én még szerencsésnek is tarthatom magamat, mert nem treníroztak hazugságra. Nem úgy, mint Bencze Blanka írásának főhősét, Borit, aki egy jövőben képzelt gimiben egy jövőbeni képzelt Nemzeti Alaptanterv szerint hazugságórákra kénytelen járni. Itt minden gyerek megtanul kamuzni, meg hamis valóságú Instagram-képeket és ál-Coelho-idézeteket gyártani. Milyen kár, hogy Bori ettől konkrétan kiütéses lesz, pedig szuperül felkészítené őt az életre Rónai tanár úr.

Érdekes módon a kötetbe több terhességgel kapcsolatos történet is bekerült. Úgy tűnik, a nagy élet-hazugságok, és a kis füllentések, meg a sorsdöntő elhallgatások jó része azzal a pici borsószemmel kezdődik a nők méhében, vagy a két csíkkal a terhességi teszten. Dragomán György egy egészen izgalmas monológot írt a gyerek utáni vágyról, arról, hogy hogyan zabálhatja fel a párokat az eredménytelen próbálkozás, meg hogy miért olyan nehéz kérdés az örökbefogadás. Erdős Zsuzsanna egy egészen elképesztő történetet kanyarított arról, hogy a gyermekvállalás mennyire képes belobbantani a saját gyerekkori élményeinket: lélegzetvisszafojtva olvastam, hogy mit tesz Kata, a főhős, akinek már szülnie kellene, nyomni a babát, nehogy elakadjon a szülőcsatornában, de ő csak azt kiabálja, hogy az kell neki, hogy a gyerek apja megígérje: „Esküszöm neked, úgy neveljük együtt ezt a gyereket, hogy olyan őszinte maradjon, mint amilyen őszintének született.” A Korlátok nélkül az egyik legmélyebb átéléssel megírt történet ebben a könyvben.

Háy János rövid meséje is a terhesség témája köré szerveződik, és ezzel Háy elhozta a leggyönyörűbb kép díját:

„Mint egy szerszám nyele, olyan volt a férfikéz az asszony kezében. Egy kalapácsé.”

Tovább

Több, mint háromszáz mese érhető el ingyenesen a tavaszi szünetben!

ingyenes_ido_szak_kinyi_lik_a_meseta_r.png

Több, mint 300 megújult interaktív hangoskönyv tölthető le ingyenesen a  BOOKR Kids Mesetárából a tavaszi szünet idején. Klasszikus és modern könyvek, kötelező olvasmányok, angol nyelvtanulást segítő mesék és dalok ugyancsak helyet kaptak a digitális polcokon. A cég négyéves születésnapját ünnepli ezen a hétvégén! 

A BOOKR Kids új lehetőséget nyújt a digitális világban felnövő gyerekek számára, célja, hogy az okostelefon és a tablet használata mellett az irodalom is életük természetes részévé váljon.

A Mesetárában immár több, mint 300 olyan klasszikus és modern interaktív történet található, amelyek különleges keverékei az animált digitális könyveknek és képességfejlesztő játékoknak. A történeteket ráadásul ismert színészek, mint Molnár Piroska, Szacsvay László,  Gálvölgyi János, hangjai keltik életre, így azok hangoskönyvként is élvezhetőek. A bizonyítottan szövegértést segítő Mesetárat a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ akkreditálta és ajánlott pedagógiai módszertani csomagként népszerűsíti általános iskolák körében. A startup tavaly 1 millió euró tőkebefektetést kapott a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-től, amely a cég technológiai fejlődését és nemzetközi terjeszkedését segíti. A BOOKR mesék így már Norvégiában, Csehországban, Németországban is a gyerekek kedvencévé válhattak. A cég jövő hónapban mutatja be legújabb fejlesztését Kínában, amely az angol nyelvtanulást szolgálja. 

matyaskiraly.png

Ma a képernyő az egyik legmegosztóbb téma a kisgyerekes családok körében. Valaki a teljes tiltás mellett dönt, valaki szabadon engedi garázdálkodni csemetéjét a Youtube végtelenített videó-labirintusában. A középútra reflektál egy friss oxfordi kutatás, amely szerint gyakorlatilag nincs összefüggés a képernyő előtt töltött idő és a gyerekek egészségi állapota között. A mentális betegségeknek nem maga az idő, hanem a veszélyes tartalmak a legfőbb okozói. A BOOKR Kids ezért folyamatosan olyan technológián dolgozik, ami a digitális szórakozást egészségesebbé és klasszabbá teszi minden család számára. A BOOKR kikezdhetetlen értékkel, a könyvek világával dolgozik, hiszen a világon egyedülálló módon digitalizálja a papír alapú könyveket. 

Tovább

D. Tóth Kriszta: Szabad hinni abban, hogy az ember büszke lehet magára

dtk_interju.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Bemutatták D. Tóth Kriszta régi-új könyvét tegnap délután a Bookline Móricz Könyvesboltban. A Jöttem, hadd lássalak történetét a szerző édesanyjának élete inspirálta, részben vallomás, részben búcsú volt a könyv, amikor 2013-ban először megjelent. Most új, átdolgozott verzióban adta ki a Bookline Könyvek. Ahogy Kriszta fogalmazott a bemutatón, a szöveg kapott egy ráncfelvarrást, valamint egy előszót, és egy kicsit más lett a vége is. D. Tóth Krisztával Babiczky Tibor költő, a könyv szerkesztője beszélgetett. 

D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak

Bookline Könyvek, 2019, 248 oldal, 3999 HUF

 

Amikor Babiczky Tibor megismerkedett D. Tóth Krisztával, nagyon magabiztosnak látta őt. Viszont mikor egy héttel ezelőtt a Jöttem, hadd lássalak sajtóbemutatóján ezt megemlítette neki, elmondása szerint Kriszta visszahőkölt. „Miért baj az, ha 2019-ben elhangzik egy nőről, hogy magabiztos?” – szegezte neki a kérdést tegnap, az új kiadás bemutatóján a Bookline Móricz Könyvesboltban, ahol még a csilláron is lógtak a Kriszta könyvét szorongató olvasók és rajongók. A beszélgetés tehát egy elég személyes kérdéssel indult, és ami azt illeti, a bemutató szinte végig maradt is ennél a bensőséges hangnemnél, Babiczky Tibor ugyanis már az elején kijelentette, hogy épp szabadságon van és nincs kedve irodalomról beszélgetni. 

D. Tóth Kriszta anyja történetéből ír regényt

D. Tóth Kriszta regényt ír édesanyjáról, aki tizenöt évvel ezelőtt hunyt el. Tíz éve gondolkodik azon, hogy lehetne édesanyja különleges életét leírni, feldolgozni. Az egyes szám első személyben elmesélt történetben D. Tóth Kriszta édesanyja bőrébe bújik, hogy az ő szempontjából mesélje el életét, hátha lányaként jobban megérti döntéseit és motivációit.

D. Tóth Kriszta elárulta, hogy amióta megvan a saját vállalkozása, a Wmn, azóta sokszor kell képviselnie bizonyos ügyeket és viszonylag sűrűn előfordulnak olyan helyzetek, hogy öt férfival kell tárgyalnia. Az ilyen esetekben pedig gyakran visszahallja később, hogy azt mondják róla: „Kriszta nagyon kedves és cuki, de iszonyú agresszív”. Szerinte, ha férfi lenne, az ilyen megbeszélések után tökös üzletembernek tartanák, nem pedig kemény nőnek, ezért is van kicsit kihegyezve erre a témára. Viszont kiderült az is, hogy a magabiztossága valójában abból fakad, hogy bizonyos helyzetekben egyszerűen megtanult határozottan viselkedni. „Bár szerintem minden határozott emberben van egy önbizalomhiányos gyerek” – tette hozzá. Mint mondta, meg kellett tanulnia felépíteni magában az önbizalmat, mert sok mérgező mondatot kapott fiatalabb korában. Szerinte szabad hinni abban, hogy az ember büszke lehet magára, ami a nőknek nehezebben megy, főleg nyilvánosan. „Folyamatosan próbáljuk kisebbíteni a teljesítményünket.”

Tovább

Simone de Beauvoir a legjobb művét édesanyja elvesztéséről írta

simone_de_beauvoir_szelid_halal_b1.jpg

1963. október 24-én Simone de Beauvoir éppen Rómában tartózkodik élettársával, Jean-Paul Sartre-ral. Telefonon értesítik, hogy édesanyját kórházba kellett szállítani. Az írónő azonnal visszatér Párizsba, és húgával felváltva majd négy hetet őrködnek anyjuk betegágya mellett, egészen a haláláig.  

Simone de Beauvoir:Szelíd halál

Fordította: Takács M. József, Jaffa Kiadó, 2019, 160 oldal, 3150 HUF

 

A rémület, a feléledő remény, a lesújtó bizonyosság, a kétségbeesés és a gyász hol ólomlassúsággal vánszorgó, hol feltartóztathatatlan gyorsasággal elszálló napjaiban, óráiban Simone de Beauvoir felidézi és újra átgondolja anyjával való kapcsolatát, amely nem volt mindig konfliktusmentes. Pedig szerették egymást. Az írónő jól emlékszik még a hajdani gyönyörű, életvidám teremtésre, akit gyerekként imádott és istenített. Aztán lázadó kamaszként és öntudatos fiatal nőként, új eszméket valló gondolkodóként - a család, a házasság intézményét elvetve - élesen szembefordult azzal a merev polgári erkölccsel, amelyet anyja testesített meg a szemében. Eltávolodtak egymástól, mindketten bezárkóztak a maguk - a másik számára - idegen világába.

De most, a halál közelségében a megvetés és az elutasítás mögül hirtelen előbukkannak a „szánalmas, védtelen testté lett" anya iránti gyengéd érzelmek, amelyek magát az írónőt is meglepik. Tőle szokatlan, lefegyverző őszinteséggel - esendőségét, kiszolgáltatottságát sem palástolva - vallja meg, milyen értetlenül áll a szeretetteinket elragadó halál előtt. A személyes sorscsapás egyetemes tragédiává lényegül át ebben az egyszerre lírai és filozofikus, megrendítő írásban. 

Simone de Beauvoir Szelíd halál című művében, amelyet Jean-Paul Sartre az egyik legjobb írásának tartott, feloldozásként és vigaszként fogalmazza meg, hogy bár az emberi lélek és élet véges, a szeretet végtelen lehet.

Olvass bele:  

Beauvoir Szelid Halal Beleolvaso 2 by konyvesblog on Scribd