Olvass!

KönyvesBlog

Cameron Post történetének a középiskolai irodalomórákon lenne a helye

2019. március 22. .konyvesblog.

kblog_u18_2.jpg

Az U18 rovatban a 18 év alatti korosztálynak szóló könyveket mutatjuk be, teljesen vegyesen. Lesznek majd benne mesekönyvek, ifjúsági kötetek, és olyan regények is, melyeket a kiadók elsősorban nem biztos, hogy nekik szántak, de témájuk, érzékenységük miatt szerintünk ők is bátran olvashatják. Az első könyv pont ilyen: a Cameron Post rossz nevelése című kötet néhány hete egy tévéműsor miatt már a figyelem középpontjába került, most viszont Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő írását olvashatjátok arról, hogy szerinte ezt a könyvet miért kellene beemelni az órák anyagába.

A Cameron Post rossz nevelése című könyvet eléggé vártam már, nagyon örültem, amikor a futár beállított vele. Aztán kibontottam a csomagot, és csalódottan láttam, hogy a borítón egy amerikai színésznő arca van, a könyv pedig puha borítós, de baromi vastag. Nem szeretem, ha filmmel adnak el egy könyvet, és szeretem, ha a vastag könyveknek kemény a borítója. A sok ezer elolvasott könyv után szerintem hajlamos az ember „elsznobosodni” , és húzni a száját, ha nem elég jó érzés kézbe venni egy könyvet, vagy ha egy kiadó a könnyebb ellenállást és az olcsóbb marketingstratégiát választva ráhúzza egy film levetett gúnyáját a könyvre.

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése

Fordította: Todero Anna, Athenaeum Kiadó, 2019, 440 oldal, 3999 HUF

 

A Cameron Post rossz nevelése így rögtön hátrányból indult. Napokig parkoltattam a nappaliban az asztalon, ahova azok a könyvek kerülnek, amikről tudom, hogy valamikor el akarom olvasni, de még nem jutottak oda, ahova a kiváltságos kevesek: az ágy melletti kisszekrény tetejére. Aztán egyik hétvégén egy nagy sóhajjal (és nyilván némi kötelességtudattól vezérelve, mert megígértem két nagyon helyes, „könyves-lánynak”, hogy elolvasom), kinyitottam a könyvet.

Ez a Cameron Post nevű lány pedig elkezdte mesélni a történetét. És onnantól nem volt menekvés. Tátott szájjal hallgattam, majd engedtem, hogy a kelet-montanai nyári melegtől szétizzadt karját lenyomja a torkomon, megragadja vele a szívemet, jól összeszorítsa, majd napokra úgy hagyja.

Tovább

Kinek a zsebében van a világ legbefolyásosabb politikusa?

fedoneve_jegmadar_fedlap.jpg

Jégmadár elsőosztályú női titkosügynök. Küldetése, hogy elcsábítson egy vagyonos és politikai körökben befolyásos férfit, majd elérje, hogy feleségül vegye. 

Anonymus: Fedőneve: Jégmadár

Fordította: Novák Gábor, 21. Század Kiadó, 2019, 334 oldal, 3490 HUF

 

2016 októberében az Egyesült Államokban már csak néhány hét van a választásokig. Grace Elliott újságíró forró nyomon jár: egy pornósztár hajlandó interjút adni arról, hogy azzal a férfival szűrte össze a levet, aki a következő amerikai elnök lehet.

Túl kényes téma: senki sem meri bolygatni. Még Grace főnöke sem, a piacvezető amerikai pletykalap kiadója. Grace Európában egy másik robbanásveszélyes sztorira bukkan. Ha nyilvánosságra hozza, ezzel eldöntheti az elnökválasztás kimenetelét, és egy újabb hidegháború veheti kezdetét.

A szerző korábban elismert újságíróként dolgozott, jelenleg híres író. Nem vállalhatta fel a nevét, hogy megvédje informátorait. A regény 2018 októberében jelent meg angolul, németül, és a magyar megjelenéssel csaknem egyidőben további tizenöt országban lát napvilágot.

Olvass bele: 

Fedoneve_Jegmadar_beleolvaso by on Scribd

Három könyv a hulladékmentes élethez

 

via GIPHY

Az utóbbi pár évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ha az emberiség nem változtat az életmódján, az katasztrófákhoz fog vezetni. Például előbb vagy utóbb bele fogunk fulladni a saját szemetünkbe. Sok olyan környezeti probléma van, ami ellen egy átlagos ember alig tud tenni valamit, a hulladék-kérdés viszont éppen olyan terület, ahol mi is tudunk változtatni. Kipróbálhatjuk például a Zero Waste életmódot, amelynek lényege, hogy minimálisra csökkentjük a mindennapok során keletkező szemét mennyiségét. Most három olyan könyvet ajánlunk, amely segíthet eljutni a hulladékmentes élethez. 

Bea Johnson: Zero Waste otthon - Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet 

Bea Johnson: Zero waste otthon - Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Fordította: Molnár Kata, Tericum Kiadó, 2018, 372 oldal, 3970 HUF

 

Bea Johnson 2008 óta él Zero Waste, azaz hulladékmentes életet, és mindezt olyan sikeresen teszi, hogy mára már mindössze csak egy befőttes üvegnyi szemetet termel családjával évente. Könyvében bemutatja a tapasztalatait a témával kapcsolatban, és gyakorlati tippeket, kipróbált megoldásokat is mutat arra, hogy milyen módszerekkel (pl. újrahasznosítás, szelektálás, komposztálás) csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Elmondja azt is, milyen előnyökkel járhat számunkra a hulladékmentes életmód, tapasztalatai szerint például nemcsak időt és pénzt spórolhatunk meg a módszer által, de az étkezésünk is egészségesebb lehet, a dolgok birtoklása helyett pedig az élmények válhatnak az elsőszámú örömforrásainkká. 

Tóth Andi: Dobd ki a szemetest - Hulladékcsökkentés lépésről lépésre

Tóth Andi: Dobd ki a szemetest

Lelkesedés - Tanulás - Szabadság, 2018, 276 oldal, 4590 HUF

 

Tóth Andi könyve azért lehet jó választás, mert kifejezetten a magyarországi viszonyokra specializálódott, a szerző egy saját tapasztalatán alapuló, gyakorlati kézikönyvet dolgozott ki. A kötet a hulladékminimalizálás előnyeit és történetét több szempontból is bemutatja, ráadásul kezdőknek, haladóknak és a szuperhaladóknak is ajánl tippeket. A gyakorlati megoldások hat területet fednek le: a szemlélet, a bevásárlás, a konyha, a fürdőszoba, a takarítás és a kert rendbentartásához is segítséget nyújt. Ráadásul az is kiderül, hogy a hulladékcsökkentést hogyan lehet megvalósítani egy többgyerekes családban, és hogy forintban pontosan mennyi megtakarítást hozhat mindez a családi kasszának. 

Tom Szaky: Hulladék-tudatosan 

Tom Szaky: Hulladék-tudatosan

Fordította: Hargittai Krisztina, Unio Mystica Kiadó, 2014, 175 oldal, 2700 HUF

 

Tom Szaky könyve abban motiválhat, hogy alapjaiban gondolkodjunk másként erről a témáról: magát a szemét fogalmát szeretné megszüntetni. A szerző egyébként fontos szakember az újrahasznosítás területén, TerraCycle nevű cégével évek óta azon dolgozik, hogy a mindennapi hulladékból újra nyersanyagforrás válhasson. A könyv alapvető koncepciója szerint a hulladék problémája valójában közgazdasági kérdés, hiszen ha kevesebb dolgot vásárolunk, vagy hosszabb távra tervezünk egy-egy termékkel, az lassíthatja a gazdaság növekedését. Tom Szaky tehát elsősorban nem a fogyasztás csökkentésében látja megoldást, hanem az újrahasznosításban és az újrafelhasználásban. Ehhez nyújt konkrét, gyakorlati tanácsokat könyvében. 

U18 - Új rovat a Könyvesblogon!

kblog_u18_2.jpg

Új rovat indul a Könyvesblogon, amely – ahogy a fejléc is mutatja – kimondottan a 18 év alattiakra fókuszál majd. Eddig is nagyon fontosnak tartottuk, hogy a gyerek- és az ifjúsági irodalom helyet és figyelmet kapjon az oldalon, de abban bízunk, hogy az új rovatban még több olyan könyvet be tudunk mutatni, melyeket mi is bátran a gyerekeink, ismerőseink kezébe adnánk.

Olvasói szempontból a gyerekirodalom speciális műfaj, hiszen évekig a felnőtt az, aki kiválasztja, miből olvas fel a gyerekének – részben tehát nekik szeretnénk segíteni. Egy idő után a könyvek kiválasztásában persze a kortársak szava lesz a döntő, de ettől függetlenül a tanárok, könyvtárasok is sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek eligazodjanak az új kiadványok között – abban bízunk, hogy az U18 rovat ebben is segít majd.

A rovatban ugyanakkor nemcsak olyan könyveket fogunk bemutatni, melyek kimondottan a gyerekeket vagy a kamaszokat célozzák meg: terveink szerint olyan köteteket is beemelünk majd, melyeket bár a kiadójuk alapvetően a felnőtt olvasóközönségnek szánt, az adott kötet témája, érzékenysége miatt a fiatalabb olvasók is bátran a kezükbe vehetik.

Erősen hiszünk abban, hogy az olvasás megkedveltetésében rengeteget számít, hogy az adott könyv megpendítsen valamit az olvasójában. Abban pedig, hogy ez a korosztály valóban rákapjon az olvasásra, nagy szerepe van annak is, hogy olyan könyvek kerüljenek a kezük közé, melyek az ő problémáikról, kétségeikről, örömeikről is szólnak. Az ifjúsági irodalom ráadásul mintha minden más területnél érzékenyebben reagálna a minket körülvevő világra, és olyan témákat is beemel, melyektől a felnőttek gyakran még mindig ódzkodnak beszélni – Elekes Dóra például néhány éve a szülői alkoholizmusról írt egy fontos könyvet, Kalapos Éva az internetes zaklatás stációit jelenítette meg egy felkavaró regényben, Kolozsi László mesében fedte fel, hogyan éli meg egy gyerek az apa elvesztését, Wéber Anikó pedig az iskolai kirekesztés pszichológiáját villantotta fel egy kiskamasz szemszögéből. A külföldi szerzők közül rendszerint Patrick Ness vagy éppen John Green könyveit szokás kiemelni, de ide sorolható még például Emery Lord (aki a kamaszkori mentális betegségekről írt egy megrázó könyvet), Louise O'Neill (disztópiája pár éve a hét könyve volt nálunk, legutóbb pedig az áldozathibáztatásról szóló regénye jelent meg magyarul), vagy éppen Rosemarie Eichinger (az ő könyve a veszteség és a gyász témáját dolgozza fel egészen sajátos módon).

Tovább

Vajon tényleg homoszexuális volt Albus Dumbledore?

dumbledore_1.jpg

Kép forrása

Már lassan 12 éve annak, hogy J.K. Rowling először beszélt arról, hogy Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore, a Roxfort igazgatója homoszexuális. A Harry Potter írója 2007 októberében kezdte híresztelni – nem sokkal azelőtt, hogy az utolsó rész, a Halál ereklyéi megjelent –, hogy a fehérszakállú, félholdas szemüvegű professzor kamaszkorában szerelmes volt barátjába és későbbi riválisába, Gellert Grindelwaldba.

Abban az időben Rowling nyilatkozatára vegyes reakciók érkeztek: néhányan örültek, hogy éppen Dumbledore, az egyik kulcsfontosságú szereplő képviseli az LMBT-közösséget. Mások azt gondolták, hogy elég furcsa, hogy Rowling épp az utolsó rész megjelenése előtt fed fel ilyen híreket, miközben magukban a könyvekben erre semmilyen utalást nem tett soha.

Közben eltelt tíz év, de Dumbledore szexualitásának kérdése még ma is sokakat foglalkoztat. Mert bár a könyvsorozat 2007-ben, a filmek pedig 2011-ben érkeztek el a befejezéshez, a Potter-univerzum még ma is tágul, és persze Dumbledore figurája is ott rejlik a kiegészítő könyvekben, illetve filmekben (Harry Potter és az elátkozott gyermek, Legendás állatok és megfigyelésük). És közben végig ott lebeg a kérdés: számít egyáltalán bármit is, hogy mit mond Rowling az igazgató identitásáról, ha a szövegekben mindez semmilyen szinten nem jelenik meg?

Tovább

Jön a Bird Box folytatása

birdbox.jpg

Tavaly decemberben elképesztően nagyot robbant egy Netflix-film, amelyben Sandra Bullock játszotta a főszerepet. A Madarak a dobozban (Bird Box) alig néhány nap alatt az egész világon híres lett és egészen őrült reakciókat váltott ki az emberekből. Egy sor elmélet és mém kezdett körbejárni az interneten, a Netflix és a Youtube pedig kénytelen volt hadat üzenni az egyre terjedő a Bird Box-kihívásoknak, amelyek lényege a film nyomán a bekötött szemmel való menekülés volt. Az amerikai sci-fi-horror szerzője, Josh Malerman most bejelentette, hogy megírta a történet folytatását.  

Josh Malerman: Madarak a dobozban

Fordította: Rusznyák Csaba, FUMAX KFT, 2018, 300 oldal, 3995 HUF

 

A Madarak a dobozban 43 éves szerzője, Josh Malerman a napokban tette közzé a hírt, hogy a történet új része október elején a könyvesboltok polcaira fog kerülni. Bár a folytatásról egyelőre nem lehet sokat tudni, annyit azért elárult, hogy a főszereplő, Malorie sorsát fogja tovább írni, akit a filmben Sandra Bullock alakított. 

Malerman egy interjúban jelentette be a hírt, és elismerte, hogy az ötlet a Netflix-film sikere után fogalmazódott meg benne. „Jobban meg akartam ismerni Malorie-t” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy amikor megnézte a filmet, rögtön az kezdte foglalkoztatni, hogy mi fog történni mindezek után.

A szerző ugyanakkor figyelmeztette a rajongókat, hogy a Fiú (Julian Edwards) és a Lány (Vivien Lyra Blair) sokkal kisebb szerepet fog kapni az új részben. „Abban az időben, amikor kijött a Bird Box és amióta Malorie-ról írok, milliószor megkérdeztem magamtól, hogy vajon az emberek nem arra kíváncsiak-e, hogy mi történt a Fiúval és a Lánnyal. De bármennyire is érdekel engem a sorsuk, ez nem az ő sztorijuk. A Madarak a dobozban Malorie története és én róla akartam többet tudni.”

Malerman arról nem beszélt, hogy a folytatásnak is lesz-e megfilmesítése, de annyi biztos, hogy a könyv megjelenése egy jó kezdőlökés lehet egy újabb adaptáció számára. 

Forrás: Purewow

Negyedszerre adják át idén a Libri-díjakat

libri_irodalmi_dijak.jpg

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak. 

A Libri Könyvkereskedelmi Kft. 2016-ban létrehozta a Libri irodalmi díjat és az ehhez kapcsolódó Libri irodalmi közönségdíjat. A versenyben a díj átadását megelőző évben, magyar szerző magyarul megjelent, első megjelenésű szép- és tényirodalmi művei vehetnek részt, olyan könyvek, amik hozzájárulnak a magyar kultúra jelenéhez, jövőjéhez, és valódi társadalmi hatással bírnak. A szabályzat szerint a versenybe csakis élő magyar szerző könyve kerülhet be.    

Jobb volt megírni a könyvet, mint átvenni a díjat

Fotó: Valuska Gábor„Jól van, Tibike, de ki kapta az igazi díjat? - kérdezte Bödőcs Tibortól a díjátadó után a Hrabal sörözőben a szerkesztője, Cserna-Szabó András. Oda többek között a Libri irodalmi díj egyik jelöltjével, Peer Krisztiánnal ment át a közönségdíjas,...

2019-ben a fenti meghatározásnak 154 könyv felelt meg maradéktalanul, az ezekből összeállított listából választotta ki a Libri által felkért, neves közéleti személyiségekből álló – idén már 140 fősre duzzadt – szakmai bizottság a 10 döntős művet. A felkérésnek eleget tett és a szavazást szívesen vállalta többek között Ascher Tamás, Babarczy Eszter, Bojtár B. Endre, Bárdos András, Bősze Ádám, Bus István, a Budapesti Fesztiválzenekar, Divinyi Réka, Demény Péter, S. Takács András és Závada Pál is.Idén a Libri a fiatalok véleményére is támaszkodott, és felkérte szavazni a Balassi Intézet műfordítóképzésének résztvevőit, a Pécsi Tudományegyetem magyar szakosait, a Szegedi Tudományegyetem kreatív írás kurzusának és Quadrivium Műhelyének tanulóit, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Politechnikum, a Fazekas Mihály Gimnázium és a Radnóti Miklós Gimnázium diákjait.

Szavazataik segítségével alakult ki az a tíz könyvből álló lista, ami alapján a közönség és a szakmai zsűri dönthet a díjak sorsáról. A Libri irodalmi díj nyerteséről egy ötfős szakmai zsűri dönt, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig az olvasók szavazatai alapján veheti át a legnépszerűbb könyv szerzője.  

A 154 könyvet tartalmazó lista 43 kiadó könyveiből állt össze, összesen 38 tényirodalmi és 116 szépirodalmi kötet szerepel rajta.

lid_zsuri_2019.jpg

A zsűri tagjai:

Bálint András
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Beck Zoltán

dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója

Fullajtár Andrea
Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház tagja

Károlyi Csaba
irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, egyetemi oktató

Szilágyi Zsófia
Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke 

2016-ban Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötete és Bartis Attila A vége című regénye volt a díjazott, 2017-ben Jászberényi Sándor kapta a Libri irodalmi díjat A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéért, Kepes András pedig Világkép című művéért vehette át a közönségdíjat. 2018-ban a közönség Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötetére szavazott, a zsűri pedig Tompa Andrea Omerta című regényét ítélte a legjobbnak.

A Libri irodalmi díjak nyertesei idén már nemcsak 2-2 millió forintot, de az előző évekhez képest emelt, 30 millió forint értékű médiatámogatást is kapnak. 

A közönség március 25-től május 12-ig szavazhat a Libri weboldalán és könyvesboltjaiban, áprilisban pedig a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj átadóünnepsége május 15-én lesz.

Így nem írt Nádas Péter könyvet Mussoliniről

nadasormos.jpg

A minap azt látom a könyvesboltban, hogy Nádas könyvet írt Mussoliniről! Nagyon sajnálom - rebegtem halkan magam elé, mármint azt, hogy nem tudtam erről az infóról. Azon kezdtem pörögni, hogy akkor most ez vajon kimaradt a Világló részletekből? Vagy a Világló megjelenését követő magyar és külföldi sikersorozatban az eddig titokban tartott régi hobbi, a politikai életrajz felé fordult? Vagy ez egy eddig kiadatlan történelmi krimi? Szóval rendes nádasistaként majdnem visszamentem én is a Damjanich utcai gyerekkoromig, hogy felfejtsem a Mussolini-könyv kiindulópontját, amikor észrevettem a borítón, hogy nem Nádas, hanem Ormos Mária írta a könyvet: "A szerző Mussolini eszmei és politikai nézeteinek alakulása kapcsán bemutatja a korabeli Olaszország egész szellemi, társadalmi és politikai életét, valamint e politikai tevékenység és szerepvállalás magyarországi kapcsolatait a két világháború között. Mussolini karrierje és bukása ugyanis elválaszthatatlan volt az olasz fasizmus előretörésétől, majd csődjétől. Mindamellett felidézése ma is érdekes és tanulságos".

Nem szomorodtam el, mert Ormos kiváló történész, láthatóan nagy munkát rakott a könyvébe, de nem véletlenül ugrott be Nádas Péter, akinek az életművét a Jelenkor Kiadó kezdte el  2015-től Czeizel Balázs tervei alapján új köntösben kiadni. Az újraálmodott életműsorozat részeként jelent meg a Párhuzamos történetek, az Emlékiratok könyve, az Egy családregény vége, a Minotaurus és a Párhuzamos olvasókönyv is.  

Ezt csak azért mondom ilyen hosszan, mert tényleg zavarba ejtő a hasonlóság az életműsorozat és Ormos Mária Kossuth Kiadónál megjelent könyve között (sajnos a kötetben nem találtam meg a tervező nevét). Nem vagyok grafikus, nem is fogom értékelni a párhuzamot, mert azért jelentős különbségek vannak: nem ugyanazzal a betűtípussal tüntették fel a szerzők neveit, nem ugyanúgy néznek ki a pirossal írt címek, és bár mindkét borítón függőlegesen szerepel a kiadó neve, de a Kossuthé kapott egy piros flekket. Viszont a két borító megtévesztésig hasonlít egymásra, ami nem annyira szerencsés.

Az utóbbi két évben a Világló részletekről és Nádas Péterről készített dokumentumfilm miatt annyit foglalkoztam a szerző könyveivel, hogy álmomból felkeltve is megismerem a borítóit. És ez így van jól, a szerző és a borító az egy márka (gondoljunk csak az egészen pompásan újragondolt Grecsó-sorozatra). 

Tompa Andrea: A Trianon alatt a nyelv többé nem tudta megnevezni az eseményeket

40319127793_517bd1b46e_z.jpg

Képek forrása

Tompa Andrea március 4-én tartotta meg székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián Regénykeresés: a hely és az ember címmel. Az előadás szövegét teljes terjedelmében később ITT fogják közzétenni, de az eseményről készült videók a Literán már megtekinthetők. A hóhér háza, a Fejtől s lábtól és az Omerta (interjúnk a könyvről ITT olvasható) szerzője a múlt nyelvéről, a megnevezés nehézségeiről, a mai regényhősökről és a döntési képességgel felruházott olvasókról is beszélt. A felvételek alapján most összefoglaltuk, hogy mi hangzott el. 

  • Székfoglaló előadásom középpontjában a hely és az ember, valamint az idő áll, ám mindenekfölött a nyelv. A nyelv, amely akadályoztatva van, hogy megbirkózzon a megnevezéssel.
  • Bármilyen regényt írunk, már jártak ott előttünk, a modern regény alapképlete már létrejött. Hogy lehetséges-e új látásmódot teremteni és azt megnevezni, azaz nyelvet találni hozzá, ezt tartom a regény kihívásának.
  • Bár nem vagyunk az elsők, és sosem lehetünk azok, de tekintetünk, nézőpontunk, vagy akár nyelvünk megkísérelheti a megnevezést, megkísérelhet valamit, ami még nem történt meg ezelőtt. A regénykeresés nyelvkeresés is.
  • Mielőtt azonban szavakat, mondatokat, hősök hangjait keresnénk, előbb a nyelv lehetőségeit, helyét, elsősorban a nyelv nyilvánosságban, félnyilvánosságban és a szűk személyes térben elfoglalt helyét kell meglátnunk. Nemcsak az a kérdés, hogy mit tud vagy nem tud kimondani egy szereplő, mire van nyelve, hanem hogy az őt körülvevő idő, a történelmi idő mit és hogyan nevez meg vagy enged megnevezni.
  • A nyelv és az elnevezés szorosan leképezi az időt és a teret, a bennefoglalt eseményeket, a hatalmi helyzeteket, hatalomváltásokat, a szűkölő és táguló tereket, amelyekről magam is írtam. Sokszor leginkább a nyelvtelenség és kimondhatatlanság tükröződik benne, a nevek és megnevezések problematikus léte.
  • A múlthoz a nyelv nem áll rendelkezésünkre, nincsen készen. Ami készen áll, mert valakik már megalkották, az nem lesz a fikció saját nyelve, arra legfeljebb reflektálni tudunk, ott legfeljebb a nyelvet kikölcsönözni tudjuk. 47231596122_fab34ff0dd_z.jpg

Tovább

Kevesebbet keresnek a női írók, mint férfi kollégáik

emilia.jpg

A jelentés ihletője, Emilia Bassano angol költő

Egy új kutatás szerint sem a médiában, sem a piacon nem egyenlők a női és a férfi írók lehetőségei: jelentős különbségek vannak a médiamegjelenések számában, a róluk szóló cikkek tartalmában, és a jövedelem tekintetében is. 

Az Emilia-jelentést, amelyet Anglia első női költője után neveztek el, azzal a céllal hozták létre, hogy megvizsgálják az ellenkező nemű írók bevételeit az azonos piaci területeken. Emilia Bassano Anglia első publikáló női költője volt a 17. században és bizonyos vélemények szerint ő lehetett a Shakespeare-szonettek Fekete Hölgye is. De Bassanóról az utókor nagyrészt elfelejtkezett, mivel a férfi kortársai mellett homályba veszett a neve. Négyszáz évvel később, a róla szóló Emilia című színdarab producereinek megrendelésére most átfogó kutatást végeztek a női és férfi írók médiamegjelenéseiről. Az eredmény nem lett kecsegtető: a női írók még ma is azt tapasztalják, hogy nem veszik őket elég komolyan.    

A női szerzők nem csak mindenféle női marhaságról írnak

A New York Times Bookends című rovatában Cheryl Strayed és Pankaj Mishra osztották meg véleményüket arról, van-e kettős mérce a nők és a férfiak által írt domestic témájú könyvek megítélésében - utóbbi kategóriájába leginkább az otthoni, családdal kapcsolatos, érzelmekkel átfűtött témákat sorolják.

Az Emilia-jelentés tíz férfi és női író helyzetét vizsgálta meg abból a szempontból, hogy mennyit szerepeltek a hírekben és mely fórumokon, milyen minőségben foglalkoztak velük. A kutatás jelentős elfogultságot fedett fel a férfi szerzőkkel szemben, a folyóiratok nagy részében például csak ők kaptak helyet. Összehasonlítottak azonos területeken mozgó, hasonló kaliberű, de ellenkező nemű írókat is, például Neil Gaimant és Joanne Harrist vagy Matt Haiget és Rowan Colemant. Minden esetben arra jutottak, hogy a lapok arányaiban sokkal többször foglalkoztak ajánlókban, hírekben és interjúkban a férfi szerzőkkel, mint a nőkkel. 

Tovább

Az ősi mondák nélkül Tolkien és George R.R. Martin a fasorban sem lenne

Illusztráció: Bölecz Lilla

Márciusban A világ legszebb mondái lett a Szívünk rajta kiemelt könyve, amely rövid fejezetekben, érthetően meséli újra az északi, kelta, görög, germán mondák legjavát. A történetek egy részét még az is ismeri, aki végigaludta a történelemórákat, hiszen az azokban megjelenő szeszélyes, kiszámíthatatlan, bosszúszomjas vagy éppen nemes és önfeláldozó istenek, félistenek, lovagok, tündérek és királyok alakjai évszázadok óta inspirálják a művészeket. Nélkülük nem lenne sem Trónok harca vagy A Gyűrűk Ura, és persze a Marvel-képregények is szegényebbek lennének egy-két ikonikus szereplővel.

Katharina Neuschaefer könyve tematikus fejezetekbe gyűjtötte a legszebb mondákat és mitológiai történeteket, a fókusz viszont kétségtelenül az északi, kelta és germán vonalon van, és viszonylag nagy teret szentelt a görögöknek is. A magyar kiadás annyiban eltér az eredetitől, hogy azt Bölecz Lilla illusztrálta, a kék tónusú rajzoknak köszönhetően pedig a képi világa kimondottan pazar lett.

Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondái, ill.: Bölecz Lilla

Fordította: Nádori Lídia, Naphegy Kiadó, 2018, 208 oldal, 3990 HUF

 

Neuschaefer kötete leginkább kézikönyvként funkcionál, amit persze simán végigolvashatunk az elsőtől az utolsó szóig, de pont a tematikus felosztás miatt könnyen kikereshetők az egyes mondák is. Ha valaki felnőttként fut neki, akkor egy idő után óhatatlanul elkezdenek villogni a fejében a képek, és a kötet hirtelen egy hatalmas utalásgyűjteményként kezd el működni. A Neuschaefer által kiválasztott és újramesélt mondák ugyanis olyan alapsztorik, amelyek az elmúlt századokban újabb és újabb történeteket inspiráltak, az írók, költők, zeneszerzők, filmkészítők pedig időről időre szívesen nyúltak vissza hozzájuk.

Tovább

Egy 10 éves diszlexiás versén pörög az internet

Egy amerikai iskolában azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy írjanak verset, és az egyik kislány műve annyira lenyűgözte a tanárát, hogy kiposztolta a Twitterre – és az internetezők is teljesen odavoltak érte. A dolog különlegességét az adja, hogy a gyerek diszlexiás és versének is ezt a címet adta (Dyslexia). Ha elkezdjük olvasni, akkor csupa olyan frusztrált mondat sorjázik előttünk, amit valószínűleg sok, olvasási nehézséggel küzdő gyerek fejébe plántálhattak az évek során (hülye vagyok; csődtömeg vagyok; nincs ember, aki szerint tehetségem lenne a szavakhoz stb.), a csavar viszont a vers végén jön. A versíró itt ugyanis arra kéri az olvasót, hogy olvassa a sorokat visszafelé, azaz lentről felfelé, ezzel pedig egy csapásra megváltozik a mondatok értelme. A versből pedig ekkor már dacos öntudat árad, miszerint senki sem hitetheti el vele, hogy kudarcra van ítélve, vagy hogy valami baj van vele; igenis tehetsége van a szavakhoz és senki sem mondhatja róla azt, hogy ostoba lenne.

Íme, a vers angolul:

Tovább