Olvass!

KönyvesBlog

Rengeteg irodalommal (is) készül az Ördögkatlan Fesztivál

2019. június 20. .konyvesblog.

Július 30-tól ismét rengeteg programmal várja a fesztiválozókat az Ördögkatlan: idén a Hagyományok Háza, Reisz Gábor filmrendező és a Jelenkor Kiadó lesznek a díszvendégek. A fesztiválon levetítik majd Reisz három filmjét (a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek mellett a Nekem Budapest című szkeccsfilmet), fellép zenekara, a VAN, és lesz vele egy beszélgetés is a beremendi Kovácsműhelyben.

Ami az irodalmi programokat illeti, egy rakás saját és más kedvenc verset visz majd a fesztiválra Babiczky Tibor, Simon Márton és Szabó Imola Julianna; Peer Krisztián fellép az Elavult nevű formációjával, Boldizsár Ildikó Hamupipőke Facebook-profiljáról is mesél, Tompa Andrea Omerta című regényéből felolvasószínházi előadással készülnek a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei (Dimény Áron, Albert Csilla, Kántor Melinda, Csutak Réka); Keresztesi József pedig bemutatja az Inverz Opheliát.

A programokról bővebben ITT és ITT olvashattok!

Verses levelek a sportolónőről, akit a nácik férfinak nyilvánítottak

Lesi Zoltán a verses levélformát újra megtalálva fedezte fel Dora Ratjen és Gretel Bergmann közös történetét. Dora Ratjen német magasugró áll a versei középpontjában, aki csak azért vehetett részt 1936-ban az olimpián, mert Gretel Bergmannt zsidó származása miatt eltiltották a versenyzéstől. Viszont Doráról később kiderült, hogy biológiailag nem lehet egyértelműen sem nőként, sem férfiként beazonosítani.

Lesi Zoltán: Magasugrás

PRAE.HU, 2019, 89 oldal, 2890 HUF

 

Később a náci rendőrség Dorát férfinak nyilvánította, és mint a női mezőnyben indult sportolótól a rekordokat és az érmeket elvették. Dora Ratjen ezután eltűnt a nyilvánosság elől. A történet médiareprezentációja nagyon izgalmas: rengeteg egymásnak ellentmondó információ került napvilágra, de Lesi Zoltán számára minden nézőpont és történet megállja a helyét.

Olvassatok bele a kötetbe:

konyvesblog_lesi.docx by on Scribd

A Csontváry-képregény nem az őrült, hanem a zseni képe mellett teszi le a garast

Száz éve hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar, egyik legismertebb és legmagasabban jegyzett festőnk, aki patikus állását hagyta ott, hogy életét teljes egészében a festészetnek szentelhesse. Képeire nem túlzás az ikonikus jelzőt használni, hiszen sokszor még azok is ismerik őket, akiket amúgy nem foglalkoztatnak a képzőművészetek. Kortársai nem ismerték el a művészetét, és nem sokon múlott, hogy halála után az örökösök kocsiponyvának adják el a festményeit. Életéről, művészi kiteljesedéséről most Csontváry címmel képregény készült, melynek alkotóját, Kálmán Áront saját Csontváry-képéről, az alkotás főbb sarokpontjairól és a képregény vizuális nyelvéről faggattuk.

Számos világhírű művész életét dolgozták már fel képregényes formában (elég csak Rembrandtra, Munchra vagy Magritte-ra gondolni), a magyarok közül miért pont Csontváryra esett a választásod?

Ikonikus és izgalmas életű művészt kerestem. Versenyben volt még Gulácsy Lajos, a másik nagy különcünk. Csontváryról azonban több háttéranyagot találtam, valamint egy fokkal közelebb éreztem magamhoz a munkáit. Úgy vélem, az ő festészetéhez sokat hozzáad azok elkészítésének háttere. Ezzel tisztában volt maga a festő is, tudatosan építette életrajzában mitológiáját, nehogy feledésbe merüljenek munkái. Az én képregényem szintén a mítoszépítést szolgája. Nem az őrült, hanem a zseni képe mellett teszem le a garast. Akik szeretik a munkáit, bizonyára mind így vannak vele. Én pedig nagy rajongója vagyok műveinek. Különösen a Magányos cédrust tartom kiemelkedőnek, pályája csúcsának. Gyerekkori rácsos ágyam fölött a Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben című képének a reprodukciója függött. Lehet már ekkor belém ivódott az iránta való lelkesedés.

Kálmán Áron: Csontváry

Scolar Kiadó, 2019, 68 oldal, 3999 HUF

 

Csontváry talán az egyik legismertebb magyar festő, és valóban van néhány olyan képe, melyek szinte beleégtek a vizuális emlékezetünkbe, ami egy adaptációnál lehet könnyebbség, de ugyanúgy teher is. A felkészülésnél mik voltak a legfontosabb sarokpontok, és mi volt az, amit mindenképp meg akartál mutatni az ő életéből?

A rajzstílus kialakításánál inkább nehézség volt, hogy ennyire belénk exponálódtak művei. Ügyelnem kellett az egyensúlyra, mert ha epigonként utánoznám ecsetvonásait, az könnyen giccsbe csaphat át. A történetmesélésen könnyített, hogy ennyire benne vannak a köztudatban munkái, azokat nem kell nevesítenem. Viszont néhány olyan festményét is meg kellett jelenítenem, amiket ő maga semmisített meg 1904 körüli mélypontján. Szicíliába például többször visszatért, hogy vászonra vigye a taorminai görög színház romjait, a legkülönbözőbb méretekben próbálkozva. Másik nagy témájának, a Tátra hegyláncának sokáig neki sem mert fogni. Főleg ezeknek a tájképeinek az elkészítésére koncentráltam a figurális darabjai helyett. Foglalkoztatott a mögöttük lapuló drámaiság, mert saját belső világát vetítette ki az utazásai során elé kerülő látványra. Saját szemével láthatta 1863-ban faluja leégését, 1879-ben a nagy szegedi árvízkor pusztítását. Idővel megbékél a természet ezen pusztító oldalával, tájképei a feldolgozás során egyre harmonikusabbakká válnak. Ezt mindenképpen meg akartam jeleníteni az eseménysorban, mert képregényes kifejezőeszközökkel szépen lehet érzékeltetni.

Csontváry magányosan halt meg, az örökösök kezdetben nem is tudták, milyen értékek birtokába jutottak, ma pedig már százmilliókért kelnek el a képei - és ez csak egy ellentmondás, ha a teljes életutat nézzük. Téged személy szerint mi fogott meg leginkább az ő életében?

Viszonylag későn, 27 évesen éri az elhivatottság-élmény a fiatal patikust. Megragadó, ahogy ezután egyetlen irányba tart, még ha a körülette lévők nem is értik motivációját. Lenyűgöző a benne lévő feszültség, amit a környezete információhiánya gerjeszt benne: ők nem tudják, a Napút legnagyobb festőjét tisztelhetik személyében. Csupán a kép nem készült még el, amivel mindenkit meggyőzhet jelenései igazáról. Ez a magabiztosság, elhivatottság teszi igazán különleges karakterré a szememben. Képregényes szempontból pedig izgalmas ezen jelenéseit ábrázolni. Színhasználatban ezeket az illusztrációkat leválasztottam a visszaemlékezés többi részétől. Fekete-fehérben ábrázolom, mert nem valóság-, hanem igazságtartalmuk van.

Tovább

Margó-díj 2019: Június végéig lehet jelentkezni!

Bő másfél hétig lehet még jelentkezni a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Utóbbi célja, hogy a pályakezdő szerzők minél nagyobb reflektorfénybe kerüljenek. A nyertes így a díjjal járó 500 ezer forint mellett nagy-nagy médiafigyelemre, próbafordításra és mentorra számíthat. A Bookline 15 millió Ft értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez.

Margó-díjasok. Holtverseny című regényével 2015-ben Totth Benedek, Szűz Mária jegyese című könyvével 2016-ban Milbacher Róbert, 2017-ben Szöllősi Mátyás Váltóáram című novelláskötete, 2018-ban Mécs Anna Gyerekzár című elbeszéléskötete nyerte el a Margó-díjat.

A díjra minden olyan, magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötet nevezhető, amely 2018. július 1. és 2019. június 30. között jelent (vagy jelenik) meg és került kereskedelmi forgalomba.

Ki nevezhet?

  • A pályázaton kizárólag olyan magyarul publikáló szerző indulhat, akinek korábban nem jelent még meg prózakötete.
  • A pályázaton elindulhat olyan szerző, akinek korábban már megjelent más műnembe (líra, dráma) tartozó könyve.
  • A könyvet nevezheti a kiadó vagy a szerző.

A nevezés feltétele:

  • a könyv 2018. július 1. és 2019. június 30. között jelent vagy jelenik meg
  • kizárólag olyan könyvek indulhatnak, amelyek kereskedelmi forgalomban megjelentek
  • a nevezett könyvet 3 példányban el kell küldeni a Margó Irodalmi Fesztivál irodájába: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 15/c, 4.em. 16. (A művet ekönyv-formátumban is elfogadjuk: margofeszt@gmail.com)

A határidő: 2019. június 30. éjfél

A beérkezett könyvekből egy előzsűri (a Könyvesblog szerkesztői) állítja össze a rövidlistát, majd a győztesről szakmai zsűri dönt ősszel. A díjat 2019. október 10-13. között adják át az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Lehet pihentető egy nyaralás a volt férj nyaralójában?

krach.jpg

Aszja, hogy egy kicsit elbújjon a hétköznapok és a családi ügyek megpróbáltatásai elől, hosszú nyaralásra indul, remélve, hogy egy adriai szigeten remetéskedve újra megtalálja önmagát. Ez azonban korántsem megy annyira zökkenőmentesen, mint ahogyan azt hitte, főleg a nyaraló tulajdonosa, a volt férje és annak új felesége társaságában. 

Ina Valcsanova: A Krach sziget

Fordította: Krasztev Péter, Typotex Kiadó, 2019, 188 oldal, 2500 HUF

 

Mindeközben az egyik kolléganője, különös megszállottságtól hajtva, a csillagok járását figyelve követi Aszja sorsát, és felfedezi, hogy hatalmas katasztrófa közeleg – és  mindent megtesz azért, hogy ezt valahogy megakadályozza.  

A bolgár írónő regénye e két nő párhuzamos, a végtelenben találkozó, mégis szorosan összefonódó történetét meséli el, rendkívül szórakoztató stílusban, maró öniróniával.

Olvass bele:  

valcsanova_krach sziget by konyvesblog on Scribd

Jön Az éhezők viadala előzményregénye!

ehezok.jpg

2020 májusban érkezik Az éhezők viadala előzményregénye – jelentette be a Scholastic könyvkiadó. Suzanne Collins új könyve a Sötét Napok utáni éveket fogja bemutatni, amikor Panem megpróbál talpra állni a sikertelen lázadás után. A történet 64 évvel az eredeti trilógia előtt fog játszódni. Katniss Everdeen (a filmben Jennifer Lawrence) azonban értelemszerűen nem fog szerepelni a történetben.

„Ezzel a könyvvel a természetünket akartam feltérképezni, hogy kik is vagyunk, és hogy mi kell a túlélésünkhöz” – nyilatkozta Collins a könyvről, hozzátéve, hogy a történet a háború utáni újjáépítés időszakáról fog szólni, ami termékeny táptalaj lesz a szereplők számára, hogy megküzdjenek ezekkel a kérdésekkel, és azzal, mit jelent számukra az emberség.

Collins korábbi könyvei (Az éhezők viadala, Futótűz, A kiválasztott) már lassan egy évtizede robbantak be. 54 nyelvre fordították le és több mint 100 millió példányban keltek el, de a sorozat is elképesztő bevételeket hozott. A tervek szerint egyébként az előzményregényt is viszontláthatjuk majd a filmvásznon, a Lionsgate stúdió ugyanis már tárgyal arról, hogy ebből is készít adaptációt, amelynek munkálataiban Collins is részt venne.

Az éhezők viadala- trilógiáról korábban ITT írtunk összefoglalót, a könyvek sikerének titkát pedig ebben a cikkben fejtettük fel.

Forrás: PureWow, nytimes

Bérczesi, Vekerdy, Udvaros, Ónodi és NoÁr - Ezek voltak a Margón az Extrák!

margoss.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A legfontosabb olvasmányélményekről, a gyerekkorról, a zenéről és a színházról is sok szó esett a nyári Margó Extra beszélgetéseken, ahol Ott Anna kérdezte az ismert olvasókat. Ha lemaradtatok volna, semmi vész, hiszen a fesztivál Facebook-oldalán bármikor visszanézhetitek a felvételeket. De most odáig sem kell mennetek, elég ha legörgettek, és megnézhetitek helyben mind az ötöt, mi pedig pontokba szedtünk mindegyikről néhány érdekességet.

Bérczesi Róbert 

  • sok mindent kitörölt az emlékezetéből, például a gyerekkorának nagy részét is, amikor nem nagyon érték őt pozitív élmények
  • a családjában nem volt divat a zenehallgatás („maximum mulatós”), így sokáig a zene sem játszott fontos szerepet az életében
  • mindig is kilógott a sorból, mert már gyerekként is keményen beszólogatott.
  • evés és az olvasás nála mindig is kéz a kézben járt („Kiskoromtól kezdve csak úgy tudok jó ízűt enni, ha közben olvasok.” )
  • leginkább a zenei életrajzok kötik le
  • saját életrajzának, amelyet Kiss Lászlóval közösen írt és Én meg az ének címmel jelent meg, meghatározó témája a drogfüggőség
  • a kábítószerek miatt összesen tizenegy év esett ki az életéből

Bérczesi Róbert és Ott Anna beszélgetéséről bővebben ITT olvashattok. 

Tovább

Minden, amit tudnod kellett volna a gyereknevelésről, mielőtt gyermeked született

Szülőnek lenni nem könnyű dolog. Nagyon nem. A humoros regényeiről ismert Fredrik Backman mégis úgy ír a szülői létről, hogy az egyszerre megható, maróan gúnyos és szívhez szóló. Az Amit a fiamnak tudnia kell a világról elsősorban nem is a fiús apáknak, vagy fiaiknak szól, sokkal inkább a gyereket váró leendő apukának, de a könyvből a már gyereket nevelő (bocs, idomító) szülők is rájöhetnek arra, mit csináltak rosszul.  

Fredrik Backman: Ami a fiamnak tudnia kell a világról

Fordította: Bándi Eszter, Animus Kiadó, 2019, 173 oldal, 3290 HUF

 

Backman legnagyobb irodalmi bravúrja talán abban rejlik, hogy úgy szól egyszerre az olvasó szívéhez, hogy aztán kegyelmet nem ismerve nevettesse meg. Tabunak számító témákat és szituációkat emel be, hogy aztán a könnyfakasztónak induló sorok élét térdcsapkodós poénokkal üsse el. Például az IKEA-ban járva: 

„Itt jártam körbe az anyukáddal, miután megtudtuk, hogy állapotos. Merengtünk, ki is lehetsz. (A United aznap megverte a Cityt, arról a meccsről lemaradtam.) Itt jártunk körbe a babakocsival is, mikor megszülettél. Merengtünk, kivé válsz majd. Azt remélem, egy nap talán majd abban a kegyben részesülök, hogy itt járok körbe veled, lemaradva egy újabb United-meccsről, miközben az unokámnak válogatunk dolgokat. Mert egy nap majd nem figyelek oda két másodpercig, és mire felnézek felnőttél.
És akkor majd kegyetlen bosszút állok mindezért.
Fel foglak kelteni reggel fél hétkor vasárnap, és belehányok az Xboxodba, ezt már most megígérem.” 

Tovább

Ezt a házasságot a gyilkolás tartja életben

downing.jpg

A mi szerelmünk története hétköznapi. Találkoztam egy gyönyörű nővel. Hozzám jött feleségül. Gyerekeink születtek. Kiköltöztünk a kertvárosba. Megosztottuk egymással a legnagyobb álmainkat és legsötétebb titkainkat. Tizenöt évvel később elkezdtünk unatkozni. 

Samantha Downing: Elbűvölő feleségem

Fordította: Bosnyák Edit, EAgave Könyvek, 2019, 350 oldal, 3680 HUF

 

Úgy nézünk ki, mint bármelyik házaspár. Mint a szomszédaid, vagy a gyereked barátjának a szülei, akiket örömmel hívsz át este vacsorára. De közben semmit nem tudsz rólunk... 

Mindannyiunknak megvannak a saját kis titkaink, amikkel életben tartjuk a házasságunkat. Mi a gyilkolástól jövünk újra izgalomba. 

Samantha Downing bemutatkozó regénye az év egyik legizgalmasabb debütálása, többek közt J.D. Barker stílusa és a Dexter-regények humora elevenedik meg ebben a letehetetlen thrillerben. Mi történik egy olyan házasságban, ahol mindkét fél annyira belelendül abba, amit csinál, hogy végül már túl sok vesztenivalójuk lesz?

Olvass bele: 

Samantha Downing Elbuvolo Felesegem Reszlet by konyvesblog on Scribd

Molnár Áron NoÁr: Iszonyúan hiszek ebben a generációban

20190616_margo_5_nap-0427.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Ha van olyan színészünk, aki teljes erőbedobással tenni akar a világ jobbá tételéért, akkor az Molnár Áron NoÁr, aki –bár ezt előre nem sejthette – egy mozgalmat indított el 2018 decemberében. Ekkor jelent meg ugyanis az első, migrációról szóló videója, az Ébresztő. Azóta még négy száma született, mindegyikben közéleti témákra reflektál rap formájában, beszél például a rasszizmusról, a hajléktalan-helyzetről, az oktatásról, és arról is, hogy mit is jelent pontosan a NoÁr. A célja, hogy cselekvőképes, tudatos emberek legyenek az országban, akik mernek kiállni a fontos ügyekért és egymásért. Molnár Áront a Margó Irodalmi Fesztivál utolsó napján Ott Anna kérdezte. Szó esett többek közt gyerekkoráról. kedvenc könyveiről, és arról is, szerinte miben kéne változnia a világnak. 

Molnár Áron többek közt arról mesélt, hogy:

  • 4 évesen jött át Szerbiából Magyarországra a családjával. Gyerekként szerb oviba járt és tudott szerbül is.  Mindössze húszezer forinttal és egy aranytollal érkeztek az országba.
  • A családja egyébként nagyon kitartó és makacs. „Ha fejünkbe veszünk valamit, addig megyünk, amíg el nem érünk valamit.”
  • Amikor átjöttek a háború elől Magyarországra, nem menekültek, hanem bevándoroltak.
  • Gyerekkorában dobozok között éltek, sokszor nehéz körülmények közt, de a szülei megteremtettek számárukra egy fantáziavilágot. Arra nevelték őt és a testvérét, hogy mindig meg lehet találni a kalandot és a pozitívumot, abban, ami körbeveszi az embert.
  • Édesanyja klinikai szakpszichológus, édesapja gyógytornász. Az ép testben ép lélek téma ezért náluk jó fúzióban működött.
  • Ő is a Harry Potter-generációhoz tartozott, robbanásszerű olvasmány volt számára. 
  • Náluk a családban nem voltak tabuk, bármiről lehetett beszélni. Az érzelmek egyértelműen kimondható dolgok voltak.
  • Általános iskolában viszont egy konfliktus közepében találta magát, amikor egyszer a szülei nem akartak aláírni valami osztályos ügyet azonnal. Hadjárat indult ellenük és ellene, mondván, hogy ők „román menekültek”. Ez brutális élmény volt, a barátai egyszer csak azt mondták rá, hogy „te büdös román menekült” Az öt év, ami ezután  jött, kriminális volt számára, teljesen kiközösítették.  

Tovább

PesText néven új irodalmi fesztivál indul ősszel

Terézia Mora, Tibor Fischer, David Szalay és a hálózatkutató Barabási Albert-László – néhány név azok közül a szerzők közül, akik a szeptember 24-28-a között megrendezésre kerülő első PesText – Borders and Bridges Nemzetközi Irodalmi Fesztivál vendégei lesznek (a fesztivál hivatalosan 25-én kezdődik, a 24-e lesz a 0. nap). Az esemény a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, a Visegrad Fund támogatásával valósul meg, és három helyszíne lesz: a PIM, a Lumen és az A38 hajó. A rendezvény részleteit hétfő délelőtt Kollár Árpád, a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület vezetője, Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, David Szalay, Varga Betti, DrMáriás, Ádám Anikó és Pál Dániel Levente ismertette a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A program keretében „Neked mit jelent a szabadság?” címmel egy nyílt magyar nyelvű irodalmi pályázatot is hirdettek: a pályaművek műfaja kötetlen, de nem haladhatják meg a 8000 leütést. Ezeket a pestext@miszje.hu címre várják „szabadon” jeligével július 31-ig. A fiatalokból álló szakmai zsűri választja majd ki a legjobb 11 pályaművet, melyből kikerül a fődíjas, míg az esemény Facebook-oldalán a közönségdíjasra lehet szavazni. A nyertes művek tulajdonosai 200.000-200.000 forinttal lehetnek gazdagabbak, valamint a műveket lefordítják angol, cseh, lengyel, szlovák nyelvre és megjelenik a fesztiválra kiadott zinben. Emellett a két győztes író meghívást kap a PesText fesztiválra.

A sajtótájékoztatón Kollár Árpád elmondta, hogy a fesztiválra azért van szükség, hogy Magyarországra invitálják a külföldi szerzőket és ezzel a magyar szerzőknek kapcsolatteremtésre adjanak lehetőséget. Első évben főleg a V4 országai kerülnek a központba, de érkeznek írók Izraelből, Törökországból, Horvátországból, Szerbiából, Észak-Macedóniából és Ausztriából. Remélik, hogy a meghívott vendégek az új ismertségek mellett majd hazaviszik a magyar irodalom és kultúra hírét is. Demeter Szilárd fontosnak tartotta kiemelni, hogy a fesztivál egyik motivációja a fordítások támogatása is volt, melyben a hamarosan elinduló Petőfi Irodalmi Ügynökség is segítségükre lesz. Emellett a pályázat témáját, a szabadságot ő szerette volna nagyon, mivel a fogalom által egy proaktív vita is kialakulhat a pályaművek és íróik között. Az egyik meghívott vendég David Szalay magyar származású, Budapesten élő író volt, aki angol nyelven alkot. Az eseményre gondolkodás nélkül elfogadta a meghívást, mivel szeretne valamit visszaadni Budapestnek és jó ötletnek tart egy olyan fesztivált, ahol többek között a magyar származású, de más nyelven alkotó írók is találkozni tudnak egymással.

Tovább

Nádasdy, Gyurkovics, Mécs, Schein - Ilyen volt a Margó utolsó napja

margo_5_nap-3.jpg

Fotó: Valuska Gábor, Posztós János

A fordítások után felszabaduló költészet, egy új regénybe kéredzkedő és abban kiteljesedő történetszál, a matematikusok és az irodalmárok életének közös metszéspontjai, és a szereplők életében folyamatosan mozgó ellentmondásosság - mind-mind szóba került a Margó Irodalmi Fesztivál zárónapján. A fesztiválról készült összes képet és videót megtaláljátok a rendezvény facebook-oldalán, érdemes végignézni őket.

Nádasdy Ádám visszatért a Dante-rabszolgaságból

20190616_margo_5_nap-0756.jpg

A kötet egészére jellemző az összegző, korszaklezáró, visszatekintő hangnem, az egyik legmeghatározóbb ige benne pedig a volt – jellemezte a Jól láthatóan lógok itt verseit László Ferenc tegnap este, a Margó egyik utolsó beszélgetésén. Hogy ez miért is alakult így, arra Nádasdy Ádám csak annyit mondott: „Megöregedtem. 72 éves vagyok. Egy csomó dolog már volt.”

Aztán persze bővebben is kifejtette, milyen folyamatok álltak az új verseskötet keletkezésének a hátterében. Elmondta, hogy az elmúlt tíz évben nagyon nagy munkákban volt benne, például Dante-, majd Shakespeare-fordításokon dolgozott, és ezért egyszerűen „kiürült a verstartály a fejében”. Bár két évvel ezelőtt is megjelent egy kötete, a Nyírj a hajamba, azzal inkább csak visszakapaszkodni akart. „Az is egy tisztességes kötet, nagyon ajánlom, de nem olyan jó, mint a mostani. Ez a visszatérő kötet a sokéves Dante- és Shakespeare-rabszolgaság után.”

Arról is beszélt, hogy most télen nagyon beteg volt, és bár azóta kigyógyították, megjárta az intenzív osztályt is. Egyik alkalommal annyi cső lógott ki belőle, hogy az egyébként rutinos és semmin sem csodálkozó nővér elnevette magát,  és azt mondta: „Kábel a rengetegben”. A "populáris poézisek ez a szép megnyilvánulása" aztán őt is megihlette és mindenféle magazinok margójára elkezdett írogatni, és azok a sorok később be is kerültek ebbe a kötetbe. „A betegség, az öregség, a halál ott járt az ágyam körül.”

A kérdésre, hogy a magyar irodalom öregedéskötetei, például Kálnoky, hatással voltak-e rá, egyértelmű nemmel válaszolt. „Én csak írtam a verseimet” – mondta. Erről ezért nem is esett több szó, inkább a kötet három kulcsfogalma került előtérbe: az őszinteség, a szégyen és a szemérem. Nádasdy szerint ez a három nyilvánvalóan összefügg, mivel az őszinteségnek akadálya lehet a szemérem és a szégyen is. Azt is elárulta, hogy a szégyennel már régebb óta próbál szembenézni, a szemérem szót azonban eddig nem merte leírni, pedig szép. „A lelki szemérem a legérdekesebb.”

Hogy a kötetet valóban lezárásnak szánta-e, arra azt válaszolta, hogy eszébe jutott, hogy ha jól sikerül, nem ír többet, végül is nem lehet a végtelenségig folytatni. Az tény, hogy most bizonyos elégedettséggel dől hátra. Egyébként nem szokott tervezni, nem építkezik, egyszerűen nem olyan költő. Általában nincs koncepciója sem, a verseket is keletkezési sorrendben szokta összerendezni.

Ijedt zavarban felkapott lepel című verse kapcsán Arany Jánoshoz való viszonyáról is szó volt. Szerinte néha Arany segítségére van szüksége, mert azért tud forrófejű is lenni, meg pojácáskodni. De azért általában nem fogadja meg, amit Arany csinált. Mert vele ellentétben ő például megmutatta a magánéletének egy – mások szemében – kényes aspektusát, azt, hogy homoszexuális.

Szerelmes verseiről is szó volt és arról, hogy mennyiben más két férfi kapcsolata, illetve, hogy hol vannak a kimondhatóság határai ebben a tekintetben. Nádasdy elmesélte, hogy 1984-ben jelent meg az első kötete, amikor még erős cenzúra volt. Ezért a verseit alapból úgy írta meg, hogy öncenzúrát gyakorolt (Szent Pál-féle öncenzúrát is, merthogy katolikus), semmi explicit utalás nem volt bennük a férfiszerelemre, de még így sem volt egyértelmű, hogy ki fogják adni, az egyik lektor ugyanis nem engedélyezte. Végül mégis megjelent. A rendszerváltás után már írhatott volna nyíltabban, de akkor már nem akart előjönni a farbával.

Tovább