Olvass!

KönyvesBlog

Civilizáltnak hisszük magunkat, miközben a barbárok mi magunk vagyunk

2019. március 13. .konyvesblog.

barbarokra_varva_rgb_veg.jpg

Egy unalmas gyarmati városka a hódító civilizáció peremén. Egy nyugdíjazására készülő, jelentéktelen gyarmati hivatalnok katonák, leigázott őslakók és egy letűnt, ősi kultúra kiismerhetetlen romjai között. Eseménytelen napok a Birodalom határvidékén. 

J. M. Coetzee: A barbárokra várva

Fordította: Sebestyén Éva, Athenaeum Kiadó, 2019, 270 oldal, 3999 HUF

 

Ám egyre többen suttogják, hogy a civilizált világ határán túl a vad, barbár törzsek háborúra készülnek. A Birodalom mozgósításba kezd, a városkában pedig feltűnnek a rettegett Harmadik Iroda emberei, a kínvallatás hideg tekintetű specialistái. Nem hisznek az ártatlanság lehetőségében, csakis a fájdalom és a megaláztatás mindent felfedő erejében. Az emberi szenvedésből, törött csontból, húsból és vérből kifacsarható igazságot keresik, és semmitől nem riadnak vissza a nagybetűs Civilizáció védelmében. Aki pedig felemeli a szavát a barbárság ellen, egyik pillanatról a másikra a barbárok között találhatja magát. 

De kik is valójában a barbárok? Ki látta őket a saját szemével, ki hallotta őket a saját fülével? És hol vannak, amikor szükség lenne rájuk? 

A Nobel-díjas dél-afrikai író, John Maxwell Coetzee főműve szikárságában felkavaró történet a zsarnokság örök jelenvalóságáról és a civilizáció máza alatt lüktető, állati brutalitás mélyen emberi voltáról. Tértől és időtől függetlenül érvényes képet fest az embert maga alá gyűrő és az egyéni autonómiát felszámoló hatalom működéséről, felkavar, és választásra késztet. A barbárokra várva komor és illúzióromboló szembesítés önmagunkkal: a vadállat ott rejtőzik bennünk, és csakis a saját éberségünkön múlik, hogy hagyjuk-e elszabadulni.

Olvass bele:  

Coetzee Barbarok 1-51 Könyv... by on Scribd

Könyvekről, zenéről és a mindig volt titkos életéről is mesélt Kertész Imre Clara Royer-nak

Kertész Imre élete és halálai címmel márciusban jelenik meg Clara Royer könyve, amely a titkokban gazdag életmű érzékeny olvasata. A magyar származású francia író, irodalomtörténész és forgatókönyvíró az életmű és a korszak összefüggéseit fürkészi ebben az olvasmányos és informatív életrajzi esszékötetben.

Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai

Fordította: Marczisovszky Anna, Magvető Könyvkiadó, 2019, 480 oldal, 4999 HUF

 

Clara Royer több ülésben készített életútinterjút Kertész Imrével 2013 és 2015 között, emellett pedig betekintést nyert a Nobel-díjas író évtizedekkel korábbi naplójegyzeteibe is. Az eredetileg franciául megjelent könyv gerincét ezek a források alkotják. A könyv nem Kertész Imre életrajzát, hanem az írói kronológiát követi: annyiban szól az emberről, amennyiben az az életmű megértéséhez szükséges.

Clara Royer 2013. július 15-én találkozott először Kertész Imrével. „Azon a 2013. július 15-i napon úgy sorolom a kérdéseimet, hogy közben nem egészen vagyok magamnál. Százszor ismételt és leírt dolgokat mondatok vele. Kedvetlenül felel: hát nem esküdött meg tavasszal, amikor visszatért Budapestre, miután maga mögött hagyta Berlint, ahol már több mint tíz éve élt, hogy soha többé nem ad interjút? Hirtelen akkor kezd felengedni, amikor Rejtő Jenőre, gyermekkora kedves írójára terelődik a szó, akivel 1955-ben egy antikváriusnál Thomas Mann Varázshegyéért cserébe fizetett” – idézi fel az első találkozást Clara Royer a könyvhöz írt előszavában. Az első beszélgetést aztán több követi, amelyek már nem az előre megírt kérdések mentén haladnak, hanem az olvasmányélmények és emlékek határozzák meg az irányt. „Kommentálunk egy-egy részt, majd kérdezek: a füzetekről, amelyekbe írt, a tengerről és a villamosokról, a bőrdzsekijéről, amelyet sokáig hordott, mielőtt védjegyévé vált volna a piros sál és a Borsalino kalap, nőkről, írókról, a szeretett zeneszerzőkről, az utazásairól, Leningrádba, Franciaországba, Amerikába, a mindig volt »titkos életéről«. […] Kis idő elteltével már nem kérdezek olyat, amiről mindketten tudjuk, hogy úgyis nekem kell rá megadnom a választ: inkább arra kérem, meséljen történeteket – és Kertész fantasztikus mesélő.”

Bemutató. A könyvet március 27-én 16.30-kor a 19. Frankofón Fesztiválon mutatják be a Budapesti Francia Intézetben. A kötetről és Kertész Imréről Clara Royer-val, Schein Gábor íróval, költővel és Zombory Máté szociológussal Szegő János, a könyv szerkesztője beszélget. Részletek erre>>

A magyar kiadás némileg eltér a Franciaországban 2017-ben megjelent változattól: került bele néhány új passzus Clara Royer Kertész-kutatásainak folytatásával, hiányzik viszont néhány olyan magyarázat, amelyre a francia olvasóközönségnek volt szüksége.

Clara Royer 1981-ben született, francia író és irodalomtörténész. Társ-forgatókönyvírója Nemes Jeles László Saul fia és Napszállta című filmjeinek.

Olvass bele a könyvbe:

clara_royer_kertesz_reszlet... by on Scribd

Ezekkel a mesés útikönyvekkel vágjatok neki a hosszú hétvégének!

A gyerekkel való utazás speciális létforma, melyet általában hosszas tervezés előz meg, hiszen nem biztos, hogy ami a szülőnek jó, az szórakoztató a gyereknek is (és fordítva). Az utóbbi években viszont több olyan könyv is megjelent, melyek meseszerűen vagy a mesékbe ágyazva mutatnak be egy-egy várost vagy régiót, így aki akar, már egy olvasással felkészülhet az előtte álló útra, vagy éppen kedvet csinálhat az utazáshoz. A hosszú hétvége előtt ezekből mutatunk most meg párat.

Csapody Kinga: Utazik a család - Irány Dél-Baranya!

Csapody Kinga: Utazik a család - Irány Dél-Baranya!, ill.: Szalma Edit

Manó Könyvek, 2019, 61 oldal, 1990 HUF

 

Csapody Kinga Utazik a család-sorozatának legújabb kötete ezúttal Dél-Baranyába vezet, ahol a szülők és a gyerekek a mohácsi busójárás mellett megismerkednek a siklósi várral és a harkányi fürdővel is. Az ovisokat és a kisiskolásokat célzó kötetekben természetesen a nekik szóló programok dominálnak, de mivel egy családi sorozatról van szó, aminek ráadásul egy olyan fiktív család a hőse, melyben különböző korúak a gyerekek, így a látni- és kipróbálnivalók között akad kenutúra éppúgy, mint egy vármúzeum meglátogatása. A korábbi kötetek is mindig jól behatárolható úti célokat lőttek be maguknak, így a Szalma Edit által illusztrált kötet hősei elutaztak már Egerbe, a Tisza-tóhoz, a Velencei-tóhoz, Esztergomba és a Dunakanyarba is.

Bartos Erika: Pest szíve - Brúnó Budapesten 3.

Bartos Erika: Pest szíve - Brúnó Budapesten 3.

Móra Könyvkiadó, 2018, 277 oldal, 3999 HUF

 

Bartos Erikának szintén van olyan mesekönyve, amelynek Baranya, azon belül is Pécs az úti célja (Hoppla meséi - Kirándulás Pécs városába), legújabb sorozata viszont tematikusan mutatja be Budapest nevezetességeit. A hatkötetesre tervezett sorozat harmadik része például a pesti belvárosba irányítja el az olvasót, de az előző kötetekben a Brúnó nevű kisfiúval együtt végigbarangolhattuk már a Várnegyedet és a budai hegyvidéket is. Az eredetileg építészmérnök végzettségű Bartos Erika a kötetekben nagy figyelmet fordított az emblematikus épületek precíz ábrázolására, így a könyvvel a kezükben a kisebb gyerekek is (hiszen elsősorban nekik szól a könyvsorozat) könnyen beazonosíthatják azokat, arról nem is beszélve, hogy a rajzok révén megtudhatják azt is, mit rejt a föld belseje vagy hogyan fest egy harangtorony belülről.

Tovább

Milyen autogramot kér egy író?

(Képek forrása)

Nyilván olyat, mint bárki más, viszont a Brooklynban élő Sabra Embury a dedikálásokon a szimpla aláíráson túl azt is kérte az íróktól, hogy rajzoljanak egy nyulat a könyvébe. Ebből már kész kis kollekció lett, a nyuszis rajzokból pedig a New York Times mutatott meg párat.

Embury nagyjából tíz éve kezdett bele a nyúlrajzok gyűjtésébe, és elmondása szerint azért döntött a nyuszik mellett, mert a hosszú fülei miatt a figurát elég nehezen lehet más lényekkel összetéveszteni. A kérése annyi volt, hogy mindössze tíz másodpercet szánjanak rá, ami könnyebbséget is jelentett az íróknak, hiszen tudták, hogy nem vár tőlük semmi komolyat. A nyúl felskiccelése ráadásul még annak is örömet jelentett, aki amúgy nem nagyon tudott rajzolni.

A nyúlrajzok mindenesetre eléggé beszédesek lettek, Margaret Atwood (aki „Ez nagyszerű!” kiáltással fogadta a kérést) még egy répával is kiegészítette a saját rajzát és az aktivizmus jegyében mellé írta, hogy Carrot for all!, azaz répát mindenkinek! David Lynch egy aranyszínű nyulat rajzolt, Bret Easton Ellis sűrű fuckozások közepette egy vámpírfogú teremtményt bírt kicsikarni magából. Egyik személyes kedvencünk Amelia Gray óriásfüle, de érdemes végigpörgetni az összes képet ITT!

A homoszexualitást „gyógyító” iskolákban a fiatalokkal meggyűlöltetik önmagukat

cameron_post1.jpg

Képek forrása

Érdekes módon a homoszexualitás gyógyításával kapcsolatos viták éppen mostanában éledtek fel Magyarországon, holott az USA-ban tavaly mindenhol betiltották a reparatív, vagyis helyreállító terápiás módszert. A köztévén két hónapja adtak le egy műsort, amelyben azzal foglalkoztak, hogyan lehet gyógyítani a melegeket. A magyar könyvpiacon pedig komoly olvasáscsata alakult ki a homoszexualitás megértéséért, az idén két könyv is megjelent a témában. Az egyik Garrard Conley visszaemlékezése, Az eltörölt fiú, amelyben saját exmeleg terápiájának történetét írta meg (a könyvről bővebben ITT írtunk). A másik pedig Emily M. Danforth regénye, amely egy kamaszlányról szól, akit az Isteni Ígéret bentlakásos keresztény iskolában akarnak heteroszexuálissá változtatni.  A Cameron Post rossz nevelése című könyvről most Ritter Andrea pszichológus gondolatait olvashatjátok. 

Nem tudom, ez a könyv valóság-e vagy fikció, mindenesetre nagyon valóságosnak tűnik. Tulajdonképpen két történetet olvashatunk: egyfelől egy identitásregényt, a melegség tudatosulásának, lassú elfogadásának és megszilárdulásának stációit, másfelől a társadalom egyik erre adott válaszát és annak következményeit.

Cameron Post 13 évesen csókolózik a legjobb barátnőjével. Másnap autóbalesetben meghal az anyja és az apja. A két dolog a lány fejében hosszú évekre összekötődik és alapja lesz a bűntudatnak, amely egyébként is ott rejtőzik a mindennapi nevelésében, az őt körülvevő kisvárosi vallásos közegben. Egyfajta beavatásnak lehetünk tehát tanúi: a pubertáskorba érve elindul a szexuális érése, illetve óriási veszteség is éri: mindkettő hamar felnőtté érleli a kamasz lányt. 

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése

Fordította: Todero Anna, Athenaeum Kiadó, 2019, 440 oldal, 3999 HUF

 

Homoszexuális identitásának elfogadása a jól ismert stációkon halad: szenzitizációval kezdődik (amikor már motoszkál benne a másság tudása), ennek tudatosulása után próbál ellene harcolni, majd lassan elfogadja magát olyannak, amilyen.

A regény társadalomrajz is: a másság megjelenése nem mindegy, milyen közegben történik. A regény a '90-es évek Amerikájában játszódik, amikor a feminista és meleg mozgalmak már régóta virágoznak, a melegség elítélése csak kisebb szigetekben van még jelen – mint amilyen a kisváros is, amelyben Cameron él és ahol mintha megállt volna az idő: a vallástól átitatott kisközösségben a normától eltérőt elítélik. 

Olvasáscsata alakult ki a homoszexualitás megértéséért!

A kép a Cameron Post rossz nevelése című filmből vanKönyvekkel temetik be a mélyen kiásott árkot? Az egyik oldalon a homoszexualitásról lenevelő táborról szóló regény, a másik oldalon egy tudós, aki a könyvében alapvetően azokon szeretne segíteni, akik nem tudnak megbirkózni homoszexualitásukkal....

A regény második felében vagy az írónő táltosodott meg, vagy a fordító kapott új erőre, de az nyelvileg sokkal megkomponáltabbnak, cizelláltabbnak tűnik. A történet is felélénkül, mintha az amerikai kisváros poros levegőjét az izgalom szele csapta volna meg. Itt kezdődik el számunkra is a kuriózum: egy olyan terápiás eljárásba kapunk bepillantást, amelyről általában megrémülve hallunk, de amelybe valószínűleg kevesek láthatnak bele. Cameront az Isteni Ígéret bentlakásos keresztény iskolába küldik, az intézmény missziója pedig nem más, mint hogy a meleg fiatalokat kigyógyítsa a melegségükből az úgynevezett reparatív helyreállító terápia segítségével. Az eljárás alapját a vallás képezi; hirdetői a bűntől való megszabadítást, az Istennek nem tetsző homoszexuális viselkedés heteroszexualitásba fordítását ígérik. Mindezt úgynevezett személyes és spirituális fejlesztéssel érik el, amelynek segítségével az érintett fiatalok a szexuális bűn és eltévelyedés béklyóját lerázva befogadják az életükbe Jézus Krisztust. Tanulságos az a modell, ami alapján az úgynevezett gyógyítást végzik: a jéghegy-modellben, ahogy ők nevezik, a látható csúcs a betegség, vagyis az azonos neműek iránti tudatos vonzódás, a hajó a család, a barátok, a segítők, és ami a víz alatt van, az ismeretlen démon, a bűnt előidéző okok, traumák, amelyet meg kell ismerni és meg kell változtatni.

cameron_post.jpg

Tovább

A frászt hozza ránk az Éjvadászok sorozata

ejvadaszok_cover.jpg

A Trónok harca tévétörténelmet írt, így George R. R. Martin sci-fi klasszikusa, az Éjvadászok sem kerülhette el a televíziós adaptációt: a SyFy csatorna – időt és pénzt nem kímélve – készítette el az eddigi legdrágább tévésorozatát. Válts jegyet egy idegen faj nyomába eredő űrhajóra! Nincs visszaút – a retúr pénzkidobás.

2093-ban járunk. A Föld a végkimerülés határán, miközben egy tudományos expedíció indul útnak, hogy az ismert világűr peremén túl felvegye a kapcsolatot egy idegen fajjal. Az Éjvadász elnevezésű űrhajó fedélzetén a tudósok közt helyet kap egy közveszélyes telepata is. Ő lehet a kulcs az idegenekkel való kommunikációhoz. Még ha egy lakályos széfben is kénytelen megtenni az utat, szoros védőőrizet mellett. De vajon őt tartják elzárva a többiektől, vagy pont fordítva? 

George R. R. Martin: Éjvadászok

Fordította: Benkő Ferenc, Farkas Veronika, Galamb Zoltán, Kiskádár Tamás, Török Krisztina, Agave Könyvek, 2018, 304 oldal, 3780 HUF

 

Van még valaki, aki nem közösködik a legénységgel: az űrhajó tulajdonosa és parancsnoka, a zárkózott életet élő Roy Eris, aki vetített hologramként vesz részt az űrhajó életében. Kényszerű elszigeteltsége nem akadályozza abban, hogy mindenen és persze mindenkin rajta tartsa a szemét a fedélzeten. Abban azonban igen, hogy tegyen valamit a „balesetek” ellen, amelyek a csillagközi út előrehaladtával kezdenek mind gyakoribbá és végzetesebbé válni.

Tovább

Bán Zsófiának két könyve is megjelenik külföldön

banzsofimargo_1.jpg

2019-ben Bán Zsófia két kötete is a külföldi könyvesboltok polcaira kerül. Az Esti iskola – Olvasókönyv felnőtteknek című kötet angol változata (Night School: A Reader for Grownups) januárban 15-én már meg is jelent Jim Tucker fordításában az Open Letter Books gondozásában. Március 20-án pedig a Der Sommer unsres Missvergnügens. (Rosszkedvünk nyara.) című esszékötet fog megjelenni németül a Matthes&Seitz/DAAD kiadónál. A kötetben 10 esszé szerepel, amelyeket Terézia Mora ültetett át német nyelvre. A könyv bemutatója április 1-én lesz Berlinben. 

msb_ban_sommer_u1.jpg

Könyvesblokk: Ames, Tóibín, Stephens-Davidowitz

kblog_kblokkfejlec_1_1_2_5_1_4.jpg

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal egy manhattani noiros thrillert, egy súlyos lélektani regényt és egy nagyon izgalmas adatelemzős kötetet ajánlunk. Jonathan Ames könyvéből kiderül, hogyan hatnak a gyerekkori traumák a felnőttkori személyiségre. Colm Tóibín története bebizonyítja, hogy még a legsúlyosabb családi viszályból is van kiút. Seth Stephens-Davidowitz könyve révén pedig ráébredhetünk, hogy körülöttünk mindenki hazudik.  

Jonathan Ames: Sosem voltál itt 

Jonathan Ames: Sosem voltál itt

Fordította: Gazdag Diána, 21. Század Kiadó, 2019, 159 oldal, 2990 HUF

 

A Sosem voltál itt egy sötét thriller, amely azt mutatja be, hogy a gyerekkori bántalmazás hogyan hathat ki az ember teljes életére. A noir elemekkel átszőtt történet főhőse Joe, akit felnövése során komoly traumák értek és ez maradandó nyomot hagyott a személyiségén. Felnőtt férfiként FBI ügynök lett, majd a haditengerészetnél szolgált, később pedig abból élt, hogy szexrabszolgának elrabolt lányoknak segített kiszabadulni. Egy nap arra kérik meg, hogy egy manhattani bordélyból mentse ki egy New York-i szenátor lányát. Az ügy miatt azonban egy borzalmas összeesküvés közepébe kerül. A regényből készült amerikai film a 2017-es Cannes-i Filmfesztiválon több díjat is elnyert; Joaquin Phoenix kapta a legjobb alakítás díját. 

Colm Tóibín: A blackwateri világítóhajó 

Colm Tóibín: A blackwateri világítóhajó

Fordította: Greskovits Endre, Park Kiadó, 2019, 280 oldal, 3950 HUF

 

A családi konfliktusok néha olyan messzire el tudnak menni, hogy már úgy tűnhet, nincs belőlük visszaút. Békét kötni azonban sosem késő. Erről szól Colm Tóibín könyve, amely egy nagymama, egy édesanya és lány törékeny és sebzett kapcsolatát mutatja be. A három nőnek sokéves viszálykodás után egy tragédia miatt kell megtalálnia a közös hangot: a lány, Helen imádott öccse haldoklik. Az egymástól elhidegült családtagokat ez a fájdalom hozza össze, valamint a helyzet, hogy össze vannak zárva a nagymama tengerparti, roskatag házában. Nincs más választásuk, kénytelenek meghallgatni és elviselni egymást, de a szituáció egyben új esélyt is ad számukra, hogy tisztázzák a múltbeli sérelmeket.

Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik 

Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Athenaeum Kiadó, 2019, 360 oldal, 3999 HUF

 

Seth Stephens-Davidowitz abból indul ki, hogy minden, amit az emberekről gondolunk, nagyrészt totális tévedés.  A Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint ugyanis jellemzően mindenki hazudik: az emberek nap mint nap hazudnak barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak - és önmaguknak is. Ezzel szemben az igazságot szerinte ma már nem is olyan nehéz megtudni. Ugyanis az, hogy mi mindenre klikkelünk rá netezés közben, elárul mindent. A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak igazi digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak és mit tesznek valójában az emberek. A Mindenki hazudik című könyvből kiderül az igazság. 

Mécs Anna: A megértés puffjai [Kapcsolati hiba]

Viola: Kedves József, be tudnál jönni az irodámba? :)

József látta.

József gépel.

Rendszerüzenet: József, a leírtak többszöri kitörlése bizonytalanságot sugallhat Viola felé.

Viola: Mondjuk 10 perc múlva?

Ki kell bújnia ez alól valahogy, hátha utána elsikkad a dolog. Persze tudja, itt sose sikkad el, itt mindent rögzítenek, itt mindenre emlékeznek.

József: Sajnos nem jó, mindjárt kezdődik egy megbeszélésem.

Rendszerüzenet: József, a naptárad alapján egész délelőtt nincs megbeszélésed. Erről Violát is értesítettük.

Kapcsolati hiba

Mécs Anna a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat nyerte el 2018-ban Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvesblogon Kapcsolati hiba címen írja tárcasorozatát havi rendszerességgel (a korábbi részeket itt lehet olvasni). 

Viola: Kedves József, tudom, hogy rövid üzenetem negatív érzéseket válthatott ki belőled, bizonyára attól tartasz, hogy valamilyen kellemetlen témát fogok felvetni. Megértem, hogy nehezen szánod rá magad, mégis arra kérlek, adj erre a beszélgetésre pár percet!

Tovább

5 inspiráló könyv a márciusi Nincs időm olvasni kihívásra

marcius_1.jpg

Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője tavalyelőtt elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amelynek során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a tizenötezer fős közösség közösen dolgoz fel. A márciusi ajánlat így hangzik: egy inspiráló könyv, ami fejlődésre késztet. A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most Michelle Obama életrajza, az Így lettem.  A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt olyan könyvet, ami szerintünk motiváló erejű.

Edith Eva Eger: A döntés 

Edith Eva Eger: A döntés

Fordította: Farkas Nóra, Libri Könyvkiadó, 2017, 419 oldal, 3999 HUF

 

Edith Eva Eger mindössze tizenhat éves volt, amikor a nácik szüleivel és egyik nővérével együtt Auschwitzba deportálták. Édesanyját és édesapját már a táborban töltött első napon elvesztette, a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele egy karlegyintéssel a gázkamrába küldte őket. Ő és nővére, Magda rengeteg érzelmi és fizikai megpróbáltatás után, de túlélték a borzalmakat és lehetőséget kaptak arra, hogy új életet kezdjenek. Eva megházasodott és Amerikába költözött, de évekbe telt, mire beszélni tudott traumájáról, és évtizedekbe, mire teret tudott engedni érzelmeinek. Időközben nemzetközileg elismert pszichológussá vált, aki többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel, gyásszal vagy bűntudattal küszködőknek segít. A döntés című memoárja arról szól, hogy bár nem választhatunk fájdalom nélküli életet, dönthetünk úgy, hogy szabadok leszünk,  és akármi történjék is, megragadjuk a lehetőségeket. A könyvről korábban ITT írtunk, az Edith Eva Egerrel készített interjúnkat pedig ITT tudjátok elolvasni. 

Barabási Albert-László: A képlet 

Barabási Albert-László: A képlet - A siker egyetemes törvényei

Fordította: Bujdosó István, Libri Könyvkiadó, 2018, 280 oldal, 3990 HUF

 

Barabási Albert-László ebben a könyvben összefoglalta, hogy mik azok a tényezők, amelyeket befolyásolni tudunk a saját sikerünk érdekében és mik azok, amelyeket nem. Válaszokat kínál azokra a kérdésekre, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatják, például, hogy miért nem jár együtt feltétlenül a kimagasló teljesítmény a sikerrel és milyen módszerekkel lehet ezen változtatni.  A képletben az élet szinte minden területéről (művészet, sport, üzlet, tudomány) olvashatunk inspiráló példákat, motiváló sikertörténeteket, és kiderül az is, hogy mik azok a törvényszerűségek, amelyek előmozdíthatják a mi céljainkat is. A magyar származású hálózatkutatóval a kötet megjelenésekor mi is beszélgettünk, akkor elmondta többek közt, hogy milyen kiterjedt kutatások állnak a könyv mögött, beszélt az adatgyűjtés nehézségeiről, de elárulta azt is, hogy a gyakorlatban hogyan érdemes alkalmazni a siker képletét. 

Tovább

A szerelmi és történelmi nyomozás szálai Budapestre vezetnek

Európában tíz éve ért véget a második világháború. Az üszkös romok már eltűntek az utcákról, de az emberi lelkeken ejtett sebek még nem gyógyultak be. Amara Sironit, a fiatal olasz újságírónőt főszerkesztője Kelet-Európába küldi, hogy tudósítson a vasfüggöny túloldalára került országok helyzetéről és arról, mi maradt a Soá emlékezetéből. Amarának személyes indítéka is van, hogy felüljön a keletre induló vonatra. Egy kudarcba fulladt házasság után mindenáron nyomára akar bukkanni kamaszkori szerelmének, Emanuelének.

Dacia Maraini: Végállomás Budapest

Fordította: Lukácsi Margit, Jaffa Kiadó, 2019, 416 oldal, 3990 HUF

 

Miután a két fiatalt a vészkorszak elszakította egymástól, Emanuele levelekben számolt be Amarának a sorsa alakulásáról. Az utolsó levél 1944-ben, a łódźi gettóból érkezett. Amara úgy sejti, hogy a fiút az auschwitzi haláltáborba hurcolták. A múltba és a sötétség mélyére vezető hosszú úton és a keresésben társául szegődik a félig magyar származású Hans, akivel Krakkó és Bécs után Budapestre is eljutnak, éppen akkor, amikor kitör a forradalom, amelynek aztán a szovjet tankok vetnek véget.

A lázas, egyszerre felemelő és tragikus napok elmúltával együtt térnek vissza Bécsbe, hogy szembesüljenek a vágyott és ugyanakkor rettegett igazsággal, amely örökre megváltoztatja Amara életét. Dacia Maraini meglepő, izgalmas fordulatokban bővelkedő regényében megrázó érzékletességgel rajzolódnak ki a közös sorsok egyéni drámái, legyen az a zsidók üldöztetése, a fronton harcoló katonák végzete vagy a túlélők és az otthon maradottak gyötrelmes küzdelme. Könyvében megelevenedik a háború sokkjából lassan magához térő Európa mindennapjainak hangulata, és az olvasó elé tárul egy olyan szerelem, amelyet a legnagyobb sötétség sem tud kioltani.

Olvass bele a könyvbe:

maraini-beleolvaso.pdf by on Scribd

Miss Marple visszatér a tévébe

Agatha Christie-ről köztudott, hogy bizonyos számú könyv után már ki nem állhatta az általa kreált Hercule Poirot-t, a kotnyeles, okos Miss Marple-t viszont kimondottan kedvelte. A Marple-történeteket már többször feldolgozták (készült belőle sorozat és egész estés film is), most pedig nagyon úgy fest, hogy a nyomozó vénkisasszony ismét visszatér a tévébe.

A Hatalmas kis hazugságok producere, Bruna Papandrea közölte, hogy új sorozatot indítanak, melynek alapját Agatha Christie 12 Miss Marple-könyve, valamint 20 novellája adja. A producer Christie-t valódi irodalmi legendának nevezte, Miss Marple-t pedig egy összetett női hősnek, aki nemcsak szórakoztató, de valódi inspirációt is jelent. Miss Marple figuráját több mint 90 évvel ezelőtt hozta létre Christie, bűnügyi kalandjait pedig azóta 41 nyelvre lefordították.

Agatha Christie krimijei iránt folyamatos az érdeklődés, amihez nagyban hozzájárulnak az adaptációk is, például az a BBC-minisorozat (Az ABC-gyilkosságok), amelyben Poirot-t John Malkovich alakítja, Rupert Grint pedig a Scotland Yard embereként tűnik fel:

Forrás: Variety