Olvass!

KönyvesBlog

A Hold „sötét” oldalán zavaró jelek nélkül lehet hallgatózni [Holdra szállás 50]

2019. július 20. .konyvesblog.

hold_on.jpg

50 éve, 1969. július 20-án lépett először ember a Holdra. Az Apollo-11 fedélzetén három űrhajós, Neil Armstrong,  Edwin „Buzz” Aldrin és Mike Collins sikeresen elért a Holdig, majd ketten le is szálltak az égitestre, ahol elhelyezték az amerikai zászlót. Az űrutazás résztvevői ezzel beírták magukat a történelemkönyvekbe: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.” Az évforduló alkalmából Egressy Zoltán Hold on című regényéből olvashattok részletet.

A 2040-es évekre az embernek sikerül kolonizálnia a Holdat, pár ezer kutató él rajta hatalmas üvegbúrák alatt. A magyar tudósok nem jutottak túl jó helyhez, mert a holdrajzi adottságoknál jobban érdekelte őket, hogy a Tehetség Tengere nevű kráter mellett telepedhessenek le. 

Egressy Zoltán: Hold on

Jelenkor Kiadó, 2019, 354 oldal, 3499 HUF

 


Laád Szabolcs biokémikus sehova sem vezető kutatások és kapcsolatok között bolyongva éli az életét a Földön, amikor egy konferencián megpillantja és megszereti a gyönyörű Apáti Annát. Egy átitalozott éjszaka során csak annyit tud meg róla, mielőtt nyoma vész, hogy katasztrófaturista. Szabolcs mindenáron meg akarja találni: ha a tévé nagyszabású természeti csapásról számol be valahol a Földön, rögvest oda utazik. Ám hiába a kitartó nyomozás, Anna nem bukkan fel többé, így amikor egy nap egykori iskolatársa azzal az ajánlattal keresi meg Szabolcsot, hogy költözzön ő is a Holdra, habozás nélkül igent mond. 

Egressy Zoltán új regényében a jövőbeli monarchikus Budapest, az összeomlott pisai ferde torony és az elárasztott Liverpool szatirikus díszletei között kalauzolja olvasóját egészen a Holdig, ahol főhőse kénytelen a saját és az emberiség jövőjét is érintő alapkérdésekkel szembesülni.

Olvass bele: 

EgressyZ HoldOn Beleolvaso by konyvesblog on Scribd

 

Veres Attila: Innen haza [Holdra szállás 50]

veres.jpg

Fotó: Agave

50 éve, 1969. július 20-án lépett először ember a Holdra. Az Apollo-11 fedélzetén három űrhajós, Neil Armstrong,  Edwin „Buzz” Aldrin és Mike Collins sikeresen elért a Holdig, majd ketten le is szálltak az égitestre, ahol elhelyezték az amerikai zászlót. Az űrutazás résztvevői ezzel beírták magukat a történelemkönyvekbe: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.” Az évforduló alkalmából kortárs írókat kértünk meg, hogy írjanak egy-egy történetet, amit a holdra szállás inspirált. Most Veres Attila novelláját olvashatjátok. 

Innen haza

A regényben, amit nem fog elkezdeni soha, a zajokról írna leginkább. Fekszik a sötét kabinban, a vészvilágítás félhomályában, a szemét szorosan lehunyva, igyekszik elmerülni az öntudatlanságba két nyugtató után. A bázis erre a pillanatra vár. Általában a légcserélő az. Szörcsög. Vagy valamelyik nyomáskiegyenlítő. Az sziszeg. Vagy a fűtés. Az kattog. Vagy a bázis maga, ami az extrém hőingadozástól ropog.

holdraszallas1.jpg

Ha nem a bázis, az emberek. Beszélnek és beszélnek, mintha az életük múlna rajta, míg várnak a zuhanyra, a reggelire, a munkabeosztásra, akcentusos angol, lengyel, ukrán, román, magyar, cseh. Ugyanezeken a nyelveken van kiírva a számítógépszobában a laptopokra, hogy “ne lopd el!”

Csend sosincs. Erről szólna a regénye, hogy csend soha nincs a Holdon, pedig azt gondolta, mikor idejött, mikor aláírta a munkaközvetítőnél a papírt, hogy a csenddel kell majd szembenéznie, mint amikor Dániában tanult és dolgozott. Épp ellenkezőleg.

Most is.

- Apád meghalt.

Talán ezzel kezdené a könyvet. Éppen azért, mert jól látható, mekkora a jelentősége ennek a halálnak. Semekkora. A szobában hat laptop van, mindegyiken fut a Skype és lehet emaileket nézni. Minden munkás számára heti egy óra videóchatelés engedélyezett. A kép kicsit csúszik, Hanna anyja egy-egy másodpercre kifagy, de a hangja megszakítás nélkül fut tovább. Nem mond semmit.

- Mikor? - kérdezi Hanna, nem mintha számítana.

- Szerda reggel. Nem ébredt fel.

- Milyen nap van ma?

- Péntek.

Hanna bólint.

- Menjek haza? - kérdezi, pedig mindketten tudják, hogy ez lehetetlen. Benne van a szerződésben, amit aláírt. Még ha vissza is térne, négy hónap lenne a rehabilitáció és a fizikoterápia a Földön.

Tovább

Mécs Anna: És mit éreztél a holdra szállás pillanatában, Richard? [Holdra szállás 50]

mecs_anna-3.jpg

Fotó: Valuska Gábor

50 éve, 1969. július 20-án lépett először ember a Holdra. Az Apollo-11 fedélzetén három űrhajós, Neil Armstrong,  Edwin „Buzz” Aldrin és Mike Collins sikeresen eljutott a Holdig, majd ketten le is szálltak az égitestre, ahol elhelyezték az amerikai zászlót. Az űrutazás résztvevői ezzel beírták magukat a történelemkönyvekbe: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.” Az évforduló alkalmából kortárs írókat kértünk meg, hogy írjanak egy-egy történetet, amit a holdra szállás inspirált. Most Mécs Anna novelláját olvashatjátok. 

És mit éreztél a holdra szállás pillanatában, Richard? 

Akinek nagyon égető a témája, és ma szeretne játszani, az húzza be a székét a kör belsejébe, kérte a foglalkozás vezetője. Néhányan vizslatták a többieket, sokan ernyedten ültek csak, tudták, ha be is húznák, nem lenne esélyük. Ketten azonnal bent voltak már a körben, határozottan, egy új tag pedig csak félénken, de végül beült. 

Rendben, Richard, Leonyid Iljics és, ne haragudj, mondanád a nevedet, még nem jegyeztem meg, kérdezte a vezető a harmadik székhez fordulva. János, János Károly, köszörülte meg a torkát az új tag. Köszönöm bátorságotokat, különösen a tiédet, János Károly, és a másik két férfi felé fordult, csóválta a fejét. A többiek is keresztbe font karral ültek, és sajnálták szerencsétlen János Károlyt. Úgyis Richard vagy Leonyid Iljics fog játszani, ők mindig behúzzák a széküket, a többiek meg nem merik nem megszavazni őket. Ők ketten azt hiszik, csak körülöttük forog a világ. 

holdraszallas10_1.jpg

Akkor most mindhárman mondjátok el, hogy miről szeretnétek játszani, miért fontos nektek személyesen a téma, fordult a vezető a három férfi felé. Richard felpattant, embert vittünk a holdra, kidüllesztette a mellét, a többiek tapsoltak, fütyültek, kivéve a keleti blokkot és Leonyid Iljicset, aki csak bámult ki az ablakon. Annyira boldog vagyok, hogy szeretnék ezzel a boldogsággal dolgozni, és Leonyid Iljicset szuggerálta, aki csak mordult egyet. Én, tulajdonképpen, még új vagyok itt, csak most hagyták jóvá, hogy én lehetek majd valamikor Franco utódja, de hát egy elég terhelt családba születtem, meg is lepett minket, hogy Franco így visszavár, és hogy éppen engem. Szóval nagy súly ez, és nem tudom pontosan, hogy a szüleimmel, apukámmal, akit most így kihagyott Franco, ezt hogy fogom megbeszélni. Köszönjük, János Károly, ez egy összetett, nehéz téma. Elcsendesedtek, mindenki Leonyid Iljicset bámulta. Ő hosszú percekig nem szólalt meg. A vezető közelebb lépett hozzá. Leonyid, kérlek, te is oszd meg velünk, mi foglalkoztat téged, hiszen mindig van valami. A vezető gúnyos megjegyzése felpaprikázta, én is jó hírekkel foglalkoznék, a második világháború utáni Lengyelország megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelhettük nemrégiben. Mindenki furán nézett, egyedül Józef húzta ki magát büszkén. A vezető még közelebb lépett, Leonyid Iljics, biztosan ez foglalkoztat most a legjobban, nem bánt valami, olyan zaklatottnak tűnsz. Leonyid Iljics a vezető szemébe nézett, és rámutatott Richardra. Ez a hülye, ő nyert, és elbőgte magát. Józef gyorsan odaszaladt a zsebkendős kosárral, és Leonyid Iljics kezébe nyomott egy köteggel, erre még szükséged lesz, elvtársam. Rendben, köszönjük, akkor most jöjjön a szavazás. Kedves többiek, álljatok azon játékos mögé, akinek a témája most a legfontosabb számotokra. 

Tovább

Molnár T. Eszter: Mindeközben Bajkonurban [Holdra szállás 50]

molna_r_t_portre1.jpg

Fotó: Medgyesi Dávid

50 éve, 1969. július 20-án lépett először ember a Holdra. Az Apollo-11 fedélzetén három űrhajós, Neil Armstrong,  Edwin „Buzz” Aldrin és Mike Collins sikeresen elért a Holdig, majd ketten le is szálltak az égitestre, ahol elhelyezték az amerikai zászlót. Az űrutazás résztvevői ezzel beírták magukat a történelemkönyvekbe: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.” Az évforduló alkalmából kortárs írókat kértünk meg, hogy írjanak egy-egy történetet, amit a holdra szállás inspirált. Elsőként Molnár T. Eszter novelláját olvashatjátok. 

Mindeközben Bajkonurban 

Szevaljov nagy lendülettel robogott be az irodába, és a nyomaték kedvéért bevágta maga után az ajtót.

–  Kész, vége, mehetünk vissza traktorosnak a kolhozba.

–  De hát mi történt már megint, Szergej Mihajlovics? – kérdezte rémülten Dása. A fiatal őrnagyasszony fél éve került át a számításellenőrző csoporttól a tervezésirányításra, és még nem tudott hozzászokni Szevaljov hangulatváltozásaihoz. Azonnal védekezni kezdett, ha a férfi ingerültebb volt a szokásosnál.

–  Ugyan már, Szerjozsa – nézett föl a papírjaiból Fedorov. – Téged a kitüntetéseiddel meg a rendfokozatoddal legfeljebb valami jó kis kőfejtőbe küldenek edzeni.

– Annyira nagy szarban csak nem vagyunk! – morgott Leontin Dusejev, az űrtervezés veteránja, aki állítólag nemcsak Komarov égi és földi maradványait látta, hanem a Szputnyik-2 előtt fellőtt kutyákét, macskákét, teknősökét és kukacokét is. Dása ez utóbbit nem tudta elképzelni, mert hogy egy combcsont még szénné égve is felismerhető, az rendben van, de egy gyűrűsféregből vajon mi maradhat a becsapódás után?

–  Hát, elvtársak, pedig most tényleg benne vagyunk a szarban! – Szevaljov hátrasimította a haját, és lerogyott a hosszú asztal végében álló forgószékbe. – Felhívott Kudracsev Csillagvárosból. Egyelőre Szig. Biz., nem lesz benne a Pravdában, bár sokáig nem tudják visszatartani, mert az amerikai sajtóban csak erről van szó: az Apollo-program embert juttatott a Holdra.

holdraszallas12.jpg

Tovább

Elhunyt Heller Ágnes

agnes_heller_goteborg_book_fair_2015_1_1.jpg

Forrás

„Péntek kora este elhunyt Heller Ágnes filozófus. Úgy tudjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton. Halálhírét a német közszolgálati tévé régiós tudósítója is megerősítette" – írja a 444. 

Heller Ágnes kilencven éves volt. 

5 könyv, amelyben az emberiség már meghódította a Holdat [Holdra szállás 50]

holdraszallas1.jpg

Kép forrása: Wikipédia

Ötven évvel ezelőtt, 1969. július 20-án az emberiség egy történelmi pillanathoz érkezett: megvalósult egy régi álom, a holdra szállás. Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin egy elég labilisan működő holdkomppal sikeresen landolt az égitest felszínén, majd tettek egy két és fél órás űrsétát. Ezalatt az idő alatt holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek, fényképeket készítettek és felállították az amerikai zászlót, de emellett műszereket, egy lézertükröt és egy emléktáblát is elhelyeztek. A kockázat, amit az űrhajósok vállaltak ezzel az utazással, elképesztő volt. Ez volt az első kísérlet a Hold meghódítására, és az Apollo-programnak még csak az ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése volt. A sas azonban sikeresen leszállt és az űrutazás résztvevői ezzel beírták magukat a történelemkönyvekbe: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.” Bár a holdra szállás tényét sokan tagadják – egyesek a lobogó zászlóra és az árnyékokra, mások a technológia kezdetlegességére hivatkoznak –, a szakértők szerint számos tárgyi bizonyíték létezik arra, hogy valóban megtörtént, például a holdkőzetminták, amelyeket a világ számos tudósa megvizsgált, valamint a Holdon elhelyezett tükrök, amelyeket azóta is használnak a kutatóbázisok. A NASA tudományos magyarázatokkal folyamatosan cáfolja az összeesküvés-elméleteket. Ami biztosan tény, hogy az emberiség az elmúlt ötven évben nem gyarmatosította a Holdat, mint ahogy azt sokan képzelték korábban. A holdra szállás ötvenedik évfordulója alkalmából most olyan könyveket ajánlunk, amelyek megmutatják, hogy milyen lenne, ha mégis belaktuk volna a Hold krátereit. 

Verne Gyula: Utazás a Holdba - Utazás a Hold körül

Verne Gyula: Utazás a Holdba

Fordította: Kilényi Mária, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2010, 460 oldal, 2849 HUF

 

Verne Gyula több olyan könyvet is írt, amellyel rendesen megelőzte a korát, ilyen az Utazás a Holdba is, amely eredetileg 1865-ben jelent meg, több mint száz évvel azelőtt, hogy az ember valóban eljutott a Holdra. Regénye az amerikai polgárháború után játszódik: a béke beálltával a baltimore-i tüzérklub tagjai unatkozni kezdenek, ezért kitalálják, hogy fellőnek egy ágyúlövedéket a Holdra. A vállalkozásból egy véletlen esemény folytán emberekkel végrehajtott nagyszabású holdutazás lesz. Érdekes módon Verne egy-két ötletét később a valóság is igazolta: a kilövés regénybeli helyszíne például nem esik messze a Cape Kennedy űrkikötőtől, de megjósolta azt is, hogy a holdra szállást világszintű érdeklődés fogja övezni. 1969-ben egyébként az ő tiszteletére a parancsnoki űrhajó a regényei nyomán a Columbia nevet kapta.

Kim Stanley Robinson: Vörös Hold 

Kim Stanley Robinson: Vörös Hold

Fordította: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2018, 416 oldal, 3980 HUF

 

Kim Stanley Robinson regényében a Holddal olyasmi történt, amire valószínűleg sokan számítottak már 1969-ben, a holdra szállást követően is: az ember gyarmatosította az újonnan megkaparintott területet. 2047-ben járunk, a Holdat már húsz éve kolonizáltuk, Kína a déli sarknál létesített hatalmas, földalatti bázist, az Egyesült Államok pedig az égitest északi felén hajt végre kutatásokat. A regény elején Fred Fredericks kvantumgépész érkezik a Holdra, hogy beüzemeljen és átadjon egy titkosított kommunikációra alkalmas telefont a kínai Holdhatóság vezetőjének. Miután átadja a telefont, a kínai vezető holtan esik össze, a hatóságok pedig az amerikai gépészt vádolják meg a mérgezéssel. Fredericks menekülni kényszerül, amiben társa lesz egy Csan Csi nevű terhes lány, a kínai pénzügyminiszter lánya, és Ta Su, az idősödő költő, akinek a közbenjárásával a párosnak sikerül eljutnia Kínába, ahol aztán a világ egyik legjobban felszerelt titkosszolgálata elől kell elrejtőzniük. A könyvről szóló kritikánkat ITT találjátok.

Arthur C. Clarke: Holdrengés 

Arthur C. Clarke: Holdrengés

Fordította: Szentmihályi Szabó Péter, Kossuth Könyvkiadó, 1993, 338 oldal

 

Arthur C. Clarke sok szempontból az egyik legfontosabb sci-fi szerző volt, aki ráadásul azok közé az írók és feltalálók közé tartozott, akiknek számos teóriája valóra vált: megjósolta például a mobiltelefonok elterjedését, a műholdról sugárzott tévéadásokat és az emberiség „globális könyvtárát”, azaz az internetet is. A Holdrengés című műve sem áll olyan távol a valóságtól, hiszen az űrturizmusról szól. Elképzelt egy menetrend szerinti járatot, amely embereket visz a Hold felszínére. Könyvében az egyik ilyen útnál tragédia történik, egy hajó szerencsétlenül landol és elsüllyed a Hold portengerében. Mentőakció indul, hogy kimentsék a 22 utast és a személyzetet, de a holdi körülmények között ez nem könnyű.

Tovább

Egy férfi, akinek a története mindenkinek felnyitja a szemét

a_fold.jpg

Ebben a fiktív történelmi kulisszák között játszódó regényben a huszadik század elején Spanyolországot minden idők leghatalmasabb európai birodalmához csatolták. A „pacifikációt” követően az ország elfoglalásában kimagasló szerepet játszó fővezérek egy békés falucskában telepedhettek le. Eva Holman, az egykor számos hőstettet végrehajtó ezredes feleségeként és a Birodalomért hősi halált halt fiú anyjaként általános megbecsülésben és lelkiismereti békében tölti idejét. 

Jesús Carrasco: A föld, amelyen állunk

Fordította: Mester Yvonne, Typotex Kiadó, 2019, 218 oldal, 2900 HUF

 

Egy nap azonban felbukkan a birtokon egy helyi férfi, ám ő ahelyett, hogy feladná a hatóságoknak, gondoskodni és gondolkozni kezd róla. A férfi történetének megismerése kibillenti életvitelének egyensúlyából, és fokozatosan egyre őszintébb számvetésre készteti. A föld, amelyen állunk a földhöz való viszonyunkról mesél; a szülőföld iránti vonzódásról, a megművelt és eltaposott földről; a testünkről, amelyet a föld táplál, és amely végül eggyé válik vele; a testről, melyben a vadállati mentalitás éppúgy helyet kap, mint a tölgyfa árnyékában vegetáló, magányos ember érzelemvilága. Ezen a különös színpadon vívja belső harcát az asszony, akinek egy fogyatékossá alázott idegen nyitja fel a szemét, és aki a sok elvesztegetett, hazugságban töltött év után igyekszik végre értelmet adni az életének.

Olvass bele:  

Carrasco_a Fold Amelyen Allunk by konyvesblog on Scribd

Az őszi Margón mutatják be Krasznahorkai új kötetét

Fotó: Valuska Gábor

Ősszel jelenik meg Magyarországon Krasznahorkai László legújabb kötete Mindig Homérosznak címmel - írta a Litera. A szerző a művet Homérosz-hommage-ként definiálta: „Ez a könyv az hommage-jelleg mellett felfogható úgy is, mint hasznos tanácsokat nyújtó brosúra olyanoknak, akik úgy érzik, éppen üldözés alatt állnak.”

Az irodalmi mű összművészeti alkotásként is működik: „egy olyan mű, amely három művészet egybehangolásával alakult ki: Max Neumann festményeivel és Miklós Szilveszter zenéjével egészül ki a tizenkilenc fejezetre bomló szöveg” – nyilatkozta Krasznahorkai László a Literának. És hogy működik ez a gyakorlatban? A zene az egyes fejezetek előtt szereplő QR-kóddal olvasás közben letölthető és meghallgatható. A hangfelvételi munkálatokat szinte már be is fejezték, a Neumann-festmények már a grafikus asztalán vannak. A kötethez kapcsolódik még Eli Keszler New York-i zeneszerző Chasing Homer című műve is, amelyet Krasznahorkai szövege inspirált.

A könyv bemutatója az őszi Margó fesztiválon lesz, ahol a szerző fogalmazása szerint „Haumann Péter képviseli az előadói nagyságot, Miklós Szilveszter a zeneit, végül Max Neumann képei is ráborulnak az érdeklődőkre. Valamint kedves barátom, Patti Smith felolvasott két fejezetet a könyvből, amit szintén hallhat majd a közönség a bemutatón”.

Forrás: Litera

Ezek a novellák kerültek be a GABO sci-fi antológiájába!

Az év elején mi is beszámoltunk arról a nyílt pályázatról, melyet a GABO SFF hirdetett, és amelynek a tétje az volt, kik kerülhetnek be Az év magyar science fiction és fantasynovellái sorozat idei antológiájába. A pályázat lezárult, a kiadó munkatársai - Kleinheincz Csilla, Roboz Gábor és Takács Gábor - összesen 294 pályamunkát bírált el. A GABO blogján a következőt írták:

A kötetbe kiválasztott 13 történet változatos képet ad a zsánerről: vannak bennük génszerkesztett madarak, emlékektől betépő fiatalok, lelkekre éhes bánya, menekülő szörnyek, esőmágia, szeretet és gyűlölet, farkasok és macskák.

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019 kötetbe végül a következő írások kerültek be:

Alexandrov Anna: Farkasok

Erdei Lilla: A tökéletes hívás

Evellei Kata: Kobalt

Gaura Ágnes: Curo ergo sum

Kiss Gabriella: Holnap hamarosan egyszer majd így lesz

Kovách Kristóf: Sztrigoj

László Zoltán: Madarak, emlékek, lánygyermek

Molnár B. Gábor: Imago

Puska Veronika: Bújj, bújj, zöld ág

Sereg Gitta: Akié az eső

Szarvas Szilvia:Jó szerencsén innen és túl

Tallódi Julianna: A macskák mindig boldogok

Vincze Dorottya: Nem rászoruló

A nyertes novellák mellett az ősszel megjelenő kötetbe várhatóan egyéb, pályázattól független novellák is bekerülnek majd.

A Gondolin bukása a Tolkien-írások Szent Grálja

gondolin.jpg

Tolkien egyik első művének, a Gondolin bukásának megjelenése igazi világszenzáció, a teljes történet magyarul most először olvasható Gálvölgyi Judit fordításában (angolul tavaly adták ki). Az első változata annak idején Az elveszett mesék könyvében látott napvilágot, amelyben még csak egy fejezetként szerepelt (rövidítve egyébként a Szilmarilokban is felbukkant). Önálló könyvként azonban korábban soha nem jelentették meg. Az új kiadás a szerző 93 éves fia, Christopher Tolkien szerkesztői munkájának köszönhetően születhetett meg ebben a formában, magyarul a Magvető Kiadó adta ki. A kötetet Alan Lee csodálatos festményei illusztrálják.  

J. R. R. Tolkien: Gondolin bukása

Fordította: Gálvölgyi Judit, Mesterházi Mónika, Magvető Könyvkiadó, 2019, 224 oldal, 4699 HUF

 

A Gyűrűk Ura írójának korai művéről azt lehet tudni, hogy az első változatát 1916 körül írta, a címe eredetileg Tuor és Gondolin száműzöttjei volt. A szöveget egy füzetbe jegyezte fel ceruzával, majd egy későbbi fázisban tollal is ráírt, a tisztázatot pedig ez alapján a felesége készítette el. Arról is vannak információk, hogy a történetet Tolkien pár évvel később egy alkalommal felolvasta az Exeter College-ban, majd az Elveszett mesék könyve részeként jelent meg.

A Gondolin bukását Középfölde első igazi történetének tartják (állítólag maga az író nevezte így), a Tolkien Társaság pedig egyenesen a „Tolkien-írások Szent Gráljaként” tekint rá. A történetben Gondolin városa a Sötét Úr, Morgoth áldozatává válik (mielőtt Középfölde A hobbit és A Gyűrűk Ura helyszínévé vált volna).

A könyv tehát Gondolinról, a rejtett városról szól, amelynek titkát hosszan őrzik annak lakói, ám Morgoth végül alattomban kikémlelteti az odavezető utat, és hatalmas seregével elpusztítja a várost. A borzalmas csatát csak néhányan élik túl. Tour megmenekül, de elveszíti a szüleit, így végül tündék nevelik fel. Felnőttként maga is harcossá válik, a legfőbb célja, hogy megtalálja a Noldák Kapuját. Végül Gondolinban köt ki, és a város teljesen elvarázsolja, ahogy a király lánya, Indril is.

 Olvass bele: 

Eljött az idő, amikor Tuor már sok-sok éven át lakozott a gondothlim között. Szíve régen lángra lobbant a király lányáért, és immár eltelt ezzel a szerelemmel. Idril is szerelmet érzett Tuor iránt, és sorsuk szálai összefonódtak attól a naptól fogva, amikor a lány letekintett egy magas ablakból, és megpillantotta a hosszú utat megjárt esdeklőt a királyi palota előtt. Turgonnak nemigen akadt oka, hogy ellenezze szerelmüket, mert Tuorban vigaszt és jó reménységet nyújtó férfiút látott. Így lépett frigyre első ízben az emberek egyik fia Tündehon egyik leányával, ám nem Tuor volt az utolsó. Sokan csekélyebb áldásban részesültek náluk, és mély volt végül bánatuk. Nagy volt azonban a vigasság azokban a napokban, amikor Idril és Tuor frigyre léptek a nép előtt Gar Ainionban, az Istenek Helyén, a király csarnokainak közelében. Ünnepnap volt a házasságkötés Gondolin városának, és a legnagyobb boldogság Tuornak és Idrilnek. Attól fogva boldogan éltek a házban, a várfalon, amely dél felé nézett Tumladenre, és ez jó volt a városban minden szívnek, kivéve egyedül csak Meglint. Ez a gnoma pedig ősi ház sarja volt, bár számuk megfogyatkozott más házakhoz képest, ám ő maga a király unokaöccse volt, anyja, a király testvérnénje, Isfin oldaláról; ám ez a mese itt most nem hangzik el.

Tovább

Gyönyörű új illusztrációkkal adják ki a Trónok harcát

tronok_harca.png

Forrás: The Folio Society

Mivel a Trónok harca idén véget ért (legalábbis ami a sorozatot illeti), a rajongóknak nem sok választása maradt, mint visszatérni az eredeti könyvekhez és várni, hogy George R:R. Martin végre befejezze a soron következő részt. A Folio Society most egy új kiadvánnyal segít a nosztalgiázásban: gyönyörű illusztrációkkal ellátott kiadásban jelentették meg A tűz és jég dala eddigi köteteit. Az eredmény valóban nagyon igényes és szép lett: 

Az új kiadás elképesztő illusztrációit Jonathan Burton készítette, a színes rajzok mellett térképet és családfát is csatoltak a könyvekhez. (Korábban a sorozat 20 éves évfordulójára készült illusztrált kiadás, de az egy másik grafikus munkája volt) Az új kötetben ilyen rajzokat találni: 

tronok_harca1.jpg

További képeket kattintsatok a Flavorwire oldalára!

Milyen feladatot lát el egy galambász fiú a háborúban?

Meir Shalev, Izrael legünnepeltebb regényírója hetvenéves, mégis fáradhatatlanul dolgozik. Könyveit már 25 nyelvre fordították le és a sikerlisták élén szerepelnek nemcsak hazájában, de Hollandiában és Németországban is. Számtalan irodalmi díj győztese, ezek közül a legfontosabbat Izraelben, a Brenner Díjat épp az Egy galamb és egy fiú című könyvéért kapta. 

Meir Shalev: Egy galamb és egy fiú

Fordította: Rajki András, Helikon Kiadó, 2019, 521 oldal, 4299 HUF

 

Meir Shalev nevét nálunk az Orosz románc vagy a Négy lakoma szerzőjeként ismerik. Most egy drámai történetben mutatja be az 1948-as izraeli háborúban meghalt galambász fiú és barátnője sorsát, a galambokhoz fűződő különleges viszonyukat, miközben megismerjük a mesélő, Jáir Mandelszon életét is. A középkorú izraeli idegenvezető egy szafarimellényes amerikai turistacsoportot kísér, akik közül egy férfi az izraeli függetlenség kikiáltását követő 1948-as háborúról kezd beszélni, és a helyszínei iránt érdeklődik. Kiderül, ő is részt vett benne, és ismert egy galambász fiút, a „Csecsemőt”, aki becenevét kerekded, gyermeki külsejéről kapta. A fiú története hirtelen életre kel, és miközben megismerjük milyen kifinomult kapcsolatban áll galamb és gondozója, Jáir nemrég elhunyt anyjához fűződő különleges szeretetéről is mesél, láncba fűzve gyermekkora eseményeit a párhuzamos múltban.

Tovább