Olvass!

KönyvesBlog

Az év végén lejárnak A nagy Gatsby szerzői jogai

2020. január 23. .konyvesblog.

gatsby3.gif

Jövőre már nem kell engedélyt kérniük azoknak, akik fel szeretnék dolgozni F. Scott Fitzgerald klasszikusát, 2020 végével ugyanis lejárnak A nagy Gatsby szerzői jogai.

Az író örökösei – érthető okokból – eddig jelentősen megválogatták azt, hogy kiknek engedik adaptálni a művet. Ezzel együtt persze az elmúlt évtizedekben is számos színházi, filmes, zenés, táncos feldolgozása szültetett a történetnek, kezdve Herbert Brenon 1926-os némafilmjétől, egészen a 2013-as Leonardo DiCaprio-féle változatig. 

A partik nagyobbak, az erkölcsök lazábbak - F. Scott Fitzgerald élete

F. Scott Fitzgerlad: A nagy GatsbyEurópa, 240 oldal, 2013, 2380 HUFA maga korában igazi sztár volt, minden téren tékozló és tehetséges, az első valódi irodalmi celeb. Mégis szinte elfeledve hunyt el, alig 44 évesen. F. Scott Fitzgeraldról főleg a Luhrmann-féle új...

Blake Hazard, Fitzgerald dédunokája az Associated Pressnek mesélt a szerzői jogok lejártáról, illetve arról, hogy igykeznek lelkesedéssel tekinteni az új korszakra, ami biztosan sok izgalmas dolgot tartogat. 

Már azt is lehet tudni, hogy mi lesz a soron következő feldolgozása A nagy Gatsby-nek: Fred Fordham készített képregényt a könyv alapján, amely nyáron a Scribnernél fog megjelenni. Fordham volt az is, aki nemrég Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! című regényéből izgalmas képregényt álmodott meg.

Májusban érkezik Az éhezők viadala előzményregénye!

ehezok_1.jpg

Már csak pár hónap és megjelenik Az éhezők viadala előzményregénye, amelynek már az angol címét is lehet tudni: The Ballad of Songbirds and Snakes. A  Scholastic könyvkiadó még júniusban jelentette be, hogy 2020 tavaszán érkezik Suzanne Collins új könyve, amely a Sötét Napok utáni éveket fogja bemutatni, amikor Panem megpróbál talpra állni a sikertelen lázadás után. Akkor az is kiderült, hogy a történet 64 évvel az eredeti trilógia előtt fog játszódni.

Collins korábbi könyvei (Az éhezők viadala, Futótűz, A kiválasztott) már lassan egy évtizede robbantak be. 54 nyelvre fordították le és több mint 100 millió példányban keltek el, de a sorozat is elképesztő bevételeket hozott. A tervek szerint egyébként az előzményregényt is viszontláthatjuk majd a filmvásznon, a Lionsgate stúdió ugyanis már tárgyal arról, hogy ebből is készít adaptációt, amelynek munkálataiban Collins is részt venne.

Tovább

4 könyv a női testképről, amit Schobert Norbinak el kellene olvasnia

Schobert Norbert pár napja egy élő videóban beszélt arról, hogy szerinte a nők a szülésnél „cseszik el” a házasságot, mert a testük megváltozik, meghíznak és még a bőrük is „ocsmányul tönkremegy”, így pedig nem kívánatosak többé a férfiak számára. Azt, hogy mennyire kártékony, gusztustalan és mindkét nemre nézve degradáló, amiket mondott, azóta már sokan megírták. Mégis, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez a vélemény vállalhatatlan, sértő és nem szabadott volna elhangoznia. Az ügyet tetézi, hogy Norbi néhány cinikus nyilatkozattal még megfejelte a dolgot: kijelentette, hogy büszke a beszédére, nem kér bocsánatot, és nem érdekli mit gondolnak az emberek, mert ez egy megtervezett PR-bomba volt, ami működött, hiszen az így nyert látogatottságot majd átváltja pár többmilliós szponzori megállapodásra. Mi azért abban reménykedünk, hogy a sajtónyilvánosság nem újabb hirdetőket és pénzt fog hozni Norbi konyhájára, hanem épp ellenkezőleg: a termékeinek bojkottját, kiábrándult követőket és visszavonulót fújó szponzorokat. Mindenesetre most négy olyan könyvet ajánlunk, ami tisztán megmutatja, milyen súlyos károkat tudnak okozni a lányok és nők önképében az ilyen típusú sértő megjegyzések és elvárások. Reméljük ő is elolvas legalább egyet ezek közül, de nézzétek meg ti is!

Mona Awad: Antilányregény

Mona Awad: Antilányregény

Fordította: Diószegi Dorottya, Athenaeum, 2017, 400 oldal, 3499 HUF

 

Hogy milyen testi-lelki károkat okozhat az a szemlélet, amelyet Norbi képvisel, arra remek példa Mona Awad könyve, amely egy kövér kamaszlány saját testével és önképével vívott küzdelmét meséli el. Az Antilányregény főhőse Lizzie, aki a társadalom elvárásai miatt a soványságot teszi meg legfőbb életcéljának és akinek egész felnőtté válását az öngyűlölet kíséri végig, és a félelem, hogy a teste miatt nem fog tetszeni egy férfinak sem. A könyvről megjelenésekor ezt írtuk: „A soványságot és a testi tökélyt fétisként tisztelő társadalomban a kövérség nem egyszerű állapot, hanem egy olyan handicapként azonosított igazodási pont, amely a hétköznapi élet minden egyes pillanatát meghatározza. Legalábbis így éli meg az Antilányregény hősnője, Lizzie, hogy súlya és méretei már tiniként is elég nagyok. Az igazán nagy probléma ott kezdődik, hogy kövérségét nem a külvilág, hanem saját maga kiáltja ki minden bajok legnagyobbikának, az ősbűnnek, melyet, ha sikerül kiiktatni, nyilván boldog lesz az ember. A csalódás szinte kódolva van, így az önbecsapások, sanyargatások, végtelenített salátaevések eredményeként nemcsak a kilóit veszti el, de szeretteitől is eltávolodik. Az Antilányregény inkább egy antimese, melyben a mesebeli királylány a Nagy Ő megtalálása után – a görcseivel, a lelket felemésztő megfelelési kényszereivel – szisztematikusan szétrombol mindent, amit addig sikerült felépítenie.” Olvassatok bele a könyvbe ITT!

Tovább

Bartis Attila kapja a Térey-ösztöndíjat Bartók Imre helyett

bartis.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Bartis Attila író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók Imre író nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum az MTI-vel. 

A PIM által alapított Térey János Alkotói Ösztöndíj Kuratóriuma tegnap hozta nyilvánosságra azoknak a középgenerációhoz tartozó alkotóknak névsorát, akiket ösztöndíjra javasol. Összesen 45 szerzőt választottak ki, de ahogy azt korábban írtuk, Bartók Imre úgy döntött, ő nem veszi át a Térey-ösztöndíjat. Döntését azzal indokolta, hogy aggályosnak tartja a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét. Azt írta: „nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként Demeter Szilárd példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk". A PIM döntése értelmében az ő helyét most Bartis Attila veheti át. 

A Térey-ösztöndíj megosztó szerepéről ma délután Péterfy Gergely is közzétette a véleményét. Mint írta: „A Térey-ösztöndíj máris elért néhány dolgot: sikerült az írótársadalmat még megosztottabbá tenni, sikerült embereket feloldhatatlan erkölcsi válságba lökni és sikerült a kultúrharcban elvérzett és elhasználódott klientúrát végkielégíteni (illetve ez már három volt, bocs). A negyedik cél, hogy gondtalan alkotómunka feltételeit teremtse meg az arra méltó szerzőknél, csak egészen elenyésző arányban sikerült.“

Péterfy Gergely a Térey-ösztöndíjról: Sikerült az írótársadalmat még megosztottabbá tenni

pe_terfy_gergo_-1332.jpg

Fotó: Valuska Gábor

„A Térey-ösztöndíj máris elért néhány dolgot: sikerült az írótársadalmat még megosztottabbá tenni, sikerült embereket feloldhatatlan erkölcsi válságba lökni és sikerült a kultúrharcban elvérzett és elhasználódott klientúrát végkielégíteni (illetve ez már három volt, bocs). A negyedik cél, hogy gondtalan alkotómunka feltételeit teremtse meg az arra méltó szerzőknél, csak egészen elenyésző arányban sikerült.“ – írta Péterfy Gergely, aki a honlapján egy hosszabb bejegyzést tett közzé arról, hogy szerinte mi a gond a tegnap kiosztott Térey-ösztöndíjjal. 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Petőfi Irodalmi Múzeum tavaly év végén jelentette be, hogy a 2019-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey Jánosról ösztöndíjat nevez el, amelyet a középgenerációhoz tartozó (35-65 év közötti) írók, költők, műfordítók kaphatnak meg. Hogy első körben mely írók nyerték el az ösztöndíjat, azt tegnap tették közzé: összesen 45 alkotót javasoltak, akiket a tervek szerint 2020-ban havi bruttó 320 ezer forinttal támogatnának. 

A jelöltek közül Bartók Imre már tegnap jelezte, hogy nem szeretné átvenni  az ösztöndíjat. Indokai között azt írta, hogy aggályosnak tartja a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét, majd hozzátette: „nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként Demeter Szilárd példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk".

A témával kapcsolatban Péterfy Gergely ma a honlapján fejtette ki a véleményét. A Hexametervadász: „Orbán János Dénes Térey János-díjas" című bejegyzésben főként azt nehezményezte, hogy az ösztöndíjjal megint sikerült megosztani az írótársadalmat, valamint azt is bajosnak tartotta, hogy a díjazottak közt kevés a nő, és hogy „a díj 50 százaléknál nagyobb arányban politikai kifizetőhely.”

És azért érdemes ízlelgetni azt a mondatot is (pompás hexameter, mégpedig versus spondiacus), hogy

„Orbán János Dénes Térey János-díjas”.

(Második sornak szinte kívánkozik: “hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.” Egy csodás nap a NER-Magyarországon.)

Egy ilyen mondatnak azért van lüktetése.

Le a kalappal az előtt, aki visszaadta és azok (köztük barátaim) előtt is, akik megtartják.

Ezek adóforintok, amelyeket a díjazottak közül néhányan nagyszerű művekkel csakugyan megszolgáltak (már a köznek, az olvasóknak, a magyar kultúrának, a jövőnek), ezért joggal érezhetik úgy: jár nekik, hogy mostantól egy kicsit (egy fél német miniálbér erejéig) könnyebben éljenek. Aztán sokan vannak persze, akik semmit sem tettek le az asztalra, mégis megkapták, de rájuk kár szót vesztegetni (illetve már eleget vesztegettem). Van, akit ez a díj a kilátástalan nyomorból hoz ki, van, akinél reménytelen helyzeteket old meg, néhány szerző esetében nyilvánvaló, vagy legalábbis joggal feltételezhető, hogy tényleg olyan jövőbeli művek létrejöttéhez járul hozzá, amelyeket szeretni fogunk. 

Péterfy Gergely teljes bejegyzése ITT érhető el. 

Ez a húsz könyv esélyes a 2020-as Aegon-díjra!

aegon.png

15 éves Magyarország legrangosabb független irodalmi díja, az Aegon Művészeti Díj. A jubileum nemcsak ünneplésre ad okot, hanem a megújulásra is: 2020-tól az Aegon Irodalmi Díj nevet viseli az elismerés és felfrissült logóval népszerűsíti a kortárs irodalmat és az olvasás szeretetét. Átalakult a jelölés, valamint a kiválasztás menete is, de az alapértékek és a független, szakmai szempontok érvényesülése mit sem változott.

A névváltás és az új arculat még inkább kifejezi az Aegon Magyarország elkötelezettségét a kortárs irodalom iránt, amelynek népszerűsítésére a vállalat az elmúlt másfél évtizedben csaknem félmilliárd forintot költött. Idén a jelölési struktúra is megváltozott: míg korábban a kiadók választották ki azokat a könyveket, amelyek versenybe kerülhettek a díjért, 2020-tól egy 7 fős szakértői testület dönti el, melyik az a 20 alkotás az előző év kortárs magyar szépirodalmi terméséből, amelyik érdemes lehet az elismerésre. E szakmai testület tagjai online felületen adják le voksaikat, és körükben mostantól egy új résztvevő is helyet kap: a legfiatalabb olvasókat az Aegon Magyarország által támogatott Irodalom másképp középiskolai verseny egyik korábbi résztvevője képviseli.  A most nyilvánosságra hozott 20 alkotásból végül egy 5 fős zsűri állítja össze az 5 könyvből álló shortlistet, és dönt egyúttal a 3 millió forintot elnyerő alkotásról is.

Tovább

Jobban fejlődik azoknak a gyerekeknek az agya, akiknek felolvasnak a szüleik

babaolvasas.gif

Egy mostanában készült tanulmány bebizonyította, ami már eddig is sejthető volt: teljesen másképp hat a gyerekek agyára az olvasás, mint a tévénézés (vagy egyéb képernyő bámulása). A Reading & Literacy Discovery Center of Cincinnati’s Children’s Hospital által végzett kutatás öt év alatti gyerekeket vizsgált meg, és arra jutott, hogy a képernyők előtt töltött idő jelentősen befolyásolja az agy fejlődését.

Bár az összefüggést már korábban is gyanították, a CNN cikke szerint ez volt az első olyan kutatás, amely neurobiológiai bizonyítékokat szolgáltatatott az olvasás előnyeiről és a képernyő előtt töltött idő hátrányairól. A vizsgálat során a tudósok diffúziós tenzor képalkotással nézték meg 47 három és öt év közötti egészséges gyerek agyának fehérállományát.

Tovább

Itt van a Normális emberek első előzetese!

normal-people-5_w700_h467_1.jpg

Végre megérkezett a Normális emberek adaptációjának első előzetese, ami alapján már joggal reménykedhetünk abban, hogy mozgalmas és impulzív feldolgozást kap a tavalyi év egyik legsikeresebb regénye. Ahogy korábban írtuk, Sally Rooney bestselleréből a BBC forgat 12 részes minisorozatot, amelynek rendezését az Oscar-jelölt Lenny Abrahamson (Room, The Little Stranger, Frank) és a díjnyertes rendező, Hettie McDonald (Howard’s End) vállalta.

Az adaptációt várhatóan már tavasszal sugározni fogja a BBC Three és Hulu. Ahogy arról ősszel beszámolunk, a sorozat egyik érdekessége, hogy Rooney maga is részt vett a munkálatokban. Nemcsak, hogy együtt dolgozott a forgatókönyvírókkal (Alice Birch és Mark O'Rowe), de ő az egyik producere is a sorozatnak, így van rá esély, hogy a végeredmény hű marad a regényhez. 

A Guardian a rendezővel, Lenny Abrahamsonnal készített interjút nemrég, amiből az derült ki, hogy Rooney hat epizód megírásában vállalt szerepet, de általában is nagy hatással volt arra, milyen legyen a történetének megfilmesítése, részt vett például a legnagyobb döntések meghozatalában a színészekkel, a forgatókönyvvel és az epizódok számával kapcsolatban is.

Abrahamson a forgatásról azt nyilatkozta, hogy nagyon érdekes utat jártak be, mert bár a két fiatal szerelembe esésének története egyszerűnek tűnik, valójában nem az, mivel a Normális emberek a 21. századi intimitásba enged bepillantást és egy nagyon gyengéd kapcsolatról fest képet. Bizonyos értelemben pedig elég radikális. Szerinte többek közt ez is az oka annak, hogy így felkapták az emberek ezt a könyvet, és hogy Rooney-t már a generációja egyik legjobb írójaként tartják számon.

A sorozatban Marianne-t a Világok harcának színésznője, Daisy Edgar-Jones alakítja, Connellt pedig egy újonc, Paul Mescal játssza. Korábban már közzétettek pár képet a forgatásról, amit mi is megmutattunk, most pedig íme az első előzetes: 

Tovább

Bartók Imre nem veszi át a Térey-ösztöndíjat

Fotó: Valuska Gábor

Kedden jelentették be a Térey-ösztöndíjra jelöltek névsorát; köztük volt Bartók Imre is, aki pár órával később a Facebookon jelezte, hogy nem veszi át az ösztöndíjat. Indokai között azt írja, hogy aggályosnak tartja a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét, majd hozzáteszi: "nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként Demeter Szilárd példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk".

Bartók Imre szerint ebből "az idiotisztikus és nyomasztó összegből" meg lehetett volna menteni a József Attila Kört. "Lehet nézegetni a díjazottakat innen, onnan, de hát mégiscsak: OJD, aki az elvbarátaival egy-két éve még más írók, többek közt a barátaim ellen uszított a pártlapban. Az már szinte részletkérdés, hogy a „nagytekintélyű zsűri” 2 év után kötelezően (!) kiszór legalább öt személyt; ez a zsűri a leírás szerint nem azonos a kuratóriummal. „Nyugodt munkakörülmények”, igen, az nyilván így néz ki" - írja Bartók, aki még hozzáteszi azt is: "Mellesleg 34 éves vagyok, meg sem kaphattam volna (az ösztöndíjat). 

A teljes bejegyzést itt tudjátok elolvasni!

Bartók Imre író-műfordító 1985-ben született Budapesten, a Hazai Attila-díj első nyertese. Néhány éve szerepelt az U35-ös összeállításunkban, A patkány éve, és a Láttam a ködnek országát könyvei kapcsán is interjúztunk vele (ITT és ITT). Utóbbi a hét könyve is volt nálunk, a Jerikó épül pedig ott volt 2018 legjobb könyvei között.

Egyetlen napért is alkut lehet kötni az ördöggel

A történet főhősének napjai meg vannak számlálva. A rokonaival nem érintkezik, egyedül él, egyetlen társasága Káposzta nevű macskája és bizony felkészületlenül éri, amikor a doktor közli vele, hogy már csak néhány hónapja van hátra.

Genki Kawamura: Ha a macskák eltűnnének a világból

Fordította: Vihar Judit, 21. Század Kiadó, 2019, 143 oldal, 2990 HUF

 

De mielőtt nekiláthatna, hogy elintézzen mindent, amit feltétlenül meg akar tenni, megjelenik előtte az Ördög és különleges ajánlatot tesz: cserébe azért, ha egy dolog eltűnik a világból, az elbeszélő egy nappal tovább élhet. És ezzel egy nagyon bizarr hét veszi kezdetét.

Kawamura többszörösen díjazott könyve hónapokig szerepelt a legfontosabb sikerlistákon, világszerte több mint egymillió példányban kelt el, harminckét országban jelent meg. Témája maga az emberi életút; azok a veszteségek, amelyeket óhatatlanul elszenvedünk. Eszünkbe idézi, miért kell szorosan magunk mellett tartanunk szeretteinket és hogyan fedezzük fel azt, ami igazán számít az életben.

Olvass bele a kötetbe:

 

Ha a macskák eltűnnének a világból. 

Hogyan változik ez a világ és hogyan fog változni az én életem?

Ha én tűnnék el a világból.

Ha a világ semmit sem változik, akkor is ugyanúgy fogadjuk majd a holnapot?

Talán te, olvasó, azt gondolod, hogy képtelen fantazmagória ez az egész.

Én mégis azt szeretném, hogy higgy nekem!

Most pedig arról fogok írni, hogy mi történt velem azon a bizonyos hét napon.

Rendkívül különös hét nap volt.

És hamarosan meg fogok halni.

Miért kellett így történnie?

Most a kezdeti okokról fogok írni.

Egészen biztosan hosszú levél lesz.

De azt szeretném, hogy te, olvasó, végig tarts ki mellettem!

Ez lesz az első és egyben az utolsó levél, amit neked írok.

Íme, ez lesz a búcsúlevelem.

Tovább

Negyvenöten kapják meg a Térey-ösztöndíjat

Fotó: Valuska Gábor

A Petőfi Irodalmi Múzeum tavaly év végén jelentette be, hogy a 2019-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey Jánosról ösztöndíjat nevez el, amelyet a középgenerációhoz tartozó (35-65 év közötti) írók, költők, műfordítók kaphatnak meg. Az ösztöndíjra írószervezetek, könyvkiadók, folyóiratok, egyetemi tanszékek, szakmai műhelyek jelölhettek alkotókat, erre a felhívásra végül több, mint 330 jelölt neve futott be. 

A PIM közleménye szerint hétfőn egy tizenkilenc tagú szakmai zsűri döntött arról – többfordulós, titkos szavazás eredményeként –, hogy ki legyen az a 30 magyar író, aki megkapja a legfeljebb ötéves alkotói ösztöndíjat. (Utóbbit a PIM biztosítja a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Programja keretében.) A szakmai kuratórium további 15 írót tartaléklistára javasolt, hogy ha Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója élne a vétójogával, vagy ha a későbbiekben valamiért csökkenne a Térey-ösztöndíjasok száma, akkor a tartaléklistán szereplő alkotók kaphassák az ösztöndíjat. 

A PIM közleménye szerint Demeter Szilárd viszont nem vétózott:

„Sőt, a tartaléklistát látva javaslatára a Térey Ösztöndíjbizottság úgy döntött, hogy két évre mind a 45 kiválasztott író megkapja a Térey-ösztöndíjat. Azzal a kikötéssel, hogy két év múlva, 2021 végén az ösztöndíjbizottság egy nagytekintélyű meghívottakból álló szakmai zsűri segítségével értékeli a Térey-ösztöndíjasok ezen időtartam alatt felmutatható irodalmi munkásságát, és legkevesebb öt ösztöndíjassal nem hosszabbítják meg a szerződést”.

A Térey-ösztöndíj havi összege a Digitális Irodalmi Akadémia tagjainak juttatott mindenkori felhasználási díj 90 százaléka, amely 2020-ban havi bruttó 320 ezer forint. A Térey-ösztöndíjasokkal a PIM szerződést köt, az ösztöndíjas státusz ennek aláírásával jön létre. 

A Térey-ösztöndíjra javasolt 45 alkotó: 

Tovább

Lee Child a testvérének adja tovább Jack Reacher karakterét

Jack Reacher szerepében Tom Cruise

A 65 éves Lee Child úgy érezte, ideje visszavonulni a krimiírástól, legnépszerűbb sorozatát, a Jack Reacher-krimiket azonban nem akarta veszni hagyni, és azok folytatását a fivérére, Andrew Grantre bízta. (Csak a tények kedvéért: a Lee Child egy szerzői álnév, az írót valójában James Dover Grantnek hívják, és összesen négyen vannak testvérek, négy fiú, Andrew nevű öccse pedig szintén thrillerekben utazik.) Lee Child évekig azon morfondírozott, hogy ha eljön majd az ideje, akkor milyen véget érjen Jack Reacher, végül nem nyírta ki leghíresebb szereplőjét, hanem a testvérére bízta, hogy ő írja majd tovább az egykori katonai rendőr kalandjait.

Viszonylag ritka, hogy egy karakter vagy sorozat családon belül maradjon, és nem is minden író akarja a végtelenségig elnyújtani szereplője sorsát. Jo Nesbo például már többször világossá tette, hogy Harry Hole nem fog örökké élni. Öt éve ezt mondta a Könyvesblognak:

„Amikor a Vörösbegyet írtam, akkor kidolgoztam egy teljes történetszálat Harrynek. Még nem értünk ennek a végére, még van benne pár regény, de nem árulom el, hogy mennyi. Azt mindenesetre kijelenthetem, hogy egyszer be fogom fejezni, és ha vége, akkor teljesen vége lesz. Egészen biztosan nem fog úgy visszatérni, mint néhány más regénykarakter.”

A tavaly elhunyt Andrea Camilleri szintén tudta, milyen véget szán Montalbano felügyelőnek, hiszen már jó másfél évtizeddel korábban megírta az utolsó regényt, amelyet a palermói kiadója irodájában tartottak. „Ha már elegem lesz belőle vagy nem leszek képes továbbírni, akkor megmondom a kiadónak, hogy publikálja a könyvet” – nyilatkozta egyszer az író, aki világossá tette azt is, hogy az utolsó könyvben végleg leszámol hősével, és nem lesz visszatérés.

Tovább