Olvass!

KönyvesBlog

Feminizmus, Hofi, Durica Katarina, Dragomán - Ilyen volt a Margó harmadik napja!

2018. október 21. .konyvesblog.

A Margó Irodalmi Fesztivál harmadik napján kiderült, hogy milyen sztereotípiák élnek a feministákkal kapcsolatban, hogy működnek-e Hofi poénjai írásban is, hogy miért izgatja Dragomán Györgyöt a hatalomnak való kiszolgáltatottság témája, és hogyan festenek női szemszögből a maffiatörténetek. 

A közös melltartóégetés végül elmaradt

margo_szombat_du_chripko_lili-6386.JPG

Fotó: Chripko Lili

„Feminizmusról lesz szó, tehát, aki akar, még most meneküljön!” – kezdte meg a beszélgetést a moderátor, Kertész Edina és próbált néhány helyet felszabadítani az érdeklődőknek, hiszen a Margó legkisebb színpadához tartozó téren tolongtak a nézők. Az Egy feminista nem jár rózsaszínben – és egyéb hazugságok című kötetről Csapody Kinga főszerkesztő, Rácz Zsuzsa, D. Tóth Kriszta, Kalapos Éva Veronika és (a rózsaszínbe öltözött) Kemény Zsófi beszélgettek szombat délután a Margón.

A beszélgetés kiindulópontjának a wmn.hu és a Menő Könyvek által közösen elgondolt kérdőív/kutatás/médiahack számított. Ezen többek között olyan megállapítások szerepeltek, minthogy „a feministák leszbikusak” vagy a „feministák nem szeretik a szexet”. A meghívott vendégek hamar megállapították, hogy mivel mindannyian vettek fel melltartót – és a sztereotípiák szerint ilyet egy feminista nem szokott –, a beszélgetés után lehet, hogy közösen el kéne őket égetni. A kérdőív pontosan azokat a sztereotípiákat próbálta felmérni, hogy vajon az emberek hány százaléka gondolja igaznak az állításokat. A kérdőívet először inkább a wmn.hu olvasói (25-45 év körüli nők) töltötték ki, majd amikor például már Puzsér Róbert oldalán is tudtak válaszolni az internetezők, hamar fordultak az arányok.

A cél mindenesetre nem egy tudományos kutatás összeállítása, hanem egy démonizált kifejezés átbeszélése volt. A könyv, melynek megjelenése kapcsán összeállították a kérdőívet, eredetileg angolul jelent meg, többek között Emma Watson, Keira Knightley vagy éppen Helen Fielding történetével. A magyar kiadáshoz kiegészítésként több hazai írót, költőt, slammert is arra kértek, hogy írják meg, számukra mit jelent az F betűs szó; a cél az volt, hogy meginduljon egyfajta közös gondolkodás a fiatal felnőttek és az idősebb generáció körében, a könyvben szereplő történetek elolvasása után pedig az olvasók abban a tudatban tegyék le a könyvet, hogy a feminizmus bizony rendkívül sokszínű és különböző lehet. (Raposa Renáta)  

Hofi a legjobb értelemben volt bohóc

margo_szombat_du_hofi.JPG

„Jézus is csak beszélt, meg Lao-ce is, Hofit is ideje volt leírni” – jelentette ki Bödőcs Tibor a Hofi megmondja című kötet bemutatóján tegnap este, amikor szóba került, hogy vajon írásban is működnek-e a humorista legjobb poénjai. Király Levente, a könyv szerkesztője szerint igen, sőt, bizonyos értelemben Hofira is lehet úgy tekinteni, mint filozófusra.

Tovább

Hogyan lesz az ember strici?

A címbe beemelt, provokatív kérdéssel kezdődik Szobotka Tibor 1937-ben írt regénye, és a főhős, Gontran Alfréd rögtön meg is adja a választ: "Strici nem abból lesz, aki szereti a nőket, hanem abból, akit szeretnek a nők." Gontran Alfrédot, azaz "művésznevén" Fredet, valóban szeretik a nők, és ő gátlástalanul ki is használja ezt: belőlük él. Ahogy ruháit dobja le egy-egy intim együttlétkor, úgy vetkőzi le minden szégyenérzetét, erkölcsi megfontolását, lelkifurdalását. Neki nincsenek érzelmei, csak érdekei. Nem érdekli, hány nő megy tönkre miatta, kíméletlenül átgázol azokon, akik eltartják, akik segítik. Persze, a strici élete sem mindig könnyű, de Fred bármire hajlandó, hogy a társadalom pereméről, a sivár hónapos szobák, gyanús garniszállók, olcsó kifőzdék, zálogházak világából egyre beljebb, egyre feljebb kapaszkodjon. Könnyű, munka nélkül megkereshető pénzt akar, elegáns szalonokba vágyik, ahol pezsgőt hordanak körbe, kékes, illatos cigarettafüst gomolyog, és a kandallóban parázsló tűz fényében, süppedős szőnyegen lehet szeretkezni. Hogy közben a félhomályból valaki kéjes gyönyörrel figyeli a szerelmi játékot? Ugyan mit számít, ha ez az ára a jólétnek?

Szobotka Tibor: Megbízható úriember

Jaffa Kiadó, 2018, 388 oldal, 3990 HUF

 

Ennek a vágyott új életnek a reményében kerekedik fel, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Útja Budapestről a világháború felé sodródó, egyre sötétülő horizontú Európa nagyvárosaiba, először Londonba, majd Párizsba és Zürichbe vezet, hogy végül egy Balaton-parti megállóval visszakanyarodjon a magyar fővárosba. Mert itt van ő otthon, itt van a legnagyobb kereslet a becstelenekre és aljasokra.

Szobotka Tibor ma is lenyűgözően modern szemléletű és stílusú regényében az egyéni létnek és történelemnek azokat a sokszor szinte észrevétlen fordulópontjait keresi és ragadja meg, amelyek új utat szabnak embereknek és nemzeteknek, azokat a sorsdöntő pillanatokat, amikor óhatatlanul lehullanak az álarcok, és magával a "meztelen" valósággal és igazsággal kell szembesülnie mindenkinek. Ha nem akarja, ha becsukja a szemét, akkor is. Az író hátborzongató érzékletességgel és hitelességgel festi meg a világháború előestéjének Magyarországát, ahol a romlottság és a bűn nemcsak természetessé, de elvárássá válik, ahol a striciből egycsapásra megbízható úriember lesz, akinek kezébe pénz, hatalom adatik, aki emberek sorsáról dönthet. Hogy ez hová vezetett, ma már tudjuk.

Olvassatok bele:

szobotka_megbizhato_uriembe... by on Scribd

Nádas, Millet, Hartay, Jacobsen - Ilyen volt a Margó második napja!

Önvédelmi hazugságaink és igazságra való sóvárgásunk élethossziglani feszültségeiről, a gyermeki naivitás és a világra való rácsodálkozás megragadásának lehetőségeiről, a nyolcvanas évek végén szocializálódott generáció rajongásáról és egy elhagyatott szigeten felnövő kislányról is sok szó esett a Margó Irodalmi Fesztivál második napján. 

Nádas Péter ironikusan létösszegez

margofeszt_nadas.jpg

Fotók: Nagy Márton

Péntek este hatkor az idei őszi Margó egyik legfontosabb eseményeként került sor a Nádas Péter életei és irodalmai című pódiumbeszélgetésre. Tóth-Czifra Júlia értő és érző moderálásával folyt a diskurzus Nádas monográfusával, Bazsányi Sándorral és a kortárs magyar- és világirodalom egyik legkiemelkedőbb szerzőjével. A hármas beszélgetés három opus köré szerveződött, a Világló részletekről, Nádas apai nagynénjének és gyámjának, Aranyossy Magdának javított és bővített, unokaöccse által széljegyzetelt kiadású önéletrajzáról, az Én régi elsüllyedt világomról, valamint a Nádas-monográfiáról. S míg rengeteg mindent megtudtunk a zsidó nagypolgári létformából hívő kommunistává lett nagyasszonyról, aki családja életvitele elleni lázadása után már nem volt képes gyilkossá vált elvtársaival is szembefordulni, valamint arról, hogy a monográfus boldogan vonja vissza saját személyiségét, hogy belemerülhessen a nádasi mondatok életkrízisenként változó struktúráiba, egészen odáig, hogy az író milyen élesen reflektálja saját analitikus alkatának olykor hübrisszel is fenyegető kérlelhetetlenségét, a hallgatónak az a benyomása támadt, hogy egy hihetetlenül kifinomult alkotói személyiség létösszegzés szintjére emelkedő megnyilvánulásának tanúja lehet.

Szó esett a nádasi világkép legfontosabb vezérmotívumairól, úgymint az alkatról, a közvetlenség hiábavaló vágyáról és megközelítési lehetőségeiről, valamint önvédelmi hazugságaink és igazságra való sóvárgásunk élethossziglani feszültségeiről. Nádas Péter számára az alkat fogalma a görög kultúra karakter-felfogásából értelmeződik újra, az istenek adománya számára azokat a belső, megváltoztathatatlan határokat jelenti, amelyek között a mindig egyszeri személyiség létérzékelése, ön- és világismeretének érzéki-szellemi mozgásai történnek. A szerző kifinomult (ön)iróniával beszélt arról a feszültségről, amellyel hazugságaink és képmutatásaink védőbástyái mögé húzódva mégis az igazságot és közvetlenséget sóvárogjuk önmagunk és választott társaink vonatkozásában egyaránt. Ennek példájaképpen Bazsányi Sándor megkérte Nádast, hogy beszéljen arról, miért is égette el az Emlékiratok könyvének egyik kéziratát, mire azt a választ kapta, hogy abban a szövegverzióban maga Nádas is megpróbált közvetlenül a „mi az igazság” című kérdésre válaszolni, és be kellett látnia, hogy próbálkozása hiábavaló, mert vágyának tárgya nem adott az emberi létezés keretei között. Önmagunk másokkal dialógusba lépő igazságai az alkotó munkában az autentikus szövegkonstrukció és az elbeszélői szerepjátékok közvetítettségében fénylenek fel és homályosodnak el. Vágyaink tárgyát csak megközelíthetjük, egzisztenciális eseményként talán a zokogás és a szeretkezés pillanataiban járunk legközelebb hozzá.

Tovább

Az elátkozott gyereknek éjfélkor meg kell halnia - vagy mégsem?

Morrigan Crow elátkozott gyerek. Mivel épp Napszálltakor született, őt okolják minden bajért: ha megdöglik a konyhamacska, ha szívrohamot kap a kertész. Ám ami ennél is szörnyűbb, hogy a 11. születésnapján, pontban éjfélkor meg kell halnia.

Jessica Townsend: Nevermoor 1. - Morrigan Crow négy próbája

Fordította: Pék Zoltán, Kolibri, 2018, 380 oldal, 2999 HUF

 

Csakhogy épp mielőtt tizenkettőt ütne az óra, az ajtóban megjelenik egy különös férfi, és azt kérdezi: "Mondd csak, akarsz-e élni?" Jupiter kimenti a Füst és Árny Vadászainak karmából Morrigant, és egy titokzatos városba, Nevermoorba viszi. Ahhoz azonban, hogy maradhasson, és felvételt nyerjen a Csudálatos Társaságba, a lánynak négy próbát kell kiállnia.

Az élete a tét: ha sikerül, biztonságban élhet tovább Nevermoorban, ha nem, el kell hagynia a várost, és szembenéznie a végzetével.

Olvass bele a kötetbe:

Townsend_Nevermoore1_reszle... by on Scribd

 

 

A főhős meghal a végén

A Hollywood Forever temetőben beszélget a Halállal az elbeszélő Szántó Péter novelláskötetében, ami júniusban jelent meg a Könyvhétre. A főhős meghal a végén című kötet megjelenését már nem élte meg a szerző, a kézirat leadása után gyors lefolyású betegség következtében elhunyt. Videónkban kísérletet teszünk rá, hogy utólag bemutassuk Szántó Pétert: Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Tóth-Czifra Júlia és Szántóné Decsi Ágnessel beszélgettünk.

ITT A VIDEÓ: 

Az elmúlt húsz évben egy több több százmillió forint bevételű kommunikációs céget épített fel Szántó Péter, 1996 óta a Noguchi nevű menő pr-ügynökségét vezette, két éve vonult vissza, hogy teljes erővel az írásra koncentráljon. Szántó jogászként végzett, újságírónak tanult, nyolc éven át volt az Élet és Irodalom rovatvezetője, tévékritikákat is írt, de forgatókönyvíróként jegyezte az Angyalbőrben és a Família Kft. című sorozatokat is. Szántó mindig is írt, 19 évesen jelent meg az első novellája a Nők Lapjában, első novelláskötetét a Magvető adta ki 1989-ben Harmadnapos nemzedék címmel.

A szerző is meghalt a végén

A Hollywood Forever temetőben beszélget a Halállal az elbeszélő Szántó Péter novelláskötetében, ami júniusban jelent meg a Könyvhétre. A főhős meghal a végén című kötet megjelenését már nem élte meg a szerző, a kézirat leadása után gyors lefolyású betegség következtében elhunyt. Hogyan beszéljünk...

Szántó Péter az irodalomba tartott vissza, a novelláskötete mellett egy regényen is dolgozott. A főhős meghal a végént csak a szerző halálának nézőpontjából tudtam olvasni. A szerző a szövegeiben játékra hívja a Halált, akinek a főhős forgatókönyvírója szinte a kollégája, ahogy utalást is tesznek rá a kötetben. És ezt a gondolkodást nagyon érezni: Szántó pár pillanat alatt felrajzolja az alapkaraktereket és a kontextust, és bármilyen irányba is indul el, a végén biztos megkapja az olvasó a csattanót, ebben nem ismer kíméletet. Az elbeszélés aktusa még talán a történetnél is fontosabb számára, a halálról minden is az eszébe jutott, fura leírni, de inspirálta. Egészen kevés pátosz vagy érzelmesség van a szövegekben, inkább szórakoztatóan beleáll a játékba, hogy a halállal is bármit meg lehet csinálni. A halállal foglalkozott novelláiban, de végül is ő és szövege győzött a halál felett.

Az észt Janikovszky elmeséli, valójában milyen gyereknek lenni

Janikovszky Éva világához hasonlítja az észt Anti Saar könyvének (Így mennek nálunk a dolgok) hangulatát kiadója, és a párhuzam abszolút megállja a helyét. Saar ugyanis azt tudja, amit nagyon kevesen, képes lemenni abba a gyerekpózba, amit a többség a kamaszkorba lépve teljesen maga mögött akar tudni. Emiatt van aztán az, hogy egy idő után a felnőttek többsége teljesen el is felejti, milyen volt rácsodálkozni a leghétköznapibb történésekre is. Még szerencse, hogy vannak, akik emlékeznek rá.

Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok

Fordította: Patat Bence, Cser Kiadó, 2018, 136 oldal, 2995 HUF

 

Saar könyvében ugyanis nem történnek nagy dolgok, csak egyszerű mindennapi kalandok. Hőse, Villu, aki az anyjával, az apjával és a kistestvérével, a „fél hároméves” Janekkel él egy nagy piros házban, és a maga keresetlen gyerekhangján elmeséli, hogyan esznek, autóznak, veszekednek, hogyan mesélnek mesét és rémtörténeteket. Egy jó gyereksztori persze mindig a felnőttek világáról is állít valamit, miközben ügyelnie kell arra is, hogy ne legyen didaktikus, és ne is kacsintgasson erősen a felnőtt olvasókra. Saarnak ez nagyon jól sikerült, a legszemléletesebben talán abban a karácsonyi manós történetben, amikor Villu kettesben marad otthon az apjával (az anyukája és a testvére vidékre utazik), és – hogy, hogy nem – a manó aznap reggel elfelejt ajándékot tenni az ablakban hagyott papucsban.

Tovább

Itt az a tíz író, akinek debütálását segíti a Canon Digitális Könyvnyomtatási Pályázata

canon_dkp_2018.jpg

Fotó: Soós Dániel

Idén tizedik alkalommal választotta ki a Magyar Írószövetség zsűrije A Canon Hungaria Kft. által szervezett pályázaton azokat az írásokat, amelyek piaci debütálását segíti a digitális, kis példányszámú nyomtatással. Az elmúlt években a Canon a pályázatok keretében 100 új könyvet jelentetett meg közel 3,5 millió nyomtatott oldal terjedelemben. 

A nyertes szerzőket idén az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár nyitónapján ismerhette meg a nagyközönség, a könyvek pedig a téli szezonra kerülnek kereskedelmi forgalomba. A zsűri célja az igazán különleges művek kiemelése volt; ahogy Győrffy Ákos, József Attila díjas költő, zsűritag fogalmazott: a szigorúság jót tesz a versenynek. A zsűri elnöke, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke bátorítja az összes jelentkezőt: akinek idén nem jutott át a zsűri szűrőjén a könyve, ne csüggedjen, pályázzon jövőre is. 

A 10. Canon Digitális Könyvnyomtatás Pályázat nyertes művei:

Tovább

Krasznahorkai és a Báró hazatérése  – riportfilm a Margón

A_BARO_HAZATER_TRAILER_FINAL_MIX_SUB from ELF Pictures on Vimeo.

Holnap mutatják be a Margó Irodalmi Fesztiválon azt a portréfilmet, amelyben Krasznahorkai László hazatér szülővárosába, Gyulára, és megmutatja gyerekkorának legfontosabb helyszíneit. A Breier Ádám által készített A báró hazatér című filmben az író mesél többek közt szüleiről, az általa sokáig legendásnak hitt városról, és regényhőseiről is, akikkel mind érez egyfajta rokonságot. A különleges dokumentumfilm, amely nem sokkal a Báró Weinckheim hazatér megjelenése után készült el, egyfajta múltidézés, amelyben egymásra íródik a Báró egykori városa, Krasznahorkai otthona és a mostani Gyula. Az író rég nem látott helyszíneket keres fel, és közben az is kiderül, hogy miképpen kapcsolódik össze, rakódik egymásra művészete és valós élete. Az pedig már csak ráadás, hogy közben olyan helyzetekben is láthatjuk őt, ahogy korábban sosem: például megnézhetjük hogyan mászik kerítést, merre volt kedvenc kocsmája, vagy hogyan nézi meg fiatalokkal a naplementét.

Bemutató. Breier Ádám portréfilmjét holnap este 20 órakor mutatják be a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. Bővebb információért KATT IDE. 

A film részleteit természetesen most nem áruljuk el, de felsorolunk pár izgalmas adalékot, amiért érdemes megnézni:

  • láthatod, hogy a Báróhoz hasonlóan hogyan tér vissza Krasznahorkai szülővárosába, és mit él át közben
  • mesél szüleiről és megmutatja, hogy melyik házban született
  • beszél az egykori városi legendákról és azokról a figurákról, akik valamilyen formában felbukkannak a regényeiben
  • megnézheted, hogyan mászik meg gondolkodás nélkül egy pillanat alatt egy kerítést a hatvannégy éves író
  • kiderül, hogyan szerzett tudomást édesanyja öngyilkossági kísérletéről és mit élt át
  • elmondja, hogy miért érzi azt, hogy elveszítette az otthonát
  • megmagyarázza, hogy miért nem ugyanaz a Báró gyerekkorának Gyulája és a mostani város
  • megmutatja melyik volt a kedvenc kocsmája, és elárulja azt is, miért nem iszik 18 éve
  • mesél a rockzenekaráról, és arról, hogyan tört ketté zenei karrierje tizenhét éves korában
  • szó esik Tarr Bélával való megismerkedéséről és a Sátántangó megfilmesítéséről
  • elmondja, hogy szerinte hogyan adja ki egy mű összes szereplője az író személyiségét, és hogy számára a figurái miért nem választhatók el a valóságtól

Scolar Live és Szabó Balázs - Ilyen volt a Margó első napja!

Az olvasó költővé válásáról, szélsőséges visszajelzésekről és háborús traumákról beszélgetett tegnap három fiatal költő, Vajna Ádám, Fenyvesi Orsolya és Izsó Zita a Margó Irodalmi Fesztivál első napján. Az esti Szabó Balázs koncert előtt pedig a zenész mesélt gyerekkori álmairól, első kazettájáról és a versmegzenésítés csodájáról. 

Az állatos borítójú könyvek világa - Scolar Live: Instant 3-as

margofeszt_elsonap_181018_webres_nmp_077.jpg

Fotók: Nagy Márton

Van, aki személyesen vette át, van, akinek postázták, míg egyikőjüknek ugyan futár vitte, de a csengő által felkeltett kisbabája miatt csak órákkal később tarthatta kezében először kész művét. Egy azonban közös: mindhárom költő az őszi Margó csütörtöki nyitónapján mutatta be a Scolar Live sorozat keretein belül kiadott verseskötetét. A Várkert Bazár Vásárszínpadán Vajna Ádámmal, Izsó Zitával és Fenyvesi Orsolyával Czinki Ferenc beszélgetett.

Elsőként a kötetek összeállításáról volt szó: Vajna Babiczky megkeresése által került a Scolarhoz, Izsó Zita többek között a kiadói tevékenysége miatt, míg Fenyvesi Orsolya kész kézirattal állt elő. Fenyvesi azt is elárulta, hogy mikor megtudta, kikkel együtt jelenik meg, már bontotta a képzeletbeli pezsgőt. A borítók és címek is szóba jöttek, mivel (ha már csak Czinki Ferenc hattyús vagy Borda Réka dinoszauruszos borítóját nézzük) a sorozatra jellemzőek az állatok. A mostaniak közül kivételt képez Fenyvesié, aki mikor először látta a tervet (a szíves borítóról), épp a kardiológiáról ért haza. A bemutatott kötetekből talán pont az övé a legegyedibb, hiszen bal oldalon verstöredékek, míg jobb oldalon azok kommentárjai olvashatóak. Ezeket azért is alkotta meg így, hogy az olvasó egyben költővé is válhasson, mikor az oldalak között a saját versét megalkotja. Vajna Ádám kötetcímére szélsőséges visszajelzések érkeztek, de ő ezzel a különböző megszólalásmódokat és az óda-oda szójátékot próbálta visszaadni. Verseinek különlegessége, hogy mindegyik címében birtokos szerkezet olvasható. Izsó Zita kötetében a négy ciklusból az egyik a háborús traumákról és az otthontalanságról szól, amihez segítséget néhány aleppói menekülttel való beszélgetés és nagyszülei történetei adtak. A bemutatón a költők többször felolvastak, a beszélgetés után pedig hosszú sor állt a Scolar standjánál. Szerencsére a dedikálásra gyorsan odaértünk, így Vajna Ádám rinocéroszos matricáiból is kaptunk a könyv mellé.

(Raposa Renáta)

Szabó Balázs: Örülök, hogy hagytam magam játszani

margofeszt_elsonap_181018_webres_nmp_066.jpg

Szabó Balázsnak a tegnap esti koncertje előtt „nem megszokott beállásban” volt része a Várkert Bazárban, ugyanis hangolódásképp a Margó Extrán beszélgetett Ott Annával első zenei sikereiről és kudarcairól, a szemkontaktus fontosságáról, és arról, hogy miért a vers a legfontosabb.

Tovább

Maxim Leo családjából nem lehet kivonni az NDK-t

(Kép forrása)

Ha kapásból fel kellene sorolni olyan filmeket, amelyek az NDK-s mindennapokról szólnak, akkor a Good bye, Lenin! és A mások élete biztosan köztük lenne, meg talán A néma forradalom, ami pont most megy a magyar mozikban (és ráadásul még magyar vonatkozása is van). A keletnémet múlt feldolgozása viszont nemcsak filmben, hanem az irodalomban is zajlik, ami viszont kiemeli Maxim Leo könyvét (Volt egyszer egy NDK) ebből a halmazból, az az, hogy nála a történelmi feldolgozás egybeesik a családi múlt feltárásával is.

Maxim Leo: Volt egyszer egy NDK - Egy keletnémet család története

Fordította: Blaschtik Éva, Park Kiadó, 2018, 304 oldal, 3490 HUF

 

Maxim Leo (író-újságíró, de jegyzett már forgatókönyvet is például a Tatort című német bűnügyi sorozatnak) elképesztően izgalmas hátterű családból származik. Az anyai nagyapja egy háborús hős volt, aki fiatal srácként a francia ellenállás tagja, később pedig a keletnémet állam egyik kirakatembere lett, afféle NDK-s híresség. Az apai nagypapája vele szemben az a típusú kisember volt, aki valószínűleg ugyanolyan jól megtalálta a helyét a náci, majd később a kommunista Németországban is. Leo anyja hithű kommunista volt, aki később meghasonlott és csalódott a rendszerben, az apja pedig igazi lázadó művész, aki teljesen abszurd módon éppen az NDK összeomlásával veszítette el egyik legfontosabb fogódzóját – egészen pontosan azt a politikai monolitot, ami ellen lázadni lehetett.

Ahhoz, hogy a családi emlékekből könyv szülessen, a kezdőlökést az adta meg, hogy az anyai nagypapa, aki korábban rengeteget mesélt a háborús élményeiről, elnémult. Maxim Leóval az őszi Könyves Magazinban interjúztunk, telefonon értük utol, és akkor ezt mondta nekünk:

Tovább

Figyelembe vehetők egyszerre egy várandós nő és a még meg nem született gyerekének a jogai?

Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy tizenöt éves lánya, Wren is a klinikán tartózkodik. De vajon hogyan reagálnak a túszok?

Jodi Picoult: Életszikra

Athenaeum Kiadó, 2018, 368 oldal, 3999 HUF

 

Egy nővér úrrá lesz saját pánikrohamán, és segít egy sebesült nőn. Egy orvos a hite miatt gyakorolja hivatását... Most éppen ezt a hitet teszi próbára az élet. Egy magzatvédő aktivista páciensnek álcázva tapasztalja meg, milyen annak a gyűlöletnek a kereszttüzében lenni, amit ő is szított. De vajon mi a túszejtő valódi célja? A lebilincselő történet visszafelé halad az időben, így az emberi sorsok szépen lassan bontakoznak ki.

Jodi Picoult korunk egyik legvakmerőbb írója. Most éppen azt boncolgatja, hogyan lehet egyszerre figyelembe venni a várandós nő és a még meg nem született gyermeke jogait. Az Életszikra beszélgetésre, vitára inspirál, és talán megértésre sarkall.

Olvass bele a könyvbe:

Picoult_Eletszikra_1-52.pdf by on Scribd

Mécs Anna kapta a Margó-díjat 2018-ban!

margodij_asap_181018_nmp_1920px_001.jpg

Fotó: Nagy Marci / Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár

2018 október 18-án a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként megvalósuló Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron negyedik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének, Mécs Annának. Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára pedig Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért.

Mécs Anna novelláiban korosztálya egzisztenciális kérdéseit teszi fel családról, párkapcsolatról, nőiségről, munkáról és önmegvalósításról. A Gyerekzár lendületesen és izgalmasan beszél nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szexről vagy autóvezetésről. A Scolar Kiadónál megjelent novelláskötet elbeszélői apákkal, anyákkal küzdenek, történelmi sérelmek, természettudományos elméletek és vallásos dogmák között próbálnak utat törni maguknak. A gyerekzár véd, de egyben gyerekszerepben is tart, így nem érezhetik meg tetteik súlyát, babásítva maradnak hosszú éveken át.

Tovább