Olvass!

KönyvesBlog

Farkasok prédájává válhatsz, ha nem vásárolsz eleget

2019. június 25. .konyvesblog.

Napjainkra a különböző disztópiákban leírt világképek némelyike rémisztően kézzelfogható közelségbe került. Kár lenne azonban feleslegesnek titulálni a nyomasztó, negatív társadalmi formákat szerepeltető műveket. Ugyanis amíg létezni fognak aggasztó irányba mutató politikai, társadalmi folyamatok, addig a hasonló témájú irodalomra is szükség lesz, hogy figyelmeztessenek a közelgő, vagy éppen a már jelenlévő veszélyekre. Tünde Farrand, a debreceni születésű, de Angliában élő és angolul publikáló író első regénye egyszerre kínálja a velünk élő múlt rendszereinek és a fogyasztói társadalomnak is fájóan aktuális kritikáját egy személyes hangvételű családi drámába ágyazva.

Tünde Farrand: Farkasország

Fordította: Miks-Rédai Viktória, Gabo, 368 oldal, 3490 HUF

 

2050 Angliájában egy vagyoni kasztrendszeren alapuló társadalmi forma jött létre. A létra legalsó fokán a nincstelenek, a Zónába száműzött non-profit személyek állnak, míg a tetején a Tulajdonosok vagyonos rétege pöffeszkedik. Köztük helyezkednek el a Kis-, Közép- és Csúcsfogyasztók, akiket a hónap vége felé közeledve a személyfonjuk figyelmeztet, ha még éppen nem vásároltak eleget. Az idősek, vagy a betegségük miatt non-profittá váló személyek pedig Méltóságházakba vonulhatnak, ahol aztán méltóságteljesen eltöltött utolsó napjaikat követően eutanázia segítségével távozhatnak az élők sorából.

„Apa megpróbálta elmagyarázni nekem és Sofiának, úgy, hogy meg is értsük, miért omlott össze a régi világ. Már kilencévesen is felfogtam, hogy az öregek és betegek túl nagy terhet jelentettek a szociális rendszer számára, és emiatt szegényedett el a keményen dolgozó többség. Még ma is emlékszem, micsoda izgalommal várta mindenki az ingyenes lakhatást; mindenhonnan erről hallottunk, idegenek borultak egymás nyakába az utcán, felnőtt férfiak sírtak örömükben, amiért a gazdasági és lakhatási válságot végleg felszámolták. Cserébe nem kellett mást tennünk, csak fogyasztani.”

A társadalmi mobilitás azonban működik: nem lehetetlen fogyasztói szintet lépni, ám mégis könnyebb lecsúszni, és a lejtőn alig lehetséges a megállás. Miután férje rejtélyes módon eltűnik, a tanárként dolgozó Alice-nek is meggyűlik a baja középfogyasztói életformájának fenntartásával. Meggondolatlan lépéseinek következtében nemcsak a munkáját veszti el, de el kell hagynia otthonát is, hogy Kisfogyasztóként a számukra fenntartott körzetek egyikébe költözzön. A lejtőn lefelé tartó útjából fakadó kétségbeesésében az időközben Tulajdonossá vált nővéréhez fordul segítségért, aki utolsó találkozásuk óta hatalmas változásokon ment keresztül, és talán az elmúlt években történteket is képes Alice számára más megvilágításba helyezni.

Tovább

A viharsarki lapozgatósban jól megfér egymás mellett a BMW-s csávó meg a dicsérő néni

Hartay Csaba csinált egy préselt növénygyűjteményt az emberekből. Ez itt az. Szépen lekaszálta őket a Facebookon, a buszon, a kiskonyhában, wellness-szállodában a bugyborékos izénál, buliban, majálison, tévéképernyő előtt. Aztán lepréselte, beragasztotta, és most itt sorakoznak: ez egyébként irtó büdös, az mérgező, amaz veszélyeztetett. Ezt szívják, azt kenik, emezt meg kéne trágyázni. Mi vagyunk azok.

Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást!

Athenaeum Kiadó, 2019, 219 oldal, 3699 HUF

 

Itatós locsolkodás, felzabálós-pénzemetleevős nyaralás, operettes túldicsérés, szájbaverést provokáló mindent fikázás. És ahogy sorjáznak a preparátumok, valahogy átlapozunk a hallucinogénekre, egyre abszurdabb alakok és történetek visznek, már nem is kislexikonunk van, hanem csattanó maszlagos békebeli kalendáriumunk, amiben volt időjárás, nemzetközi helyzet, aranygaluska és gyermeknevelési tippek is. Viharsarki lapozgatós. Szívesen a beengedést!

Olvass bele a kötetbe:

Hartay_Befogadas_1-21_KB.pdf by on Scribd

Száz év magány és csodás események egy időn kívül rekedt örmény faluban

„Pénteken, nem sokkal dél után, amikor a nap átbukott a zeniten, és méltóságteljesen a völgy nyugati széle felé gördült, Szevojanc Anatolija lefeküdt meghalni.” Ezzel a mondattal indul az örmény származású orosz írónő, Narine Abgarjan regénye, az Égből hullott három alma, mely egy világtól elzárt örmény falu hétköznapjaiba vezet be. Az 58 éves Anatolija „nehéz és hiábavaló” életének végén megadással és beletörődéssel készül fel saját halálára, sorsa azonban nem várt irányt vesz, és története mesei megoldással zárul. A könyvből nemcsak az ő és felmenői élettörténetét ismerjük meg, hanem szülőhelyének sok szereplőjét, azok élettörténetét is. A bemutatott sorsokat összefűzi Maran, egy sok csapásnak kitett hegyvidéki falu, ahol egyszer a házak fele tűnik el egy hirtelen földmozgásnak köszönhetően, máskor pedig több éven át tartó éhínség tizedeli a lakosságot. Az itt élő emberek perifériára szorult, isten háta mögötti hősök, lakhelyükre csak a postás és esetenként a mentő jár fel a völgyből, illetve a falu boltosa szállingóztat némi információt a város, a nagyvilág felől: „Az egyetlen járműért is, amelyik néhanapján felbukkant a faluban, a mentőautóért, táviratot kellett küldeni – ez volt Maran egyetlen kapcsolata a külvilággal. Láthatóan a völgyben már csak legyintettek arra a maroknyi makacs öregemberre, akik annak idején megtagadták, hogy a Manis-kar tetejéről alacsonyabban fekvő vidékre költözzenek.”

Narine Abgarjan: Égből hullott három alma

Fordította: Goretity József, Typotex Kiadó, 2019, 290 oldal, 3200 HUF

 

A szigorú szokásrend szerint élő (nem mindegy például, hogy a mosott ruhákat milyen sorrendben teregetik ki száradni), elszigetelt falusiak mindezek ellenére elégedettek sorsukkal, gyakran hangoztatott mondásuk a következő: „Akkor legalább legyen így”. A sorsba való beletörődés, az az alázat, mellyel a legnagyobb csapást, a több éves éhínséget vagy természeti katasztrófákat fogadják, olyan meginghatatlan, hogy már-már lázadásnak hat. „A maraniak közül senki nem reménykedett abban, hogy az életük egyszer majd jobbra fordul. A falu jámboran tudomásul vette a halálos ítéletét…” A 21. századi európai ember számára már értelmezhetetlen (ugyanakkor talán épp ezért lenyűgöző is) ez a fajta belenyugvás, ez a mozdulatlan várakozás, a lázadás, a panasz teljes hiánya. A maraniak élik, ami van, ami adatott számukra. Nemcsak tűrik agresszív férjük kirohanásait (mint a főszereplő Anatolija), de beletörődnek gyermekeik elvesztésébe, a falu kiöregedésébe, és saját halálukba is.

Tovább

Szívünk rajta: a Szigetlakó a hónap könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Ebben a hónapban a Szigetlakó című kötet lett a hónap könyve.

Júniusban Junot Díaz Szigetlakója lett a Szívünk rajta kiemelt könyve. Hőse egy Lola nevű kislány, akinek iskolájába mindenki máshonnan érkezett. Amikor a tanítónője azt kéri a gyerekektől, hogy mindenki rajzolja le, honnan emigrált a családja, minden gyerek izgatottan néz a feladat elé. Kivéve Lolát. Ő nem emlékszik a Szigetre – még bébi volt, amikor eljöttek. De a család és a barátok segítségével – és az ő emlékeik révén, melyek között bőven akadt vidám, fantasztikus, szívszorító és ijesztő – Lolát elképesztő utazásra repíti a képzelete – vissza a Szigetre.

Junot Díaz: Szigetlakó, ill.: Leo Espinosa

Fordította: Pék Zoltán, Cor Leonis Films, 2018, 48 oldal, 3490 HUF

 

A hónap értékelője, Farkasházi Réka így vélekedett a könyvről: „Felvillanyozó, nagyon bátor gyerekkönyv. Fontos és kényes témát jár körül nagyon finoman, ugyanakkor rendkívül érzékletesen. Ez az a könyv, aminek minden család könyvespolcán, minden iskola könyvtárában ott kell lennie. A szerző és az illusztrátor remek alkotópárosának köszönhetően igazán igényes gyerekkönyv született.”

A hónapban az alábbi könyvek kaptak még matricát:

Brandon Mull: Égi fosztogatók
Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás
Kornyej Csukovszkij: Doktor Hű De Fáy
Elys Dolan: Nyuszi úr csokoládégyára

Kazuo Ishiguro regényében egy sanghaji bűneset szálai messzire vezetnek

A huszadik század elején egy üzletember-misszionárus brit házaspárnak váratlanul nyoma vész Sanghajban. Fiuk, Christopher Banks Angliába kerül, és a 30-as években már ünnepelt magándetektív Londonban. 1937-38-ban Japán a második világháború nyitányaként sorra foglalja el a kínai nagyvárosokat. Sanghaj sorsa is hamarosan beteljesedik. Titkos brit diplomáciai tárgyalások kezdődnek Japánnal, az egész londoni divatos társaság a fenyegető világégésről beszél - főleg, úgy tetszik, Christopher Banks fantáziájában, aki egyre inkább úgy gondolja: ha nem megy vissza gyerekkora színhelyére, és nem oldja meg élete legfontosabb ügyét - szülei eltűnésének rejtélyét -, semmi sem akadályozhatja meg a keleti béke összeomlását, s vele együtt a nyugatiét sem, hiszen Sanghaj a maga európai negyedeivel valóságos szikra a lőporos hordón.

Kazuo Ishiguro: Árva korunkban

Fordította: Tábori Zoltán, Európa Könyvkiadó, 2019, 495 oldal, 3999 HUF

 

Az irodalmi Nobel-díjas Kazuo Ishiguro regényében a főhős a politikai alvilág (kínai kommunisták és nacionalisták, szovjet kémek, veszélyes angol amatőrök) és üzleti alvilág (ópiumcsempészet) kusza köreibe vész bele a nyomozása során, és ahogy a világ halad a pusztulás felé, úgy hatalmasodik el rajta a rögeszméje - az olvasónak pedig végül magának kell eldöntenie, mennyire megbízható forrásból származik ez az egész történet, és a megoldás csakugyan megoldja-e a rejtélyt.

Olvass bele a regénybe:

Ishiguro_ArvaKorunkban_resz... by on Scribd

Könyvesblokk: Hirvonen, Osborne, Åsbrink

A hétfői Könyvesblokkba ismét az újdonságok közül válogattunk: Elina Hirvonen a klímaváltozás kérdéseit feszegeti szokatlan keretek között, Lawrence Osborne az emberi kapcsolatok megváltozott dinamikáját vizsgálja, Elisabeth Åsbrink pedig egy konkrét évszámból kiindulva villant fel képeket Európa történelméből.

Elina Hirvonen: Elfogy az idő

Elina Hirvonen: Elfogy az idő

Fordította: Szécsi Noémi, Magvető Könyvkiadó, 2019, 240 oldal, 3499 HUF

 

Egy huszonhét éves finn férfi, Aslak Anttila tüzet nyit a járókelőkre Helsinki belvárosának egyik háztetőjéről. Nem magányos merénylő, egy zöld terroristacsoport tagja, akik úgy akarnak megakadályozni egy környezeti katasztrófát, hogy minél több felelőst, vagyis véletlenszerűen kiválasztott gyalogost ölnek meg. Az Elfogy az idő három különböző nézőpontból mutatja be a merénylőt: megismerjük Aslak indítékait, megtudjuk, mit él át egy anya, akinek a fiából gyilkos lesz, és az idősebb testvér, aki Szomália fővárosából követi végig az eseményeket. Hirvonen regénye olyan, mindannyiunk számára fontos témákat emel irodalmi keretek közé, mint a környezetvédelem, a klímaváltozás, az internetes zaklatás vagy épp a segélyszervezetek munkája során felmerülő erkölcsi dilemmák, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy képes-e megmenteni egy fiút az anyai szeretet, mielőtt túl késő lenne.

Lawrence Osborne: Gyönyörű bestiák

Lawrence Osborne: Gyönyörű bestiák

Fordította: Horváth M. Zsanett, Jelenkor Kiadó, 2019, 295 oldal, 3299 HUF

 

Az Égei-tengeri Ídrán nyaral két gazdag lány, az angol Naomi és az amerikai Samantha. A pár évvel fiatalabb Sam hamar a domináns és cinikus Naomi varázsa alá kerül, vele járja a szigetet. Egy nap a parton ráakadnak a halálosan kimerült szír menekültre, Fáúdra. A lányokat tűzbe hozza a lehetőség, hogy megmentsenek egy embert, ezzel kissé megbillentve a hatalmi egyensúlyt a gyengék javára. Lawrence Osborne regényének főszereplői gyönyörű bestiák, gyönyörűek, mint a párducok. De önmaguk fogságába esnek, amikor abban a hitben, hogy megváltoztathatják a világot, merő hiúságból csak sodródnak az eseményekkel.

Elisabeth Åsbrink: 1947 - Újrakezdés a háború után

Elisabeth Åsbrink: 1947 - Újrakezdés a háború után

Fordította: Dobosi Beáta, Park Kiadó, 2019, 276 oldal, 3490 HUF

 

1947-ben Európa és a világ a háború borzalmaiból éledezik. Párizsban az embereket elvarázsolják (vagy éppen felbőszítik) Dior ruhakölteményei, a közép-kelet-európai országokban a kommunisták hatalomátvételre készülődnek, égetővé válik a palesztin konfliktus, zajlanak a nürnbergi perek, megszületik az emberek és nemek közti egyenlőség gondolata. Elisabeth Åsbrink - Florian Illies 1913. Az évszázad nyara című könyvéhez hasonlóan - hónapról hónapra mutatja be ennek az évnek a főbb történéseit. A mozaikszerűen felvillanó pillanatképek előterében, a kötet közepébe ékelve a magyar származású szerző családjának megrázó története áll, ez teszi könyvét erősen személyessé.

Az idő mindig ott ketyeg egy nő testében

het_konyve_5.jpg

Az irodalmat és filozófiát évszázadokon keresztül a férfi nézőpont uralta, és bár ma már a nők is írhatnak, a világról való gondolkodásunkat még mindig a férfiak által feltett kérdések határozzák meg. Ezzel szembesít nagyon keményen Sheila Heti nagy port kavaró regénye, a Változások könyve, amely a gyerekvállalás témáján keresztül beszél arról, hogy a nők miként tapasztalják meg a létezést, az időt, a szorongást, az alkotást, a testüket vagy éppen a vágyaikat. A magyar származású, Torontóban élő író regénye tulajdonképpen nem más, mint kérdések sora a nőiségről és az anyaságról, vagy ha úgy tetszik, maga az anyaság filozófiája. 

Sheila Heti: Változások könyve

Fordította: Csonka Ágnes, Libri Könyvkiadó, 2019, 312 oldal, 3499 HUF

 

Az, hogy valaki vállal-e gyereket vagy sem, sokáig nem döntés kérdése volt. Ebbe nyilván belejátszott a fogamzásgátlás hiánya is, de emellett a társadalom is úgy épült fel és úgy állt hozzá, hogy az a természetes, ha egy nő gyerekeket szül és az életét a gyerekeinek szenteli. A férfiakkal a rendszer megengedőbb volt, de a nők esetében ez alól csak egy mentség lehetett: ha valaki Istennel kötött házasságot. Ma már viszont ez nem ilyen egyszerű. Most valóban dönthetünk arról, hogy szeretnénk-e gyereket vagy sem, és ha szeretnénk, mikor és hányat. De hogyan lehet meghozni egy olyan döntést, amely drasztikusan és örökre megváltoztatja az ember életét? Van-e jogunk egy lehetséges élet akadályába állni, vagy épp ellenkezőleg, az életre kényszeríteni egy embert?

Ezeket a kérdéseket feszegeti Sheila Heti, aki regényében olyan őszintén és bátran beszél a gyerekvállalás dilemmájáról, ahogy korábban senki. A Változások könyvének főhőse egy harminchét éves írónő, aki érzi, most már mindenképpen meg kell hoznia a döntést, hogy lesz-e gyereke vagy sem, különben ki fog csúszni az időből. De maga sem tudja, mit szeretne, néha arra vágyik, hogy ő is szülhessen és beállhasson a sorba, máskor viszont megretten a gondolattól, hogy egy életen át gondoskodjon valakiről. Párja, Miles nem kifejezetten akar újabb utódot (egy már becsúszott neki egy korábbi kapcsolatból), de nincs is ellene. A választást 100%-ig a nőre bízza: ha ténylegesen és elkötelezetten a gyerekvállalás mellett dönt, ő nem lesz akadálya.  

„Hogy akarok-e gyereket, vagy sem, azt magam elől is titkolom – ez a legnagyobb titok előttem.”

Tovább

Hogyan lesz az átlagos gyerekből szuper gyerek?

szupervagy.jpg

A siker a szerencsén múlik, a tehetség pedig velünk született tulajdonság? Matthew Syed, a Szuper vagy! című könyv szerzője szerint korántsem. Az egykori kétszeres olimpiai bajnok asztaliteniszező a saját és más ismert személyiségek példáján mutatja be a tizenéves gyerekeknek, hogy a céljaik kitartással és rengeteg gyakorlással elérhetőek.  

Ki gondolta volna, hogy Michael Jordan majdnem 300 vesztes meccset tudhatott maga mögött kosárlabda-karrierje során, J. K. Rowlingot pedig számos kiadó visszautasította, mielőtt elfogadták volna a Harry Potter kéziratát? Amikor a sikeres emberek teljesítményét nézzük, nem gondolunk arra a rengeteg kudarcra és küzdelemre, ami a sikerhez vezető utat kövezte. Holott a kudarc a kemény munka természetes velejárója, és az, hogy sikeresek lehetünk-e valamiben, nagyrészt azon múlik, milyen a szemléletmódunk.

Matthew Syed: Szuper vagy! - Turbózd fel az önbizalmad, és elérhetsz (szinte) bármit!

Fordította: Kertész Edina, Manó Könyvek, 2019, 160 oldal, 2990 HUF

 

Carol Dweck, amerikai pszichológus a fiatalok gondolkodásmódját kutatva felfigyelt rá, hogy a szemléletmódunk akadályozhat illetve segíthet is a siker elérésében. Az úgynevezett rögzült gondolkodásmód (az angolban fixed mindset) szerint a képességeink születésünktől fogva adottak és előre meghatározottak. Rögzült gondolkodásmóddal az emberek – köztük gyerekek – nagyjából 40 százaléka rendelkezik, és olyan, gyakran hallott gondolatok kapcsolódnak ehhez a szemléletmódhoz, mint például „nem vagyok jó matekból”, „nekem ez úgysem sikerül”, „nem vagyok igazán jó semmiben”. Ez a fajta szemléletmód könnyen kialakulhat a környezet visszajelzései alapján, ám a jó hír, hogy megváltoztatható. Az úgynevezett fejlődő gondolkodásmód (más fordításokban fejlődési szemléletmód, angolul growth mindset) abban segít, hogy a kudarcokat legyőzendő akadálynak lássuk, és tudjuk, hogy a képességeink fejleszthetők. Ez a szemléletmód már gyerekkorban elsajátítható. Ebben lehet a gyerekek segítségére a Szuper vagy! című könyv, amely számos híresség példáját hozza fel arra, hogy a tehetség nem velünk született tulajdonság, hanem egy képesség, ami rengeteg gyakorlással kialakítható. Mozartról például szeretjük azt gondolni, hogy csodagyerek volt, aki már a tizedik születésnapja előtt remekműveket alkotott. Született zseninek gondoljuk, aki előtt nyitva állt a zenészi pálya. Ám érdemes azt is tudni, hogy az apja ugyancsak zenész és előadóművész volt, valamint tanár is, aki hároméves korától fogva intenzív zenei nevelésben részesítette a fiát. Így a kis Mozart mögött hatéves korára 3500 órányi gyakorlás állt. Remekművét, a 9. zongoraversenyt huszonegy éves korában komponálta, már felnőttként, rengeteg gyakorlással és munkával a háta mögött.

Serena Williams teniszbajnok, David Beckham futballista, a Brontë-nővérek példája ugyancsak segít megérteni, hogy a siker nem a DNS-ünkben van kódolva, hanem kemény munka eredménye. A tehetségnek emellett olyan összetevői vannak, mint a hit, a kitartás, az önbizalom, az erőfeszítés, a tanulásra való képesség, a nyitott elme és a kudarcból való felállás képessége.

Tovább

Térey Jánost a DIA posztumusz tagjává választották

Fotó: Máté Péter

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává választotta Térey János költőt, írót, drámaírót, műfordítót. A június 3-án, életének 49. évében, váratlanul elhunyt alkotó felvételéről rendkívüli szavazási eljárással, nagy többséggel, egyhangúan döntöttek az Akadémia tagjai.

A PIM közleménye szerint a posztumusz DIA-tagság a szimbolikus megbecsülés gesztusán túlmutatva biztosíték az életmű közzétételére, egyedülálló lehetőség az alkotói oeuvre széleskörű hozzáférhetőségének megteremtéséhez és közkinccsé válásához. A DIA az életmű közzétételének lehetőségéért az örökös részére anyagi ellentételezést nyújt.

A DIA szabályzata értelmében a posztumusz tagot a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója jelöli. A közösségi megbecsülés jeleként, a műértő közönség igényét és az irodalmi alkotások kvalitását szem előtt tartva, Demeter Szilárd a tragikusan elhunyt Térey Jánost soron kívül jelölte a DIA tagságra. A döntés eredményeként Térey korszakalkotó irodalmi életműve így a közeljövőben elérhető lesz majd a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által fenntartott www.dia.hu honlapon.

Forrás: PIM

Gyerekkönyv meséli el, hogyan lett Bartókból a magyar zene egyik legnagyobb művésze

kblog_u18_2_2.jpg

Híres emberekről ritkán mesélünk kisgyerekeknek, pedig nincs kőbe vésve, hogy csak kitalált szuperhősök vagy királylányok lehetnek a mesék hősei. Hogy a valódi, hús-vér emberek élettörténete is lehet kalandos és tanulságos, azt a Naphegy Kiadó szuper életrajzi sorozata is jól bizonyítja. Idén jelent meg náluk a harmadik olyan képeskönyv, amely egy híres magyar életét meséli el gyereknyelven, 5-8 éveseknek. A legújabb kötetből Bartók Béla életét ismerhetjük meg Mészöly Ágnes elbeszélésében, Bertóthy Ágnes illusztrációival.

Mészöly Ágnes: A fiú, akit elvarázsolt a zene

Naphegy Kiadó, 2019, 46 oldal, 3200 HUF

 

A sorozat korábbi kötetei is olyan hírességekről szóltak, akik igazi példaképek lehetnek a gyerekek (és felnőttek) számára. Pár évvel ezelőtt jelent meg, Deborah Heilgman A fiú, aki imádta a matekot című könyve, amely Erdős Pál hihetetlen életét dolgozta fel. Tavaly pedig Kertész Edina meséje robbant nagyot, amely az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról szólt. A lány, aki orvos akart lenni kötetről mi is írtunk. Kertész Edina akkor elmondta, fontos volt számukra, hogy a második rész egy olyan nőről szóljon, akinek valamilyen szempontból jelentős az élettörténete. A sorozat legújabb darabja azért különleges, mert most a tudományos témájú könyvek után végre egy művész élete került középpontba. A fiú, akit elvarázsolt a zene Bartók Béla sorsáról mesél izgalmasan, a gyerekek számára is könnyen feldolgozható módon.

bartok.jpg

Tovább

Kim Dzsijong nem átlagos nő: teljesen átlagos

Kim Dzsijong a nővérével osztozik egy szobán. Az öccsének saját szobája van.
Kim Dzsijong iskolájában a lányok mindig a fiúk után kaptak ebédet, mert így hamarabb kimehetnek az udvarra, hiszen nekik nagyobb a mozgásigényük.

Cso Namdzsu: Született 1982-ben

Fordította: Németh Nikoletta, Athenaeum Kiadó, 2019, 205 oldal, 3699 HUF

 

Kim Dzsijong kikap az apukájától, mert molesztálták az utcán.
Kim Dzsijong remek munkaerő, de keresztülnéznek rajta, amikor előléptetésre kerülne sor.
Kim Dzsijong feladja karrierjét – családanya lesz, akár akarja, akár nem. És ő nem akarja.
Kim Dzsijong furán kezd viselkedni, és pszichiáterhez kerül.
Kim Dzsijong nem önmaga többé: végre rátalált önmagára.
Kim Dzsijong nem átlagos nő: Kim Dzsijong teljesen átlagos.

Amikor a Született 1982-ben megjelent, Dél-Koreában szenzációt keltett; a regény azóta is számos beszélgetésnek, vitaestnek témája nemcsak Koreában, de szerte a világon, ahol napvilágot látott. Az intézményesített női elnyomás elleni fellépés mindannyiunkat érintő, húsba vágó téma – akár egyessel, akár kettessel kezdődjön a személyi számunk.

Olvass bele a kötetbe:

Született 1982-ben_beleolva... by on Scribd

Stern Ibolya kétszer győzte le Mengelét, mert a kísérletek ellenére két gyereke is született

a_mengele_lany04.jpg

Stern Rózsa Ibolya Mengele-lány volt, egyike azoknak, akiket Auschwitz rettegett orvosa kiválasztott az embertelen kísérleteihez. A traumák sora, amiket át kellett élnie, szinte felfoghatatlan. A nácik mindent elvettek tőle; az otthonát, a családját, a méltóságát, a jövőjét, de ő mégis túlélt. A háború után azt vallotta, hogy kétszer győzte le Mengelét, mert két lánya is született, holott a kísérletek után, amelyeknek a testét kitették, ez valódi csoda volt. Arról, hogy miken ment keresztül a koncentrációs táborokban, hét évtizeden át hallgatott, még a legközelebbi hozzátartozói sem tudták pontosan, milyen bűnöket követtek el ellene. Történetét végül Veronika H. Tóth újságíróval osztotta meg, de nem maga miatt, hanem azoknak az emlékéért, akik ott voltak vele a táborokban, de nem tudták elmondani a világnak, mit tettek velük. Emlékeiből regény született, amely A Mengele-lány címet kapta (olvass bele ITT), és amely egy évvel halála előtt, 2016-ban jelent meg. Veronika H. Tóth a napokban a Margó Irodalmi Fesztivál miatt jött Magyarországra, hogy Viola (korábbi nevén: Ibolya) sorsáról és a könyvről beszéljen. Megismerkedésükről, a fájdalmas munkafolyamatról, a nők második világháborúban betöltött szerepéről, és Horthy Miklós felelősségéről is beszélgettünk vele. A tolmácsolásban Nagyová Lenka volt segítségünkre. 

Veronika H. Tóth - Viola Stern Fischer: A Mengele-lány

Fordította: Mészáros Tünde, Animus Kiadó, 2019, 368 oldal, 3980 HUF

 

Újságíróként már régóta foglalkozik azzal, hogy olyan emberek történetére hívja fel a figyelmet, akik a fasizmus vagy a kommunizmus áldozatai voltak. Hogyan találkozott Stern Ibolyával, és hogy derült ki, hogy milyen múlt áll mögötte?

2009-ben elkezdtünk egy dokumentumfilm sorozaton dolgozni, amelynek az volt a címe, hogy Akiket nem sikerült elnémítani. Összesen nyolcvan ember vett részt benne, viszont magukat a filmeket végül tizenöt emberrel forgattuk le, mert csak ők voltak hajlandók ténylegesen mesélni valamit az életükről. Viola volt a szereplők egyike, akit én kiskorom óta ismertem, ugyanis mindketten Losoncról származunk, de nem is sejtettem, hogy milyen történet áll mögötte. Amikor a városi televízióban kezdtem el dolgozni, egy ideig együtt dolgoztam az unokájával, aki ott volt operatőr. Akkor készítettünk egy rövid riportot Violával, de nem róla, hanem a férjéről. Ugyanis Fischer úr harckocsivezetőként részt vett a normandiai partraszállásban a második világháború alatt, és ezért egy volt a négy szlovák közül, akiket valaha kitüntettek a legrangosabb francia katonai kitüntetéssel. De még amikor azt a riportot készítettük, akkor sem sejtettük, hogy Viola asszony mögött ilyen történet van. Viszont miután Juraj Fischer meghalt, Viola Prágába költözött, én pedig éppen akkor mentem el a nemzeti televízióhoz dolgozni. Akkor hozott össze minket véletlenül a sors.

a_mengele_lany-9852.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Viola hetven évig nem beszélt a traumájáról, még a családja sem tudta, hogy mi történt vele pontosan. Mennyire volt fájdalmas számára az emlékezés? Nem volt nehéz megnyílni ennyi év után, és éppen egy idegennek elmondani, amin keresztülment? Hogyan kezdtek el dolgozni a könyvön?

Két évre rá, hogy a dokumentumfilmet leforgattuk, ajánlatot kaptam egy kiadótól, hogy írjak fikciós könyvet az egyik második világháborús történetből. Ezt elutasítottam, mert úgy éreztem, hogy akkor lopnék attól a négy-öt embertől, aki ténylegesen megosztotta velem, amit átélt. Viszont felajánlottam helyette, hogy válasszanak ki egy embert az interjúalanyok közül, és én megírom az igaz történetét. Violát választották. Sokan rá szoktak kérdezni, hogy nehéz volt-e rábeszélni őt, hogy megnyíljon előttem. Én az elején figyelmeztettem, hogy nehéz lesz. De el kell árulnom, hogy kettőnk közül ő volt a bátrabb. Ugyanis párszor eljutottam arra a pontra, hogy tudtam, már nem kellene tovább kérdeznem. Láttam, hogy a visszaemlékezés nagy fájdalmat okoz neki. Ilyenkor sokszor csendben maradt, aztán rám nézett és megkérdezte tőlem: „Nem érted, ugye?” És akkor válaszoltam, hogy nem. Erre azt mondta, hogy ő elmagyarázza nekem, de kérdeznem kell. Szóval lényegében ő volt az, aki bátorított engem, hogy kérdezzem tovább a nehéz pillanatokban is.  

Tovább